A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa dr. (...) eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi ügyében a Pest és Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa 2021. 06. 04. napján kelt F.30/2018 sz. alatt hozott határozata ellen eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán a 2021. 10. 07. napján tartott tárgyalásán a következő
határozatot
hozta:
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Pest és Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa 2021. 06. 04. napján kelt F.30/2018 sz. határozatát részben és akként változtatja meg, hogy az elsőfokú határozatban kiszabott 400.000 Ft, azaz Négyszázezer Forint összegű pénzbírság fegyelmi büntetést 100.000 Ft, azaz Egyszázezer Forint összegű pénzbírság fegyelmi büntetésre mérsékli, továbbá rögzíti, hogy az elsőfokú fegyelmi határozatot hozó elsőfokú fegyelmi tanács megnevezése helyesen Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa.
Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási átalányköltséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Pest Megyei Ügyvédi Kamara jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A határozat jogerős.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.
1. Eljárás alá vont ügyvéd ellen (...) panaszos terjesztett elő fegyelmi eljárás elrendelésére irányuló bejelentést a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához 2018. április 18-án érkezett beadványában. Az F.30/2018. szám alatt indult ügyben a Pest Megyei Kamara Elnöke 2018. május 2-án az előzetes vizsgálatot elrendelte.
2. Az előzetes eljárás keretében a fegyelmi megbízott által, 2018. június 15-én tartott meghallgatás keretében tisztázódott, hogy a bejelentésben a panaszos azt kifogásolta, miszerint az eljáró ügyvéd a sikeresen ellátott büntető ügyet követően, melynek eredményeként a (...) Járási- és Nyomozóügyészség a panaszos ellen indított büntető eljárást megszüntette, az előzetes letartóztatás miatti kártalanítási eljárás során nem nyújtott számára megfelelő szakmai képviseletet.
3. A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke által F.30/2018. szám alatt - 2018. szeptember 24-án elrendelt fegyelmi eljárás keretében az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést csatolt. Ebben kifejtette, hogy a panaszban foglaltakkal szemben a panaszost időben és megfelelő eljárás keretében megkísérelte tájékoztatni, ami azért nem volt lehetséges, mivel a panaszos elérhetőségét az új adatok hátrahagyása nélkül megváltoztatta. Amikor viszont a panaszos az irodájában - bejelentés nélkül megjelent - titkárnője jelenlétében tájékoztatta a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról, annak következményeiről, az ügytípusban jártas ügyvéd kollégák elérhetőségét is megadva minden releváns kérdésben kioktatta. Minderről jegyzőkönyv is készült, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd becsatolt. Előadta, hogy a panaszos az iratok átvételét aláírásával igazolta, a megbízás megszűnéséről szóló okirat elkészültét azonban nem várta ki, és nem is volt hajlandó semmi egyebet aláírni.
4. A fegyelmi eljárásban felvett bizonyítást és fegyelmi tárgyalást követően a Pest- és Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa F. 30/2018. szám alatt, 2019. március 1-jén fegyelmi határozatot hozott. Ebben megállapította, hogy az eljáró ügyvéd elkövette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző fegyelmi vétséget és ezért az Üttv. 108. § b) pontja alapján vele szemben 400.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki. Indokolásában megállapította, hogy az eljáró ügyvéd azon magatartásával, hogy a panaszost nem értesítette időben a keresetlevél idézés kibocsátása nélküli elutasításáról megszegte az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 28.) MÜK Szabályzattal módosított 1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban Etikai Szabályzat) 3.1. és 12.4. pontjában, valamint az Üttv. 1. § (3) bekezdésében foglalt előírásokat.
5. Az eljárás alá vont ügyvéd, határidőben, 2019. április 25-én érkezett beadványában fellebbezést terjesztett elő a Pest és Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara regionális Fegyelmi Bizottságához, az eljárásnak fegyelmi vétség hiányában való megszüntetése és a kiszabott pénzbírság mellőzése érdekében. Ebben hivatkozott arra, hogy a panaszosnak - az iratok visszaadását követően is - módjában lett volna még a keresetlevél ismételt benyújtására, tekintve, hogy benne volt a hat hónapos határidőben. Egyebekben pedig a visszaadást megelőzően személyesen is próbálta megkeresni a panaszost, ám ez nem vezetett eredményre. Kétségtelen tény, hogy a postai úton való kézbesítést nem kísérelte meg, de ezzel együtt magatartásából kifolyólag semmiféle kár nem érte az ügyfelet.
7. A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa FF/025/2019. számú, 2019. július 3-án hozott határozatában az első fokú fegyelmi tanács döntését annyiban változtatta meg, hogy a pénzbírság összegét 250. 000 Ft-ra mérsékelte.
8. A másodfokú határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd keresetet nyújtott be a Fővárosi Törvényszékhez, amely K. .../2019./3. számú végzésével a keresetlevelet az elektronikus ügyintézés szabályainak megsértésére hivatkozással visszautasította.
9. Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nyomán eljáró Kúria, a 8. pontban foglalt végzést a Kpkf. (...)/2020. számú, 2020. február 18-án kelt végzésével hatályon kívül helyezte és az első fokú bíróságot új eljárás lefolytatására és új határozat hozatalára utasította.
10. A megismételt bírósági eljárásban eljáró Fővárosi Törvényszék, a K. (...)/2020/8. számú, 2020. október 15-én kelt és jogerős határozatában a 7. pontban jelzett, a Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa FF/025/2019. Számú határozatát az első fokú határozatra is kiterjedően - a tényállás tisztázatlanságát érintő eljárási szabálysértések és a jogi indokolás körében fellelhető ellentmondások miatt - hatályon kívül helyezte és az eljárás megismétlését rendelte el.
11. A megismételt fegyelmi eljárás során a Pest és Nógrád megyei Regionális Fegyelmi Bizottsága, a bíróság iránymutatásának megfelelően a bizonyítási eljárás megismétlésével és kiegészítésével a 2021. június 4-én tartott tárgyaláson hozta meg az F.30/2018. (2021.VI. 4.) számú határozatát. Ebben - kiegészített bizonyítás és tényállás alapján - az időben történő, szabályos tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt, az eljárás alá vont ügyvéd terhére az 1 rb., az Etikai Szabályzat 3.1. pontjában és 12.4 pontjában, valamint az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, valamint 107. § a) pontjában foglaltakra hivatkozással a fegyelmi vétség elkövetését megállapította. Határozatában az alkalmazott eljárási szabályok változásaira is részletesen kitért. Egyben az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2)-(3) bekezdése alapján, a MÜK fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzata (a továbbiakban FESZ) 40. § (2) a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi átalány költség megfizetésére.
12. Az eljárás alá vont ügyvéd a 11. pontban foglalt határozattal szemben kezdeményezte a jogorvoslati eljárás lefolytatását. Kérelmében a fegyelmi vétség elkövetését lényegében elismerte, kérte azonban az alkalmazott pénzbírság enyhítését.
13. A fegyelmi főbiztos, a 2021. augusztus 8-án érkezett beadványában a joghátrány enyhítését nem ellenezte, az első fokú határozattal szemben azonban - a jogszabályhelyek pontos felhívásával - eljárási kifogásokat emelt. Indítványozta, hogy ennek körében a másodfokú fegyelmi tanács a határozatot pontosítsa.
14. A 2021. október 7-re kitűzött fegyelmi tárgyaláson mind az eljárás alá vont ügyvéd, mind a fegyelmi főbiztos fenntartotta a korábbi indítványában foglaltakat.
15. Az első fokú fegyelmi tanács a megismételt eljárásban felvett tényállásában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tájékoztatási kötelezettség körében - főként annak időbeliségét tekintve - nem járt el kellő körültekintéssel, és megfelelő módszerrel, s ez alól magát kimenteni nem tudta. Az nem volt vitatható, hogy a megbízása utóbb megszűnt és az iratokra, tanúvallomásokra figyelemmel az sem volt cáfolható, hogy ennek megfelelő dokumentálása az ügyfél oldalán felmerülő ok miatt maradt el. A megbízás megszűnése azonban az azt megelőzően elkövetett mulasztást még nem eliminálja és jelen esetben az eljárás alá vont ügyvéd ezen magatartása az első fokú fegyelmi határozatban rögzített jogi indokolás szerinti fegyelmi vétséget valósított meg.
16. Az első fokú fegyelmi tanács helyesen járt el az alkalmazandó anyagi és eljárási szabályok megválasztásakor is; jogi indokolása mind a fegyelmi vétség minősítése, mint az eljárásjog körében teljes körű.
17. Ugyanakkor mind az eljárás alá vont ügyvéd, mind a fegyelmi biztos jogorvoslati kérelmében előterjesztett indítványok és észrevételek megalapozottak.
18. Észlelte a másodfokú fegyelmi tanács, hogy a fegyelmi határozatot hozó szerv megjelölése a vizsgált határozatban tévesen szerepel. Az Üttv. 114. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi tevékenységet gyakorló személy fegyelmi ügyében első fokon a regionális fegyelmi bizottságokból alakított fegyelmi tanácsok járnak el. A (2) bekezdés szerint az eljárás lefolytatására az a fegyelmi tanács illetékes, amelynek működési területén működő területi kamara nyilvántartásban az eljárás alá vont személy a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában szerepelt. Az Üttv. 169. § (1) bekezdése azt mondja ki, hogy a területi kamarák a fegyelmi jogkör gyakorlására regionális fegyelmi bizottságokat hoznak létre.
19. A fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztos és fegyelmi biztos tisztségét ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat (a továbbiakban FB.MÜK Szabályzat) 2. pont 2.1. alpontja ugyanis kimondja, hogy a regionális fegyelmi bizottságok elnevezését, működési területét, székhelyét e szabályzat 1. sz. melléklete határozza meg. A melléklet szerint 8 regionális fegyelmi bizottság működik, amelyeknek a kamarai általános választásokon megválasztott tagjai vannak.
20. Mindezen rendelkezésekből következően a fegyelmi eljárásban a Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa jár el és a határozatot is az hozza meg. Erre figyelemmel jelen esetben az első fokú határozatot hozó szerv helyes megnevezése Pest megyei Regionális Fegyelmi Bizottság.
Ennek a hatásköre Pest és Nógrád megyére terjed ki, és ezen szervnek van első fokú fegyelmi tanácsa. Ezért a másodfokú fegyelmi tanács az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján eljárva, határozata rendelkező részében az első fokú határozatot az azt meghozó szerv helyes megnevezése körében részben megváltoztatta.
21. Alapos továbbá az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése is. A nem kiemelkedő súlyú fegyelmi vétség elkövetése óta több mint négy év eltelt. Az időmúlásban az eljárás alá vont ügyvéd nem vétkes, minden eljárási cselekményen megjelent, valamennyi felhívásnak határidőben eleget tett. Az Alkotmánybíróság a 2/2017. (II. 10.) AB határozatában még a büntető ügyek vonatkozásában is kimondta, hogy az eljárás elhúzódása estén ennek a körülménynek kihatása kell legyen a szankció mérséklésére. Az Emberi Jogok Európai Bírósága ugyanis több, Magyarországot érintő ügyben kimondta, hogy elhúzódó eljárás esetén a büntetés enyhítése jogorvoslatként működik. Az Alkotmánybíróságnak a tisztességes eljárás körében kifejtett okfejtéséből következően nyilvánvaló, hogy mindez a büntető ügyeknél jóval kisebb súlyú fegyelmi vétségek esetén is irányadó. Ez tehát önmagában kizárja, hogy az alkalmazott jogkövetkezmény ugyanolyan súlyú legyen, mint volt négy évvel ezelőtt, arra is tekintettel, hogy a két határozat az elkövetett fegyelmi vétség körülményeit sem azonosan ítélte meg; a most felülbírált döntésben lényeges körülményeket nem rótt az eljárás alá vont ügyvéd terhére. Mindemellett az eljárás alá vont ügyvédnek a cselekmény megítélésére kiható fegyelmi előélete nincs, más eljárás vele szemben nem indult, ugyanakkor gondoskodási kötelezettség is terheli. Ezen indokoknál fogva a másodfokú fegyelmi tanács a kiszabott pénzbírság összegének jelentős mérséklését tartotta arányban állónak az elkövetett cselekménnyel és az ehhez kapcsolódó alanyi és tárgyi körülményekkel.
A határozat jogerős és 2021. december 23. napján végrehajtható.