A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 2. sz. Fegyelmi Tanácsa (5000 Szolnok, Arany János u. 16. II. em.) Dr. (....) ügyvéd ellen (....) és (....) bejelentésére indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2022. március 9. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy Dr. (....) (KASZ: 360......, irodájának székhelye: Dr. (....) Ügyvédi Iroda, (....)) - eljárás alá vont ügyvéd
vétkes 6 (hat) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, amelyből 3 (három) rendbelit folytatólagosan követett el, ezért
400 000 Ft, azaz (négyszázezer forint) pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 80.000 Ft (azaz nyolcvanezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi. A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül kell a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába vagy a 11745011-20005210 számú bankszámla számára befizetni az ügyszámra hivatkozással.
A határozat ellen annak kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, valamint a Fegyelmi Biztos az Országos Fegyelmi Bizottsághoz (1054 Budapest, Szalay u. 7. sz.) címzett, de a Fegyelmi Tanácshoz benyújtott, indoklással ellátott fellebbezéssel élhet.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd adatai
Az eljárás alá vont ügyvéd kamarai tagsággal kapcsolatos adatai:
- ügyvédi igazolványának száma: (....)
- ügyvédi tevékenység végzésének formája: ügyvédi iroda,
- kamarai azonosító száma: 360.....,
- székhelye és egyben irodájának címe: (....)
- ügyvéd kamarai tagságának kezdete: (....)
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indított és a jelen eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások:
- (....) számú fegyelmi eljárás, (....) bejelentése alapján indult, 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétség megállapításával zárult.
- (....) számú fegyelmi eljárások, amelyek 2020-ban jogerősen megszüntetésre kerültek.
- (....) számú fegyelmi eljárás, (....) bejelentése alapján, amelyben 8 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget állapított meg, és 150 000 Ft pénzbírságot szabott ki a fegyelmi tanács.
- (....) számú fegyelmi eljárás, (....) bejelentése alapján, amelyben 2 rendbeli gondatlan fegyelmi vétséget állapított meg, és 120 000 Ft pénzbírságot szabott ki a fegyelmi tanács.
II. A fegyelmi eljárás adatai
A Fegyelmi Tanács az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás adatait a következők szerint rögzíti:
- A Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához 2021. június 23. napján érkezett bejelentőnek a levele, amihez kinyomtatva csatolta a korábban a kamara vezetőjének elektronikusan megküldött bejelentését.
A bejelentő ebben a nyomtatott levélben azt állította, hogy több polgári peres ügyben megbízta „családjával együtt” eljárás alá vont ügyvédet. A bejelentés szerint a megbízott ügyvéd a bejelentés megtételekor több hete nem volt elérhető a bejelentő és családtagjaik részére, akik a megbízásokban szintén közreműködtek.
Bejelentő azt állította továbbá, hogy benzinkúton, egyéb helyeken igazolhatóan pénzt vett át tőlük az eljárás alá vont ügyvéd, amelyet nem hajlandó visszaadni annak ellenére, hogy azokról számlát sem állított ki, illetve azokban az ügyekben sem járt el, amelyekben megbízták.
- A bejelentés alapján a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2021. június 29. napján az előzetes vizsgálatot elrendelte, amelyről a bejelentőt tájékoztatta.
- Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 29. napján töltötte le a tájékoztatást az előzetes vizsgálat elrendeléséről.
- A vezető fegyelmi biztos 2021. július 29. napján felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a bejelentés kapcsán az iratok becsatolása kötelező, elmulasztása pedig fegyelmi vétség. Az eljárás alá vont ügyvéd ugyanis annak ellenére, hogy az előbb megnevezett időpontban letöltötte a tájékoztatást és a felhívást, a kamara részére iratokat nem küldött.
- Az eljárás alá vont ügyvéd a 2021. augusztus 21. napján kelt levelével észrevételezte, hogy az előzetes vizsgálat elrendelésére nem tud érdemben nyilatkozni, és iratokat sem tud csatolni a felhívás ellenére sem, amennyiben a bejelentő az előzetes vizsgálat keretében az eddigieknél lényegesebben, részletesebben nem jelöli meg azokat az ügyeket, amelyekben megbízást adott az ő részére és a bejelentő állítása szerint ennek ellenére nem járt el.
- A vezető fegyelmi biztos 2021. augusztus 13. napján hívta fel az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy e-papíron küldje meg a beadványát, amely felhívást az eljárás alá vont ügyvéd 2021. szeptember 1. napjáig nem vette át.
- Az újból megküldött felhívást az ügyvéd végül 2021. szeptember 6. napján töltötte le és a kamarához szeptember 7. napján küldte meg korábbi észrevételét elektronikus formában.
- A vezető fegyelmi biztos ezt követően a szeptember 7. napján kelt levelében hívta fel a bejelentőt arra, jelölje meg, hogy milyen ügyre vonatkozik a bejelentése, és arra, hogy az üggyel kapcsolatos iratokat részére másolatban elküldeni szíveskedjen.
- A bejelentő a vezető fegyelmi biztos levelére 2021. szeptember 15. napján válaszolt. Bejelentésében előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd több alkalommal vett át pénzt mind (....).tól, mind pedig (....) tól. A bejelentő és házastársa csatoltak átutalási igazolást, amivel azt kívánták bizonyítani, hogy az eljárás alá vont ügyvéd részére magánszámlára is fizettek megbízási díjat. Új elemként azt állította a bejelentő, hogy az eljárás alá vont ügyvéd úgy vállalt el egy konkrét ügyben megbízást, hogy az ellenérdekű félnek is megbízottja volt. A beadványban több pénzátadást is megjelölt a bejelentő és házastársa, de a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére konkrétan azokat az ügyeket nem jelölték meg, amelyekben az eljárás alá vont ügyvéd állításuk szerint megbízási díjat fogadott el, de nem járt el a megbízási szerződésnek megfelelően.
- A bejelentő beadványát a vezető fegyelmi biztos 2021. szeptember 20. napján küldte el az eljárás alá vont ügyvéd részére.
- A vezető fegyelmi biztos 2021. szeptember 29. napján az előzetes vizsgálat határidejét további 3 hónappal meghosszabbította.
- A bejelentők a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához a vezető fegyelmi biztos részére 2021. október 12. napján küldött levelet, melyben jelezték, hogy megkapták az október 5.-ei levelet, melyben idézte a fegyelmi biztos őket egy személyes meghallgatásra. A levélben gyakorlatilag azt adták elő, hogy a meghallgatáson nem fognak megjelenni munka, illetve családi elfoglaltságaik miatt. Ebben a levélben is fenntartotta a bejelentő azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződéseknek nem tett eleget.
- A vezető fegyelmi biztos a 2021. október 26. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. A határozat szerint a bejelentő dr. ....... részére megbízást adott egy ügyben, amiért megbízási díjat is fizetett. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási díjat elfogadta, arról elismervényt nem adott. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízásban foglalt kötelezettségének nem tett eleget, és az ügyfelek számára nem volt elérhető. Ezen felül az eljárás alá vont ügyvéd az eljárásban felhívás ellenére érdemi nyilatkozatot nem tett, és iratokat nem csatolt.
A határozat szerint így az eljárás alá vont ügyvéd 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, mert megsértette az Üttv. 1. § (2) bekezdésében leírtakat, és a 6/2018. (III. 8.) MÜK szabályzat pontjait.
- A vezető fegyelmi biztos tájékoztatta eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőt a fegyelmi eljárást elrendelő határozatról. A tájékoztatást az eljárás alá vont ügyvéd nem vette át, arról meghiúsulási igazolás érkezett 2021. november 12. napján.
- A Fegyelmi Bizottság elnöke az eljáró tanácsot 2021. november 2. napján jelölte ki.
- A kamarához 2021. november 10. napján érkezett levelében a bejelentő és házastársa azt állította, hogy eljárás alá vont ügyvéd azt helyezte kilátásba, hogy a helyi rendőrkapitányságon dolgozó 2 nyomozó feléjük „negatív hatásokat kifejtve” is tudnak eljárni, ha ők a hatósághoz fordulnak. Ezt az információt kérték bizalmasan kezelni.
- A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság kijelölt tanácselnöke 2021. november 15. napján az előzetes vizsgálat kiegészítést rendelte el, és az iratokat visszaküldte a vezető fegyelmi biztos részére. A Fegyelmi Tanács elnöke azt állapította meg, hogy az iratok olyan mértékben hiányosak, hogy a tárgyalás kitűzésének, illetve az ügy elbírálásának feltételei egyelőre nem állnak fenn, így további bizonyítás szükséges.
- A vezető fegyelmi biztos ezt követően 2021. november 22. napján kelt levelével hívta fel a bejelentőt a beadványaikban foglaltak pontosítására.
- A bejelentő és házastársa a 2021. november 22. napján kelt levelében pontosította a „(....). Kft”-től, és (....) ügyvezetőtől kapott megbízást. Eljáró ügyvédet azzal bízta meg a társaság képviselője, hogy a (....) Nyrt-vel szemben nyújtson be egy ellenkérelmet és a tárgyaláson képviselje a céget. Az eljáró ügyvéd a bejelentő szerint nem tájékoztatta a megbízót, és nem fellebbezte meg az elsőfokú döntést sem.
A Dr. (....) Alapítvány vonatkozásában az alapítvány elnöke, (....) bízta meg az ügyvédet, hogy járjon el a (....) lakos által küldött fizetési meghagyásos ellentmondásban. Ezt az eljárás alá vont ügyvéd megtette, de az ellentmondás miatt polgári perré alakuló eljárásban nem járt el az erre is megbízást kapott eljárás alá vont ügyvéd. Megkapta ugyan az eljárás alá vont ügyvéd a bíróságtól az iratokat, de azokat nem véleményezte, és a bíróságnak nem küldött beadványokat. A megbízó alapítvány a polgári peres eljárást ilyen előzmények után elveszítette.
A beadványban bejelentő hivatkozik még arra is, hogy egy, az (....) Rendőrkapitányság előtt folyamatban lévő ügyben kért és kapott az eljárás alá vont ügyvéd utazási költséget, megbízási díjat, több ízben, de ebben az ügyben sem járt el.
- A vezető fegyelmi biztos a 2021. november 30. napján kelt levelével megkísérelte a bejelentő fent idézett beadványát megküldeni az eljárás alá vont ügyvédnek, de dr. (....) a levelet nem töltötte le, nem vette át.
- A vezető fegyelmi biztos a 2021. november 30. napján kelt levelével újra felhívta a bejelentőt arra, sorolják fel, hogy mely ügyekben ki adott megbízást eljárás alá vont ügyvédnek, mi volt a megbízás tárgya és ezzel kapcsolatban mi a panaszuk lényege.
Kérte továbbá, tájékoztassák, hogy a (....) Bíróság előtt folyt (....) sz. ügyben folyik-e eljárás, ha igen, milyen szakaszban van.
- A bejelentő 2021. december 2. napján a vezető fegyelmi biztos felhívására úgy reagált, hogy a nyilatkozatokat ezekben az ügyekben már megtette, és újra elküldte a korábban megküldött levelét.
- A vezető fegyelmi biztos a 2021. december 6. napján kelt levelével ismét megkísérelte elküldeni eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentő beadványait.
- A vezető fegyelmi biztos a 2021. december 9. napján kelt megkeresésével kért tájékoztatást a (....) Bíróságtól arra nézve, hogy a már megjelölt számú ügyben jogerőre emelkedett-e a perdöntő határozat, illetve azzal szemben bárki fellebbezést nyújtott-e be.
- A (....) Bíróság 2021. december 16. napján kelt levelében arról tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy a megjelölt számú ügyben a 10. sorszámú ítélet első fokon 2021. szeptember 7. napján jogerőre emelkedett.
- 2022. január 6. napján kelt levelével vezető fegyelmi biztos felhívta bejelentőt és házastársát, hogy 2022. január 17-én 10 órára „szíveskedjenek befáradni” az ügyvédi kamarába. Hozzanak magukkal minden okiratot, amely azokban az ügyekben keletkezett, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd megbízást kapott.
- A bejelentő és házastársa a kamarához 2022. január 17. napján érkezett levelükkel jelezték, hogy gyermekeik megbetegedtek, illetve egyiküknek hőemelkedése lett. Új időpontot kértek a megjelenésre.
- A vezető fegyelmi biztos ezt követően 2022. január 19. napján január 26-ra tűzte ki a személyes meghallgatásra az új időpontot.
- A vezető fegyelmi biztos a 2022. január 26. napján kelt határozatában kiegészítette a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatát. A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot fenntartva a vezető fegyelmi biztos szerint továbbra is megállapítható a 3 rb. szándékos fegyelmi vétség megvalósítása. A vezető fegyelmi biztos ezen határozatban tájékoztatta a Fegyelmi Tanácsot arról, hogy a bejelentő és házastársa a 2022. január 26. napjára szóló „behívásuknak” sem tettek eleget, telefonon a megjelenést lemondták.
III. Tényállás
A bejelentő mint a (....) Kft. ügyvezetője, írásbeli ügyvédi meghatalmazás, illetve megbízási szerződés aláírása nélkül megbízta az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodáját a (....) Nyrt. mint jogosult kérelmére, dr. (....) közjegyző által 2020. november 13-án, (....) ügyszámon kibocsátott fizetési meghagyással szembeni ellentmondás benyújtására. Az eljárás alá vont ügyvéd az ellentmondást 2020. december 17-én a közjegyzőhöz benyújtotta, amelynek következtében a fizetési meghagyásos eljárás perré alakult.
Ezt követően a (....)-én, 2021. március 23-án kelt ügyvédi meghatalmazás aláírásával megbízta a (....) Nyrt. mint felperes által előterjesztett keresetlevéllel szembeni ellenkérelem benyújtására. Az ügyvédi meghatalmazást az eljárás alá vont ügyvéd szintén 2021. március 23-án aláírta azzal, hogy a meghatalmazást elfogadja. A megbízás ellátásra vonatkozóan írásbeli megbízás vagy írásbeli tényvázlat továbbra sem készült. Az eljárás alá vont ügyvéd a 2021. március 23-án kelt írásbeli ellenkérelmet a megbízó képviseletében benyújtotta a (....) Bírósághoz.
A (....) Nyrt. mint felperes által a (....) Bíróság előtt indított peres eljárás továbbra is folyamatban volt, a bíróság tárgyalást tűzött ki, és meghozta az elsőfokú ítéletét, amelyben a felperes keresetének megfelelően marasztalta a (....) Kft. alperest.
Időközben a (....) Kft. felszámolását 2021. május 4-i kezdő időponttal elrendelte a bíróság. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban a (....) Nyrt-vel szembeni peres ügyről nem tájékoztatta a felszámolót, a bíróságot és a felszámolás alá került alperes volt ügyvezetőjét pedig nem tájékoztatta a felszámolásról, sem pedig arról, hogy a felszámolásra tekintettel milyen intézkedések, jogcselekmények megtételére lenne szükség a perben. Az eljárás alá vont ügyvéd a perben a tárgyaláson nem vett részt, beadványt nem nyújtott be, az ítélettel szemben fellebbezést nem terjesztett elő, az ítélet tartalmát nem ismertette a megbízóval vagy a felszámolóval, azt nem is küldte meg részükre, annak jogkövetkezményeiről és a lehetséges jogi lépésekről, az alperest illető eljárási jogokról nem tájékoztatta sem a megbízót, sem a felszámolót.
Az ítélet 2021. szeptember 7-én jogerőre emelkedett. Az eljárás alá vont ügyvéd az ítélet jogerőre emelkedéséről és a jogerő jogkövetkezményeiről nem tájékoztatta sem a megbízót, sem a felszámolót.
A bejelentő és házastársa ismeretségi körébe tartozik (....), a Dr. (....) Alapítvány kuratóriumának elnöke. A bejelentő házastársa útján az alapítvány az eljárás alá vont ügyvédet az alapítvány ellen (....) jogosult kérelmére kibocsátott fizetési meghagyással szembeni ellentmondás előterjesztésével bízta meg. Az eljárás alá vont ügyvéd az alapítvány képviseletében az ellentmondást benyújtotta, amelynek következtében a fizetési meghagyásos eljárás perré alakult. A fizetési meghagyásos eljárás és a peres eljárás adatai közelebbről nem ismertek, az azzal kapcsolatos adatokat, iratokat sem a bejelentő, sem az eljárás alá vont ügyvéd nem bocsátotta rendelkezésre a fegyelmi eljárásban.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fenti peres eljárásokban nem tájékoztatta sem az alapítványt, sem a bejelentőt, a kötelezettet, illetve az alperest megillető eljárási jogokról, a jogi lehetőségeiről, illetve a perré alakult eljárásban semmilyen jogcselekményt nem tett. Az eljárás alá vont ügyvéd nem készített sem megbízási szerződést, sem tényvázlatot, de ügyvédi meghatalmazást sem, holott az ellentmondás benyújtásakor fel kellett tüntetnie a formanyomtatvány megfelelő rovatában, hogy érvényes ügyvédi meghatalmazással rendelkezik.
A Dr. (....) Alapítvány szintén a bejelentő házastársa útján, megbízta azzal is az eljárás alá vont ügyvédet, hogy keressen egy építési vállalkozót, aki az alapítvány építési projektjét megvalósítja, és ennek érdekében vegye fel a kapcsolatot a vállalkozóval. Az ügyvéd bemutatta a bejelentő házastársának az általa korábbról ismert és korábban képviselt (....) t, akik ezt követően egymással közvetlenül vették fel és tartották a kapcsolatot. A későbbiekben az alapítvány és (....) gazdasági társasága között jogvita keletkezett, de ennek során nem volt megállapítható, hogy az ügyvéd bármelyiküket is képviselte volna a két fél egymással szembeni ügyeiben.
A bejelentő által az írásbeli nyilatkozataiban hivatkozott, az (....) Rendőrkapitányság előtt folyamatban lévő további ügy részletei és az azzal kapcsolatos állítólagos megbízás nem volt beazonosítható, erre vonatkozóan semmilyen tény nem volt megállapítható a Fegyelmi Tanács által.
Az okirati bizonyítékok alapján (....) három különböző időpontban utalt át különböző összegeket az eljárás alá vont ügyvéd részére, amelyek közül kizárólag a 2020. december 16-i átutalás volt kapcsolatba hozható a fentiekben ismertetett ügyekkel: ez esetben 100 000 Ft került átutalásra, az átutalás közlemény rovatában pedig a következőt tüntette fel az utaló fél: „megegyezés szerint Dr. (....)”. Az eljárás alá vont ügyvéd által bemutatott számlatömb számláinak vizsgálata alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a Dr. (....) Alapítvány részére, vagy az alapítvánnyal kapcsolatosan (....) részére az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi irodája az előzőekben részletezettek szerint átutalt 100 000 Ft-ról számlát nem állított ki.
IV. Bizonyítékok
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során iratot nem csatolt. A későbbiekben, csak a fegyelmi tárgyalás során nyújtotta be, illetve mutatta be a rendelkezésére álló iratait, továbbá ekkor tett érdemi nyilatkozatot is.
A Fegyelmi Tanács a bejelentő által benyújtott iratokat, az általa írásban tett nyilatkozatokat, az eljárás alá vont ügyvéd által a tárgyalás során csatolt iratokat, valamint a fegyelmi biztos megkeresésére a (....) Bíróság által (....) ügyszám alatt megküldött tájékoztatást vette figyelembe a tényállás megállapításakor.
Ezek az alábbiak:
- (....) bejelentő 2021. június 27-i keltezésű, a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához 2021. június 29-én érkezett panaszlevele.
- (....) bejelentő 2021. szeptember 15-én kelt, észrevételeket tartalmazó levele, amelyhez a következőket csatolta: 3 db banki tranzakció igazolás, 1 db adásvételi szerződés.
- (....) bejelentő 2021. október 27-én kelt észrevétele, amely a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához 2021. november 10-én érkezett.
- (....) bejelentő 2021. november 22-én kelt, észrevételeket, végrehajtási lapot, utalási tranzakciókat tartalmazó levele.
- A bejelentő 2021. december 2-án kelt, észrevételeket tartalmazó levele, amelyhez mellékeltek 1 db adós tartozásáról szóló kimutatást.
- Az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt, a (....) Nyrt. felmondása (/1 sorszám), a (....) Nyrt. jogosult kérelmére kiállított közjegyzői fizetési meghagyás (/2 sorszám), az azzal szembeni ellentmondás (/3 sorszám), perbeli ellenkérelem (/4 sorszám), (....) Nyrt. válaszirata (/5 sorszám) a (....) Kft. cégkivonata (/6 sorszám).
- Az eljárás alá vont ügyvéd által a fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozatok, valamint az általa becsatolt, illetve bemutatott okiratok.
A bejelentő nem jelent meg a fegyelmi tárgyaláson, így a személyes meghallgatására, az eljárás alá vont ügyvéddel való szembesítésére nem került sor, valamint számos, általa előadott - és nem bizonyított - állítás nem kerülhetett tényként megállapításra.
A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként a vezető fegyelmi biztos az írásban tett indítványát annyiban kiegészítette, hogy a kiegészítő határozatában a fentebb részletezett gazdasági társasággal kapcsolatosan megállapított tényállás esetében is felmerül 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett ügyvédi mulasztás fegyelmi vétség, ugyanúgy, mint az alapítvánnyal kapcsolatosan. További 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el folytatólagosan az ügyvéd az iratok csatolásának elmulasztásával.
V. A Fegyelmi Tanács által levont ténybeli és jogi következtetés
A fegyelmi biztos indítványa a következők szerint részben alapos.
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd egyezően állította, hogy a bejelentő által (....) Kft. megbízta az eljárás alá vont ügyvédet a (....) Nyrt.-vel szembeni fizetési meghagyásos és peres eljárásokban a képviselete ellátására. Az eljárás alá vont ügyvéd maga sem vitatta, hogy nem tájékoztatta az ügy állásáról sem az ügyfelét, sem az időközben elrendelt felszámolás következtében a társaság képviseletét továbbiakban ellátó felszámolót, nem jelent meg a tárgyalásokon, az ellenkérelmen kívül nem nyújtott be beadványokat, az ítélet ellen fellebbezést és nem tájékoztatta az ügyfelet sem az ítéletről, sem az ítélet elleni fellebbezés lehetőségéről, valamint a fellebbezésre nyitva álló határidőről, továbbá az ítélet jogerőre emelkedéséről és annak jogi következményeiről. Az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezését nem tudta elfogadni a Fegyelmi Tanács, mely szerint egyrészt a felszámolás miatt már nem volt szükség a tájékoztatásra, másrészt pedig a megbízónak is fel kellett volna vennie a kapcsolatot az ügyvéddel a megbízás kétoldalú jellegére tekintettel. A felszámolás elrendelése ugyanis nem változtatott azon a jogi tényen, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megbízója továbbra is a (....) Kft. „f.a” volt, a felszámolás elrendelése nem szüntette meg a megbízási jogviszonyt, ennek alapján a peres eljárás minden lényeges körülményéről köteles lett volna tájékoztatni a felszámolót, a peres iratok iratok megküldésével, a korábbi ügyvezetőt pedig tájékoztatnia kellett volna arról, hogy a felszámolás elrendelése következtében milyen feladatok, intézkedések merülnek fel a perben. Egyrészt a felszámoló ezáltal tudta volna ellátni a felszámolói feladatait, az általa felszámolt adós gazdasági társaság peres eljárásában, a felszámoló rendelkezhetett volna a további alperesi perbeli cselekményekről, esetlegesen az alperes jogi képviseletének biztosításáról. Másrészt a korábbi ügyvezető ezáltal tudta volna teljesíteni a felszámolás elrendelése kapcsán előállt vezető tisztségviselői kötelezettségeit, többek között a perben keletkezett iratoknak a felszámolóval való közlését. Nem volt elfogadható az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezése sem, hogy ő több alkalommal kereste sikertelenül telefonon a bejelentőt, illetve házastársát, ugyanis ez esetben az ügyvéd feladata, hogy egyéb, egyértelműen igazolható módokon (pl. postai úton, elektronikusan) megkísérelje a tájékoztatás nyújtását, a keletkezett iratok megküldését.
A fenti tájékoztatások teljes elmulasztásán túlmenően az eljárás alá vont ügyvédnek meg kellett volna tennie a megbízója érdekében minden szükséges és a rendelkezésére álló jogi intézkedést. Ezzel szemben az eljárás alá vont ügyvéd ezen intézkedések megtételét is elmulasztotta, a tárgyalásokon nem jelent meg, az ellenkérelmen kívül beadványokat nem nyújtott be, az elsőfokú ítélettel szemben fellebbezést nem terjesztett elő. E kötelezettségei alól nem mentette fel az ügyvédet az sem, hogy elmondása szerint a perben szereplő felperes beadványának tartalmából azzal szembesült, hogy a megbízója által az ügyben részére előadottak valótlanok és megalapozatlanok. Ennek eldöntése ugyanis nem a megbízó jogi képviseletét ellátó ügyvéd feladata, hanem a bíróságé, az ügyvédnek ilyen esetben is meg kell tennie a szükséges intézkedéseket a megbízója képviseletében, vagy pedig ennek ellenkezőjéről kellett volna felhívnia a megbízója figyelmét (esetlegesen a megbízás felmondása mellett), ha célszerűtlennek tartotta a megbízó utasításait, avagy akkor kellett volna megtagadnia a megbízó utasításainak végrehajtását, ha azok jogszabályba ütközőek voltak. Mindkét esetben azonban ezen cselekményeit igazolhatóan és olyan időpontban kellett volna megtennie, amikor a megbízónak még lehetősége lett volna más jogi képviselőt megbíznia a perben.
Az eljárás alá vont ügyvéd tehát a fenti tájékoztatások és intézkedések teljes és folytatólagos elmulasztásával fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy a fenti megbízás során ügyvédi megbízási szerződést vagy tényvázlatot nem készített. Ennek eredményeként nemcsak egy önálló vétséget követett el az ügyvéd, de elesett annak a jogi lehetőségétől is, hogy bizonyítsa a megbízásnak a bejelentő által előadottaktól eltérő tartalmát.
Szintén nem volt vitatott az eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő részéről, hogy a Dr. (....) Alapítvány megbízásából eljárva az ügyvéd ellentmondást nyújtott be az alapítvánnyal szemben kibocsátott fizetési meghagyás kapcsán. Ezen ügyben is azt állapította meg a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ellentmondás benyújtása következtében perré alakult eljárásban elmulasztotta valamennyi fentebb is hivatkozott tájékoztatási és intézkedési kötelezettségét. Ezzel szintén folytatólagos, mulasztásos fegyelmi vétséget követett el.
Az eljárás alá vont ügyvéd ebben az esetben is elismerte, hogy a fenti megbízás során ügyvédi megbízási szerződést vagy tényvázlatot nem készített, sőt azt is állította, hogy az ellentmondás benyújtása és az erre vonatkozó formanyomtatvány kötelező rovatainak kitöltése ellenére, még csak ügyvédi meghatalmazást sem készített. Ennek eredményeként nemcsak egy újabb önálló vétséget követett el az ügyvéd, de elesett annak a jogi lehetőségétől is, hogy bizonyítsa a megbízásnak a bejelentő által előadottaktól eltérő tartalmát.
A bejelentő által előadott készpénzátadások egyike sem nyert bizonyítást, azonban az okiratokból az megállapítható volt, hogy milyen banki átutalások történtek, milyen számlát állított ki az eljárás alá vont ügyvéd, valamint mely esetben mulasztotta el a számla kiállítását. Bár a Dr. (....) Alapítvány részéről közvetlen átutalás nem érkezett az ügyvéd felé, azonban a (....) által átutalt összeg közlemény rovatában feltüntetett szövegből és (....) senki által nem vitatott érintettségéből kétséget kizáróan meg tudta állapítani a Fegyelmi Tanács, hogy ezen 100 000 Ft átutalása az alapítvánnyal kapcsolatos valamelyik ügyben történt. Erre utalt az is, hogy az alapítványnak nem vitatottan legalább kettő megbízása is fennállt az eljárás alá vont ügyvéd felé, amelyek ingyenes vállalások nem lehettek. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban ezen átutalás összegéről számlát nem állított ki sem az alapítvány, sem a bejelentő vagy más személy részére.
E mulasztásával az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a számla kiállítására irányuló kötelezettségét, amellyel további fegyelmi vétséget követett el.
(....) gazdasági társasága és a Dr. (....) Alapítvány közötti állítólagos jogvita, továbbá az (....) Rendőrkapitányság előtt állítólagosan folyamatban volt eljárás, az erre vonatkozó iratok, egyéb bizonyítékok hiányában és az eljárás alá vont ügyvéd tagadó nyilatkozata alapján nem volt azonosítható, ezen ügyekkel kapcsolatosan semmilyen fegyelmi vétség elkövetése nem volt megállapítható.
Az előzetes vizsgálat során az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos többszöri felszólítása ellenére sem csatolta az egyébként kétségtelenül rendelkezésére álló iratait, ezeket csak a tárgyalásra hozta magával és azoknak az iratokhoz történő szerelése a tárgyaláson történt meg. Ezzel jelentősen megnehezítette a vezető fegyelmi biztos és a Fegyelmi Tanács eljárását, az általa tett nyilatkozatoknak és bemutatott iratoknak a részletekbe menő megvizsgálásával, jegyzőkönyvezésével elhúzta a fegyelmi tárgyalást is. Ezen túlmenően azonban újabb önálló fegyelmi vétséget is megvalósított a fenti mulasztásával.
Ennek megfelelően a vezető fegyelmi biztos által megtett, kiegészített végindítványhoz képest a Fegyelmi Tanács megállapította további 1-1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek a megbízás írásba foglalásának elmulasztását, valamint 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek a számlaadás elmulasztását is.
VI. Az elkövetett fegyelmi vétség megjelölése, a súlyosító és enyhítő körülmények
A fenti cselekményekre az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv). és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Üttv. 107. §-a alapján: fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az általános forgalmi adóról szóló 2007. évi CXXVII. törvény (a továbbiakban: Áfa törvény) 159. § (1) bekezdése előírja, hogy „Az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybevevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.”
Üttv. 1. § (1) bekezdése előírja, hogy „az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység, amely tevékenység magában foglalja az igazságszolgáltatásban való közreműködést.”
Üttv. 1. § (3) bekezdése előírja, hogy „az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Üttv. 28. § (3) bekezdése előírja, hogy „a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségeknek az átvételére is.”
Üttv. 29. § (1) bekezdése előírja, hogy „a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.”
Üttv. 29. § (2) bekezdése előírja, hogy „az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.”
Üttv. 39. § (3) bekezdése előírja, hogy „a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.”
ÜESZ 2.1. pont: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.”
ÜESZ 2.2. pont: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”
ÜESZ 2.4. pont: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”
ÜESZ 5.12. pont: „A megbízott az ügyfél által előadott tényállás keretei között - az ügyfél kifejezett eltérő rendelkezése hiányában -
a) még a közteherfizetési kötelezettség keletkezését megelőzően köteles a megbízás teljesítésével érintett jogügylethez, jognyilatkozathoz, jogi eljárásokhoz közvetlenül kapcsolódó közteherfizetési kötelezettségekre, valamint azok alóli mentesség, illetve az azokhoz rendelkezésre álló kedvezmény igénybevehetőségére, annak feltételeire, az ezzel kapcsolatos eljárásra és határidőkre,
b) a létrehozni kívánt jogügylet, megtenni kívánt jognyilatkozat várható közvetlen jogkövetkezményeire, valamint
c) a jogügylet létrehozásával, jognyilatkozat megtételével kapcsolatban szükségessé váló közhatalmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatással ellátni az ügyfelet. A tájékoztatási kötelezettség nem terjed ki az ügyfél által közölt tényállástól eltérő forgatókönyvek kidolgozására, valamint jogi értékelésére.”
ÜESZ. 12. 3. pont: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.”
ÜESZ. 13. 10. pont: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.”
A rendelkezésre álló iratok, a bejelentő nyilatkozatai, valamint az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai alapján az alábbi fegyelmi vétségek állapíthatók meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan elkövetett, a megbízó tájékoztatásának és a szükséges intézkedések elmulasztása fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy nem tájékoztatta az ügy állásáról, fejleményeiről, jogkövetkezményeiről a megbízót, a (....) Nyrt.-vel szembeni peres eljárás során, továbbá a tárgyaláson való megjelenését, a perben történő nyilatkozattételét, az ítélet elleni fellebbezés előterjesztését is elmulasztotta. Ezzel az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdését, 28. § (3) bekezdését, 39. § (3) bekezdését, valamint az ÜESZ 2.1, 2.2, 2.4 és 5.12., valamint a 13.10. pontját.
Az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan elkövetett, a megbízó tájékoztatásának és a szükséges intézkedések elmulasztása fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy a Dr. (....) Alapítvány (....) jogosulttal szembeni fizetési meghagyásos, majd peres eljárásos ügyében nem tájékoztatta az ügyfelet és szintén nem tette meg a megbízó érdekében felmerülő szükséges intézkedéseket. Az eljárás alá vont ügyvéd ezzel megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdését, 28. § (3) bekezdését, 39. § (3) bekezdését, valamint az ÜESZ 2.1, 2.2, 2.4 és 5.12. és 13.10. pontját.
Az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos, a számlaadás elmulasztása fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy nem állított ki számlát a Dr. (....) Alapítvány ügyében az ügyfél részére. Ezzel az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Áfa törvény 159. §-át; valamint az Üttv. 1. § (3) bekezdését.
Az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos, a megbízás írásba foglalásának elmulasztása fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy a (....) Kft. (....) Nyrt.-vel szembeni peres, nemperes képviselete tárgyában írásbeli megbízást nem készített. Ezzel az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdését.
Az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos, megbízás írásba foglalásának elmulasztása fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy a Dr. (....) Alapítvány nemperes, majd peres ügyében nem készített írásbeli megbízást. Ezzel az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 29. § (1) bekezdését.
Az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan elkövetett, a vizsgálati és fegyelmi ügyben iratcsatolás elmulasztása fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy a vezető fegyelmi biztos többszöri felhívására sem csatolta az egyébként rendelkezésére álló iratait. Ezzel az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ÜESZ 12.3. pontját.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte azt, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben hasonló cselekmények miatt már több alkalommal sor került fegyelmi felelősségre vonásra, továbbá az iratok csatolására a vezető fegyelmi biztos több alkalommal is felhívta, amelynek egyáltalán nem tett eleget, ezzel megnehezítette és elhúzta a fegyelmi eljárást. Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács a (....) Kft. peres eljárásában az ügyvéd által védekezésként hivatkozott azon jogi tényt, hogy a megbízó felszámolás alá került, amelyre tekintettel maga a megbízó károsodást nem szenvedhetett el az intézkedések elmulasztása miatt. Ugyanakkor ugyanezt a jogi tényt súlyosító körülményként is figyelembe kellett vennie a Fegyelmi Tanácsnak, amiatt, hogy a felszámoló tájékoztatásának elmulasztásával a felszámolásban részt vevő hitelezők érdekei sérülhettek.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a kiszabható értékhatár feléhez közeli összegben meghatározva.
VII. Záró rendelkezések
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.
Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a fegyelmi eljárásról szóló 6/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 27. pontján alapul. A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.
A határozat jogerős 2022. május 12. napján.
A határozat végrehajtható 2022. június 11. napján.