Magyar

 

Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsának DRFB-21/2021.(P22/2021) határozata

megbízási szerződés hiányáról, megbízás nem teljesítéséről, kapcsolattartás, iratkiadás és tájékoztatás hiányáról, iratcsatolás elmulasztásáról

A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság 1. sz. Fegyelmi Tanácsa (4026 Debrecen, Péterfia u. 46. sz.) [ÜGYVÉD] ellen [BEJELENTŐ] bejelentése alapján indult fegyelmi eljárásban - 2022. február 11. napján tárgyaláson kívül meghozta az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [ÜGYVÉD] (KASZ: [....], székhely: [....] .) eljárás alá vont ügyvéd vétkes 5 (öt) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében, amelyből 3 rendbelit folytatólagosan valósított meg, ezért

400.000 Ft (azaz négyszázezer forint)

pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 30.000 Ft (azaz harmincezer forint) eljárási átalányköltség megfizetésére kötelezi.

[...]

[...]

Indokolás

A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.

I.

Eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:

[...]

Vele szemben indított és a jelen eljárás során figyelembe vett fegyelmi eljárások:

P27/2016. Az előzetes vizsgálat megszüntetése mellett figyelmeztetésben részesült. 2016.09.23.
P16/2017. 4 rb. szándékos fegyelmi vétség, (amelyből 1 rb. folytatólagos), 3 rb. gondatlan fegyelmi vétség miatt 250.000 Ft pénzbírság, 60.000 Ft eljárási költség megfizetésére kötelezték. (jogerős: 2017. 11.29.)
P49/2019. 5 rb. szándékos fegyelmi vétség miatt 100.000 Ft pénzbírság, 80.000 Ft eljárási költség megfizetésére kötelezték. (jogerős: 2020.05.06.)

II.
A fegyelmi eljárás adatai

2021. május 26. napján érkezett a Kamarához [....] bejelentő beadványa, amelyben az eljárás alá vont ügyvéd mulasztásait kifogásolta. Büntetőügy sértettjeként kártérítés megfizetésére kötelezés iránt adott megbízást az ügyvédnek, aki nem tájékoztatta a bíróságra benyújtott keresetlevél visszautasításáról, a végzést nem küldte ki a bejelentőnek, nem indított fizetési meghagyást sem, az iratokat nem adta vissza, elérhetetlen volt az ügyfél számára.

2021. június 2-án a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot rendelt el, az ügyvédet iratcsatolásra és nyilatkozattételre hívta fel, kijelölte az eljáró fegyelmi biztost, erről a kamara elnöke értesítette a bejelentőt.

Az eljárás alá vont ügyvéd nem terjesztett elő igazoló nyilatkozatot és nem csatolta az ügyben keletkezett iratokat.

A fegyelmi biztos 2021. augusztus 26-án megkereste a [...] Járásbíróságot, 2021. augusztus 31-én az előzetes vizsgálat határidejét 3 hónappal meghosszabbította.

2021. szeptember 8-án érkezett [...] Járásbíróság válasza mellékletekkel.

2021. október 18-án a fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet nyilatkozat tételére és ismételten iratcsatolásra, amelyet az ügyvéd 2021. november 9-én letöltött, annak nem tett eleget. 2021. november 29-én a fegyelmi biztos fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatot hozott, amelyben ügyvédi mulasztás miatt 1 rb. szándékos fegyelmi vétség megállapítására tett indítványt. Az eljárás alá vont ügyvéd a határozatot 2021. december 6-án letöltötte.

2021. december 6. napján a Fegyelmi Tanács kijelölésére került sor. A Tanács elnöke 2021. december 7-én a fegyelmi biztost az eljárás kiegészítésére hívta fel és az iratokat visszaküldte részére. Erről a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet aznap tájékoztatta.

A fegyelmi biztos 2021. december 13-án írásban felhívta a bejelentőt, akit személyesen 2021. december 28. napján jegyzőkönyv felvételével meghallgatott és tőle 2 iratot átvett.

2022. február 8-án a fegyelmi biztos kiegészített indítványt terjesztett elő, amely aznap az eljárás alávont ügyvéd részére feltöltésre került.

Ennek alapján 1 rb. szándékos, folytatólagosan megvalósított továbbá 3 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt javasolta az ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítását. Indítványozta a tárgyaláson kívüli elbírálást és magas összegű pénzbírság kiszabását.

III.
Tényállás

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló iratok, a [...] Járásbíróság határozatai, a bejelentő írásbeli nyilatkozata, személyes meghallgatása és az általa csatolt, az eljárás alá vont ügyvédnek megküldött levelek alapján az alábbi tényállást állapítja meg:

[...] bejelentő a 2021. május 21-én kelt, a Debreceni Ügyvédi Kamara elnökének címzett bejelentésében előadta, hogy a folyamatban levő büntetőügyében, mint sértett 2013-ban megbízta Dr. [...] ügyvédet a sértetti képviselete ellátásával. Az erről készült ügyvédi megbízási szerződést a bejelentő bemutatni nem tudta, az már nála nem fellelhető, azonban állítása szerint is létrejött az írásbeli megbízási szerződés, az 100.000 Ft ügyvédi munkadíjat tartalmazott, amelyet a bejelentő meg is fizetett, és ennek tényéről bizonylatot is kapott. A [...] Járásbíróság a .B...../2012 számú büntetőügyben 2013. október 19. napján ítéletében megállapította P.Gy. bűnösségét testi sértés kísérletének elkövetésében, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény 170. § (1) és (2) bekezdése alapján. P.Gy. vádlottal szemben a [...] Járásbíróság 300 óra közérdekű munka büntetést állapított meg, valamint kötelezte P.Gy. vádlottat az eljárásban felmerült bűnügyi költségek megfizetésére, továbbá a bűncselekmény elkövetéséhez felhasznált tárgy elkobzását rendelte el. A bírósági eljárás során két alkalommal került sor tárgyalás tartására, amelyeken az eljárás alá vont ügyvéd személyesen mindkét alkalommal megjelent a bejelentő képviseletében.

A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd az ítélet súlyosbításáért fellebbezést terjesztettek elő, amelynek a másodfokú bíróság nem adott helyt. Ennek tényéről a bejelentő közel két év elteltével szerzett tudomást az eljárás alá vont ügyvéddel történő véletlen találkozás során, ezt megelőzően az ügyvéd semmilyen módon nem adott tájékoztatást a bejelentőnek az ügy állásáról, a másodfokú döntés tartalmáról, az esetleges további jogorvoslati lehetőségekről vagy ezek hiányáról, sőt a bejelentő állítása szerint éppen arról tájékoztatta, hogy az ügy még folyamatban van.

A bejelentő, mint a fent hivatkozott büntetőügy sértettje, a bűncselekményből származó kárát polgári peres úton kívánta érvényesíteni, amely során képviseletét 2018-ban az eljárás alá vont ügyvéd szintén elvállalta. Ekkor a felek között nem jött létre külön megbízás, az erről szóló megállapodás szóban történt, azonban az ügyvéd arról tájékoztatta a bejelentőt, hogy a sértetti képviseletre adott megbízása kiterjed a polgári jogi igény érvényesítésére is. Figyelemmel arra, hogy a sértetti képviseletre megkötött megbízási szerződést a bejelentő nem tudta bemutatni, az ügyvéd pedig az erre vonatkozó felhívás ellenére, semmilyen iratot nem csatolt, az nem volt megállapítható, hogy ezen szerződés kizárólag a sértetti képviseletre, vagy ezzel összefüggésben a polgári jogi igény érvényesítésére is kiterjedt-e.

Az eljárás alá vont ügyvéd tájékoztatta a bejelentőt, hogy az őt ért bűncselekménnyel kapcsolatos kárigényét érvényesíti a [...] Járásbíróságon. A fegyelmi biztos megkeresésére a [...] Járásbíróság a szóban forgó büntető és polgári peres eljárással kapcsolatban, megküldte a 2021. szeptember 6-án kelt levelét és annak mellékleteiként az ügyekben született határozatokat, kézbesítési igazolásokat és a keresetlevelet, annak nyomtatványát, valamint az ügyvédi meghatalmazást. Ezen iratokból megállapítható, hogy a .P.../2018. szám alatti kártérítési ügyben az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett, a P.Gy. vádlottat mint alperest kártérítésre kötelezést tartalmazó keresetlevél a [...] Járásbíróságon 2018. december 3-án került iktatásra, azonban a [...] Járásbíróság a keresetlevél vizsgálatakor megállapította, hogy mivel a kártérítési igény összege a 3.000.000 Ft értékhatár alatt volt, így az igény fizetési meghagyással lett volna érvényesíthető, ennek alapján a keresetlevelet a [...] Járásbíróság a .P...../2018/2. számú végzésével visszautasította. A visszautasító végzés 2019. február 4-én emelkedett jogerőre. A visszautasító végzést az ügyvéd 2019. január 17-én vette át elektronikusan, míg a jogerőre emelkedést megállapító .P...../2018/4. számú végzésnek az eljárás alá vont ügyvéd részére történő elektronikus kézbesítésére vonatkozóan 2019. április hónapban (a nap nem állapítható meg az okiratból) meghiúsulási igazolás került kiállításra.

Az eljárás alá vont ügyvéd sem a keresetlevél visszautasításának tényéről, sem a visszautasító végzés jogerőre emelkedéséről nem tájékoztatta a bejelentőt, aki az előbbiekről akként szerzett tudomást, hogy személyesen felkereste a [...] Járásbíróság polgári irodáját, hogy tájékoztassák az ügye állásával kapcsolatban. Ekkor szerzett tudomást a keresetlevél visszautasításáról és annak okairól.

Ezt követően a bejelentő felkereste a [...] székhelyű közjegyzői irodát, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy az ő képviseletében nem indítottak fizetési meghagyásos eljárást. Ekkor a bejelentő felkereste az eljárás alá vont ügyvédet, hogy számon kérje a tájékoztatás hiányát, majd azt a választ kapta az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy megindítja a fizetési meghagyásos eljárást. Ekkor kért el a bejelentőtől 19.500 Ft-ot mint a kárigény 3%-ának megfelelő közjegyzői díjat, aki azt készpénzben át is adta. Közel egy év elteltével a bejelentő újra tájékoztatást kért az ügyvédtől az ügy állásáról, aki elmondta, hogy az ügy folyamatban van, valamint nyugalomra intette. A bejelentő újra felkereste a [...] székhelyű közjegyzői irodát, ahol ismét azt a tájékoztatást kapta, hogy a képviseletében nem indult fizetési meghagyásos eljárás. A bejelentő ismételt megkeresésére válaszul az eljárás alá vont ügyvéd azt állította, hogy hibás a rendszer, valamint további kifogásokat hozott fel. A közjegyzői díj megfizetésétől számítva körülbelül egy éven belül az eljárás alá vont ügyvéd ismét elkért újabb 19.500 Ft-ot, amelyet a bejelentő ismét kifizetett részére. Ennek során a bejelentő felvetette az ügyvédnek, hogy azt a tájékoztatást kapta a közjegyző irodától, maga személyesen is kérelmezheti az eljárást. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban azt közölte, hogy ilyen módon hosszadalmas az eljárás, egyszerűbb, ha ő látja el.

A későbbiekben a bejelentő telefonon érdeklődött az eljárás alá vont ügyvédnél az ügyről, azonban továbbra sem kapott érdemi információt arról, hogy lenne-e bármiféle előrelépés. Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd nem vette fel a telefont, találkozni is többnyire csak véletlenszerűen találkoztak a felek, amely során az eljárás alá vont ügyvéd nem szolgált érdemi információval.

A bejelentő két alkalommal is, először 2020. június 26-án, majd 2021. február 15-én kelt tértivevényes, ajánlott levelekkel fordult az eljárás alá vont ügyvédhez, amelyekben a bejelentő felvilágosítást és időpontot kért az eljárás alá vont ügyvédtől, valamint nehezményezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd sem telefonon, sem az irodájában nem érhető el. Mivel az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget a levelekben foglaltaknak, azokra nem válaszolt, telefonon sem volt elérhető, így a bejelentő a Debreceni Ügyvédi Kamarához fordult a bejelentésével.

A megbízást a bejelentő azóta sem mondta fel, az álláspontja szerint továbbra is hatályos. A megbízó által kétszer megfizetett 19.500 Ft díjat a megbízó nem kapta vissza sem az ügyvédtől, sem mástól.

Az eljárás alá vont ügyvédnyilatkozatot nem tett, iratot kétszeri felhívás ellenére nem csatolt.

IV.
Bizonyítékok

Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat során és a fegyelmi eljárásban iratot nem csatolt, észrevételt, indítványt, nyilatkozatot nem tett.

A Fegyelmi Tanács a bejelentő által benyújtott iratok, nyilatkozatok, valamint a [...] Járásbíróság által megküldött iratokat vette figyelembe a tényállás megállapításakor.

Ezek az alábbiak:

[.....] panaszos 2021. május 21.-ei keltezésű, Debreceni Ügyvédi Kamarához 2021. május 26.-án érkezett panasza, amelynek 2. és 3. pontjai konkretizálják az eljárás alá vont ügyvéddel kapcsolatos panasz lényegét.

[......] bejelentő-panaszos 2021. december 28.-án történő meghallgatásáról készült jegyzőkönyv, amely [...] fegyelmi biztos előtt történt. Ezen jegyzőkönyv 3. oldalának 7. bekezdésében [.....] bejelentő az alábbiakat adta elő: „Az ügyvédnő telefonhívásomra nem reagál, telefont nem veszi fel, az irodában több alkalommal kerestem soha nem találtam.

A jegyzőkönyv 3. oldalának első és ötödik bekezdésében arról nyilatkozott a bejelentő, hogy a 19.500 Ft közjegyzői eljárási díjat a fizetési meghagyáshoz két alkalommal is átadta az ügyvéd részére.

[.....] bejelentő 2020. június 26.-ai tértivevényes ajánlott küldeménye a panaszlott ügyvéd felé, amelyben igazolja, hogy tájékoztatást kér az ügyében és nem tud vele kapcsolatot létesíteni: „Kártérítéses ügyemben már több alkalommal próbáltam Önnel felvenni a kapcsolatot azonban ez mind a mai napig nem sikerült.”

[.....] bejelentő 2021. február 15.-ei tértivevényes ajánlott levele Dr. [.....] ügyvéd felé, amely az ismételt tájékoztatás kérés tényét igazolja: „Szíveskedjék ügyemben telefonon vagy levélben értesíteni, hogy jelenleg az ügy milyen szakaszban van?”

[...] Járásbíróság a 5.P. [...] 2018/2. számú végzése a panaszlott ügyvéd által benyújtott keresetlevél visszautasításáról: „A bíróság a keresetlevelet visszautasítja.”

A [...] Járásbíróság Elnökének 2021. szeptember 06.-ai, Debreceni Ügyvédi Kamarához 2021. szeptember 08. napján érkezett 2021. [...] /2. tájékoztató levele, amely igazolja a panaszos ügyfél tényállítását: „A [...] Járásbíróság az 5.P. [...]/2018/2. számú végzésével a keresetlevelet visszautasította, amely végzés 2019. február 04.-én emelkedett jogerőre. Ezt követően nem indult olyan polgári ügy, amelyben [...] bejelentő felperes érvényesítette volna a kártérítési igényét.”

A vezető fegyelmi biztos P22/2021. számú határozata előzetes vizsgálat elrendeléséről, amelynek 4. bekezdésében az iratok megküldésére hívja fel dr. [...] „Az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül köteles a kamarának megküldeni.”

A fegyelmi biztos 2021. november 29.-ei fegyelmi eljárást kezdeményező határozata, amelynek iktatószáma: DÜK-50022/2021-10. 2. oldalának 4. bekezdése, amely tényként megállapítja, hogy sem az előzetes vizsgálat során, sem a fegyelmi biztos megkeresésére a panaszlott ügyvéd semmilyen iratot nem csatolt, s kérdésekre nem válaszolt: „A 2021. október 18. napján kelt, ezt követően kézbesített megkeresésre válasz nem érkezett, pedig a bepanaszolt ügyvéd a megkeresést 2021. november 09.-én letöltötte.”

V.
A Fegyelmi Tanács által levont ténybeli és jogi következtetés

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A Fegyelmi Tanács a tényállás megállapításához a bejelentő következetes és egybehangzó előadását, az általa becsatolt okiratok tartalmát és a [...] Járásbíróság által megküldött közokiratokat vette figyelembe. Eljárás alá vont ügyvéd ennek ellenkezőjét nem állította, illetve a bejelentő által kifogásolt tényállítások ellenkezőjét okirattal bizonyítani nem tudta.

Ezek az eljárás alá vont ügyvéd mulasztásait kétséget kizáróan bizonyítják. A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló adatokat elegendőnek találta döntésének meghozatalához.

A 2018. december 3-án benyújtott keresetlevelet a [...] Járásbíróság 2018. december 13-án kelt, 2019. február 4-én jogerőre emelkedett végzésével visszautasította, az ügyvéd erről az ügyfelét nem tájékoztatta, a szükséges fizetési meghagyásos eljárást még a fegyelmi eljárás során sem indította meg annak ellenére sem, hogy ügyfelétől a fizetési meghagyás eljárási költségét két alkalommal is elkérte, alkalmanként 19.500 Ft értékben, amelyet részére a mai napig nem fizetett vissza.

1. Eljárás alá vont ügyvéd az elvállalt megbízást nem látta el, csupán egy érdemi, szakmailag nem megalapozott beadványt nyújtott be a bíróságra, amelyet visszautasítottak. Az ügyvéd a megbízás teljesítéséhez nem vett igénybe minden lehetséges eszközt, hiszen a fizetési meghagyásos eljárást a mai napig nem indította meg a megbízója érdekében.

A bejelentő a bíróságtól értesült arról is, hogy a keresetlevelet visszautasították.

Megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd alig tett meg bármit is a megbízás szakszerű teljesítése érdekében. A Fegyelmi Tanács a bejelentő által kifogásolt azon tényt is megalapozottnak találta, hogy eljárás alá vont ügyvéd mulasztott, amikor a bíróság visszautasító végzéséről nem tájékoztatta a bejelentőt és nem is kézbesítette a végzést a megbízója részére. (Üttv. 1. § (3) 28. § (3), 39. § (3), Ptk. 6:672. § Etikai Szabályzat 2.1. és 2.2. pontjai)

Az ügyvédségbe vetett közbizalom azon alapul, hogy az ügyfelek joggal várják el az általuk megbízott ügyvédtől, hogy minden lehetséges eszközt megragadjon az ügyfél érdekeinek érvényesítéséhez.

Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő érdekében nem járt el az Üttv.-ben meghatározott kötelezettségei keretein belül, de még csak a Ptk. megbízási szerződésre vonatkozó szabályai szerint sem. Eljárás alá vont ügyvédnek a fenti magatartása veszélyezteti az ügyvédségbe vetett közbizalmat.

2. Eljárás alá vont ügyvéd a kártérítési ügy ellátására írásbeli megbízási szerződést nem készített. (Üttv. 29. §)

3. Bejelentő kifogásolta, hogy az ügy iratait felhívás ellenére sem kapta meg az eljárás alá vont ügyvédtől, aki ezt a fegyelmi eljárásban nem cáfolta, az ellenkezőjét nem bizonyította. (Üttv. 52.2.)

A bejelentőnek okozott kár kérdésében a Fegyelmi Tanács döntést nem hozhatott, mivel ilyen hatásköre, jogosultsága nincsen. Ezen igényét bejelentő egyéb úton érvényesítheti.

4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát. A bejelentő két írásbeli megkeresésére sem válaszolt eljárás alá vont ügyvéd. (ÜESZ 13.10.) valamint az ügyvéd a bejelentő által részére kétszer kifizetett, alkalmanként 19.500 Ft fizetési meghagyási eljárási díjat nem használta fel, azzal ügyfelének nem számolt el. (ÜESZ 6.9. pont)

5. A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárás megindításakor tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet arról, hogy az iratok megküldése kötelező, annak elmulasztása fegyelmi vétséget képez, amelyet ismételt felhívásra sem teljesített az ügyvéd.

A fegyelmi biztos az iratokat a bejelentőtől és a bíróságtól szerezte be. (ÜESZ 12. és 12.3 pontja)

VI.
Az elkövetett fegyelmi vétség megjelölése, a súlyosító és enyhítő körülmények

A fenti cselekményekre az Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) és Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.

Az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltak szerint: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”

Üttv. 1. § (3) bekezdése előírja, hogy „az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”

Az Üttv. 28. § (3) bekezdése szerint: a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár .... az Üttv. 39. § (3) bekezdése: a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el. A Ptk. 6:272. §-a a rábízott feladat ellátását írja elő.

ÜESZ) 2.1. pontja és 2.2. pontjai:

„2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez.

„2.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”

„Az ÜESZ 2.4. pontja szerint:”

2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

Az V. fejezet 1. pontjában részletezett mulasztásaival az eljárás alá vont ügyvéd a rábízott feladatát nem végezte el, és nem vett igénybe minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ezzel megszegte a Ptk. 6:272. §-át, az ÜESZ 2.1. és 2.2. pontjait, az Üttv. 1. § (3) bekezdését, továbbá az Üttv. 28. § (3) bekezdését és az Üttv. 39. § (3) bekezdését, ezzel 1 rendbeli, folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.

29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.

Az V. fejezet 2. pontjában megjelölt mulasztás miatt eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, amely az Üttv. 29. §(1) bekezdésébe ütközik.

Az Üttv. 52. § (2) bekezdése alapján Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.

Az V. fejezet 3. pontjában megjelölt mulasztás miatt eljárás alá vont ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, amely az Üttv. 52. § (2) bekezdésébe ütközik.

ÜESZ 13.10. : Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.

ÜESZ 6.9. Tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és a felszámítható költségeken felül anyagi vagy egyéb szolgáltatás követelése.

Eljárás alá vont ügyvéd az V. fejezet 4. pontjában leírt magatartásaival további 1 rb. szándékos (folytatólagosan megvalósított) fegyelmi vétséget követett el, amivel megszegte az ÜESZ 13.10 pontját, valamint az ÜESZ 6.9 pontját.

Az ÜESZ 12.3. pontja alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat köteles becsatolni.

Az iratok fegyelmi eljárásban csatolásának elmulasztása az iratok megküldésére nyitva álló határidő leteltével kezdődött, és mivel annak pótlására még azt követően, a fegyelmi tárgyalásig lett volna lehetősége az ügyvédnek, de utólag sem tette meg, e mulasztás is folyamatosan fennállt a határozathozatal napjáig.

Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az előzetes eljárást elrendelő határozatban, majd a fegyelmi biztos újabb felhívásában foglaltak ellenére az üggyel kapcsolatos iratokat nem küldte meg a fegyelmi biztos részére (V. fejezet 5. pontja) további 1 rendbeli (folytatólagosan megvalósított) szándékos fegyelmi vétséget követett el, mivel megszegte az ÜESZ 12.3 pontját.

Eljárás alá vont ügyvéd összesen 5 rb. szándékos (ebből 3 rb. folytatólagosan) megvalósított fegyelmi vétséget követett el.

VII.

A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, annak mértékét a kiszabható értékhatár feléhez közeli összegben meghatározva. A kiszabott pénzbírság összege alkalmas arra, hogy a jövőre nézve az ügyvédet körültekintőbb eljárásra ösztönözze munkavégzése során.

A Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként vette figyelembe, hogy az ügyvéd mulasztásai alkalmasak az ügyvédi karba vetett bizalom csorbítására, a bejelentőnek kára keletkezett, továbbá, hogy a bejelentő ügye a mai napig elintézetlen. Figyelembe vette, hogy eljárás alá vont ügyvéddel szemben ezt megelőzően 2 alkalommal hasonló mulasztások miatt pénzbírság kiszabására sor került, 1 esetben pedig a fegyelmi biztos figyelmeztetésben részesítette.

Enyhítő körülményt a Tanács figyelembe venni nem tudott, az ügyvéd sem tett erre vonatkozó nyilatkozatot.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének megfizetésére.

Felhívja a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.

A határozat meghozatala az Üttv. 131. §-án és a FESZ 27. pontján alapul. A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

A határozat 2022. március 17. napján jogerős és 2022. április 20. napján végrehajtható