Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsának DRFB-16/2021 (F.109/2017) határozata

tájékoztatási kötelezettség elmulasztásáról, felfüggesztés ideje alatt jogi tevékenység gyakorlásáról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) [ÜGYVÉD 1] ügyvéd ellen [Bejelentő] bejelentésére indult fegyelmi eljárásban 2022. január 11. napján megtartott tárgyaláson meghozta az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [ÜGYVÉD 1] [...] sz. eljárás alá vont ügyvéd vétkes 1 (egy) rendbeli gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében, ezért

120.000 Ft (Egyszázhúszezer forint) pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz Nyolcvanezer forint) eljárási költség megfizetésére kötelezi.

A pénzbírságot Pest Megyei Ügyvédi Kamara 11713005-20403120 számú bankszámla számára, az eljárási költséget a Debreceni Ügyvédi Kamara 11738008-20011363 számú bankszámla számára kell befizetni az ügyszámra hivatkozással, mindkét esetben a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül.

A Fegyelmi Tanács 2 (két) rendbeli fegyelmi vétség vonatkozásában a fegyelmi eljárást megszünteti részben az Üt. 41. § (1) alapján, részben pedig ítélt dolog miatt.

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok

Eljárás alá vont ügyvéd a [ÜGYVÉD 1] Ügyvéd Iroda tagja. 2009 óta ügyvéd. Fegyelmi büntetései:

- [...]

Családi állapota és egyéb személyes körülményeivel kapcsolatban, tekintettel arra, hogy fegyelmi eljárásban nem jelent meg és erre vonatkozó nyilatkozatot nem tett, így tények, illetve adatok megállapítására nem került sor.

II.
A fegyelmi eljárás adatai, rendelkezésre álló bizonyítékok

[Bejelentő] panaszos 2017. november 15. napi keltezéssel panasszal fordult a Budapest Ügyvédi Kamara felé (1. számú irat) [ÜGYVÉD 1] ügyvéd ellen. Panaszában előadta, hogy Budapest Környéki Törvényszék előtt ingóságok kiadása tárgyában volt folyamatban eljárás, melyben a Bíróság Bírósági meghagyást bocsátott ki. A jogi képviselője, [ÜGYVÉD 1] útján ezzel szemben határidőben ellentmondással élt. Ezt követően 2012. szeptember 06. napján megtartott tárgyaláson panaszos nem volt jelen, az őt képviselő panaszolt ügyvéd volt a tárgyaláson. A tárgyaláson a Bíróság végzésben felszólította a panaszost, hogy 8 napon belül rójon le 213.000 Ft eljárási illetéket. Ez idő alatt folyamatban volt egy az igazolási kérelem elbírálása iránti eljárás, amelynek tárgya az volt, hogy a bírósági meghagyás kibocsátása nem megfelelő. A tárgyaláson azt kérte a panaszolt ügyvéd, hogy az illeték lerovására vonatkozó 8 napos határidő, a II. fokú bíróság végzésének kézhezvételétől, vagyis az igazolásai kérelem elbírálásának a kézhezvételétől kezdődjön. A jogi képviselő a határozatot, az igazolása kérelem elutasítása tárgyában 2012. október 2-án átvette, így a határidő október 10-én járt le. Panaszos eladja, hogy az illetékfizetési kötelezettségről a jogi képviselőtől nem kapott tájékoztatást, nem hívta fel határidőben és nem tájékoztatta arról, hogy ennek hiányában az ellentmondást az I. fokú bíróság el fogja utasítani. Ezzel szemben azt az utasítást kapta, hogy ne menjen el tárgyalásokra, az felesleges, jó áll az ügy.

Az I. fokú határozat ellen ezt követően a panaszos ügyvéd fellebbezett a Főváros Ítélőtáblához, aki 2016. december 09. napján az I. fokú bíróság végzését helybenhagyta. A határozat jogerős lett és a felperes végrehajtási eljárást kezdeményezett vele szemben 2017. március 31. napján, melynek keretében 2017. november 06. napján sor került az eljárási cselekmények foganatosítására, az ingóságok végrehajtás keretében történő elszállítására. Az ingóságok értéke 7.113.351 Ft.

Panaszos álláspontja szerint a jogi képviselő nem megfelelően járt el, nem kellő gondossággal kezelte a rá bízott ügyet, nem tájékoztatta a fennálló kötelezettségről, és határidőkről. Elmulasztotta a bírósági felhívásban jelzett határidőt számára felróható okból és nem tudta kimenteni. Elmulasztotta továbbá azt, hogy az ügyfelet a költségkedvezmény tárgyában kioktassa és az erre vonatkozó kérelmet határidőben nem terjesztette elő. A panaszolt ügyvéd eljárása miatt panaszos számára nem volt lehetséges, hogy érdemben vitassa a kereseti követelést, továbbá a jogi képviselő nem tájékoztatta arról, hogy a végrehajtási eljárás indult ellene. Ezzel akkor szembesült, amikor a megbízást megszüntette és az iratait átvette.

A kár egyrészt a kiadott ingóságok értéke 7.113.351 Ft, 350.000 Ft I. fokú perköltség, 406.790 Ft eljárási illeték. Az őt ért teljes kár összege 7.909.491 Ft. Beadványához csatolta a Kúria [KÚRIA DÖNTÉS 1] számú végzését, melyben a Kúria a Fővárosi Ítélőtábla [FŐV ÍT DÖNTÉS 1] számú végzését helybenhagyta tekintettel arra, hogy az ellentmondás elleni fellebbezés hiányai nem kerültek pótlásra. A Fővárosi Ítélőtábla már hivatkozott végzése a tértivevény tanúsága szerint a panaszolt ügyvéd részére került kézbesítésre, így nem lehet arra hivatkozni, hogy nem volt szabályszerű a kézbesítés. A kézbesítésre 2016. március 21-én került sor, a hiányok pótlására 16 napos határidő április 8-án járt le, így alperes a végzésben foglaltaknak sem határidőn belül, sem annak lejártát követően nem tett eleget.

Panaszos csatolta továbbá a Fővárosi Ítélőtábla [FŐV ÍT DÖNTÉS 1] számú végzését, melyben a Fővárosi Ítélőtábla Budapest Környéki Törvényszék 2015. április 2. napján kelt [BKTSZ DÖNTÉS 1] számú, az I. rendű alperes ellentmondását elutasító végzése ellen előterjesztett fellebbezés folytán a fellebbezést elutasította. Az indokolásban szerepel, hogy az I. fokú Bíróság a fellebbezéssel támadott végzésben elutasította az I. rendű alperesnek a [BKTSZ DÖNTÉS 2] szám alatt kibocsátott Bírósági meghagyással szemben előterjesztett ellentmondását, azzal az indokkal, hogy 8 nap alatt nem rótt le 213.400 Ft eljárási illetéket. Tette ezt annak ellenére, hogy a Fővárosi Ítélőtábla igazolási kérelmet elutasító végzését a fél 2012. október 2. napján átvette. A fellebbezés elutasítása alapvetően azon alapul, hogy a fellebbezés elkésett, ugyanis a panaszolt ügyvéd az I. fokú bíróság végzését 2016. április 16. napján vette át, és a fellebbezés 2015. május 6. napján érkezett meg az I. fokú bíróságra. A fellebbezéshez mellékelt borítékon a postára adás napja nem látható.

Panaszos csatolta a [ÜGYVÉD 1] ügyvéd által előterjesztett fellebbezést, amely a Budapest Környéki Törvényszék [BKTSZ DÖNTÉS 1] számú végzése ellen irányul, melyben az ellentmondást elutasításra került. Csatolásra került továbbá a panaszos által benyújtott új eljárás lefolytatása iránti kérelem, a Fővárosi Ítélőtábla [FŐV ÍT DÖNTÉS 1] sz. alatti végzése és az azt helybenhagyó Kúria [KÚRIA DÖNTÉS 1]. szám alatti végzésével szemben. Csatolása került a Fővárosi Ítélőtábla [FŐV ÍT DÖNTÉS 2] számú hiánypótló végzése, melyben kéri az I. rendű alperest, hogy nyilatkozzon 8 napon belül, hogy mely eljárás lefolytatását kéri. Csatolásra került Budapest Környéki Törvényszék részére küldött levél, melyben [ÜGYVÉD 1] ügyvéd kéri a tárgyalás elhalasztását. Egy e-mail is csatolásra került, melyben az ügyvéd tájékoztatást kér arról, hogy a következő napon tárgyalás tartására sor fog-e kerülni. 2017. február 20-án kelt levél is csatolásra került, amelyben az eljáró ügyvéd kéri azt, hogy a tárgyalás elhalasztásra kerüljön, mert betegség miatt nem tud jelen lenni a tárgyaláson. Csatolásra került a [FŐV ÍT DÖNTÉS 1] számú végzés.

A Pest megyei Ügyvédi Kamara határozatával (2. számú irat) elrendelte az előzetes vizsgálatot, melyről az eljárás alá vont ügyvédet értesítette (3. számú irat). A 4. sz. iratban a panaszost tájékoztatta a Kamara az eljárás megindításáról.

Eljárás alá vont ügyvéd 2018. január 16. napján kelt nyilatkozattal (igazoló jelentés 5. sz. irat) fordult a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához, melyben előadta, hogy a panaszos által előterjesztettek nem felelnek meg a valóságnak, az ügyben a szakma szabályainak megfelelően, ügyfele érdekében megbízás alapján járt el. Hivatkozik arra, hogy a panaszossal 2017. március 21. napján az ő felmondása alapján megszűnt a megbízás, elszámoltak és további követelés és jogi tevékenység kifogásolása nélkül megszűntették a megbízást.

Panaszossal először 2006-ban került kapcsolatba, mikor [ÜGYVÉD 2] ügyvédi irodájában dolgozott. Hivatkozik arra, hogy a tárgyalásokról minden esetben saját döntése alapján maradt távol, állítása szerint és soha nem tanácsolta azt, hogy ne jelenjen meg a tárgyaláson. Hivatkozik arra, hogy a bíróság döntése miatt felelősség nem terhelheti. Az valós és megfelel a tényeknek, hogy 2012. január 24-én Budapest Környéki Törvényszék [BKTSZ ÜGY] szám alatti ügyben tárgyalást tartott, ahol a panaszos nem tudott megjelenni, de a jogi képviselő sem jelent meg, mert nem kapott idézését a tárgyalásra. Ekkor került sor a Bírósági meghagyás kibocsátására, melynek jogalapját és összegszerűségét teljes terjedelmében, határidőben ellentmondás formájában vitatta. A bíróság a 2012. szeptember 6. napján tartott tárgyaláson tájékoztatta arról, hogy az ingatlan tulajdonjogának megállapítása iránti perhez egyesítette az ingó kiadása iránt folyamatban lévő pert. Megjelölt ügyben több tárgyalás megtartására, tanúk meghallgatására, szakértő kirendelésére is került sor és ezt követően 2016. április 2-án kelt végzéssel történt a Bírósági meghagyással szembeni ellentmondás elutasítása. Az elutasítás indoka az volt, hogy 27-es sorszámú végzéssel a bíróság felhívta az alperest, hogy 213.400 Ft illetéket rójon le, melyre nem került sor.

A Törvényszék a 2012. február 17. napján 11. sorszámú végzésével 8 napon belüli hiánypótlására szólította fel a panaszost, jövedelmi viszonyának igazolására, vagy a vitatott érték 3%-nak megfelelő mértékű illeték lerovására. A hiánypótlási felhívásnak teljeskörűen eleget tett a panaszos képviseletében, az általa kitöltött és rendelkezésre bocsátott nyomtatvány benyújtásával, határidőben előterjesztette a teljes személyes költségmentesség, illetve az illeték feljegyzési jog engedélyezése iránti kérelmet.

Hivatkozik arra, hogy az Ítélőtábla részére nem kézbesített olyan iratot, melyben felhívta volna alperest, hogy igazolja a postára adás dátumát, ugyanis álláspontja szerint az Ítélőtábla a 2. sorszámú végzésben kifejezetten felperest hívta fel az igazolásra, vagyis a peres feleket összecserélte, ami álláspontja szerint nem felróható. Visszautasítja panaszos állítását, a megbízás megszűnésekor nem volt tudomása végrehajtási eljárás megindításáról, mert az még akkor meg sem indult. Kifogásolja azt, hogy a panaszos érdekében eljáró [ÜGYVÉD 3] ügyvéd hangneme nyomásgyakorlásként volt értékelhető.

Beadványához csatolta a megbízás megszűnését, melyben panaszos nyilatkozza, hogy a megbízást felmondja, az eljáró ügyvéd munkájának kifogásolása nélkül, valamennyi iratot átvett, egymással elszámoltak, kifogást nem támasztanak és további követelésük egymással szemben nincs és ilyen igényt érvényesíteni sem kívánnak. Csatolásra került továbbá [ÜGYVÉD 3] Ügyvédi Iroda által a MÜBSE részére megküldött levél.

A panaszolt ügyvéd csatolja a (6. számú irat) Budapesti Ügyvédi Kamara eljárást megtagadó végzését, az eljárást megtagadó végzésre azért kerül sor, mert nem rendelkezik a panaszolt ügyvéd a Budapest Ügyvédi Kamarai tagsággal átjegyzése folytán.

A panaszos 7. sz. iratként csatolta a MÜBSE kárrendezési ügyében hozott kártérítési igény elutasításáról szóló határozatát. A MÜBSE a határozatát azzal indokolta, hogy a panaszolt ügyvéd nem ismerte el a felelősségét és így a panaszos és panaszolt ügyvéd nyilatkozat között jelentős ellentmondás van, így a tényállást és ennek keretében azt, hogy a panaszos ténylegesen milyen utasításokat adott a per során, peren kívüli eljárásban megnyugtató módon megállapítani nem lehet. A tényállás felderítésére széleskörű bizonyítási eljárás lenne szükséges, amely meghaladja az egyesület kereteit és arra csak bírósági eljárás keretében van lehetőség. Továbbá mivel nincs lehetőség ún. árnyékper lefolytatására, így nem lehetséges annak megállapítása sem, hogy milyen következményekkel járt volna az, hogy a per érdemben elbírálható lett volna, ezért nem megalapozott a panaszos anyagi kár iránti igénye. Ezt követően a fegyelmi megbízott a tényállás tisztázása érdekében az előzetes vizsgálat keretében szükségesnek tartotta panaszost és a panaszolt ügyvédet meghallgatni.

[ÜGYVÉD 1] panaszolt ügyvéd képviseletében [ÜGYVÉD 4] ügyvéd meghallgatására 2018. február 14. napján került sor (jegyzőkönyv 9. sz. irat). Ekkor [PANASZOS] panaszos meghallgatására is került sor. A panaszos elmondta, hogy megfelel a valóságnak az, hogy 2012. szeptember 6. napján egyesítésre került az ingatlan tulajdonával kapcsolatos per és az ingóságok kiadásával kapcsolatos per. Megfelel az is a valóságnak, hogy ezt követően 3 évig több tárgyalást tartott a bíróság és az is megfelel a valóságnak, hogy 2016. április 2-án keletkezett egy végzés, amikor is az ellentmondás elutasításra került.

Mindenképpen meg kell említeni, hogy sosem kapott olyan tájékoztatást, hogy az ellentmondás illetékét rója le. Ő a 2017-ben a Baranyai Végrehajtótól szerzett tudomást arról, hogy született egy bírósági meghagyás, ami az ingóságokhoz kötődik. Határozottan állítja, hogy semmilyen tájékoztatást nem kapott, hogy illetéket kell fizetni. Költségmentességi lehetőségről sem kapott tájékoztatást, nem töltött ki költségmentességi nyomtatványt.

Arról sem kapott tájékoztatást, hogy az ezzel kapcsolatos fellebbezést az Ítélőtábla elutasította. A jelenlegi ügyvéd [ÜGYVÉD 3] volt az, aki ezeket másolatban ki kérte a bíróságtól és ezért állnak a rendelkezésére. Az valós, hogy aláírta, hogy valamennyi iratot átvett a megbízás megszűnésekor leltár nélkül, azonban ezek az iratok nem voltak közöttük. Azt is sérelmezi, hogy több olyan tárgyalás volt, amikor az eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg és helyettes sem küldött a perben. A panaszolt ügyvéd jogi képviselője elmondta, hogy jogorvoslatot az ügyvéd határidőben beadta, azonban a postabélyegzőt nem megfelelően lehetett látni, és így ezért állította az Ítélőtábla, hogy elkésett. Erre a panaszos nyilatkozza, hogy nem tudja, hogy mikor került postára adásra, az eljárás végén szerzett róla tudomást. Amíg az ügyvédnő képviselte erről nem tudott. Azt sérelmezi, hogy „nem volt képben” és 2016-ban derült csak ki, hogy alaki okok miatt magukkal az ingóságokkal érdemben egyáltalán nem foglalkozott a bíróság. A panaszolt ügyvéd képviselőjének kérdésére elmondja, hogy azért írta alá, hogy az ügyvéd munkájával kapcsolatban semmilyen kifogása nincs, mert mindketten [VÁROS 1]en laknak és álmában sem gondolta azt, hogy az iratokból fog kiderülni, hogy milyen mulasztások történtek. Ha ezt tudta volna előre akkor nem írja alá.

Ekkor megállapításra került az is, hogy a személyes meghallgatáson [ÜGYVÉD 1] szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távolmaradását nem mentette ki. Az őt képviselő ügyvéd elmondja, hogy elfoglaltága miatt nem jelent meg.

A fegyelmi főmegbízott a panaszos részére megküldte a meghallgatásáról készült jegyzőkönyvet (10. sz. irat). A panaszos észrevételt tett a jegyzőkönyve (11. sz. irat). Pontosította az előadottakat, miszerint semmiféle szóbeli vagy írásbeli tájékoztatást nem kapott az illeték lerovásának szükségességéről, ha ilyet kap természetesen kifizette volna az illetéket. És azt is pontosítja, hogy a jelenlegi jogi képviselőtől és nem a panaszostól kapta meg a Budapest Környéki Törvényszék végzését, a Fővárosi Ítélőtábla végzést, valamint [ÜGYVÉD 1] fellebbezését és a Kúria döntését. Az aláírt meghallgatások, főfegyelmi megbízott személyes meghallgatásai a 12. számú iratban találhatóak.

A panaszolt egy nyilatkozatot terjesztett elő (13. számú irat), melyben megismételte a korábban előadottakat, valamint egyéb, az üggyel kapcsolatos és a peres eljárásokra vonatkozó iratokat. Messenger beszélgetést, SMS beszélgetéseket, valamint e-mail levelezést csatolt, összesen 115. oldal terjedelemben.

14. szám alatt érkezett meg [ÜGYVÉD 4] Ügyvédi Iroda meghatalmazása, 15. sorszám alatt a Pest Megyei Ügyvédi Kamra Elnöke a bejelentés kivizsgálását 3 hónappal meghosszabbította. A Fegyelmi Főmegbízott 17. sz. alatt terjesztette elő az indítványát, melyben kérte, hogy a panaszossal szemben a Fegyelmi Tanács egy rendbeli gondatlan fegyelmi vétség elkövetését állapítsa meg, és pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki. A Pest Megyei Ügyvédi Kamara a fegyelmi eljárást elrendelte (18. sz. irat). A Pest Megyei Ügyvédi Kamara értesítette a panaszost a 19. sorszámú iratban a fegyelmi eljárás elrendeléséről és megküldte a fegyelmi megbízott indítványát.

20. sz. alatt érkezett [Bejelentő] panaszos kiegészítése, melyben előadta, hogy jogi képviselői kamarai tagságát az ő ismerete szerint 2014. november 11. napján felfüggesztette a Budapesti Ügyvédi Kamara és 2015. március 31. napján került átjegyzésre a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához a panaszolt. Előadja, hogy ez alatt a két időszak alatt is érdemben eljárt panaszolt az ő érdekképviseletében a bíróságok előtt.

21. sorszám alatt a Fegyelmi Tanács az ügyben tárgyalást tűzött ki. Tárgyalásra az idézések 22., 23. sorszám alatti iratokban kerültek kézbesítésre. A tárgyalás 2018. június 15. napján megtörtént (24. számú irat). A tárgyaláson a panaszolt nem jelent meg, [ÜGYVÉD 4] meghatalmazott jogi képviselő jelent meg. Meghallgatásra került a panaszos, aki az eljárás során megismételte a panaszában, illetve kiegészített panaszában tett nyilatkozatokat. Ezt követően meghatalmazott jogi képviselő előadta, hogy szerinte az elévülés bekövetkezett, így nem kell vizsgálni ezt a fegyelemsértést, és kéri az eljárás megszüntetését. Ezt követően a tárgyalás elhalasztásra került tekintettel arra, hogy a meghatalmazott jogi képviselő hivatkozott [FEGYELMI ÜGY 1] számú ügyre, amely a Budapesti Ügyvédi Kamara előtt van folyamatban. A Fegyelmi Tanács intézkedett ezen iratok beszerzéséről.

A 25. számú iratban a Tanács bekérte a fenti fegyelmi iratokat, melyet a Budapesti Ügyvédi Kamara a 26. számú iratban megküldött.

Ezt követően a Tanács újabb tárgyalást tűzött 2018. október 26. napjára, melyről az idézés 27. sorszám alatt iratban került megküldésre. 28. szám alatt érkezett [ÜGYVÉD 4] beadványa, melyben bejelenti a távolmaradását, tekintettel arra, hogy egyéb elfoglaltsága van, illetve a panaszos is nyilatkozik arról, hogy tárgyaláson egyéb elfoglaltság miatt nem tud megjelenni.

29. szám alatt található a tárgyalási jegyzőkönyv a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa előtt folyamatban lévő eljárásban a 2018. október 26. napi tárgyalásról, melyben a Tanács megállapítja, hogy szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg az eljárás alá vont ügyvéd és [ÜGYVÉD 4] jogi képviselő sem. A panaszos rövid meghallgatását, majd az iratok ismertetését követően a fegyelmi megbízott a végindítványát megtette, a Tanács meghozta és kihirdette a fegyelmi határozatot. 31. szám alatt található az iratokban I. fokú Fegyelmi határozat (30. szám alatt, az ún. kishatározat található, amely csak a rendelkező rész tartalmazza), melyben a Fegyelmi Tanács megállapította az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, ezért a pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki és 600.000 Ft-ban állapította meg azt.

32-es sorszám alatt a Pest Megyei Ügyvédi Kamara megállapította az I. fokú fegyelmi végzés jogerejét.

33. szám alatt érkezett meg az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése, melyben előadta, hogy a határozatát nem vette kézhez, így arra érdemben nem tudott fellebbezést előterjeszteni. 34. szám alatt található a Pest Megyei Ügyvédi Kamra tájékoztatása mi szerint a határozat a jogi képviselő részére megküldésre került, aki nem jelentett be fellebbezést. 35. számú irat alatt található az eljárás alá vont ügyvéd újabb elektronikus levele, melyben hivatkozik arra, hogy a Fesz. 36. § egyértelműen rögzíti, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek és képviselőjének is meg kell küldeni a fegyelmi határozatot. Ugyanez az irat található a 36. szám alatt, amely postai úton került megküldésre. 37. szám alatt a Pest és Nógrád Megyei Fegyelmi Bizottság ismételten kézbesíti panaszolt részére a fegyelmi határozatot. Panaszolt ügyvéd 38. szám alatti elektronikus levelében jelzi, hogy fellebbezéssel kíván élni a határozat ellen, melyet postai úton is megküldött (39. sorszámú irat).

Panaszolt ügyvéd 40. sorszámú iratban csatolja a fellebbezését, melyben előadja, hogy a fegyelmi tanács kifejezetten elfogult és objektivitást nélkülöző döntést hozott. Továbbra is elsődlegesen kéri a határozat megváltoztatását és a fegyelmi eljárás megszüntetését, másodlagosan kéri a határozatot hatályon kívül helyezni és új eljárásra utasítani a tanácsot é más ügyvédi kamarát kijelölni. Harmadlagosan pedig kéri, hogy a kiszabott rendkívül magas összegű pénzbírság fegyelmi büntetést enyhítsék és legfeljebb fegyelmi intézkedést alkalmazzanak. Fellebbezésében előadta az elévüléssel kapcsolatos álláspontját, valamint a fegyelmi tanács eljárására vonatkozóan tett nyilatkozatokat.

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara a fellebbezést az iratokkal együtt megküldte a Magyar Ügyvédi Kamara részére (41. számú irat). 42. számú irat a Magyar Ügyvédi Kamara II. fokú Fegyelmi Tanácsának [FEGYELMI ÜGY MÁSODFOK] számú ügyben, 2019. július 3. napján tartott tárgyalási jegyzőkönyve, melyen a panaszolt ügyvéd jogi képviselője nem jelent meg. Az iratok ismertetését követően a tárgyalást berekesztették és meghozták a határozatot (44. számú irat), melyben az I. fokú Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsának I. fokú határozatát hatályon kívül helyezték és új eljárás lefolytatására utasították (43. számú irat az ún. kihatározat). Határozat indokolása tartalmazza, hogy a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke és a Fegyelmi Tanácsa a határozatban szereplő eljárásjogi rendelkezések figyelmen kívül hagyásával járt el és olyan kérdésekben hozta meg a döntéseket, amelyek nem tartoznak a hatáskörükbe. Ugyancsak tartalmazza a határozat, hogy a már megállapított fegyelmi vétség elkövetésén túl egyéb fegyelmi felelősség is felmerül, amit az I. fokú Fegyelmi Tanácsnak vizsgálnia kell.

Ezt követően a vezető fegyelmi biztos indítványozta, hogy az iratokat tegyék át a Budapesti Ügyvédi Kamarához (45. sz. irat). A Pest és Nógrád Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság meghozta a határozatát 2019. november 18-án, mely alapján átetette az ügyet a Budapesti Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Bizottságához (46. sz. irat) tekintettel arra, hogy a fegyelmi tárgyalást az eljárás alá vont személy fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó kamara székhelyére kell kitűzni.

A [ÜGYVÉD 4] Ügyvédi Iroda jelezte 47. számú iratban, hogy továbbra is beteg [ÜGYVÉD 1] és bejelenti, hogy Covid-19 gyanús beteggel érintkezett ő is, így jelenleg a fegyelmi tárgyaláson megjelenni nem tud.

2020. április 19. napján a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa meghozta a határozatot, mely határozat 2020. május 28. napján lett jogerős. Az ügy iratait átküldte a Pest Megyei Regionális Ügyvédi Kamra részére (49. számú iratban). Pest Megyei Regionális Ügyvédi Kamra tárgyalást tűzött 2020. október 9. napján 9:30 percre (50. sz. irat), melyről a panaszoltat, illetve a jogi képviselőjét (51; 52. számú irat) értesítette.

A Fegyelmi Tanács elnöke a fegyelmi biztost felhívta arra, hogy az összefoglaló jelentést egészítse ki (53. sz. irat). Ezt követően a fegyelmi biztos az összefoglaló iratát kiegészítette (54. sz. irat) azzal, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamarát keresse meg a tanács annak érdekében született-e olyan határozat 2014., 2015. évben, amely a panaszolt ügyvédet felfüggesztette az ügyvédi tevékenység gyakorlásától. Ezt követően az összefoglaló jelentését kiegészítette (55. sz. irat) azzal, hogy a panaszolt ügyvéd 2014. november 11. és 2015. január 20. napja között felfüggesztés hatálya alatt állt és ebben az időszakban is látott el képviseletet a panaszosnak, ugyanakkor erre vonatkozó fegyelmi vétség megállapítását nem kérte. Ez a kiegészítés megküldésre került a panaszoltnak és a jogi képviselőjének is 56. szám alatt. A fegyelmi biztos 2020. szeptember 29-én pontosította, kiegészítette az összefoglaló jelentését (57. sz. irat), melyben azt is megjelölte hogy a panaszolt határidőn túl nyújtott be fellebbezést és a panaszost nem kellő időben tájékoztatta a számára negatív döntésekről. Továbbra is pénzbüntetés kiszabását indítványozta, a korábban előterjesztettek szerint.

Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa 2020. október 09-én tárgyalást tartott, melyen szabályszerű idézésre nem jelent meg eljárás alá vont ügyvéd és jogi képviselője. Tárgyláson megjelent a panaszos. A tárgyaláson a panaszos ismételt meghallgatására került sor, ezt követően a fegyelmi tanács a tárgyalást elhalasztotta és felhívta a panaszoltat, illetve jogi képviselőjét arra, hogy a fegyelmi biztos kiegészített indítványára nyilatkozzanak.

Ezt követően a fegyelmi tanács 2020. november 27. napjára tűzött ki tárgyalást (59. számú irat), melyről értesítette a panaszoltat és a jogi képviselőjét. (60; 61. számú iratok), valamint [ÜGYVÉD 3] tanút (62. számú irat). A 63. számú iratban a fegyelmi tanács megkereste a Budapesti Ügyvédi Kamarát és tájékoztatást kért arra, hogy volt-e a panaszolt felfüggesztés alatt. 64. szám alatt érkezett meg a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság válasza, mely alapján az eljárás alá vont ügyvéd 2014. november 11. és 2015. január 20. napjai között felfüggesztésre került.

65. szám alatt érkezett meg a panaszolt ügyvéd orvosi igazolása e-mailen, mely alapján a panaszolt beteg és a jogi képviselője pedig másik tárgyaláson volt köteles megjelenni. A Fegyelmi Tanács 2020. november 25. napján megtartott tárgyaláson az igazolási kérelmeket elfogadta (66. számú irat) és új határnapot hivatalból tűzött. Ezt követően beszerezte a panaszostól a [ÜGYVÉD 3] ügyvéd titoktartás alól felmentő nyilatkozatát (67. sz. alatt). Majd a 68. szám alatti határozattal meghosszabbította a fegyelmi eljárást.

69. szám alatt 2021. július 16. napjára tűzött ki tárgyalást, melyről az eljárás alá vont ügyvédet, jogi képviselőjét, valamint a panaszost és a tanút is értesítette (70; 71; 72. számú iratok). Ezt követően a 73. sz. iratban panaszolt ügyvéd kifogásolta a tanács munkáját e-mailen, mely 74. szám alatt e-papír útján is megküldésre került.

A 75. szám alatti iratokban a Fegyelmi Tanács tagjai, Fegyelmi Biztosok elfogultságot jelentettek be az ügyvéddel szemben. A Fegyelmi Bizottság elnöke ezen kifogásoknak 76. szám alatt helyt adott és felterjesztésre került a Magyar Ügyvédi Kamara részére a kérelem a Fegyelmi Bizottság kijelölése iránt (77. sz. alatt). A Magyar Ügyvédi Kamara 78. szám alatt a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottságot jelölte ki az eljárás lefolytatására, valamint 79. szám alatt a Debreceni Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát jelölte ki a fegyelmi biztosi feladatok ellátására.

Ezt követően a Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság eljárására került sor, mely az iratok között új mappában található és új sorszámozást kapott. 1. szám alatt kijelölésre került a fegyelmi tanács. 2. szám alatt a tárgyalás idézése került megküldésre a panaszolt, illetve a jogi képviselője (3. sz. irat) részére 2021. november 9. napjára. Az idézésben megjelölésre került, hogy mind a panaszolt, mind a jogi képviselője bizonyítási indítványt az idézés kézhezvételét követő 8 napon belül nyújthatnak be.

A panaszos 4. szám alatt terjesztette elő az indítványát, melyben valamennyi nyilatkozatát fenntartotta. Kérte az eljárás megszüntetését. A Fegyelmi Biztos indítványát teljes terjedelmében vitatta. A tárgyalás napját megelőzően érkezett egy kérelem a Kamarához az eljárás alá vont jogi képviselőjétől, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fekvőbeteg, ennek igazolására orvosi igazolást csatolt. Bejelentette továbbá, hogy a jogi képviselő oltást kapott és emiatt gépjármű vezetésére nem alkalmas.

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság a 2021. november 9. napjára kitűzött tárgyaláson (6. számú jegyzőkönyv) ismertette az iratokat, rögzítette a skype konferencia tartására vonatkozó lehetőséget, illetve azt, hogy ehhez mind a panaszolt, mind a jogi képviselőnek a hozzájárulása, valamint skype címük megadás szükséges. Felhívta őket, amennyiben skype konferencia keretében kívánnak részt venni a tárgyaláson, akkor a jegyzőkönyv kézhezvételétől számított 5 napon belül, mellőzés terhével terjesszék elő a skype elérhetőségüket. Egyebekben a fegyelmi tanács a tárgyalás halasztására vonatkozó indítványnak helyt adott, az igazolási kérelmet elfogadta és a tárgyalás új határnapjául 2021. december 15. napját jelölte ki.

A 7. számú iratban 2021. november 15-én kérte [ÜGYVÉD 4] jogi képviselő, hogy a skype konferencia tartását tegye a tanács lehetővé, de a skype elérhetőségét nem jelentette be, sem saját magának, sem az ügyfelének. A tárgyalásra az idézések kézbesítésre kerültek mind a panaszolt, mind a jogi képviselője részére (8. számú irat).

Ezt követően a Fegyelmi Tanács 2021. december 10. napján a december 15. napjára kitűzött tárgyalást hivatalból elhalasztotta és 2022. január 11. napjára tűzte ki. (9. sz. irat). Ebben ismételten felhívta a jogi képviselőt, valamint a panaszoltat, hogy jelentse be a skype elérhetőségét 8 napon belül mellőzés terhével.

Az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője 2022. január 11. napján e-papír útján (a kitűzött tárgyalás reggelén) jelentette be az skype elérhetőségét, ami: [SKYPE 1]. Tekintettel arra, hogy a kétszeri felhívás ellenére nem került sor a skype elérhetőség bejelentésére, valamint ezen skype elérhetőséget a Fegyelmi Tanács értelmezni nem tudta, így a Fegyelmi Tanács skype konferencia mellőzésével tartotta meg a tárgyalást. A tárgyaláson a Tanács Elnöke ismertette az eljárás teljes iratanyagát, megállapította, hogy tanács tagjai ellen, illetve a Vezetői Fegyelmi Biztos személye ellen elfogultsági indítvány nem érkezett és rögzítette, hogy a panaszolt ügyvéd személyi és egyéb körülményeire nyilatkozatot nem tett. Ezt követően a Fegyelmi Biztos végindítványában fenntartotta a Pest Megyei Ügyvédi Kamra Fegyelmi Főmegbízottja által előadott összefoglaló jelentésében foglaltakat, majd a Fegyelmi Tanács a tárgyalást berekesztette és meghozta döntést.

III.
Tényállás

A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló okiratok, továbbá az eljárás alá vont volt ügyvéd, a tanúként meghallgatott bejelentő előadása alapján az alábbi tényállást állapítja meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi meghatalmazással képviselte [Bejelentő] panaszost a Budapest Környéki Törvényszék előtt [BKTSZ ÜGY] sz. alatt folyamatban volt perben. A Törvényszék ezen ügyben alperes - panaszos - és jogi képviselőjének távolmaradása okán bírósági meghagyást bocsájtott ki alperessel szemben, amelyben a felperesi kereseti kérelmének megfelelően ingóságok kiadására, 350.000 Ft perköltség és 426.790 Ft eljárási illeték megfizetésére kötelezte 15 napon belül.

A tárgyalás elmulasztása tárgyában, valamit költségkedvezmény engedélyezése iránti kérelem tárgyában a meghagyással szemben az alperes - panaszos - képviseletében a panaszolt igazolási kérelemmel élt. Ezen kérelmet az első fokú bíróság a [BKTSZ DÖNTÉS 3] sz. végzésével, majd ezen végzés elleni fellebbezés folytán a Fővárosi Ítélőtábla az [FŐV ÍT DÖNTÉS 3] számú végzésével elutasította. Ezen elutasított végzésről, az az elleni fellebbezésről, valamint annak eredményéről panaszolt az ügyfelét, a panaszost nem értesítette.

A peres felek között tulajdonjog megállapítása iránt folyamatban lévő [BKTSZ ÜGY 2] sz. ügyhöz egyesítette a bíróság a [BKTSZ ÜGY] sz. alatti pert. A bíróság az egyesítést követően a 2012. szeptember 6. napján elutasítás terhével felhívta az alperes - tárgyalási távollétében a képviseletében eljáró panaszoltat -, hogy ellentmondásra, amivel éltek alperes rójon le 213.400 Ft eljárási illetéket.

Az eljárás alá vont ügyvéd az illetékfizetési kötelezettségről a panaszost, az ügyfelét nem tájékoztatta és nem tájékoztatta arról sem, hogy amennyiben nem tesz eleget az illetékfizetési kötelezettségének, akkor az ellentmondást az első fokú bíróság el fogja utasítani. A Budapest Környéki Törvényszék az ellentmondást 2015. április 2. napján utasította el. Az elutasító határozat ellen az eljárás alá volt ügyvéd fellebbezést nyújtott be, fellebbezését azonban a Fővárosi Ítélőtábla a [FŐV IT DÖNTÉS 1] sz. végzésével elutasította és az első fokú bíróság végzését helybenhagyta.

A jogerős határozat a panaszost a felperesi kereseti kérelmének megfelelően ingóságok kiadására (7.113.351 Ft értékben), 350.000 Ft első fokú perköltség, 426.790 Ft eljárási illeték, 5.000 Ft + Áfa másodfokú perköltség és 13.000 Ft végrehajtási illeték megfizetésére kötelezte. Ezen végzésről, az az elleni fellebbezésről, valamint annak eredményéről panaszolt az ügyfelét, a panaszost nem értesítette.

A panaszolt nem tájékoztatta arról a panaszost, hogy a végrehajtási eljárás indult ellene. Ezzel akkor szembesült, amikor a megbízást megszüntette és az iratait átvette.

A panaszos panasszal fordult a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesülete felé, amely az által benyújtott igényt elutasította, mivel álláspontja szerint a felek közötti ellenétes nyilatkozatra tekintettel elfolytatandó bizonyítási eljárás meghaladja a saját eljárásának kereteit.

Tényként állapítható meg, hogy a panaszolt ügyvéd 2014. november 11. és 2015. január 20. napja között felfüggesztés hatálya alatt állt, amely idő alatt jogi tevékenységet nem végezhetett.

IV.
A fegyelmi tanács által levont ténybeli és jogi következtetések, valamint az elkövetett fegyelmi vétségek megjelölése

A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.

A továbbiakban az alábbi rövidítések kerülnek alkalmazásra:

- FESZ: 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat a fegyelmi eljárásról

- Üt.: ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény

- Üttv.: ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

- Etikai szabályzat: az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat

Az Üttv. 208. § (22) pontja értelmében a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásának közzétételét követően a fegyelmi eljárást az Üttv., valamint a FESZ alapján kell lefolytatni. Tekintettel arra, hogy a MÜK honlapján a 2019. február 5. napján közzétételre került, hogy a 2019. február 4. napján minden regionális fegyelmi bizottság megalakult, így jelen eljárásra az Üttv. és a FESZ szabályai az irányadóak.

Az Üt. előírásai alapján:

„37. § Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd,

a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi”

A fegyelmi tanácsnak vizsgálnia kellett azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenység gyakorlása során a jogszabályban (különösen Üt.), valamint a kamarai szabályzatokban (különösen Etikai szabályzat) meghatározott kötelezettségét megsértette-e.

[Illetékfizetési kötelezettségről történő tájékoztatás]

A Magyar Ügyvédi Kamara II. fokú fegyelmi tanácsa által meghozott végzés (44. számú irat) alapján a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmit Tanácsának első fokú határozat amiatt került hatályon kívül helyezésre, hogy [PANASZOS] panaszában illetve az azt kiegészítő beadványában az illetékfizetési kötelezettség teljesíthetőségétől elkülönülő további olyan magatartásokat is felsorolt, amelyek valóságuk esetében alkalmasak lehetnek eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítására.

A II. fokú fegyelmi tanács megállapította, hogy ezen további állítólagos kötelezettség szegéseket Pest Megyei Ügyvédi Kamra Fegyelmi eljárás keretében nem vizsgálta, ezek vizsgálatára II. fokú eljárás keretében pedig nincs lehetőség.

Megállapítható tehát az, hogy a II. fokú fegyelmi tanács megalapozottnak találta azt, hogy a panaszolt ügyvéd tévesen tájékoztatta az ügyfelét az illetékfizetési kötelezettségének teljesíthetőségéről, így ez jelen eljárásban ítélt dolognak minősül, így erre vonatkozó bizonyítási eljárást lefolytatni nem lehet. A bizonyítási eljárás kizárólag a cselekmények kapcsán az ezt meghaladó magatartásokra, illetve cselekményekre vonatkoztathatóak.

[A felfüggesztés ideje alatti jogi tevékenység gyakorlása]

Az eljárás adataiból egyértelműen megállapítható, hogy a panaszos a panasz-kiegészítésében (20. sz. irat) 2018. április 6. napján hivatkozott arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd kamarai tagságát az ő ismerete szerint 2014. november 11. napján felfüggesztette a Budapesti Ügyvédi Kamara és 2015. március 31. napján került átjegyzésre a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához a panaszolt. Ennek megfelelően a kamarának a fegyelmi vétség a 20. sz. irat átvételekor (az érkeztető bélyegző szerint 2018. április 13.) tudomására jutott. Ennek ellenére ezen fegyelmi vétség vonatkozásában a fegyelmi intézkedés kezdeményezésére a fegyelmi biztos által csak 2020. szeptember 24. napján került sor (54. sz. irat), de ekkor is csupán a Budapesti Ügyvédi Kamara megkeresését kérte a fegyelmi biztos. Ténylegesen a fegyelmi tényállítást a fegyelmi biztos az 55. sz. iratban tette meg 2020. szeptember 28. napján.

Megállapítható, hogy az Üt. 41. § (1) bekezdésében meghatározott 6 hónapos határidőt követően került sor a fegyelmi vétség miatti eljárás kezdeményezésére, így ezen fegyelmi vétség elévült, ennek kapcsán fegyelmi eljárás nem indítható. Emiatt a Fegyelmi Tanács ezen fegyelmi vétség vonatkozásában az eljárást megszüntette.

„Üt. 41. § (1) Nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.”

[Tájékoztatási kötelezettség a döntések tartalmáról és fellebbezések eredményéről]

Az eljárás alá vont ügyvédet terhelte a bizonyítási kötelezettség, hogy a panaszost, az ügyfelét tájékoztatta az alábbiakról:

- az igazolási kérelmet elutasító Budapest Környéki Törvényszék által meghozott [BKTSZ DÖNTÉS 3] sz. alatti végzésről, valamint a fellebbezés folytán annak helyt adó Fővárosi Ítélőtábla által meghozott [FŐV IT DÖNTÉS 3]. sz. végzésről.

- az ellentmondást elutasító Budapest Környéki Törvényszék [BKTSZ DÖNTÉS 1] sz. alatt végzésről, valamint a fellebbezés folytán annak helyt adó a Fővárosi Ítélőtábla a [FŐV IT DÖNTÉS 1] sz. végzéséről.

- végrehajtási eljárásról

Az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen bizonyítékkal nem igazolta, hogy eleget tett volna a tájékoztatási kötelezettségének. Nem igazolta, hogy ügyfelét bármilyen módon tájékoztatta az eljárás állásáról, az igazolási kérelem és az ellentmondás elbírálásáról, azokkal szembeni fellebbezésről és a fellebbezés eredményéről.

Az Üt. előírja:

„1. § Az ügyvéd a hivatásának gyakorlásával - törvényes eszközökkel és módon - elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését. Közreműködik abban, hogy az ellenérdekű felek a jogvitáikat megegyezéssel intézzék el.”

„3. (2) Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.”

A Fegyelmi Tanács kiemeli, hogy a tájékoztatási kötelezettség nem függ az eljárás várható eredményességétől, sikerességétől vagy sikertelenségétől. Az ügyvéd valamennyi eredményről köteles az ügyfelét tájékoztatni még abban az esetben is, amennyiben megkísérli - az általa hibásnak vélt - döntés elleni jogorvoslatot. A tájékoztatásnak minden esetben igazolható módon kell történnie.

Ugyanakkor a Fegyelmi Tanács nem tartotta bizonyíthatónak azt, hogy a fegyelmi vétséget a panaszolt szándékosan követte volna el. Az eljárás adataiból az állapítható meg, hogy tisztában volt azzal, hogy a panaszos tudomást fog szerezni a végzésekről (legkésőbb az iratok átadásakor), a negatív tartalmú döntéseket jogorvoslattal próbálta orvosolni. Emiatt a Fegyelmi Tanács a gondatlan elkövetést tartja megalapozottnak.

Így a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt a Fegyelmi Tanács megállapította az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében.

V.
A fegyelmi büntetés kiszabása, súlyosbító és enyhítő körülmények

A jelen fegyelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd magatartását az Üt. alapján kellett elbírálni, de a jogkövetkezményeket az Üttv. szerint szükséges alkalmazni.

Az Üttv. 208. § (17) bekezdése alapján „Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény alapján kiszabott fegyelmi büntetéshez fűződő hátrányos jogkövetkezményekre a fegyelmi büntetés kiszabásakor alkalmazandó szabályokat kell alkalmazni.”

A FESZ és az Üttv. a pénzbírság összegét ügyvédjelölttel szemben 1.000.000 Ft-ig terjedő mértékben tartja megállapíthatónak.

Üttv. 108. § A fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések - a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével - a következők:

a) írásbeli megrovás,

b) pénzbírság,

c) kamarai közügyektől való eltiltás,

d) ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint

e) kizárás.

Üttv. 109. § (2) A pénzbírság összege - a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével -

a) ügyvéd, kamarai jogtanácsos és európai közösségi jogász esetén egymillió forintig,

b) más ügyvédi tevékenységet gyakorló személy esetén ötszázezer forintig

terjedhet.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd vétkes 1 rendbeli gondatlan fegyelmi vétség elkövetésében.

A fegyelmi tanács enyhítő körülményként értékelte hangsúlyosan az időmúlást. A kérdéses végzések 20122016. évben keletkeztek, több mint öt évvel ezelőtt. Az eljárás elhúzódása nem róható a panaszos terhére. Szintén enyhítő körülményként értékelendő, hogy a Budapest Környéki Törvényszék az ellentmondást három évet követően utasította el.

Ugyanakkor súlyosbító körülményként értékelte a fegyelmi tanács azt, hogy a panaszolt ellen korábban több jogerős fegyelmi büntetést szabtak ki és jelenleg is egyéb eljárások vannak folyamatban ellene.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § a) pontjában írt pénzbírságot alkalmazta. Annak mértékét a középmértéktől enyhébb mértékben határozta meg.

A körülmények gondos mérlegelését követően a Fegyelmi Tanács a fegyelmi vétség súlyára, az elkövetésre irányuló gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosbító és enyhítő körülmény figyelembevételével szabta ki a fegyelmi büntetést.

A fegyelmi tanács más enyhébb büntetés kiszabását nem tartotta megfelelőnek a büntetéssel elérni kívánt cél eléréséhez.

VI.
Eljárási szabályok, költségek, egyéb jogi normák megjelölése

A fegyelmi eljárás lefolytatására az Üttv. rendelkezései szerint került sor.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont volt ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és FESZ 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A fegyelmi tanács határozatának meghozatala az Üttv. 131. § és FESZ 27. pontján alapul, a jogorvoslati jogot az Üttv. 135. § biztosítja.

A határozat 2022. február 28. napján jogerős és 2022. március 31. napján végrehajtható.