Magyar

 

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának P.16/2021. határozata

ügyfél képviselete, iratok csatolása kamarának

HATÁROZAT

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke által kijelölt (...) tanácsa, dr. (...) egyéni ügyvéddel szemben a P.16/2021. számú fegyelmi eljárásban 2022. (...) napján megtartott fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát:

Az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: ügyvédi tevékenységről szóló törvény) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében dr. (...) (iroda székhelye...., KASZ: ...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1 rb. fegyelmi vétség elkövetésében megállapítja, ezért vele szemben az Üttv. 108. § a) pontja értelmében

írásbeli megrovás büntetést szab ki.

Az eljárás alá vont ügyvéd az 1.rb fegyelmi vétséget gondatlanul követte el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.2. a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint.

Az átalányköltséget az eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni, a (...) megyei Ügyvédi Kamara (...) számú bankszámlájára.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

INDOKLÁS

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi eljárás lefolytatására kijelölt regionális fegyelmi tanácsa,

- (...) (... Kft. ügyvezetője) panaszos kamarához 2021. .... napján érkezett panasz bejelentése, mely 2021. .... napján kelt,

- a 2021. ...-án kelt előzetes vizsgálatot elrendelő, és fegyelmi biztost kijelölő határozat,

- a panaszolt ügyvéd 2021. .... napján kelt észrevételeket tartalmazó nyilatkozata,

- a rendelkezésre álló .... jkv.

valamint, az egyéb rendelkezésre álló adatok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg:

A Bejelentő, mint a (...) képviselője 2021.....-n iktatott bejelentésében, arra tekintettel kérte a panaszolt ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárás lefolytatását, mivel álláspontja szerint, a (...) Járásbíróság előtt (...) számon indult bűntető pótmagánvádas ügyben, - amelyben a társaság megbízása alapján, a panaszolt ügyvéd, a társaságot képviselte - a panaszolt ügyvéd, bírósági felhívásra a jegyzőkönyvbe akként nyilatkozott, hogy a nyomozóhatóságnak átadott számlák alapján megállapított (...) Ft polgári kár érvényesítéséről - amelyek 2015-2016 évből származtak - lemond, amelyre a Panaszbejelentő álláspontja szerint, a panaszolt ügyvédnek semmilyen felhatalmazása nem volt. A Panaszos panaszbeadványa szerint, a pótmagánvádas bűnvádi eljárásban az eljáró bíróság, a vádlottat felmentette. A panaszos egyfelől azt sérelmezte, hogy a panaszolt ügyvéd nem tájékoztatta arról, hogy a követelést - más módon kellene haladéktalanul érvényesíteni egyéb esetben elévül.

Másfelől a panaszos azt sérelmezte, hogy a panaszolt ügyvéd perbeli nyilatkozata miatt -akivel ez okból az ügyvédi megbízás is megszűntetésre került - az ügyben később megbízott ügyvéd, a társaság követelését már nem tudta érvényesíteni, mivel azt az első tárgyaláson kellett volna megtennie a panaszolt ügyvédnek. A panaszos szerint a panaszolt ügyvédnek az elmondottak alapján tudnia kellett volna, hogy miként biztosítsa/érvényesítse az ügyletből eredő társaságot illető követeléseket.

Az ügyben elrendelt előzetes vizsgálatot követően, a kijelölt fegyelmi biztos, 2021. ....napján, az Üttv. 123. § (1) a) pontjában foglalt fegyelmi vétség alapos gyanúja miatt kezdeményezte a panaszolt ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárás lefolytatását, - arra figyelemmel, hogy a panaszolt ügyvéd, sem a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálat körében megküldött felhívására, sem pedig a kijelölt fegyelmi biztos felhívására, sem csatolta be a megbízási szerződés alapján végzett tevékenységét igazoló iratok másolatát, amely álláspontja szerint 1.rb fegyelmi vétséget valósít meg.

Az Eljárás alá vont ügyvéd, a panasszal kapcsolatos felelősségét nem ismerte el, kérte a vele szemben indult eljárás megszűntetését.

Panaszolt ügyvéd, 2021 ....-i keltű írásban előterjesztett észrevételeiben arra hivatkozott, hogy képviseleti joga, kizárólag a pótmagánvádas vádképviseletre szorítkozott, a pót-vádindítványt nem panaszolt ügyvéd készítette, és nyújtotta be a bírósághoz. Képviselői eljárásának indoka alapvetően az volt, hogy a pót-magánvádas eljárásban, tanúként megidézhető és kihallgatható legyen az az ügyvéd, aki a Kft-t, az egész eljárás során - ideértve a teljes nyomozati eljárást - képviselte, illetve azt megelőzően, az eladóval szemben a Kft nevében eljárt.

Hivatkozott a Panaszolt ügyvéd arra is, hogy több ízben felhívta a sértett figyelmét, miszerint, a pótmagánvádas eljárásban a bűncselekménnyel okozott kár érvényesíthető csak polgári jogi igény címén, így voltak olyan tételek, amelyek panaszolt ügyvéd álláspontja szerint, kizárólag polgári eljárásban, kártérítés címén voltak érvényesíthetők.

Utalt arra is, hogy tudomása szerint ügyvédváltásra, az ügy elhúzódása miatt került sor, és miután megbízása megszűntetésre került, a teljes iratanyagot átadta a Bejelentő részére. Hivatkozott panaszolt Ügyvéd arra is, hogy a Büntetőeljárási törvény rendelkezései szerint, a polgári jogi igényt egyébként is a pót-vádindítványban kell előterjeszteni, - a Be. 778. § (3) bekezdés értelmében - ekként azt a tárgyalás során joghatályosan, már meg sem tudta volna tenni.

Panaszolt ügyvéd, a fegyelmi tárgyalás keretében tett nyilatkozata során, az alábbiakkal egészítette ki írásbeli észrevételeit: „két pontosítást kívánok megejteni. Először is, én a meghatalmazást nem a panaszostól kaptam, hanem az édesanyjától, ugyanis abban az időszakban nem a panaszos volt az ügyvezető, hanem az édesanyja.”.....

A második észrevételem az volna, az inkriminált tárgyalási jegyzőkönyv tekintetében, hogy 2018. év elején került benyújtásra a pót-magánvád indítvány. Én 2018. január végén kaptam a panaszos édesanyjától a meghatalmazást, 2018. júniusában már indítványoztam a sértett ügyvédjének tanúkénti kihallgatását az eljárásban, tehát már terjesztettem elő indítványt, és 2018. októberében került sor az ügyvédnek a meghallgatására.”

„fenntartom az észrevételemben foglaltakat, ennek a Kft-nek a pótmagánvádas eljárásban történő képviselete volt a feladatom.”

„Meghatalmazást, illetve megbízást arra tekintettel nem tudok csatolni, mivel abban az időszakban költöztem egyik helyről a másikre és akkor valahol elkavarodtak ezek az iratok, nem kívánok erre egyébként érdemben hivatkozni, ebben a részében nem vitatom, hogy nem tudtam ezt csatolni.”

„a pót-vádindítványt dr. (...) kolléga úr szerkesztette, én a pót-vádindítványt a meghatalmazás elfogadásakor átvettem dr. (...)tól. Miután ő szerkesztette, vélhetően ő is írta alá és ő is nyújtotta be.”

„Ebből a pót-vádindítványból sajnos nálam már nincsen, tekintettel arra, hogy amikor a megbízás megszüntetésre került, akkor visszaadtam a teljes anyagot (...) részére.”

„a sértett Kft-t ebben az ügyletben mindvégig dr. (...) ügyvéd képviselte, mind a nyomozati szakban, mind pedig az egész polgári jogi ügylet során végig. Az én személyem arra tekintettel merült fel, hogy a pót-magánvádas eljárásban a jogi képviseletet ellássam, mivel célszerűnek mutatkozott, hogy az ügyletet végig kísérő dr. (...) meghallgatható legyen, tehát az ő személyétől eltérő személy lássa el a jogi képviseletet a pótmagánvádas eljárásban. Azt kívánom még elmondani, hogy mire ez a tárgyalás tulajdonképpen elindult, addigra már adott év elején, továbbá tavasszal és nyáron a sértetteknek ez a (...) Ft-nyi kára már gyakorlatilag megtérült, foganatba ment az adott évben.”

„Az összes többi kárigény az én vonatkozásomban polgári jogi kárigényként a pótmagánvádas ügyhöz kapcsolódóan nem volt érvényesíthető, tekintettel arra, hogy azok olyan típusú igények volt, pld. a (...)-en meghiúsult egyeztetéssel kapcsolatos utazási költség és egyebek, amelyek ebben az eljárásban véleményem szerint nem voltak érvényesíthetők.”

„El kívánom továbbá mondani, hogy én polgári jogi igény tekintetében, miután a Kft-nek az ezzel kapcsolatos ügyeit dr. (...) intézte, én nem folytam bele.”

„mire megkaptam a fegyelmi biztos felhívását 2021. augusztusában, akkor már nem voltak meg ezek az irataim, erre tekintettel nem tudtam azokat csatolni.”

„Ez az egész ügy abból indult ki, hogy a panaszos édesanyja által képviselt Kft. meg szerette volna vásárolni ezt a kettő hrsz-on lévő ingatlant, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban tőzeglápként szerepeltek, tehát magyarán a Kft. nem vásárolhatta meg, tekintettel arra, hogy mezőgazdasági termőterületként voltak nyilvántartva. Így, hosszas egyeztetés eredményeként arra jutottak, hogy ki kellene vonatni a művelés alól, át kellene minősíttetni, tulajdonképpen akkor váltak volna az ingatlanok jogi személy részére is megvásárolhatóvá. Ezeket a szerződéseket egyébként egy (...) székhelyű ügyvéd, dr. (...) szerkesztette, ezeket a szerződéseket én láttam is. Amikor kiderült, hogy problémák vannak, akkor dr. (...) volt az, aki a felek között az egyeztetések során végig a Kft. képviseletében eljárt, aztán született egy feljelentés 2017. évben, megszületett a nyomozóhatóságnak a határozata, illetve az ügyészség is megszüntette az eljárást. Amikor ez a nyomozati szak megszűnt és 2018. januárjában benyújtásra került a pótvád indítvány, amit én sem nem szerkesztettem, sem nem ellenjegyeztem, ezt követően került sor az én megkeresésemre és én ekkor vállaltam el a Kft. pótmagánvádas eljárásban történő büntetőperbeli képviseletét. Erről az egész történetről egyébként utóbb szereztem tudomást. Emlékezetem szerint a nyilatkozatom a pótmagánvádas eljárásban a bírói kérdésre tett sértetti pótmagánvádlói nyilatkozatom alapjául az szolgált, hogy láttam erre vonatkozóan valami fajta dokumentumot, mely szerint folyamatos teljesítés történt a vádlott részéről és megfizetésre került ez az általam említett (...) Ft, természetesen annak eredményeként is, hogy megindult ez a pótmagánvádas eljárás.”

„az én megbízásom 2019. tavaszán szűnt meg emlékezetem szerint, április-május környékén, akkor vette át dr. (...) kollégám a pótmagánvádlónak a jogi képviseletét.” „Egyébként velem a megbízást (...) szűntette meg, akinek teljes körű meghatalmazása volt a Kft. ügyvezetője részéről, a társaság ügyeiben való eljárásra. Ezt követően, már nem emlékszem pontosan mikor, kaptam egy SMS-t a dr. (...), mely szerint eljárást kívánnak kezdeményezni velem szemben a pótmagánvádas eljárás kapcsán, de ez már jóval azt követően történt, amikor én a perbeli képviseletet elláttam.” „Engem egyébként tényszerűen az ügyben, hogy hol állnak az egyeztetések, a tárgyalások, rendszerint a (...) kolléga úr tájékoztatott.”

A fegyelmi tanács, a rendelkezésre álló okirati adatok, a felvett bizonyítás adatai alapján a következőket állapította meg:

Eljárás alá vont ügyvéd, 2018. január hónapban kapott meghatalmazást a (...) Kft. akkori ügyvezetőjétől, hogy egy, a Társaság által kezdeményezett pótmagánvádas eljárásban a céget, mint polgárjogi károsult pótmagánvádlót a csalás bűntette miatt kezdeményezett pótmagánvádas büntetőeljárásban az eljárás alá vont ügyvéd képviselje.

A hivatkozott pótmagánvádas eljárás alapját az képezte, hogy a Társaság olyan területe(ke)t kívánt megvásárolni, amelyek az ingatlan-nyilvántartásban tőzeglápként szerepeltek, így a mezőgazdasági termőterületként nyilvántartott területek tulajdonjogát a társaság, mint jogi személy nem szerezhette meg, kivéve, ha a területek művelési ág alóli kivonása és átminősítése megtörténik. A kapcsolódó ügyintézések különféle akadályai, és elhúzódása, végül is a jogügylet meghiúsulását eredményezte, mellyel összefüggésben a Bejelentő társaságnál különféle jogcímű pénzkövetelés keletkezett, melyek megtérítésére a társaság igényt tartott. Az ügy kapcsán társaság által csalás miatt kezdeményezett feljelentés alapján, a nyomozás megszűntetésre került, így a sértett társaság részéről pótmagánvádas eljárás kezdeményezésére került sor, az eljárás alá vont ügyvéd pótmagánvádas eljárásban képviselte a sértett társaságot.

A panaszolt ügyvéd megbízása, 2019 év tavaszán szűnt meg, amelyet a társaság ügyvezetőjétől kapott meghatalmazás alapján eljáró Panaszos szűntetett meg.

Panaszolt ügyvéd, a jogi képviseleti megbízása megszűnésekor a keletkezett iratanyagot a társaság képviseletében meghatalmazás alapján eljáró (...) panaszos részére átadta.

A panaszolt ügyvéd, a képviselet ellátására szóló meghatalmazást, illetve megbízási szerződést a vele szemben indult fegyelmi eljárásban nem csatolt, - ezen iratcsatolás elmulasztásának elismerése mellett - arra hivatkozott, hogy irodája költöztetése során elkavarodtak ezen iratai.

A Bejelentő társaság - törvényes képviselője útján, - panaszbeadványán kívül, további iratot, sem a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatról tájékoztató levele szerinti felhívására, sem a kijelölt fegyelmi biztos felhívására nem csatolt, és a fegyelmi tanács részére sem nyújtott be.

A fegyelmi ügyben becsatolt, 2018..... napján kelt, (...) jegyzőkönyv tartalmából megállapíthatóan, a polgári jogi (vételi) ügylethez kapcsolódó eljárások során, továbbá az Eladóval történő egyeztetések alkalmával, a Bejelentő Társaságot, - a pótmagánvádas eljárásban tanúként is meghallgatásra került - dr. (...) ügyvéd képviselte.

A Vezető Fegyelmi Biztos végindítványában kifejtette, miszerint a fegyelmi tanácsnak jelen ügyben nem volt lehetősége arra, hogy tisztázza, mi volt az ügyvédi megbízás tárgya és ebből következően mi volt az ügyvéd konkrétan feladata. Azt sem lehetett tisztázni, hogy az ügyvéd megbízása milyen körülmények között szűnt meg, így azt sem lehet megvizsgálni, hogy ez a megszűnés megfelel-e az ügyvédi törvény szabályai szerint előírt megbízás-megszüntetésnek. A megbízási szerződés hiányában az ügy konkrét körülményei jelen fegyelmi eljárásban nem állapíthatóak meg. A panaszos is csatolhatott volna iratokat az általa előterjesztett panasz teljes körű kivizsgálása körében, azonban azt felhívás ellenére, a Panaszos sem tette meg.

Vezető fegyelmi biztos álláspontja szerint a tájékoztatás és az iratcsatolás elmulasztása miatt a fegyelmi vétség elkövetésében a panaszolt ügyvéd felelőssége megállapítható, amelyre tekintettel írásbeli megrovás büntetés kiszabására tett indítványt.

Az eljáró fegyelmi tanács egyetértett a kijelölt fegyelmi biztos álláspontjával a körben, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által elmulasztott, iratcsatolási kötelezettség miatt a meghatalmazás/megbízási szerződés csatolásának hiányában, a konkrét megbízás tárgya, sem a panaszolt ügyvéd megbízásának terjedelme nem volt aggálytalanul meghatározható.

A csatolt pót-magánvádas bűnvádi eljárás jegyzőkönyvéből - a tanúként kihallgatott társaságot polgári jogi ügylet kapcsán képviselő jogi képviselő tanúként tett előadásában foglaltakra figyelemmel - tényszerűen megállapítható volt, hogy a polgári jogügylettel kapcsolatosan kibontakozó jogvita tekintetében, a panaszos társaságot nem eljárás alá vont ügyvéd képviselte.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.3. értelmében: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.”

A lefolytatott eljárásban az volt megállapítható, hogy a panaszolt ügyvéd, az eljárásban, sem a vezető fegyelmi biztos, sem a kijelölt fegyelmi biztos felhívására nem csatolta be azokat az iratokat, - így különösen ügyvédi megbízási szerződését, meghatalmazását - amelyek az üggyel összefüggésben a fegyelmi tanács részéről vizsgálandó körülményeket, a fegyelmi ügy tényállásának aggálytalan feltárását egyszerűen tisztázhatóvá tették volna.

E körben előállt mulasztását, és ezzel együtt az Etikai szabályzat vonatkozó 12.3. pontjának megszegését az eljárás alá vont ügyvéd egyébként el is ismerte. Ennek körében irodája költözésére, és arra hivatkozott, hogy iratai elkeveredtek, ami e körben felelősségét nyilvánvalóan nem mentheti.

A fentiekre tekintettel az eljáró fegyelmi tanács aggálytalanul állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Etikai Szabályzat 12.3. pontját ezért, az ügyvédekről szóló 131. § (3) bekezdés a) pontja alapján, dr. (...) eljárás alá vont ügyvéd felelősségét, az Üttv. 107. § a) pontja alapján 1 rb. fegyelmi vétség elkövetésében megállapította, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd gondatlanul valósított meg. Az iratcsatolás elmulasztásának gondatlansága körében, a fegyelmi tanács értékelte, hogy ezen okiratokkal, (pl meghatalmazás) a panaszolt ügyvéd nyilvánvalóan rendelkezett ennek hiányában ugyanis a pót magánvádas eljárásban el sem járhatott volna jogi képviselőként. A fegyelmi tanács, a jogkövetkezmények alkalmazása körében, a panaszolt ügyvéd javára, enyhítő körülményként értékelte elismerő nyilatkozatát, továbbá azt, hogy vele szemben, elévülési időn belül fegyelmi eljárás nem indult.

A panaszolt ügyvéddel szemben a fegyelmi tanács, a megállapított gondatlan fegyelmi vétségre tekintettel, fegyelmi jogkövetkezményként az Üttv. 108. § a) pontja alapján - figyelemmel az Üttv. 109. § (1) bekezdésében foglaltakra - írásbeli megrovás büntetés kiszabásáról határozott, a megvalósult fegyelmi vétség tárgyi súlyára tekintettel, panaszolt ügyvéddel szemben súlyosabb jogkövetkezmény alkalmazása nem indokolt.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 40.1. a) pontja értelmében - a FESZ 40.2. a) pontja szerinti 80.000 Ft összegű kamarai átalányköltséget, lévén, hogy panaszolt ügyvéd felelőssége megállapításra került 1.rb gondatlan fegyelmi vétségben - mint a fegyelmi eljárás költségét, az eljárás alá vont ügyvéd köteles a Kamara részére megfizetni.

A fegyelmi tanács végül, a Bejelentő panaszbeadványában írtak tekintetében rögzíti, hogy a Be. 793. § (3) bekezdésének kogens rendelkezése folytán, ha a pót-magánvádló sértett, az eljárásban polgári jogi igényt érvényesíteni kíván, úgy a pót-vádindítvány kötelező tartalmi eleme, a sértett polgári jogi igényének megjelölése, és annak jogalapját, továbbá annak összegszerűségére vonatkozó adatokat, a pótvádindítványnak minimálisan szükségképpen tartalmaznia kell(ett).

Vagyis, amennyiben a pót-magánvádas eljárásban a sértett pótmagánvádló polgári jogi kárigényt kívánt érvényesíteni, azt már a pót-vádindítványnak is tartalmaznia, és összegszerűségében is jelölnie kellett, már a pót-vádindítvány előterjesztésének pillanatában, amiről a sértett társaság képviselőjének is tudomással kellett rendelkeznie, hiszen a pótvádindítványt aláírásával kötelezően el kellett látnia.

Másfelől, mint a bejelentő bejelentéséből ismertté vált, a pótmagánvádas bűnvádi eljárás, a sértett számára tkp „eredménytelenül”, zárult, a vádlott felmentésre került. Mindez pedig, az előterjesztett polgári jogi igény szükségképpeni, ex lege elutasítását eredményezi. Terhelti büntetőjogi felelősség megállapítása nélkül, vagyis bűntetőjogilag értékelhető releváns károkozói magatartás hiányában, azzal okozati összefüggésben - bűncselekménnyel okozott - kár keletkezése sem róható a vádlott terhére, ekként pedig a bűnvádi eljárásban, (jogalap hiányában) polgári jogi kárigény érdemi elbírálására sem kerülhet(ett) sor. (függetlenül a Panaszos beadványában sérelmezett ügyvédi nyilatkozattól.)

Következésképpen a panaszos részéről sérelmezett perbeli jogi képviselői nyilatkozat, a sértett társaság (vélt) polgári kárigénye egyéb úton - kellő, azaz az általános elévülési időn belüli - polgári jogi érvényesíthetőségére nem hat(hat)ott ki.

A határozattal szembeni jogorvoslati jog, az ügyvédekről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 135. § (1) és (3) bekezdésén alapul. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és a fellebbezéssel egyidejűleg elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

Jogerős: 2022.03.19.