Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsának DRFB-17/2021 (P3/2021) határozata

ügyvédi beadvány sértő tartalmáról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1.sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) Dr. [.......] ügyvéd ellen [.......], [.......] és [.......] bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. november 10. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. [.......] (KASZ: [.......]. irodájának székhelye: [.......]- eljárás alá vont egyéni ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért az eljárást

megszünteti.

Az eljárással felmerült költséget a Debreceni Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

I.

Dr. [.......] a Debreceni Ügyvédi Kamara tagja [.......] napjától. Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire nem nyilatkozott.

[.......]

II.
A fegyelmi eljárás adatai

- A Debreceni Ügyvédi Kamarához 2021. január 19. napján érkezett be [.......] és családja bejelentése. A bejelentéshez [.......] [.......] és [.......] csatolták az eljárás alá vont ügyvédnek a [.......] Törvényszéken .P..../2020. sz. alatt személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos perében 2020. június 23. napján feltöltött fellebbezését és a mellékleteit.

A bejelentés szerint a bejelentők, illetve a megjelölt per felperese [.......] között több eljárás van folyamatban, részben polgári, részben pedig büntető ügy. A megjelölt polgári peres ügyben a bejelentők szerint az eljárás alá vont ügyvéd mind a bírósággal, mind pedig a bejelentők jogi képviselőjével szemben tiszteletlen volt. A bejelentők által kifogásolt mondatok az alábbiak:

„Nem szeretem felhozni, de kíváncsi lennék arra, hogy a törvényszék amennyiben az ő ingatlanáról készítenek hasonló felvételeket, ugyanarra a döntésre jutna-e, mint az én ügyemben.”, illetve „Nem gondoltam volna, hogy alperesi képviselő részéről a Ptk. kommentárok tárgyalásra való cipelése a pertárgy érték több mint harmadába kerül”.

A beadványban a bejelentők arra is hivatkoztak, hogy indokolatlan és megalapozatlan pereket indít, kezdeményez velük szemben [.......] felperes, amihez teljesen indokolatlanul és a jogszabályoknak nem megfelelő módon az eljárás alá vont ügyvéd segédkezet nyújt.

- A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos 2021. január 28. napján elrendelte az előzetes vizsgálatot és fegyelmi biztosul Dr. [.......] jelölte ki.

- A fegyelmi biztos felhívására az eljárás alá vont ügyvéd a Debreceni Ügyvédi Kamarához 2021. február 8-ai beadványában csatolta a fegyelmi eljárás alapját képező ügy iratait, így a megjelölt fellebbezést, a Debreceni Törvényszék elsőfokú ítéletét, illetve egy tárgyalási jegyzőkönyvet is.

- A fegyelmi biztos 2021. április 23. napján az előzetes vizsgálatot meghosszabbította.

- Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 8. napján nyilatkozott egy beadványában a bejelentésben foglaltakra. Ekkor tájékoztatta arról a fegyelmi biztost, hogy másodfokon az ügyben pernyertes lett a felperes, akinek a jogi képviseletét ő látja el. Eljárás alá vont ügyvéd szerint: „a megküldött dokumentumokban nem található olyan momentum, ami az eljárásban résztvevőket a per megindításával kapcsolatban felmerülő általános jogkövetkezményeken túl bármilyen tekintetben sértené.”.

- A fegyelmi biztos az eljárás adatai alapján a 2021. július 20. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntette, mivel álláspontja szerint nem állapítható meg az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízója alaptalan, megalapozatlan perekkel, feljelentésekkel zaklatná a békés szomszédokat, és ebben az eljárás alá vont ügyvéd segítséget nyújt az ügyvédi hivatásra vonatkozó magatartási szabályok megsértésével.

- A megszüntető határozattal szemben a bejelentők a 2021. augusztus 24-én érkezett beadványukban éltek kifogással arra hivatkozva, hogy az ügy nem lett kellően kivizsgálva, és gyakorlatilag megismételték az eljárás alá vont ügyvéddel és megbízójával szembeni panaszaikat.

- A kifogás alapján az Országos Fegyelmi Főbiztos a 2021. szeptember 16. napján kelt határozatával a fegyelmi biztost fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. Álláspontja szerint „A kifogás alapos, mivel a határozat szerint „az eljárás alá vont ügyvéd két helyen is ügyvédhez nem méltó beadványt készített és nyújtott be.”. Egyrészt sérti a fellebbezés már idézett mondata az ellenérdekű felet képviselő ügyvédet, másrészt a bíróság által megállapított perköltséggel összefüggésben tesz nem elfogadható megjegyzést, de egyúttal e körben a bíróságot is sértegeti. A határozat szerint „A megszüntető határozat egyáltalán nem meríti ki a panaszt, nem foglalkozik az eljárás alá vont ügyvédnek tulajdonított sértő, tiszteletlen megnyilvánulásukkal.”.

- A fegyelmi főbiztos határozata alapján a fegyelmi biztos a 2021. szeptember 29. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát visszavonta, és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett, mivel álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd megsértette ÜESZ 13.1., 13.3. a), 13.4, és a 13.5. pontban foglalt rendelkezéseket, és így az Üttv. 107. § 1.) pontjában meghatározott 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

- A Debreceni Ügyvédi Kamarához 2021. október 5-én érkezett meg a [.......] Megyei Kormányhivatal átirata. Az átiratban a kormányhivatal megküldte a [.......] Megyei Kormányhivatal Hatósági Főosztály Igazságügyi Osztály osztályvezető részére a bejelentők által tett panaszt, amelyben gyakorlatilag a fegyelmi eljárás alapját képező bejelentésben foglaltakat ismétlik meg a bejelentők, és hivatkoznak arra, hogy mind a [.......], mind az eljárás alá vont ügyvéd indokolatlanul pereskednek, tesznek feljelentést, és mindezt a pártfogó ügyvéd közpénzen teszi.

- A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke 2021. október 5. napján jelölte ki a Fegyelmi Tanácsot, amely tanács 2021. november 10. napjára tűzte ki a tárgyalást.

- A Fegyelmi Tanács tanúként idézte az eljárás alá vont ügyvéd által tanúként meghallgatni indítványozott [.......], aki az idézésre egy írásbeli „tanúvallomást” küldött 2021. november 2. napján. A tanúvallomásban [.......] úgy nyilatkozott, hogy tudomása van arról, milyen ügyben kívánja őt a Fegyelmi Tanács meghallgatni. Az eljárás alapjául szolgáló polgári peres ügyben ő kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy indítson peres eljárást. A peres eljárásban a beadványok készítésének jogát fenntartotta. Eljárás alá vont ügyvédnek csupán annyi volt a szerepe, hogy ezeket az eljárásokat, illetve a megindításukat segítse, ugyanis a törvényszék előtt kötelező a jogi képviselet.

- Az ügyben a Fegyelmi Tanács 2021. november 10-én tartott tárgyalást, melyen megjelent az eljárás alá vont ügyvéd és az írásbeli tanúvallomása ellenére mégis megjelent [.......] tanú.

III.
Tényállás

Az eljárás alá vont ügyvéd, mint felperes megbízott jogi képviselője 2020. június 23. napján töltötte fel a személyiségi jogok megsértésével kapcsolatos per keresetét a [.......] Törvényszékhez. Az eljárás száma P..../2020. sz. volt.

A peres eljárásban elsőfokon a felperesi keresetet elutasították. Az ítélettel szemben 2020. november 30.-ai keltezéssel töltött fel az eljárás alá vont ügyvéd egy fellebbezést. A fellebbezés tartalmát a saját szavaival, kifejezéseivel maga a felperes állította össze. A fellebbezésben [.......] egyes szám egyes személyben adja elő mindazt, amelyet a [.......] Törvényszék ítéletével szemben gondolt. Így a felperes szavait, és gondolatait tükrözi mind a két - a fegyelmi biztos által kifogásolt -az előzmények között ismertetett mondat a fellebbezés szövegéből. A fellebbezés aláírása is úgy szól, hogy: „Tisztelettel: [.......] felperes”, akit [.......] ügyvéd jogi képviselő képvisel.

Kétséget kizáró módon az állapítható meg, hogy a korábban már az előzményi iratok között ismertetett mondatokat nem az eljárás alá vont ügyvéd írta, azok nem az ő véleményét tükrözik. Az eljárás alá vont ügyvéd annyit tett, hogy segített lejegyezni a felperes megbízója gondolatait, véleményét, és azokat feltöltötte a [.......] Ítélőtábla részére a [.......] Törvényszéken keresztül.

Az eljáró ügyvéd a fellebbezés elkészítésekor, feltöltésekor a megbízóját figyelmeztette arra, hogy az idézett mondatok sérthetik az eljáró bírót, és akár az ellenérdekű fél jogi képviselőjét. A felperes a figyelmeztetést követően is ragaszkodott ahhoz, hogy a gondolatai, mondatai úgy szerepeljenek a fellebbezésben, ahogyan ő kívánja.

Az eljárás alá vont ügyvédnek ez a magatartása semmilyen ügyvédi hivatásra vonatkozó magatartási szabályt nem sért meg, így az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi vétséget nem valósíthatott meg.

IV.
Bizonyítékok

A Fegyelmi Tanács kétséget kizáró bizonyítékként vette figyelembe a bejelentés azon mellékleteit, amelyeket az eljárás alá vont ügyvéd a [.......] Törvényszékhez töltött fel, tehát a fellebbezését, illetve magát a keresetet és annak az űrlapját.

Ugyan így elfogadta a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédnek a nyilatkozatát arra nézve, hogy a fellebbezésben a fegyelmi biztos által kifogásolt mondatokat nem ő szerkesztette, hanem a felperesi megbízója, akivel úgy állapodtak meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd csupán a jogi kereteket adja ahhoz, hogy a felperes keresetet indíthasson, és abban megfelelő módon eljárhasson.

A Fegyelmi Tanácsnak ezt a megállapítását támasztotta alá magának a felperesnek az írásbeli tanúvallomása, és a tárgyaláson tett tanúvallomása is. A tanú személyes meghallgatását követően a Fegyelmi Tanács véleménye is az, hogy az a szóhasználat, amely mind a fellebbezésben, mind egyébként magában a keresetben megfigyelhető, az a felperesre jellemző szóhasználat, hangnem.

Mivel sem az eljárás alá vont ügyvéd, sem pedig a felperesi megbízója szavahihetőségével szemben semmilyen aggály nem merült fel, így a Fegyelmi Tanács ezen személyek nyilatkozatát, illetve tanúvallomását teljes mértékben elfogadta.

Az ügyben más tanú meghallgatása nem volt szükséges, más bizonyíték beszerzése nem volt indokolt, illetve ezekre nézve indítvány sem érkezett a Fegyelmi Tanácshoz.

V.
A fegyelmi biztos indítványa

Ahogyan az előzményi adatok között ismertetve lett, a fegyelmi biztos 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség miatt kezdeményezett fegyelmi eljárást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. Az ismertetett mondatok a fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd az elsőfokú ítélet elleni fellebbezésében sértő és tiszteletlen megnyilvánulásokat tett mind az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, mind a bírósággal szemben.

Fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban külön kiemeli a fegyelmi biztos, hogy „évek óta folyik küzdelem annak érdekében, hogy a bíróságok az ügyvédi költségeket méltányosabban állapítsák meg”, ezért az ilyen megnyilvánulások sértik az ügyvédi kar érdekeit is.

Az eljárás alá vont ügyvéd mind az előzetes vizsgálat során, mind pedig a tárgyaláson tagadta, hogy fegyelmi vétséget valósított volna meg, vagy követett volna el. Álláspontja szerint a fellebbezés két kifogásolt mondata nem tőle származik, azt ő csupán feltöltötte a [.......] Törvényszék részére.

VI.
Jogi következtetések

A fegyelmi biztos indítványa nem alapos.

Az egyértelmű a Fegyelmi Tanács számára is, hogy az ügyvédet fegyelmi felelősség terheli a beadványai tartalmát, színvonalát illetően.

Adott esetben a jogi képviselővel eljáró fél a nyilatkozatait a jogi képviselője, az eljárás alá vont ügyvéd útján tette meg. E körben a beadványokat az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette meg, és jelezte azokon, hogy azokat a felperes maga írta, így azok az ügyfél nyilatkozatainak tekinthetők. Ugyanakkor a jogi képviselet magában hordoz többletelemeket azáltal, hogy az ügyfél professzionális szereplőre bízza a nyilatkozatainak megfogalmazását. Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 13.3. pontja is azt a követelményt támasztja általában az ügyvéddel szemben, hogy beadványait, nyilatkozatait jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő. Ténylegesen tehát az ügyfél nyilatkozatait az ügyvéd köteles az ügyfél céljainak megfelelő jogi formában, igényesen, jogilag megalapozottan megfogalmazni, szerkeszteni.

Ez a kötelezettség nem terjedhet odáig, hogy az ügyfél bármilyen nyilatkozatát az ügyvéd írásba foglalhatja, ugyanis az ügyvédi képviseletnek vannak korlátai. Ilyenek többek között az ÜESZ 5.8 és 11. pontjában foglaltak, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 39. § (4) és (5) bekezdéseiben leírtak.

Adódhat olyan szituáció, amikor az ügyfél olyan nyilatkozat leírását kéri az ügyvédtől, amely célszerűtlen, szakszerűtlen, relevanciával nem bír, esetleg mások személyiségi jogait sérti. Ebben az esetben az eljáró ügyvéd köteles felhívni ezen tényre a figyelmet az Üttv. 39. § (4) bekezdése alapján, azonban amennyiben az ügyfél ragaszkodik a nyilatkozat leírásához, az ügyvéd attól a képviselet ellátása során nem tekinthet el.

Jelen ügyet tekintve konkrétan a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban a fegyelmi biztos szerint az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól rendelkező 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat alábbi pontjaiban meghatározottakat sértette meg.

13.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok és más hatóságok tagjaival, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.

A megállapított tényállás szerint a fellebbezés idézett két mondata nem az eljárás alá vont ügyvéd gondolata, véleménye volt. Az eljárás alá vont ügyvéd csupán kitöltötte a fellebbezés nyomtatványát, és hűen tolmácsolta a megbízója szavait. Az eljáró ügyvéd figyelmeztette az a megbízóját arra, hogy az idézett mondatok kifogásolhatóaknak, sértőnek minősítheti akár az eljáró bíróság, akár más, akire vonatkozik. A megbízó a figyelmeztetést követően is ragaszkodott a szóhasználathoz, és a véleményéhez. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a megbízó véleménye, álláspontja előadásának segítésével (a fellebbezés kitöltésével, feltöltésével) az eljárás alá vont ügyvéd nem követ el fegyelmi vétséget, mert nem sérti meg sem a bíróságot, sem az ellenérdekű jogi fél képviselőjét.

Megjegyzi a Fegyelmi Tanács azt, hogy sem az eljáró bíróság, sem az ellenérdekű fél jogi képviselője nem élt azzal a jogával, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezzen.

13.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója felhívja az ügyfele figyelmét a bírósági és hatósági eljárás szabályaira, azok megtartására, valamint a bíróság és a hatóság méltóságának tiszteletben tartására.

Az eljáró ügyvéd felhívta a megbízója figyelmét arra, hogy az idézett mondatok sértőek lehetnek.

13.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a) hatóság előtt tett nyilatkozatait, beadványait és különösen perbeszédeit jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő, b) Kúriához előterjesztett felülvizsgálati kérelme és az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványa színvonalára különös gondot fordít.

A fellebbezés alapján a másodfokú bíróság megváltoztatta az elsőfokú ítéletet, és a felperes pernyertességét állapította meg. Ezt figyelembe véve nincs lehetősége a Fegyelmi Tanácsnak arra, hogy a fellebbezést nem tekinti jogilag megalapozottnak és igényesnek, különös tekintettel arra is, hogy a Debreceni Ítélőtábla sem kifogásolja a fellebbezés egyetlen mondatát sem.

13.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlói egymással szemben fokozott igényességgel teljesítik kötelezettségeiket, jó kollegiális kapcsolatot tartanak fenn, ennek körében munkájukat a kölcsönös bizalmon alapuló udvariasság normái szerint végzik.

A már leírtakat alapul véve is semmilyen arra irányuló tény, körülmény nem állapítható meg, amely csak felvetné annak a gyanúját, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette ezt a hivatásrendi előírást.

13.5. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során távol tartja magát a felek személyes ellenszenvéből fakadó vitáktól és ügyfeleit is hasonló magatartásra ösztönzi.

Mind a polgári peres eljárás iratai alapján, mind az eljárás alá vont ügyvéd beadványai, mind a nyilatkozata alapján az állapítható meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízója érdekében a konfliktust kellő távolságtartással kezelve, az ellenérdekű fél jogi képviselőjéről mértéktartással nyilatkozva - nem utolsó sorban - sikeresen járt el az adott ügyben. Az ügy elbírálásakor a Fegyelmi Tanács tagjaiban fel sem merült annak a gondolata, hogy a szükséges elhivatottságon túlmenően azonosult volna az eljárás alá vont ügyvéd a megbízója véleményével, érzéseivel, indulataival.

Megjegyzi a Fegyelmi Tanács azt, hogy a rendelkezésre álló iratok alapján az viszont megállapítható, hogy maguk a bejelentők tesznek olyan állításokat a Kamarához, mind a HajdúBihar Megyei Kormányhivatalhoz megküldött beadványaikban, amelyek mind a megbízóval, mind az eljárás alá vont ügyvéddel szembeni személyes ellenszenvre utalnak.

Összegezve tehát: Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezés feltöltésekor a megbízója gondolatait, észrevételeit jegyezte le, és írta bele a nyomtatványba. A megbízóját tájékoztatta arról, hogy a mondatai sértőek, bántóak lehetnek, de a megbízója ragaszkodott a fellebbezés leírt tartalmához. Ha, és amennyiben a fellebbezés mondatai bármilyen formában is megsértettek jogi előírást, szabályt, úgy azt nem az eljárás alá vont ügyvéd követte el, hanem a megbízója. A megbízója azonban nem ügyvéd, fegyelmi vétséget nem követhet el, így a mondatok tartalmát nem is vizsgálta a Fegyelmi Tanács.

A Fegyelmi Tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy hasonló esetben indokolt, és célszerű egyértelművé tenni, hogy a beadvány tartalma a megbízótól származik. Ezt úgy lehet megvalósítani, hogy az ügyvéd - amennyiben lehetőség van rá az eljárási szabályok szerint - az ügyfél által írt nyilatkozatot mellékletként csatolja az eljárásban, de annak sincs akadálya, hogy a nyilatkozatot az ügyvéd akár a saját aláírásával csatolja, amennyiben a beadványban hivatkozik arra, hogy az ügyfél kifejezett kérésére teszi ezen nyilatkozatot az ügyfél kioktatását követően.

VII.

A fentiekre tekintettel, mivel a bejelentés alapjául szolgáló cselekmény nem valósít meg fegyelmi vétséget, a fegyelmi eljárást a Fegyelmi Tanács megszüntette, és döntött az eljárási költség viseléséről az Üttv. 131. § (3) bekezdésének b) pontja alapján.

A FESZ 27.6. c) pontja előírja az eljárás alá vont ügyvéd ellen korábban indított fegyelmi eljárások adatainak megjelölését.

A FESZ 40.6 pontja alapján az egyes ügyekben felmerült és az eljárás alá vont személyre át nem hárítható költségeket az eljárás alá vont személyt a fegyelmi vétség elkövetésekor nyilvántartó kamara viseli.

A határozat 2021. december 22. napján jogerős

(Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa DRFB-17/2021)