HATÁROZAT
A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság által kijelölt dr. (...) tanácsa dr. (...) ügyvéd ellen a P.34/2021. számú fegyelmi eljárásban, 2022. (...). napján megtartott fegyelmi tárgyaláson meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy dr. (...) (születési helye és ideje: (...)., anyja neve: (...), kamarai azonosító száma: ...) iroda székhelye: (...). szám alatti eljárás alá vont ügyvéd
1 rendbeli gondatlan és
1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el,
ezért vele szemben írásbeli megrovás büntetést szab ki.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: FESZ) 40.2. a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint.
Az átalányköltséget az eljárás alá vont ügyvéd jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a (...) Megyei Ügyvédi Kamarába pénztári készpénz befizetéssel vagy banki átutalással a (...) számú bankszámlára.
Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.
A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
2021. ...-én (...) panaszos a Magyar Ügyvédi Kamarához intézett egy panaszt, amely beadványában három dolgot kifogásolt. Az egyik, hogy álláspontja szerint négy alkalommal egymást követően követett el ügyvédi hibát dr. (...) ügyvéd, továbbá álláspontja szerint adószám felfüggesztésével működhetett az ügyvédi iroda, valamint ügyvédi károkozás miatt részére kártérítés meg nem fizetése miatt terjesztette elő a panaszát. A panaszhoz mellékelte a (...) Járásbíróság (...) számú végzését, amelyben a bíróság a 14. számú ítélettel szemben dr. (...) ügyvéd által előterjesztett fellebbezést visszautasította.
Ezt követően a (...) Megyei Ügyvédi Kamarához áttételre került az ügy, ahol az iratokat 2021. ...-án érkeztették, majd az előzetes vizsgálat elrendelésére került sor 2021. ...-án. A vizsgálat lefolytatására dr. (...) került kijelölésre.
2021. ...-án dr. (...) fegyelmi biztos kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az üggyel kapcsolatos iratanyagát csatolja 15 napon belül. Tekintettel arra, hogy érdemi válasz nem érkezett, a fegyelmi eljárás kezdeményezésére került sor az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 2022. ...-én.
Majd ezt követően 2022. ...-én kijelölésre került a Fegyelmi Tanács.
A Fegyelmi Tanács elnöke az adószám felfüggesztése ügyében megkereste a (...) Megyei Ügyvédi Kamarát avégett, hogy tájékoztatást kapjon arról, hogy valóban a kérdéses időszakban, tehát a 2018-as évet illetően volt-e adószám felfüggesztése a (...) Ügyvédi Irodának.
A Tanács elnöke a kamarától három iratot kapott, az egyik a Nemzeti Adó- és Vámhivatal 2017. november 15. napján kelt adatszolgáltatási tájékoztatása, melyben az szerepel, hogy 2017. november 1. napján az aktuális nyilvántartás szerint a (...) Ügyvédi Irodának az adószáma felfüggesztésre, illetőleg törlésre került. Majd ezt követően 2018. február 23-án arról értesítette a Nemzeti Adó- és Vámhivatal a kamarát, hogy ezt az adószám felfüggesztést, adószám törlést a bejelentő kérelmére, mivel pótolta a hiányosságokat, 2018. február 21. napján megszüntette. A (...) Megyei Ügyvédi Kamara rendelkezésre bocsátotta továbbá azt a kérelmet, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd intézett 2017. november 29-én a kamarához, amelyben kérte, hogy az adószám felfüggesztésének a megszüntetésének a határidejét, 2018. január 31-re módosítsa a kamara, tekintettel az Ügyvédi törvény átmeneti rendelkezéseiről szóló jogszabály 208. § (13) bekezdésére.
A rendelkezésre álló iratok, továbbá a fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd és a panaszos nyilatkozata alapján megállapításra került, hogy panaszos megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a (...) Járásbíróság (...). számú ítélete ellen fellebbezést nyújtson be. Tekintettel arra, hogy az I. fokú eljárásban nem az eljárás alá vont ügyvéd képviselte a panaszost, a fellebbezés benyújtása mellett a képviseleti jogosultságát is igazolnia kellett az eljárás alá vont ügyvédnek az illetékes bíróság felé. A panaszolt ügyvéd a peres iratokhoz 17. sorszám alatt csatolt beadványában a fellebbezést 2019. .... napján előterjesztette. A fellebbezés előterjesztését megelőzően a bírósághoz érkezett és 16. szám alatt lajstromozott beadványában a képviseleti jogosultságot igazoló meghatalmazás helyett az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezés első oldalát küldte meg a bíróságnak.
A bíróság 18. számú felhívásában 8 napos határidőt biztosított az eljárás alá vont ügyvédnek a meghatalmazás benyújtására. A felhívásban az eljárás alá vont ügyvédet az eljáró bíróság figyelmeztette a mulasztása következményeire, arra hogy a bíróság a fellebbezést, mint nem az előterjesztésre jogosulttól származót vissza fogja utasítani, amennyiben a meghatalmazása nem kerül benyújtásra.
A bíróság felhívására ez eljárás alá vont ügyvéd 2019. .... napján a 20. sorszám alatt érkeztetett beadványában úgy nyilatkozott, hogy a fellebbezést ismételten benyújtja és a meghatalmazását a fellebbezés korábbi benyújtása előtt külön okiratban már a bíróság rendelkezésére bocsátotta. A bíróság az eljárás alá vont ügyvéd beadványában foglaltakra figyelemmel a BIIR rendszer adattartalmát ismételten megvizsgálta és megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által hivatkozott irat nem a meghatalmazást, hanem a fellebbezés első oldalát foglalta magában, erre tekintettel ismételten hiánypótlási felhívást intézett 2019. ...án az eljárás alá vont ügyvédhez.
A bíróság felhívását a panaszolt ügyvéd 2019. ...-án átvette, azonban a felhívásban megjelölt 8 napos határidőben képviseleti jogosultságát nem igazolta. Mindezek alapján a (...) Járásbíróság a Pp. 366. § (2) bekezdése alapján a panaszolt ügyvéd által előterjesztett fellebbezés visszautasításáról határozott a (...). számú végzésében. A végzés jogerőre emelkedett, a panaszos pervesztes lett. A panaszos perújítási eljárást kezdeményezett az ügyben, amelyet azonban mind az I. fokú, mind pedig a II. fokú bíróság is elutasított. Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte felelősségét a mulasztásért, előadása szerint korára tekintettel gondot jelent számára az elektronikus ügykezelés. A panaszos és az eljárás alá vont ügyvéd egybehangzóan úgy nyilatkoztak, hogy az eljárás alá vont ügyvéd mulasztása miatt a MÜBSE a .... Ft összegű önrészen felüli kárösszeget megfizette a panaszos részére.
A .... Ft önrész vonatkozásában jelenleg végrehajtási eljárás van folyamatban, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a biztosítás önrészét önként anyagi nehézségei okából ezidáig nem fizette meg a panaszos részére.
A panaszos előadása szerint az ügyvédi iroda vagyonának alakulását a folyamatos könyvelésén alapuló éves számviteli beszámolók mutatják be, amelyek alapján könnyedén megállapítható, hogy az ügyvédi iroda vagyona mikortól nem nyújt fedezetet az egyes kötelezettségek teljesítésére.
A panaszos sérelmezte továbbá azt, hogy tudomása szerint a (...) Ügyvédi Iroda 2018. év egy részén felfüggesztett adószámmal, tehát érvényes adószám nélkül működött. Előadása szerint a felfüggesztett adószámmal történő működésnél a gyanútlan és a hozzá nem értő megbízók abban a tévhitben élhettek, hogy szabályosan működő ügyvédi irodával állnak, illetőleg álltak szemben, amely teljes körűen jogosan képviseli őket és a megbízó ÁFA alanyok esetén az ügyvédi számla ÁFA tartalma visszaigényelhető számukra.
Az adószám felfüggesztést érintő panasz vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, hogy 2017. novemberében a NAV (...) Megyei Adó- és Vámigazgatósága a (...) Ügyvédi Iroda adószáma alkalmazását felfüggesztette, amely felfüggesztés 2018. .... napjával megszüntetésre került. Az eljárás alá vont ügyvéd e körben úgy nyilatkozott, hogy ez olyan körülmény, amely nem fegyelmi eljárás tárgya, továbbá a 3 éves elévülési időn túl van, valamint a kamarát az eljárás alá vont ügyvéd haladéktalanul tájékoztatta az adószám felfüggesztéséről, határidőt kérve a jogszerű állapot helyreállítására. Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyaláson tett nyilatkozatában sérelmezte, hogy a panaszos olyan információt használ fel ellene, amely baráti kapcsolatuk révén került a tudomására és maga a panaszos volt az, aki az adószám felfüggesztés megoldásában a panaszolt ügyvéd segítségére volt.
A panaszos a panaszát a 2022. .... napján megtartott fegyelmi tárgyaláson teljes egészében fenntartotta.
Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes eljárásban iratot nem csatolt, nyilatkozatot nem tett, csak a 2022. .... napján megtartott fegyelmi tárgyaláson tette meg nyilatkozatát.
A vezető fegyelmi biztos végindítványában a 2022. .... napján kelt határozatában foglaltakat fenntartotta és arra az esetre, ha megrovás kiszabása az eljárás alá vont ügyvéd terhére már nem jöhet szóba, csekélyebb mértékű pénzbírság kiszabására tett indítványt.
A vezető fegyelmi biztos végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét 2 rendbeli fegyelmi vétségben kérte megállapítani.
A Fegyelmi Tanács a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett indítványnak helyt adott.
A vezető fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 107. §-a szerint:
Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 108. §-a szerint a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben alkalmazható büntetések - a 188. § (3) bekezdése alapján megindított előzetes vizsgálat eredményeként elrendelt fegyelmi eljárásban a fegyelmi vétséget elkövető személlyel szemben kiszabható büntetések kivételével - a következők:
a) írásbeli megrovás,
b) pénzbírság,
c) kamarai közügyektől való eltiltás,
d) ügyvédjelölt foglalkoztatásától való eltiltás, valamint
e) kizárás.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy:
Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
A ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 12.3. pontja értelmében:
Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
Az Üttv. 112. § (2) bekezdése rögzíti, hogy:
Nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja
a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,
b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá
c) az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.
A (...) Ügyvédi Iroda adószám felfüggesztését sérelmező panasz 2021. .... napján érkezett a Magyar Ügyvédi Kamarához, 2021. .... napján pedig a (...) Megyei Ügyvédi Kamarához. A (...) Megyei Ügyvédi Kamara által az eljáró Fegyelmi Tanács rendelkezésére bocsátott NAV (...) Megyei Adó- és Vámigazgatóságának 2017. ...-én kelt, ... iktatószámú és 2018. ...-án kelt, (...) iktatószámú adatszolgáltatása és tájékoztatása alapján megállapítható volt, hogy a (...) Ügyvédi Iroda adószámát az adóhatóság 2017. ...-jével függesztette fel, amely felfüggesztést az adózó kérelmére 2018. .... napjával megszüntetett.
Tekintettel arra, hogy az adószám felfüggesztését az eljárás alá vont ügyvéd viszonylagosan rövid időn belül orvosolta, illetőleg arra, hogy az adószám felfüggesztése és a panasz benyújtása között több, mint 3 év eltelt, az Üttv. 112. § (2) bekezdése alapján a 3 éves elévülési időre tekintettel - a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint - e körben az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségre vonhatósága elévült.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli gondatlan és 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A rendelkezésre álló adatok alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 12.3. pontjában foglaltakat szándékosan megsértette, tekintettel arra, hogy az ellene indult panasz-, illetőleg fegyelmi ügyben iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget, ezáltal 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a (...) Járásbíróság előtt folyamatban volt (...). számú eljárásban képviseleti jogosultságát nem igazolta, ezáltal az általa a panaszos megbízása alapján előterjesztett fellebbezés visszautasításra került, a Fegyelmi Tanács megállapította továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe ütköző mulasztást követett el gondatlanul.
Fentiek figyelembevételével az eljáró Regionális Fegyelmi Tanács a határozat rendelkező részében meghatározott írásbeli megrovás büntetés alkalmazását tartja indokoltnak.
A joghátrány alkalmazása körében a Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként vette figyelembe azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a mulasztását elismerte.
A fellebbezés az Üttv. 135. § (1)-(5) bekezdésén, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 31. pontján alapul.
Miután az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége megállapításra került, a Fegyelmi Tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet az eddigi eljárással felmerült átalányköltség viselésére, amelynek mértéke a FESZ 40.2. a) pontja értelmében 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint.
Jogerős: 2022.03.04.