A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. ...... fegyelmi ügyében a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. szeptember 25. napján RFGY. 6/2020. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. május hó 19. napján tartott tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. szeptember 25. napján, RFGY. 6/2020. szám alatt hozott határozatát hatályon kívül helyezi és a fegyelmi eljárást megszünteti.
Kötelezi a Békés Megyei Ügyvédi Kamarát, fizessen meg a Magyar Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalány eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Békés Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete
Az eljárás alá vont ügyvéd 1992. 12. 01. napja óta praktizál ügyvédként, jelenleg egyéni ügyvéd, az eljárás során személyi körülményeiről nem nyilatkozott.
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata
Panaszos 2020. március 11. napján terjesztett elő panaszt eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Panaszos állítása szerint 2017. január 17-én eljárás alá vont ügyvédet megbízta, hogy indítson pert XY1-el szemben a Váci Járásbíróságon, melyet eljárás alá vont ügyvéd elfogadott, azonban később kiderült, hogy a keresetet nem nyújtotta be. Panaszos állítása szerint átadott 1.300.000 Ft-ot eljárás alá vont ügyvédnek ügyvédi munkadíjra és eljárási illetékre, melyről azonban számlát nem kapott. A beadvány szerint az eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevéllel kapcsolatos illetéket illetékbélyeg formájában fizette meg, de erről sem kapott bizonylatot. Panaszos állítása szerint ezután eljárás alá vont ügyvéd azzal hitegette, hogy a per folyamatban van, azonban arról semmilyen dokumentum nem érkezett. Végül 2017. december 19-én panaszos kérte eljárás alá vont ügyvédet, hogy szerkesszen egy iratot, melyben eláll a pertől. Panaszos 2019. évben kért tájékoztatást a Váci Járásbíróságtól, mely azt írta, hogy nincs és nem is volt per folyamatban nevezett felek között. Elismerte, hogy 100.000 Ft-ot eljárás alá vont ügyvéd 2019. novemberében visszaadott részére.
2020. március 12. napján a fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot.
2020. március 23. napján eljárás alá vont ügyvéd terjesztette elő igazoló nyilatkozatát, és csatolta az ügyben keletkezett iratokat, illetve 2020. június 3. napján igazoló nyilatkozatát kiegészítette. Nyilatkozata szerint panaszos azzal fordult hozzá, hogy igényt kíván érvényesíteni gyermeke volt házastársával, XY1-el szemben, ajándék visszakövetelése miatt. Panaszos szóbeli megbízása alapján eljárás alá vont ügyvéd először felszólító levelet küldött XY1 részére, majd megszerkesztette a keresetlevél tervezetét, mely azonban nem került aláírásra és benyújtásra. A keresetlevél tervezetet 2017. február 23. napján küldte meg panaszos részére.
A panaszos fia, XY2. 2017. február 16. napján kelt meghatalmazása alapján a Váci Járási Hivatal Földhivatali Osztályának tulajdonjog bejegyző határozata ellen fellebbezést nyújtott be, melynek eredményeképpen 2017. április 11. napján a Pest Megyei Kormányhivatal végzésével a támadott határozatot megsemmisítette. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy XY3. 2017. június 7. napján e-mailben a meghatalmazást megvonta tőle. Eljárás alá vont ügyvéd következetesen úgy nyilatkozott, hogy a panaszos által adott megbízás kizárólag felszólító levél megírására és a keresetlevél megszerkesztésére szólt, melyet teljesített. Illetékre nem vett át semmilyen összeget panaszostól, illetve a beadványok megszerkesztésére átvett ügyvédi munkadíjat részére visszafizette.
2020. június 4. napján a fegyelmi főbiztos személyesen felvette a kapcsolatot panaszossal, aki kérdésére úgy nyilatkozott, hogy 1.300.000 Ft összeget adott át eljárás alá vont ügyvédnek, melyet az otthon tartott pénzéből fizetett ki.
2020. június 4. napján a fegyelmi biztos összefoglaló jelentést készített és kezdeményezte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonását, mivel fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja állt fenn a keresetlevél megszerkesztése, annak esetleges elküldése és a keresetlevél esetében szükséges illeték megfizetésének kérdéskörében.
2020. szeptember 25. napján a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa tárgyalást tartott, melyen panaszos és eljárás alá vont ügyvéd is megjelent.
Panaszos a tárgyaláson úgy nyilatkozott, hogy megbízta eljárás alá vont ügyvédet a per vitelével, melyre 1.300.000 Ft illetéket és ügyvédi munkadíjat átadott. Az átadásról és a megbízásról semmilyen dokumentummal nem rendelkezik, illetve tanúk sem voltak jelen. A fegyelmi megbízott kérdésére úgy nyilatkozott, hogy az illetékre a pénzt a Kft-je irodájában lévő trezorból vette ki.
Eljárás alá vont ügyvéd fenntartotta az igazoló jelentésében foglaltakat. Úgy nyilatkozott, hogy panaszostól a megbízást a felszólító levelek megírására, illetve a keresetlevél megszerkesztésére kapta. Elismerte hibáját a körben, hogy nem készített tényvázlatot.
A fegyelmi biztos a tárgyaláson indítványozta az eljárás megszüntetését.
Az I. fokú Fegyelmi Tanács 2020. szeptember 25. napján kelt határozatában megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 100.000 Ft pénzbírsággal sújtotta, kötelezte továbbá 30.000 Ft átalányköltség megfizetésére. A határozat szerint eljárás alá vont ügyvéd a 2017. évi LXXVIII. törvény 29. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét szegte meg azzal, hogy elmulasztotta az írásbeli megbízási szerződés elkészítését.
A Fegyelmi Tanács a bizonyítási eljárás eredményére tekintettel megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 100.000 Ft-ot vett át a keresetlevél megszerkesztésére, melyet panaszos által sem vitatottan, vissza is fizetett részére. Eljárás alá vont ügyvéd az általa elkészített keresetlevelet e-mailben küldte meg panaszos részére 2017. február 23. napján.
A határozat 2021. január 8. napján került kézbesítésre eljárás alá vont ügyvéd részére. Eljárás alá vont ügyvéd 2021. január 23. napján fellebbezést jelentett be a határozat ellen, melyben előadta, hogy bár az elsőfokú eljárásban döntően helyes tényállást állapított meg a Fegyelmi Tanács, abból téves jogi következtetést vont le, ugyanis a megállapított fegyelmi vétség az Üttv. 112. § (2) bekezdése alapján elévült.
A határozat ellen a fegyelmi biztos nem jelentett be fellebbezést.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa 2021. február 25. napján kelt írásbeli indítványában az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta. Érvelése szerint a rendelkezésre álló iratok alapján a megbízás a per vitelére szólt, melynek körében született 2017. év elején két meghatalmazás és 2017. decemberében egy keresettől elállásra vonatkozó irat. Fentiek szerint az elévülés nem kezdődhetett meg 2021. február 23. napján.
A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2021. május 19. napján tartott tárgyalást, melyen eljárás alá vont ügyvéd nem jelent meg, írásbeli beadványt nem terjesztett elő. Az országos fegyelmi főbiztos a tárgyaláson írásbeli indítványát fenntartotta.
III. A tényállás
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Panaszos megbízást adott eljárás alá vont ügyvédnek felszólító levél küldésére és keresetlevél megszerkesztésére. Eljárás alá vont ügyvéd 2017. január 10. napján felszólító levelet küldött XY1. részére. 2017. február 7. napján XY1. jogi képviselője jelezte, hogy ügyfele a felszólító levélben foglaltaknak nem tesz eleget.
2017. január 17. napján panaszos ügyvédi meghatalmazást írt alá, mely a XY1 elleni polgári peres eljárásra vonatkozik. Eljárás alá vont ügyvéd megszerkesztett egy keresetlevél tervezetet, melyet 2017. február 23. napján megküldött panaszos részére. Panaszos a tervezetet saját jegyzeteivel látta el.
2017. február 16. napján XY2. – panaszos fia – meghatalmazást adott eljárás alá vont ügyvédnek a Pest Megyei Kormányhivatal, illetve a Közigazgatási Bíróság előtti peres eljárásban való képviseletre, valamint meghatalmazást írt alá XY1. elleni peres eljárásban való képviseletre.
2017. március 1. napján eljárás alá vont ügyvéd fellebbezés nyújtott be XY3. képviseletében a Váci Járási Hivatal Földhivatali Osztálya 30417/2017/2016.11.25. számú, a jogvita tárgyát képező ingatlanra vonatkozó tulajdonjog bejegyző határozat ellen. Ennek eredményeképpen 2017. április 11. napján a Pest Megyei Kormányhivatal végzésével a támadott határozatot megsemmisítette
XY2. az általa adott megbízást 2017. június 7. napján felmondta. 2017. augusztus 11. napján eljárás alá vont ügyvéd levélben nyilatkozott XY2-nek, miszerint a közölt felmondását tudomásul vette.
Panaszos 2017. december 19. napján – eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett – beadványt írt alá, melyben a XY1. elleni pertől eláll.
Panaszos mindösszesen 100.000 Ft-ot adott át eljárás alá vont ügyvédnek, melyet eljárás alá vont ügyvéd visszafizetett panaszos részére.
IV. A Másodfokú Fegyelmi Tanács jog álláspontjának leírása
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárásról szóló, 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül, és megállapított, hogy fellebbezés alapos, ezért a határozatot hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács rámutat, hogy a tényállás pontos megállapításának feltétele az írásbeli megbízási szerződés. Az írásbeli megbízási szerződés hiányára tekintettel a tényállás kizárólag az egyéb okirati bizonyítékok és nyilatkozatok alapján állapítható meg. A Fegyelmi Tanács vizsgálati körébe vonta, hogy rendelkezésre állnak-e további bizonyítékok, mellyel a tényállás pontosítható. A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy – különösen a jelentős időmúlásra is tekintettel – nem áll rendelkezésre ilyen bizonyítási eszköz.
A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapításának körében utal arra, hogy a földhivatali határozat sikeres megtámadása okán indokolatlanná vált a kereset beadása, mely eljárás alá vont ügyvéd előadását támasztja alá a panaszos által előadottakkal szemben.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács osztotta az eljárás alá vont ügyvéd elévülésre vonatkozó álláspontját az alábbiak szerint:
Az elsőfokú fegyelmi tanács eljárás alá vont ügyvéd magatartását részletesen vizsgálta és azt állapította meg, hogy fegyelmi vétséget kizárólag azon mulasztásával követett el, hogy a megbízási szerződést nem foglalta írásba. Eljárás alá vont ügyvéd ezzel megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdését, miszerint a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
A fegyelmi főbiztos nem jelentett be fellebbezést az elsőfokú határozattal szemben, így a Fegyelmi Tanács kizárólag az első fokon megállapított fegyelmi vétség körében vizsgálta a fegyelmi felelősséget.
Az Üttv. 112. § (2) bekezdés szerint nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja
a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,
b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá
c) az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.
Megállapítható, hogy panaszos 2017. január 17. napján adott megbízást eljárás alá vont ügyvédnek a keresetlevél elkészítésére, melynek tervezetét eljárás alá vont ügyvéd 2017. február 23. napján küldte meg panaszos részére e-mailben. Nem állapítható meg, hogy a keresetlevéllel kapcsolatban további cselekmény történt volna.
A Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a panaszos ügyében nem állt fenn olyan állapot vagy veszélyhelyzet, mely indokolta volna a megbízási szerződés azonnali írásba foglalásának elmaradását, ugyanakkor utal rá, hogy a megbízási szerződés írásba foglalásának meg kell előznie a megbízás alapján tett intézkedést. Ilyen módon eljárás alá vont ügyvéd 2017. február 23. napját megelőzően tehetett volna eleget jogszerűen az Üttv. 29. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségnek, tehát ezen időpont az elévülési idő kezdő időpontja az Üttv. 112. § (2) bekezdése szerint.
XY2-né panaszos 2020. március 11. napján terjesztett elő panaszt, mely időpontban a fegyelmi vétség tekintetében az elévülés bekövetkezett.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fentiek alapján a Szegedi Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2020. szeptember 25. napján, RFGY 6/2020. sz. alatt hozott határozatát hatályon kívül helyezte és az eljárást megszüntette.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az első fokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem kereti között bírálta felül, az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint FE 40.2. b) pontja alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére az eljáró ügyvédi kamarát kötelezte
A perindítás lehetőségéről szóló tájékoztatás az Üttv. 139. § illetve a 2017. évi I. törvény a – közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezésein alapul. A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az FE 35.5. pontján alapul.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat jogerős és 2021. augusztus 24. végrehajtható.