A Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a dr. ... ügyvéd (KASZ: ...) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év december hó 07. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
| dr. ... | szül: .... | |
| an: .... | ||
| lakcím: .... | ||
| iroda: .... |
eljárás alá vont ügyvéd
1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 40.000 (azaz Negyvenezer) Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg banki utalással a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamara 11732002–20500382 sz. bankszámlaszámára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták.
A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag, vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd 1996.10.01. napjától egyéni ügyvédként végzi tevékenységét. Fegyelmi felelősségét ez idáig nem állapították meg. Eljárás alá vont ügyvéd házas, tartásról nem gondoskodik. Egy családi ház fele részének és egy személygépkocsi tulajdonosa. Havi jövedelme 217.000 Ft, nyugdíj és ügyvédi tevékenységből további bruttó 200.000 Ft.
A Bajai Rendőrkapitányság Bácsalmási Rendőrörse a ..... számú levelével értesítette a BácsKiskun Megyei Ügyvédi Kamara elnökét, hogy ezen ügyszámon folyó büntetőeljárás keretében eljárás alá vont ügyvédet gyanúsítottként hallgatták ki.
A nyomozó hatóság tájékoztatása szerint Dr. ... ellen közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytattak nyomozást.
A Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi kamara vezető fegyelmi biztosa 2021. április 22. napján rendelt el előzetes vizsgálatot az Üttv. 119. §-a és a MÜK Fegyelmi Eljárási Szabályzatának 8.2. pontja alapján az Üttv. 107. §-ában meghatározott fegyelmi vétség gyanúja miatt.
Eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.4. a) pontjában írt kötelezettsége ellenére nem jelentette be, hogy vele szemben büntető eljárás indult és ezen eljárásban gyanúsítottként hallgatták ki.
A Bajai Járási Ügyészség 2021. június 1. napján kelt levelében arról tájékoztatta a Bács-Kiskun Megyei Ügyvédi Kamarát, hogy a .... szám alatti vádiratukkal az ügyvédi tevékenységet gyakorló dr. ... ellen a Btk. 342. § (1) bek. c.) pontjába ütköző közokirat-hamisítás büntette miatt a Bajai Járásbíróság előtt vádat emeltek. Eljárás alá vont ügyvéd ugyancsak elmulasztotta annak bejelentését is, hogy vele szemben vádemelésre is sor került.
Eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatban írt felhívás ellenére az üggyel összefüggő iratokat nem csatolta be.
A Bács-Kiskun Megyei ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2021. július 8-án az előzetes vizsgálatot 3 hónappal, 2021. október 22. napjáig meghosszabbította.
A vezető fegyelmi biztos a 2021. szeptember 1. napján kelt fegyelmi eljárást kezdeményező P. 215//2021. számú határozatában rögzítette, hogy dr. ... ügyvéddel szemben büntető eljárás volt folyamatban, így – a gyanúsítás tárgyát képző bűncselekmény bizonyítottsága esetén – az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettség szándékos megszegésével megvalósított fegyelmi vétség megállapítására kerülhet sor.
A bejelentési kötelezettség és az iratcsatolás elmulasztása további önálló fegyelmi vétséget képeznek (Ügyvédi Etikai Szabályzat 12.4.a. pont és 12.3 pont.), ezért fegyelmi eljárás kezdeményezéséről határozott.
Vezető fegyelmi biztos indítványozta, hogy az Üttv. 140. § (1) bek, alapján a Fegyelmi Tanács az eljárást a büntetőügy jogerős befejezéséig függessze fel.
Eljárás alá vont ügyvéd 2021. szeptember 14. napján bejelentést terjesztett elő, melyben előadta, hogy iratcsatolási kötelezettségének önhibáján kívül azért nem tett eleget, mert azokat az iratokat a férje vette át, és azt nem adta át részére. Beadványa mellékleteként megküldte a Bajai Járási Ügyészség .... számú indítványát és a Bajai Járásbíróság .../2021/2....... számú büntetővégzését, melyben vele szemben 1. rb. közokirat-hamisítás büntette (Btk. 342. § (1) bek. c) pont) miatt 1 (egy) év próbára bocsátás intézkedést alkalmaztak.
A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló okiratok alapján az alábbi tényállást állapította meg.
A Bajai Rendőrkapitányság Bácsalmási Rendőrörse a .....bü. szám alatt dr. ... ellen közokirathamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt folytatott nyomozást.
A Bajai Járásbíróság .... számú büntetővégzésében eljárás alá vont ügyvéddel szemben 1. rb. közokirat-hamisítás büntette (Btk. 342. § (1) bek. c. pont) miatt 1 (egy) év próbára bocsátás intézkedést alkalmazott.
A büntetővégzés indoklásának tanúsága szerint dr. ... 2019. február 26. napján ügyvédként közreműködött ... és ... vevő között a Mélykút, ..... ingatlan adásvételére vonatkozó szerződés megkötésében, melynek során a felektől a tulajdonjog bejegyzésével kapcsolatos eljárásra is megbízást kapott..
Eljárás alá vont ügyvéd a szerződést 2019. február 26. napján elkészítette és a felek aláírását követően ezen a napon ellenjegyezte, de a tulajdonjog bejegyzésre irányuló eljárás ügyintézését elmulasztotta. Miután eljárás alá vont ügyvéd észlelte, hogy elmulasztotta a tulajdonjog bejegyzését kezdeményezni, ezért pontosan meg nem határozható időpontban az adásvételi szerződés létrejöttének keltezését a felek tudta és hozzájárulása nélkül meghamisította, úgy, hogy a dátumot 2019. évről 2020. évre javította.
A vádlott 2020. február 26. napján a tulajdonjog változásának bejegyzése céljából kérelmet terjesztett elő a BKMKH Bácsalmási Járási Hivatalához, melyhez csatolta a meghamisított adásvételi szerződést.
A benyújtott kérelem és annak mellékleteként csatolt adásvételi szerződés alapján a tulajdonjog változás időpontjaként nem a szerződéskötés valós időpontja, hanem 2020. február 26. napja került az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre. Eljárás alá vont ügyvéd az általa meghamisított okirat felhasználásával közreműködött abban, hogy a közhiteles ingatlan-nyilvántartásba a tulajdoni viszonyokat illetően valótlan adatok kerültek bejegyzésre.
A fentiek szerint dr. ... 1. rb, a Btk. 342. § (1) bekezdésébe ütköző és eszerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettét követte el.
A büntetőügy jogerős befejezésére tekintettel a Fegyelmi Tanács 2021. december 7. napjára tárgyalást tűzött ki. A tárgyaláson eljárás alá vont ügyvéd megjelent. Eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét annyiban ismerte el, hogy a szerződés dátumát ő javította át, és a javított példányból az egyik szerződő sem kapott, azért mert ő hamarabb elment. Elmondta, hogy ismeri a jogerős bírósági ítélet tartalmát, tudja, hogy abban a felelőssége megállapításra került. Annyit még hozzátett, hogy ő nem akart bíróságra járni, ezért nem is élt jogorvoslattal a bírósági döntéssel szemben.
Vezető fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában módosította a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat, mivel igazoló jelentést is előterjesztett eljárás alá vont ügyvéd és be is csatolta a rendelkezésére álló iratokat, és egyben be is jelentette, hogy a büntető eljárás vele szemben jogerősen befejeződött. Fegyelmi felelősségének megállapítását így egy rendbeli szándékos, az ügyvédi tevékenységből eredő kötelezettség megszegésével megvalósult fegyelmi vétség vonatkozásában kérte. Indítványozta, hogy vele szemben a fegyelmi tanács írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazzon, és kötelezze 50%-ra mérsékelt költség átalány megfizetésére.
Eljárás alá vont ügyvéd méltányos büntetés kiszabását kérte.
A vezető fegyelmi biztos indítványa alapos.
Megállapítást nyert, hogy eljárás alá vont ügyvédet a Bajai Járásbíróság ítéletével bűnösnek mondta ki 1 rb. közokirat-hamisítás büntette (Btk. 342. § (1) c) pont) tekintetében, ezért eljárás alá vont ügyvéddel szemben 1 év próbára bocsátás intézkedést alkalmazott.
Eljárás alá vont ügyvéd jogszabályba ütköző módon gyakorolta ügyvédi tevékenységét azzal, hogy az általa készített okirat tartalmát meghamisította, ezzel a hatályban lévő 2017. évi LXXVIII. törvény 1. § (5) bekezdésének rendelkezését sértette meg, és így 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az eljárás alá vont ügyvéd ellen büntetőeljárás megindulása miatt indult fegyelmi eljárás, amellyel kapcsolatban a büntetőbíróság elmarasztalta eljárás alá vont ügyvédet, próbára bocsátás intézkedést alkalmazva vele szemben.
Maga a büntetővégzés is jelzi azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett cselekmény tárgyi súlya, társadalomra veszélyessége olyan csekély mértékű, hogy vele szemben még büntetés kiszabása sem volt indokolt, ezért vele szemben intézkedés alkalmazására került sor.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt írásbeli megrovás fegyelmi büntetést alkalmazott.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során enyhítő körülményt értékelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd korábban még nem került fegyelmi eljárás keretében elmarasztalásra.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása alkalmával értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, büntető eljárásban jogerősen intézkedésre került sor, ami utal az általa elkövetett cselekmények tárgyi súlyára. Mindezekre, elsősorban az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára tekintettel nem volt indokolt a legenyhébbnél súlyosabb büntetés kiszabása.
A Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére csökkentett mértékben.
Felhívja a Fegyelmi Tanács eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi. A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.
A fegyelmi tanács határozata 2022.05.24. napján jogerős és végrehajtható. a