A Fejér Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság dr. ....................................... – fegyelmi ügyében a 2022. április 19. napján tartott tárgyalásán az alábbi határozatot hozta:
F.32/2021. Határozat
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy dr. ....................................... irodája címe: ....................................... ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 107. § a) pontja alapján 3. rb. szándékos, fegyelmi vétséget követett el, ezért nevezettet
pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek összegét 150.000 Ft, azaz százötvenezer forintban állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács továbbá kötelezi a panaszlott ügyvédet, hogy fizessen meg 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint eljárási költséget.
A pénzbírságot és az eljárási költséget a határozat jogerőre emelkedésétől 30 napon belül köteles az ügyvéd a Veszprém Megyei Ügyvédi Kamarának átutalással megfizetni.
E határozat ellen a kézbesítéstől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd és a fegyelmi biztos, az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácshoz címzett, fellebbezést nyújthat be.
A fellebbezés a határozat végrehajtásra halasztó hatályú.
Az elsőfokú fegyelmi tanács a rendelkezésre álló iratok és nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:
Panaszos bejelentésében előadta, hogy férje és ellene fizetési meghagyásos eljárást kezdeményeztek. A kötelezettek képviseletében a fizetési meghagyással szemben az eljárás alá vont ügyvéd terjesztett elő ellentmondást. Az ellentmondás folytán az eljárás perré alakult át a ....................................... Járásbíróság előtt 4.P.20......./.......... szám alatt. A járásbíróság 8. számú végzésével felhívta az ügyvédet, hogy annak kézhezvételétől számított 45 napon belül ellenkérelmet terjesszen elő. Mivel ellenkérelem nem került benyújtásra, ezért a járásbíróság 11. szám alatt meghagyást bocsájtott ki, melyben a bejelentőt és férjér egyetemlegesen kötelezte 2.000.000 Ft tőke és kamatai valamint 200.000 Ft perköltség megfizetésére.
A meghagyást a járásbíróság az ügyvédnek megküldte, de az ügyvéd azt nem vette át. Az ügyvéd 2020. szeptember ........... napján ellentmondást és ellenkérelmet terjesztett elő.
A járásbíróság 15. számú végzésével tanúsította, hogy a meghagyás 2020. szeptember ........ napján jogerőre emelkedett és az ellentmondást illetve az ellenkérelmet elkésettség okán elutasította. A járásbíróság 17. számú végzésében megállapította, hogy az ügyvéd a 15. számú végzést sem vette át.
A bejelentő sérelmezte továbbá, hogy az ügyvéd őket az ügy állásáról, a keletkezett iratokról. A kedvezőtlen döntésről ugyanis csak a végrehajtási eljárásban értesültek.
A vezető fegyelmi biztos felhívta az ügyvédet, hogy iratait csatolja illetve tájékoztatta, hogy jogosult a bejelentésre észrevételeket tenni, védekezését előterjeszteni.
Az ügyvéd észrevételeket nem tett, iratait nem csatolta.
A vezető fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozatában 3 rendbeli fegyelmi vétség megállapítását indítványozta.
1. Megbízás teljesítésének elmulasztása.
2. Tájékoztatás elmulasztása
3. Iratok csatolásának elmulasztása
Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Etikai Szabályzat:
2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyféljogos érdekével.
12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az eljáró tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 3. rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A büntetés kiszabása során az eljáró tanács súlyosító és enyhítő körülményt nem észlelt.
Fentiek alapján az eljáró tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta, melynek összegét az Üttv. 109. § (2) bekezdés a) pontjának keretei között 150.000 Ft, azaz százötvenezer forintban állapította meg.
Az eljáró fegyelmi tanács a MÜK a 20/2018. (XI. 26.) fegyelmi eljárásról szóló szabályzatának 40.2. a) pontja alapján, kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére.
A határozat ellen a fellebbezés lehetőségét az Üttv. 135. §-a biztosítja.
A határozat aláírása a MÜK a 20/2018. (XI. 26.) fegyelmi eljárásról szóló szabályzatának 27.7. pontja alapján történt.
A határozat 2022. június 3. napján jogerős.