A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (....) ügyvéd fegyelmi ügyében a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. március 18. napján F.20/2020. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2021. június 18. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.20/2021. számú határozatát megváltoztatja akként, hogy az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.
Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a (...) Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a (...) Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az Országos Fegyelmi Főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen – elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint – előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
Panaszos 2020. május 6-án a Megyei Ügyvédi Kamarához nyújtott be panaszt megbízási idő alatt, kellékszavatosság elévülése tárgyában. Előadta, hogy 2018. november 8-án e-mailben kért időpontot az ügyvédtől, a találkozásra 2018. november 13-án Veszprémben, az irodájában került sor. A találkozón megbeszélték az (...) rendszámú gépkocsival kapcsolatos jogi lehetőségeket, megállapodtak, hogy peres úton érvényesítik a szerződéstől való elállást, dr. ... vállalja a jogi képviseletet, és a keresetlevél elkészítését. Ügyvédi megbízási szerződés írásban nem készült, szóban megállapodtak a feltételekről. A panasz tartalma szerint 2019. áprilisa és november között több alkalommal kérte a panaszos a keresetlevél elkészítését. 2019. november 29-én kapta meg a panaszos az ügyvédi megbízási szerződés tervezetét, amellyel nem értett egyet, ezért a megbízást felmondta. 2020. januárjában egy másik ügyvédet bízott meg az ügyével, akitől azt a tájékoztatást kapta, hogy a kellékszavatossági igénye elévült. A panaszos kárigényt fogalmazott meg az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, A panaszos azt is kifogásolta, hogy az eljárás alá vont ügyvédnek számla nélkül adott át ügyvédi munkadíjat.
(...)
Az eljárás alá vont ügyvéd 2020. július 14. napján elektronikus úton benyújtott beadványában nyilatkozott arról, hogy a bejelentő által előadott tényállás csak részben felel meg a valóságnak.
„A bejelentő állításával szemben ügyvédi megbízási szerződés nem jött létre közöttünk, ugyanis annak tervezetét a bejelentő nem volt hajlandó aláírni, így közöttünk az ügyvédi megbízási jogviszony érvényesen nem jöhetett létre.” Vitatta, hogy 2018. november 3-i találkozón szóbeli meghatalmazást kapott volna a panaszostól, ennek akadálya volt, mert a panaszos képviseletét akkor még egy győri ügyvéd látta el.
Előadta, hogy arra tett ígéretet, hogy az iratokat átnézi, és az újévben, a korábbi jogi képviselet megszűntét követően egyeztetnek az ügy érdeméről. Elmondása szerint a panaszos előző ügyvédje nagyon alaposan és lelkiismeretesen feldolgozta az ügyet; és a panaszosnak „rendkívül határozott, mondhatni kizárólagos elképzelése volt az ügy jogi megoldásáról, az igényérvényesítés még rendelkezésre álló határidejéről is.” A panaszos kizárólagosan a szerződéstől elállást tartotta lehetséges megoldásnak (mint kiderült, az előző jogi képviselővel is ezen okból romlott meg a kapcsolata), ez azonban komoly bizonyítási nehézségeket vetett fel, ezért húzódott a peranyag előkészítése. 2019. augusztus 1-én kelt levelében elállási nyilatkozatot közölt a ... Autó Magyarország Kft felé a panaszos megbízásából. Előadta, hogy 2019. őszére készült el a keresetlevél tervezete és az ügyvédi megbízási szerződés aláírásán is megérett a helyzet. A szerződést a panaszos nem írta alá, a megbízást felmondta.
Előadta, hogy a panaszossal ügyvédi megbízás nem jött létre, mert a szerződés nem került aláírásra. Hivatkozott arra, hogy a panaszostól két alkalommal vett át ügyvédi munkadíjat, mindkét alkalommal számla ellenében. Vitatta, hogy a tevekénységével összefüggésben a panaszost bármilyen kár érte volna. Jelezte, hogy megérzése szerint a beszélgetéseiket a panaszos hangrögzítővel rögzítette, amelyhez nem járul hozzá, a kapcsolat megszakadása után ezért is nem vette fel a telefonjait. Előadta, hogy fegyelmi vétséget nem követett el, és indítványozta az előzetes vizsgálat megszüntetését.
A vezető fegyelmi biztos 2020. szeptember 16-án kelt határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntette.
Az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos megbízásából az Országos Fegyelmi Főbiztos 2020. október 14. napján kelt V/473/2020.sz. határozatával a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította. Megállapította, hogy a rendelkezésre álló iratok olyan adatokat tartalmaznak, amelyek az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségére utalnak. Álláspontja szerint az előzetes vizsgálatot megszüntető határozat nem megalapozott. Nem adta indokát annak, hogy minden egyéb bizonyíték nélkül miért azt állapította meg, hogy az ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget. Megítélése szerint a határozat egyáltalán nem tartalmazott tényállást.
A (...) Megyei Ügyvédi Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa 2020. október 19. napján kelt határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett. Az Országos Vezető Fegyelmi Főbiztos álláspontját figyelembe véve megállapította, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között írásbeli megbízási szerződés nem jött létre. Álláspontja szerint az ügy tárgyára figyelemmel ez szükséges, mert igazolná, hogy az ügyvéd tájékoztatási kötelezettségének eleget tett-e az ügy tárgyára vonatkozó jogszabályi rendelkezésekről és az igény érvényesíthetőségéről. Kifejtette, hogy alapos gyanú merült fel arra, hogy az ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv. 1. § (3) bekezdésben foglaltakat, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rendbeli (folytatólagosan megvalósított) gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
Időközben a panaszos 2020. november 22-én kelt, a (...) Megyei Regionális Fegyelmi Bizottsághoz címzett (valószínűsíthetően a (...) Megyei Regionális Bizottsághoz szánt) panasz kiegészítéséhez 44 db mellékletet csatolt (csatolmányok nélkül), továbbá 19 db hangfájlt.
A Magyar Ügyvédi Kamara Elnöke 7135/2020./Kij–3. számú 2020. december 9. napján kelt határozatával a (...) Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsát jelölte ki az eljárás lefolytatására.
Az ügy előzményeihez tartozik még, hogy a panaszos a MÜBSE Kárrendezési Bizottságához fordult, a (....) számú eljárásban a Panasz Bizottság a (....) számú határozatával a saját korábban hozott (...)–P–1. számú határozatát az eljárás alá vont ügyvéd panasza alapján hatályon kívül helyezte, egyben a Kárrendezési Bizottságnak a kárigényt elutasító, (...)–K–1–2020. számú határozatát helybenhagyta. („Az Egyesület csak a bíróság jogerős marasztaló ítélete esetén áll helyt akkor, ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igény miatti felelősségét nem ismeri el; illetve kifejezetten megtiltja az egyesület teljesítését.”)
A 2021. március 18. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson megjelent az eljárás alá vont ügyvéd, aki részletes előadásban fejtette ki álláspontját. A tárgyalást megelőző napon becsatolta a MÜBSE előtti eljárásban keletkezett határozatokat, a saját panasz beadványát, és egyéb mellékleteket. Csatolta tovább a 2020. november 28. napjára datált, aláíratlan megbízási szerződés tervezetet. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelősségét nem ismerte el. Az ügyben előterjesztett írásbeli nyilatkozatait változatlan tartalommal fenntartotta. Előadta, hogy 2018. novemberében a panaszos azzal kereste fel, hogy az iratait nézze át. Ekkor még dr. ... ügyvéd, fogyasztóvédelmi szakjogász járt el az ügyében. Nagyon alaposan körbejárták a témát, tárgyalásban is álltak a ... Autó Magyarország Kft-vel. A panaszos mind a jogaival, mind az igényérvényesítés lehetőségeivel, így a kellékszavatossági idővel is tökéletesen tisztában volt. Az előző ügyvéd arra jutott, hogy az ügy körülményei a szerződéstől elálláshoz nem elegendőek. Tárgyalásban álltak a kereskedővel, tudomása szerint az árleszállítás is szóba került, de a panaszos azt nem fogadta el.
A panaszos egyedül az elálláshoz ragaszkodott, azzal kereste fel az eljárás alá vont ügyvédet, hogy ennek a lehetőségét vizsgálja meg. Az eljárás alá vont ügyvéd felhívta a figyelmet arra, hogy a 2016. márciusi vásárláshoz képest már eltelt a két éves kellékszavatossági igény érvényesítési idő, de a panaszos azt az álláspontot képviselte, hogy a Mercedes egész Európára érvényesen, négy éves garanciát vállal, és még bőven belefér az időbe.
Mindezt alátámasztja dr. ... levele is, amely részletesen taglalja a panaszos igényérvényesítési lehetőségeit, holott ez a levél is 2018. szeptember 25-én, tehát a vásárláshoz képest két éven túl keletkezett. Mivel a panaszosnak a találkozáskor még volt ügyvédje, abban állapodtak meg, hogy másolati iratokat ad át részére, amelyeket az ügyvéd átnéz, és a következő év elején visszatérnek a dologra, ez így is történt.
A panaszos kizárólag az elállásban, mint jogi lehetőségben gondolkodott, eljáró ügyvéd is kizárólag ezt a témakört járta végig, dr. ... kidolgozott álláspontját zsinórmértékül véve. A felkészülés során jöttek elő újabb és újabb kérdések.
Az előkészítés alapos felkészítést igényelt, hiszen közel 11.000.000 Ft-os perértékű ügyről volt szó, amelyhez kapcsolódóan magas mind az illeték mind az ügyvédi, szakértői költség, amelyet a végén valakinek fizetnie kell. Sorban jöttek a kételyek. A panaszos által korábban elkészíttetett szakértői vélemény sem volt bombabiztos.
Egyáltalán nem volt egyértelmű, hogy a bíróság megítéli a követelést. Ez a magyarázata annak, hogy húzódott a megbízási szerződés elkészítése és a per előkészítése, Az eljárás alá vont ügyvéd is véleményt kért igazságügyi szakértőtől. 2019. nyarára érett meg a döntés arra, hogy a panaszos a pert megindítja. Ekkor vált világossá, hogy a perindítás előtt a szerződéstől el kell állni. Az elálláshoz a panaszos ügyvédi meghatalmazást adott az eljárás alá vont ügyvédnek, amely egy szokásos blanketta volt.
Az eljárás alá vont ügyvéd megvizsgálta annak lehetőséget is, hogy kérhető-e valamilyen költségkedvezmény a panaszos részére, az ehhez szükséges nyomtatványt is rendelkezésre bocsátotta, adatok gyűjtött. A panaszos erre úgy nyilatkozott, hogy anyagi helyzete alapján ezzel a lehetőséggel most nem él. Eljárás alá vont ügyvéd szerint a panaszos az illeték és egyéb költségek megfizetésére képes volt, és készen ált.
Eljárás alá vont ügyvéd álláspontja az volt, hogy addig, amíg nincs aláírt ügyvédi megbízási szerződés – amelynek előfeltétele, hogy a keresetlevél konkrét szövege elkészüljön – nem látja el a fél képviseletét, és ügyvédi díjat is a szerződés aláírása után kér.
A panaszos a megbízási szerződés aláírását megtagadta. Egyrészt azt kifogásolta, hogy „tényvázlat” helyett ügyvédi megbízási szerződés lett megküldve részére, kifogásolta az ügyvédi díj összegét is, szerinte nem ez volt megbeszélve, továbbá a megfizetés idejét is. A panaszos ezt követően a megbízási szerződést felmondta. Más ügyvédhez fordult, aki azt az álláspontot fejtette ki, hogy a panaszos kellékszavatosság iránti igénye elévült, a panaszos szerint 2019. október 31-én. Az elévülést polgári bíróság nem állapította meg.
Úgy nyilatkozott, hogy amire megbízása volt, vagyis az elállás közlésére, azt teljesítette, a keresetlevél benyújtására nem volt megbízása. Előadta még, hogy a keresetlevél elkészítése ráadásul az új Pp, hatálybalépését követő rövid időszakban történt, amely, bár közel 30 éve a szakmában dolgozik, még fokozottabb felkészülést és odafigyelést igényelt. Kifogásolta, hogy a panaszos a telefonbeszélgetéseiket, annak ellenére, hogy tiltakozott ellene, rögzítette. Kifejezetten kérte, hogy a fegyelmi tanács a hangfájlokat a bizonyítékok köréből rekessze ki.
Hivatkozott arra, hogy a megbízási szerződés tervezetét megküldte. Becsatolta továbbá a MÜBSE előtti eljárás iratanyagát, kéri, hogy ezeket az iratokat a tanács bizonyítékként értékelje. Hivatkozott dr. ...-nak a MÜBSE előtti eljárásban becsatolt levelére, amely alátámasztja, hogy a panaszos tisztában volt az igényérvényesítési jogaival, határidejével. Előadta, hogy a panaszos kérésére valamennyi, általa megküldött iratot megsemmisítette, illetve a számítógépéről törölte, ezért bizonyítási nehézségei vannak. Dr. ... levelét is informatikus segítségével tudta rekonstruálni. További bizonyítási indítványa nem volt.
A fegyelmi biztos az írásban előterjesztett indítványát fenntartotta, indítványozta, hogy a fegyelmi tanács állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli fegyelmi vétséget követett el, amelyet folytatólagosan, gondatlanságból valósított meg, ezért közepes mértékű pénzbírság kiszabását kérte.
Az első fokon eljárt fegyelmi tanács a tényállást az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, iratai valamint a panaszos által becsatolt iratok alapján az alábbiak szerint állapította meg:
Elöljáróban a fegyelmi tanács megindokolta, hogy a panaszost a tárgyalásra miért nem idézte meg. Álláspontja szerint a panaszos olyan alapos, részletes, mindenre kiterjedő beadványokat terjesztett elő, amelyekhez bizonyítékokat is csatolt, hogy az abban foglaltakat elegendőnek találta a fegyelmi tanács a tényállás megállapításához. Nyilvánvaló volt, hogy a személyes jelenlét és nyilatkozatok sem fogják a szögesen ellentétes állításokat közelebb hozni egymáshoz.
Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontjával szemben azt állapította meg, hogy a panaszos és az ügyvéd között ügyvédi megbízási szerződés jött létre. A megbízási jogviszony bizonyítottan 2019. év februárjától 2019. november 29-ig fennállt. Ügyvédi megbízási szerződés aláírására nem került sor, mert az aláírást a szerződés 2019. november 28-i elkészülte után a panaszos megtagadta.
2019. februárjától azonban lehetőség lett volna a megbízási szerződés elkészítésére és aláírására. Ennek elmaradására nem elégséges magyarázat az, hogy az ügy előkészítése húzódott, alapos felkészülést igényelt. A megbízási szerződés hiánya a jogviszony létrejöttét nem akadályozza, az írásbeliség elmaradása viszont azzal a következménnyel jár, hogy az ügyvédnek kell bizonyítania, hogy a megbízás mire vonatkozott, illetve azt, hogy az ügyfelet megfelelő tájékoztatással látta-e el, pl.: a kellékszavatossági igény elévülése tárgyában. (Üttv. 29. § (1) és (2) bek.)
A kellékszavatosság elévülése tárgyában a fegyelmi tanács nem foglalt állást, álláspontja szerint ennek megítélése polgári bíróság hatáskörébe tartozik. A fegyelmi tanács az eljárás során csak azt vizsgálhatta, hogy ügyvédi szabályszegés történt-e.
Megjegyezte a fegyelmi tanács, hogy az sem állapítható meg hogy. a panaszost az ügyvéd tevékenységével összefüggésben érte-e kár, ennek vizsgálata is meghaladja a fegyelmi tanács hatáskörét.
Megállapította, hogy az írásba foglalt ügyvédi megbízási szerződés hiánya a jelen ügyben azért jelent szabályszegést, mert a panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd eltérő tényállításai miatt nem állapítható meg, hogy pontosan mi volt a megbízás tárgya, és az, hogy a panaszos a kellő tájékoztatást eljáró ügyvédtől megkapta-e.
A panaszos által aláírt ügyvédi meghatalmazás kiinduló pont lehetett volna, de annak általános szövegezése, „a (...) Autó Magyarország Kft-vel szembeni peres és nem peres eljárások tárgyában történő képviselet ellátása” nem támasztja alá az eljárás alá vont ügyvéd állítását, miszerint kizárólag az elállásra kiterjedő ügyvédi tevékenységre kapott volna megbízást.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint az ügyvédi megbízási szerződést közel 9 hónap alatt az eljárás alá vont ügyvédnek el kellett volna készítenie, és alá kellett volna írni.
Nem vitatta a fegyelmi tanács azt, hogy az ügy az átlagost meghaladó felkészülést igényelt, amelynek során az ügyvéd megállapíthatóan nagyon alaposan és lelkiismeretesen járt el. Ezt támasztják alá az ügyben keletkezett iratok, így az elállási nyilatkozat, a keresetlevél tervezete, és az ügyvédi megbízási szerződés tervezete is. Ez azonban nem lehetett akadálya a megbízási szerződés megkötésének.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint a panaszos által felhozott azon indokok, amelyek miatt a megbízási szerződést nem írta alá, megalapozatlanok. A „tényvázlat és az ügyvédi megbízási szerződés ugyanazt jelenti, az ügyvédi díj kikötés pedig a szokásos, a perértékhez igazodóan 5% mértékű. A fegyelmi tanács a panaszos ezen magatartását is értékelte, az együttműködési kötelezettség a Ptk. általános szabályai szerint az ügyfelet is kötelezi.
A fegyelmi tanács nem vizsgálta mivel erre a fegyelmi biztos sem tett indítványt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd vett-e át ügyvédi munkadíjat számla nélkül a panaszostól. Az eljárás alá vont ügyvéd két számlát csatolt, amelyekből megállapíthatóan két alkalommal vett át ügyvédi munkadíjat a panaszostól. A fegyelmi tanácsban nem merült fel az a gyanú, hogy a panaszos állítása szerint a számlák valamelyike is hamis volna. A panaszos indítványa ellenére – amely egyébként sem köti a fegyelmi tanácsot – nem látott okot arra, hogy bárki ellen büntető feljelentést tegyen.
A fegyelmi tanács nem használta fel bizonyítékként a becsatolt hangfájlokat, mert azok az eljárás alá vont tudomása nélkül, majd tiltakozása ellenére, jogellenesen kerültek rögzítésre, a jogszerűtlenül felvett bizonyíték felhasználására fegyelmi eljárásban nem kerülhet sor.
A fentiek alapján az Elsőfokú Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy a megbízás írásba foglalásának elmaradása megvalósította az Üttv. 1. § (3) bekezdésben írtak megsértését, és ezzel az Üttv. 107. § a) pontja alapján 1 rendbeli fegyelmi vétség megállapítására ad alapot. Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi vétséget gondatlanságból, folytatólagosan követte el. Az elsőfokú határozat rögzítette az alábbi jogszabályi rendelkezéseket:
Üttv. 1. § (3) bekezdés: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
(6) bekezdés „Ügyvédet mindenki szabadon választhat.”
107. § „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: Alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy ....”
A fegyelmi tanács az elkövetés körülményeire figyelemmel, az elkövezett jogsértés súlyához igazodóan állapította meg a joghátrányt. A joghátrány alkalmazása során a fegyelmi tanács figyelembe vette a súlyosbító és enyhítő körülményeket azzal, hogy súlyosbító körülményt nem talált. Enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd több évtizedes, panaszmentes szakmai tevékenységét, azt, hogy ... kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik, valamint nyomatékos enyhítő körülményként a panaszos azon magatartását, hogy az írásbeli megbízási szerződés aláírását valójában ő tagadta meg. Ezen körülmények értékelése alapján úgy döntött a fegyelmi tanács, hogy szükséges, de egyben elégséges a legenyhébb fegyelmi büntetés alkalmazása, ezért az Üttv. 108. § a) pontja alapján az eljárás alá vont ügyvédet írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtotta, A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban FESZ) 40. 2. pontja szerint az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft az átalányköltség, az Üttv. 142. § (2) bekezdése szerint, ha az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi a költségek megfizetésére, ezért ennek megfizetésére is kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet.
Az elsőfokú határozattal szemben törvényes határidőn belül az eljárás alá vont ügyvéd terjesztett elő fellebbezést, melyben megismételve védekezését a fegyelmi eljárás megszüntetését kérte. Ismételten hivatkozott arra, hogy azt, amire ügyvédként vállalkozott, nevezetesen az elállás közlését a kereskedővel megtette, amivel szemben sem a panaszos, sem pedig a fegyelmi megbízott nem emelt kifogást. Változatlanul állította, hogy hosszadalmasan egyeztetett a panaszossal a követendő eljárásról, és amikor azt hitte, hogy konszenzus van közöttük, a keresetlevél tervezetét a panaszos nem írta alá, és megtagadta az ügyvédi megbízási aláírását is. Ügyvédi megbízás hiányában pedig felelőssége nem állapítható meg.
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa indítványában az elsőfokú határozat helybenhagyását indítványozta.
Az eljárás alá vont ügyvéd – annak bejelentése mellett, hogy a kitűzött másodfokú tárgyaláson megjelenni nem tud – csatolta az időközben a panaszos által ellene sérelemdíj megfizetése iránt indított perben meghozott 2.P(....)/2020/24/I. számú elsőfokú ítéletet, melyben a ... Járásbíróság a keresetet elutasította.
A másodfokú fegyelmi tárgyaláson az országos fegyelmi főbiztos az indítványában foglaltakat annyiban módosította, hogy álláspontja szerint az elkövetés nem gondatlan, hanem szándékos.
A fellebbezés az alábbiak szerint megalapozatlan.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból is megfelelően járt el, ezzel összefüggésben a határozat indoklási kötelezettségének is eleget tett.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az ügy teljes iratanyagát áttekintette és a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül. Megállapította, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok, adatok, dokumentumok alapján helyes és megalapozott tényállást állapított meg, az kellően felderített, az iratok tartalmával megegyező.
Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FESZ) 1.4. pontja szerinti előírásnak megfelelően járt el, a fegyelmi felelősséget az eljárás tárgyát képező magatartás megvalósulásakor hatályban volt jogszabályi előírásokat figyelembe véve bírálta el.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta továbbá, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által hivatkozott rendelkezéseket az eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az ügyben az alábbiakat tartja szükségesnek rögzíteni:
Az elsőfokú tárgyaláson a fegyelmi biztos akként nyilatkozott, hogy az írásba foglalt indítványát fenntartja figyelemmel arra is, hogy az előzetes vizsgálatot követően esetlegesen előkerülő tényeket vagy körülményeket már nem lehet figyelembe venni.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács is észlelte, hogy a panaszban megfogalmazott tényállás többről szólt, mint amit a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában megállapított. A Másodfokú Fegyelmi Tanács felhívja a figyelmet arra, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács elnöke az Üttv. 126. § (2) bekezdése a) pontja alapján jogosult az előzetes vizsgálat kiegészítését elrendelni és az iratokat a fegyelmi biztosnak visszaküldeni. Tekintettel azonban arra, hogy erre nem került sor, mind az első, mind a másodfokú fegyelmi hatóság kötve volt ahhoz a tényálláshoz, ami a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban szerepelt, nevezetesen az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalása elmaradásának kérdéséhez.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács jogszerű hivatkozásnak fogadta el, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a kártérítési és elévülési határidőre vonatkozó kérdéskört hatáskör hiányában nem vizsgálta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács szükségesnek látja a fegyelmi felelősség megalapozása kérdésében az elsőfokú határozatot kiegészíteni az alábbi törvényi rendelkezésre való hivatkozással:
Az Üttv. 29. § (1) bekezdése szerint a megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
A (2) bekezdés szerint Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
Eljárás alá vont ügyvéd védekezése egyrészről arra irányult, hogy ő ugyan elkészítette az írásba foglalt megbízási szerződést, melynek aláírását a panaszos megtagadta, ennek folytán nem jöhetett létre közöttük megbízási jogviszony, másrészről pedig arra, hogy a rendelkezésre álló iratokból egyértelműen megállapítható, hogy mi volt a megbízás tartalma.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az alábbiak alapján egyetértett az Elsőfokú Fegyelmi Tanáccsal abban, hogy a panaszos és eljárás alá vont ügyvéd között a megbízási jogviszony 2019. februárjától 2019. november 29. napjáig fennállt.
Az Üttv. egyértelmű kötelezettségként írja elő, hogy az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízást (ügyvédi megbízás) írásba kell foglalni. Ez alól a törvény csak egy kivételt enged, nevezetesen ha az Üttv. 2. § (1) bekezdésében felsorolt tevékenységek közül az ügyvéd csak és kizárólag jogi tanácsadási tevékenységet végez. Természetesen ebben az esetben is lehetőség van a megbízás írásba foglalására.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd a panaszos érdekében kifejtett tevékenysége során már túllépett a jogi tanácsadás keretein, különösen a keresetlevél megszerkesztésére irányuló tevékenysége, a szakértővel való egyeztetése, illetőleg a 2019. augusztus 1. napján a panaszos képviseletében a (...) Autó Magyarország Kft. részére megküldött elállási nyilatkozat vonatkozásában. E tevékenységek a Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint már a jogi képviseleti illetve okirat szerkesztési tevékenységek körébe tartoznak, melyek ellátásához már kötelező lett volna a megbízási szerződés írásba foglalása.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint téves az az álláspont, hogy ha bizonyítható a megbízás tartalma, akkor nem kell a megbízási szerződést írásba foglalni, illetőleg a megbízás tartalmának sikeres bizonyítása mintegy pótolja a megbízási szerződés írásba foglalásának elmaradását.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az Üttv. 29. § (1) bekezdésének rendelkezésére egy kötelező jogi előírásként tekint, amely alól csak egy kivétel van a törvény rendelkezése alapján, nevezetesen a jogi tanácsadás esete. A törvény szövegéből is következően a 29. § (2) bekezdése nem jelent kivételt az (1) bekezdés kötelező előírása alól.
Az Üttv. 29. § (2) bekezdése egy olyan kisegítő szabály, amely az ügyfél és az ügyvéd viszonyát rendezi arra az esetre, ha a megbízási szerződés nem kerül írásba foglalásra. Egyrészről nem tekinti semmisnek, jogszabályba ütközőnek a megbízást, ha az nem kerül írásba foglalásra, másrészről pedig a felek közötti bármilyen vita esetére egyértelművé teszi, hogy kit terhel a bizonyítási kötelezettség a megbízás tartalmának igazolása vonatkozásában. De a (2) bekezdés semmilyen módon sem ad felmentést az (1) bekezdésbe foglalt kötelező előírás alól.
Az ügyvédi megbízás írásba foglalásának nem teljesítése az eljáró ügyvéd esetében jogszabályba ütköző kötelezettségszegés, amely az Üttv. 107. § a) pontja alapján fegyelmi vétségnek minősül.
Nem értett viszont egyet a Másodfokú Fegyelmi Tanács az Elsőfokú Fegyelmi Tanáccsal a folytatólagosság és a gondatlanság kérdésében. Megítélésünk szerint a megbízási szerződés írásba foglalásának elmulasztása csak szándékosan követhető el, mivel minden ügyvédi tevékenységet gyakorló előtt ismert kell, hogy legyen az ezt előíró törvényi rendelkezés. Ezt pedig csak szándékosan lehet megsérteni. Ugyanakkor ebben a körben a folytatólagos elkövetés véleményünk szerint kizárt, ez egy egyszeri aktus, vagy van írásba foglalás, vagy nincs.
Az ebben a körben megváltoztatott elsőfokú határozat álláspontunk szerint nem ütközik a FESZ 35.2. pontjában szabályozott súlyosbítási tilalomba, mert az csak a kiszabott fegyelmi büntetés súlyosbítására vonatkozik, a minősítés kérdésében nincs akadálya annak, hogy a Másodfokú Fegyelmi Tanács súlyosbításra irányuló fellebbezés hiányában is az eredetileg gondatlannak minősített fegyelmi vétséget szándékosan elkövetettre változtassa.
Mindezekre figyelemmel a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatot a folytatólagosság és a gondatlanság kérdésében az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, míg egyebekben helyben hagyta.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a Fesz. 40.2. c) pontja alapján állapította meg a másodfokú eljárás költségét.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan – az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon – nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az Országos Fegyelmi Főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az Országos Fegyelmi Főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat jogerős és 2021. augusztus 31. napján végrehajtható.