A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság .................. dr. .................. fegyelmi ügyében a 2021. november 30. napján tartott tárgyalásán az alábbi határozatot hozta:
F. 21/2021. Határozat
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. .................. irodája címe: .................. ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 107. § a) pontja alapján 1. rb. szándékos, mulasztással megvalósított fegyelmi vétséget követett el, ezért nevezettet
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács továbbá kötelezi a panaszlott ügyvédet, hogy fizessen meg 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint eljárási költséget.
Az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles az ügyvéd a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamarának átutalással megfizetni.
E határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd és a fegyelmi biztos, az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácshoz címzett, fellebbezést nyújthat be.
A fellebbezés a határozat végrehajtásra halasztó hatályú.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a rendelkezésre álló iratok és nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Panaszos, .................. szám alatt lakos és az eljárás alá vont ügyvéd (továbbiakban: ügyvéd) 30 éve ismerik egymást. A bejelentő az ügyvéd családjának barátja, akinek az ügyvéd folyamatosan intéz különféle ügyeket.
1. A bejelentő, a Z.... 2019. október napján kelt adásvételi szerződéssel megvásárolta B... I... eladótól a .................. hrsz. alatt felvett zártkerti ingatlant. A vételár 200.000 Ft volt, amelyet a bejelentő, mint vevő a szerződés aláírásával egyidejűleg kifizetett az eladó részére, aki a vételár felvételét a szerződés 5. pontjában aláírásával igazolta. Az eladó a szerződés 8. pontjában tulajdonjog bejegyzési engedélyét megadta.
A szerződést az ügyvéd készítette és ellenjegyezte, valamint a szerződés 7. pontjában vállalta a szerződéssel kapcsolatos eljárásokban a felek képviseletét.
A szerződés elkészítését követően a bejelentő, a 2020. évben többször érdeklődött az ügyvédnél tulajdonjogának bejegyzésével kapcsolatban, de általában azt a választ kapta, hogy a Covid járvány miatt a földhivatali eljárások elhúzódnak.
2020. december elején a bejelentő lehívott egy tulajdoni lapot, amelyen még széljegyként sem szerepelt a szerződés. Ezt követően levelet és e-mailt is küldött az ügyvédnek, de válasz nem érkezett.
Az ügyvéd a bejelentő panaszára tett észrevételében elismerte, hogy abban a téves feltevésben volt, hogy a szerződést benyújtotta.
2021. április .....-én a bejelentő és az ügyvéd telefonon beszéltek. Az ügyvéd azt javasolta, hogy nyomtassák ki és újból írják alá a szerződést.
2021. augusztusának végén hívta fel az ügyvéd a bejelentőt, hogy rendezzék az ügyet. A beszélgetést követően a bejelentő bement a földhivatalba és bemutatva a szerződés nála lévő példányát, érdeklődött, hogy annak benyújtásával bejegyezhető e tulajdonjoga. Az eljáró földhivatali ügyintézőtől azt a választ kapta, hogy a szerződés nem fele meg a jogszabályi rendelkezéseknek és azt a földhivatal, benyújtása esetén elutasítaná. Ami valószínű, mert a szerződés 1. pontjában „zártkerti művelés aló kivett” megjelölés szerepel, a bejelentő által becsatolt tulajdoni lapon azonban az ingatlan művelési ága a) gyümölcsös és gazdasági épület, b) szóló és az ingatlan értéke 10,14 AK.
A bejelentő panaszában előadta, hogy egy elbirtoklás megállapítására is megbízást adott az ügyvédnek, e perrel kapcsolatban még a munkadíjat és az illetéket is átutalta.
2. Az adásvétel tárgyát képező ingatlan egy birtok együttes része. Ezen belül van egy ingatlan rész melyet a bejelentő használ. Felvetődött ennek az ingatlan az elbirtoklással történő megszerzése. Bár az ügyvéd számlaszámait megadta, de a per részleteinek megvitatása folyamán kiderült, hogy a birtok együttes legkorábban szerzett részét sem használja 10 éve. Az ügyet az ügyvéd csak úgy tudja elvállalni, ha a bejelentő két tanúval bizonyítja a 15 éves szakadatlan, sajátjaként történő elbirtoklást. Erre azonban nem került sor, ezért nem is készült megbízási szerződés.
Az eljáró tanács a szerződés benyújtásának elmulasztásával kapcsolatban – tekintettel az ügyvéd beismerésére is – megállapította az ügyvéd mulasztását.
Az elbirtoklási perrel kapcsolatban az Üt. 28. § és a Ptk. /:272. § alapján a megbízási szerződés alapján a megbízott a megbízó által rábízott feladat ellátására, a megbízó a megbízási díj megfizetésére köteles.
A Ptk. 6:63. § rendelkezései szerint:
(1) A szerződés a felek akaratának kölcsönös és egybehangzó kifejezésével jön létre.
(2) A szerződés létrejöttéhez a feleknek a lényeges és a bármelyikük által lényegesnek minősített kérdésekben való megállapodása szükséges. A lényegesnek minősített kérdésben való megállapodás akkor feltétele a szerződés létrejöttének, ha a fél egyértelműen kifejezésre juttatja, hogy az adott kérdésben való megállapodás hiányában a szerződést nem kívánja megkötni.
Az Üt. 29. § alapján a megbízási szerződést írásba kell foglalni.
A rendelkezésre álló előadások alapján – bár a munkadíj és az illeték átutalásra került, de maga a tényállás is bizonytalan volt, a bizonyítás nehézségekbe ütközött és az ügyvéd csak akkor vállalta volna el a megbízást, ha legalább két tanú bizonyítja az elbirtoklás feltételeit. Tehát az ügyvéd szerződéses akarat a megbízás elvállalására feltételtől függött, ez a feltétel azonban nem teljesült. A megbízásról írásbeli szerződés sem készült.
Fentiek alapján az eljáró fegyelmi tanács nem találta megállapíthatónak az ügyvéd részéről mulasztás és ezzel fegyelmi vétség elkövetését.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII törvény 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az eljáró tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 107. § a) pontja alapján 1. rb. szándékos, mulasztással megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
A büntetés kiszabása során az eljáró tanács súlyosító körülményt nem észlelt, enyhítő körülményként vette figyelembe az ügyvéd beismerését, egészségügyi családi és anyagi körülményeit.
Fentiek alapján az eljáró tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 108. § a) pontja alapján írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta.
Az eljáró fegyelmi tanács a MÜK a 20/2018. (XI. 26.) számú fegyelmi eljárásról szóló szabályzatának 40.2. a) pontja alapján, kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
A határozat ellen a fellebbezés lehetőségét az Üttv. 135. §-a biztosítja.
A határozat aláírása a MÜK a 20/2018. (XI. 26.) számú fegyelmi eljárásról szóló szabályzatának 27.7. pontja alapján történt.
A határozat 2022. január 26. napján jogerős.