Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.36/2021. határozata

fegyelmi eljárás megszüntetéséről

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa 2021. június 4. napján tárgyaláson kívül dr. ... eljárás alá vont ügyvéd (fegyelmi előzménye: nincs)

fegyelmi ügyében meghozta az alábbi

határozatot:

Az eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján

megszünteti.

A felmerült eljárási költség a területi Kamara terhén marad.

A határozat ellen a kézbesítésétől számított tizenöt napon belül a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kérheti. (Üttv. 127. § (3) bekezdés)

Indokolás

I.

A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a rendelkezésére álló iratok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

Panasz bejelentés

... ... lakos a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához 2021. év április hó 29. napján érkezett beadványában panaszt terjesztett elő ... ügyvéddel szemben. Előadta, a ... Járásbíróság előtt P.20.379/2020. számon gyermekelhelyezési eljárás van folyamatban, amelyben a panaszolt ügyvéd a felperes ... képviseletét látja el. A per alperese ...a bejelentő, aki sérelmezte, hogy a panaszolt ügyvéd a járásbíróság előtti eljárásban a 2021. február 19. napján megtartott tárgyaláson saját nevében úgy nyilatkozott, korábban javasolta ügyfelének, hogy a peres felek közös gyermekét két nagyobb darab férfivel hozza el a bejelentőtől. Ezt a nyilatkozatot támasztja alá a panaszos részéről becsatolt és a per felperese ... által személyesen előadott, majd írásba foglalt nyilatkozat első bekezdése és a tárgyalási jegyzőkönyv is.

Az előzetes vizsgálat elrendelése:

A fegyelmi biztos 2021. május 14. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte.

Az előzetes vizsgálat elrendelését követően 2021. május 20. napján a panaszolt ügyvéd részletes igazoló jelentést terjesztett elő, valamint becsatolta az ügyben releváns iratokat, tárgyalási jegyzőkönyveket, keresetlevelet, közigazgatási határozatokat, viszontkeresetet, előkészítő iratot.

Az eljárás alá vont ügyvéd 2021. május 20. napján kelt védekező iratának első részében a peres eljárással kapcsolatos kifogásait fogalmazza meg. Előadta, hogy ügyfele ... felperes ideiglenes intézkedés iránti kérelmet nyújtott be a bírósághoz, amelyben kérte, hogy a panaszossal közös kiskorú gyermekét a bíróság nála helyezze el a per jogerős befejezéséig. Erre azért volt szükség, mert ... bejelentő a kiskorú gyermekkel Svájcban tartózkodik. A 2021. év február hó 19. napi tárgyalás az ideiglenes intézkedéssel kapcsolatos harmadik tárgyalás volt. Kiemelte, hogy az ügyfele ... azonnali megoldást várt tőle a gyermek elhelyezésével összefüggésben. Álláspontja szerint a felfokozott körülmények között hangozhatott el az a beszélgetés rész, amelyben a panaszolt ügyvéd jelezte ügyfelének, amennyiben valóban veszélyben van a közös kiskorú gyermek az apánál, úgy menjen el érte és hozza el. A panaszolt ügyvéd ügyfele ... úgy nyilatkozott, erre nem képes, mert fél a bejelentőtől. A panaszolt ügyvéd úgy nyilatkozott igazoló jelentésében, ekkor hangozhatott el a panaszos által sérelmezett kijelentés, ami a következőképpen szólhatott: „Ha annyira tart az élettársától, akkor ha kell kérjen fel két nagydarab embert és hozza el és menekítse ki, ha a kicsi veszélyben van.”

A panaszolt ügyvéd álláspontja szerint ezen magatartásával nem követett el fegyelmi vétséget, ugyanis bírósági döntés hiányában bármelyik szülő a gondozásába veheti a közös kiskorú gyermeket. A két nagydarab ember megjelölésnél úgy gondolta, olyan személyeket, kísérőt vigyen magával a megbízója, akik kellő súllyal tudnak fellépni a panaszossal szemben, amennyiben az nem kívánja a közös kiskorú gyermeket az édesanyának átadni. Kiemelte, hogy ügyfelét törvénytelen eszközök alkalmazására soha nem bíztatta és a bíróság tekintélyét mindvégig tiszteletben tartja, ugyanakkor ismételten jelezte, hogy perfelvétel lezárására még mindig nem került sor.

A fegyelmi eljárás kezdeményezése:

A fegyelmi biztos 2021. május 27. napján fegyelmi eljárást kezdeményezett:

Hivatkozott arra, hogy az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, amennyiben az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában, a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint és a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

A fegyelmi biztos hivatkozott arra, hogy jelen esetben a jogszabályok megtartása szerinti joggyakorlás a kiemelendő. Maga a panaszolt ügyvéd sem vitatta, hogy a megbízója érdekében gyermekelhelyezéssel kapcsolatos pert indított a panaszossal szemben. Ennek keretében ideiglenes intézkedés iránti kérelmet terjesztett elő a T Járásbíróságon a felek közös kiskorú gyermekének ügyfele gondozásába való adása érdekében. Az eljáró bíróság a panasz előterjesztéséig ebben döntést nem hozott, a későbbiekben pedig az ideiglenes intézkedés iránti kérelmet elutasította. A vizsgálat tárgya a 2021. február 19-i tárgyalási jegyzőkönyv 25. oldalának 2. bekezdésében rögzített panaszolt ügyvédi nyilatkozat. E szerint a panaszolt ügyvéd elismerte, adott olyan tanácsot a megbízójának, mely szerint két nagydarab e mber kíséretében keresse fel a panaszost és hozza el a gyermeket. Ez semmiképpen nem nevezhető jogkövető magatartásnak. Felvetődik a fizikai erőszak alkalmazásának lehetősége, amely esetben a tanácsot megfogadó megbízott kellemetlen helyzetbe kerülhet.

A fegyelmi biztos rögzítette, hogy a rendelkezésre bocsátott dokumentumokból megállapíthatóan valóban késedelmes döntést hozott a bíróság, ez azonban nem mente síti a panaszolt ügyvédet az alól, hogy a megbízottját csak jogkövető magatartás folytatására szólíthatja fel és csak ilyen értelmű tanácsokat adhat. A panaszos által sérelmezett panaszolt ügyvédi kijelentés jogon kívüli intézkedésre bíztatta a panaszolt ügyvéd ügyfelét, aki ennek ugyan nem tett eleget, de a panaszolt ügyvédi kijelentés eléri a fegyelmi felelősségre vonhatóság határát.

A fegyelmi biztos határozata szerint az ügy egyszerű megítélésű, további bizonyítás felvételére nincs szükség, ezért indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül állapítsa meg, hogy a panaszolt ügyvéd 1 rb. az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző szándékos fegyelmi vétséget követett el, erre tekintettel indítványozta, hogy vele szemben az Üttv. 108. § a) pontjában megjelölt írásbeli megrovás büntetést alkalmazzon.

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács kötelezze eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: FE) 40.2 pontja szerint 80.000 Ft összegű kamarai költségátalány megfizetésére.

A fegyelmi biztos indítványozta, hogy amennyiben írásbeli megrovás és kamarai költségátalány megfizetésére szóló fegyelmi büntetés kerül kiszabásra, úgy a kamarai költségátalány megfizetését a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába legyen köteles teljesíteni eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 109. § (3) bekezdése szerint.

A fegyelmi biztos súlyosító és enyhítő körülményt nem talált.

Döntéshozatal:

A Fegyelmi Tanács áttanulmányozta az ügyben keletkezett iratokat, a felek által csatolt dokumentumokat. Dr... a védekező nyilatkozatához számos dokumentumot csatolt.

A Fegyelmi Tanács a bizonyítékok értékelése alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem valósított meg fegyelmi vétséget, ezért a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást megszüntette.

A panaszt folyamatban lévő polgári perben ellenérdekű fél terjesztette elő.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi gyakorlatában különösen szigorúan vizsgálja az ellenérdekű féltől érkező panaszt, azért, hogy a panasz bejelentés ne irányulhasson arra, hogy akár az eljáró bíróságot befolyásolja, akár a saját ügyfél és az eljárás alá vont ügyvéd között bizalmatlanságot keltsen, és ne irányulhasson arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédet az adott ügyből kizárják, a megbízását megszüntessék.

A panaszban sérelmezett mondat: „Ha annyira tart az élettársától, akkor, ha kell kérjen fel két nagydarab embert és hozza el és menekítse ki, ha a kicsi veszélyben van.” nyilvánvalóan a szövegkörnyezetéből kiragadott mondat. A szavak általánosan elfogadott rendje szerint ez feltételes értelmű mondat, nem pedig valamilyen cselekvésre bíztatás.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd kellő magyarázatot adott a sérelmezett kijelentésére, nyilatkozatát dokumentumokkal alátámasztotta.

A Fegyelmi Tanács a bizonyítékok értékelése körében elfogadta az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatát arra vonatkozóan, a panaszos által sérelmezett ügyvédi tanács annak kontextusában értelmezve nem éri el a fegyelmi felelősség megállapításának szintjét, ugyanis az előadott nyilatkozatokból megállapíthatóan az eljárás alá vont ügyvéd ezzel a megjegyzésével nem fizikai erőszak alkalmazására kívánta felhívni az ügyfelét, pusztán arra a körülményre reagált ekként, hogy az ügyfele fél a panaszostól, továbbá a gyermekét is veszélyben érzi. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az ügyfelével való első találkozás alkalmával az eljárás alá vont ügyvéd nyilvánvalóan nem képes teljes mértékben kiismerni az ügyfelét, valamint az eset összes körülményét, így nem képes eldönteni azt sem, hogy az ügyfele félelme megalapozott-e vagy sem. Ebben a helyzetben az eljárás alá vont ügyvéd a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az ügyfele védelme, valamint annak érdekében adott tanácsot, hogy ügyfele a panaszossal tanúk jelenlétében érintkezzen. Ez a „tanács” bizalmas - az ügyfél és az ügyvéd közötti - beszélgetésben hangzott el, amely az ügyvédi titok körébe tartozna.

Megállapítható a csatolt iratokból, hogy hosszú tárgyalási folyamat előzte meg azt, hogy ez a mondat a bíróságon is elhangozzék, amely a 2021. február 19-i tárgyalási jegyzőkönyv 25. oldalán került rögzítésre.

Az ügy önmaga is, és az elhúzódó tárgyalás érzelmileg a feleket és a jogi képviselőket is megterhelte.

A Fegyelmi Tanács elfogadta a panaszolt ügyvéd álláspontját, miszerint ezen magatartásával nem követett el fegyelmi vétséget. Bírósági döntés hiányában bármelyik szülő a gondozásába veheti a közös kiskorú gyermeket. A „két nagydarab ember” megjelölés magyarázatát adta, úgy gondolta, olyan személyeket, kísérőt vigyen magával a megbízója, akik kellő súllyal tudnak fellépni a panaszossal szemben, ha fél tőle. Kiemelte, hogy ügyfelét törvénytelen eszközök alkalmazására soha nem bíztatta és a bíróság tekintélyét mindvégig tiszteletben tartotta, ugyanakkor jelezte, hogy perfelvételi lezárására nem került sor.

Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával szemben a panaszos beadványában jelzett további kifogásokat a Fegyelmi Tanács nem találta megalapozottnak, azokat panaszos bizonyítékokkal nem támasztotta alá, az eljárás alá vont ügyvéd magatartásával szemben sem a perben eljáró bíró, sem pedig a panaszos jogi képviselője nem emelt kifogást.

A Fegyelmi Tanács hangsúlyozza, hogy fokozott figyelemmel szükséges megítélni az olyan bejelentéseket, amelyeket ellenérdekű fél terjeszt elő, ugyanis azok alkalmasak lehetnek a peres felek közötti, egyébként is bonyolult és érzelmileg is megterhelő ügyek érdemének befolyásolására.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a tárgyalási jegyzőkönyvben idézett kijelentés nem irányul jogszabályokat megkerülő magatartásra, nem irányul más személy fenyegetésére, sem erőszak alkalmazására, a panaszos által sérelmezett kijelentés nem éri el a fegyelmi felelősségre vonhatóság határát.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat preambuluma tartalmazza az ügyvédi hivatás alapelveit, amelyek között szerepel az ügyfél iránti hűség is, amelyet elsődlegesnek tart az eljárás alá vont ügyvéd.

Az alapelvek:

a) Az ügyvéd függetlensége, szabad eljárás az ügyfél ügyében

b) Az ügyvéd joga és kötelezettsége, hogy bizalmasan kezelje a megbízó ügyét és betartsa a hivatásából fakadó titoktartási kötelezettséget

c) Különböző ügyfelek között, illetve az ügyfél és az ügyvéd közötti érdekütközés elkerülése

d) A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve

e) Az ügyfél iránti hűség

.....

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd az idézett kijelentésével sem az alapelveket, sem konkrét szabályt nem szegett meg.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd a védekező iratában részletes előadást tett az ügyfél iránti hűségről, a vállalt megbízás szerinti kötelezettségről.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvédnek az adott nyilatkozata nem sértette meg sem a bíróságot, sem az ellenfelet.

A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a panasszal éppen az eljárás alá vont ügyvédnek a függetlensége, valamint az a joga sérülne, hogy bizalmasan kezelje a megbízó ügyét és betartsa a hivatásából fakadó titoktartási kötelezettséget.

Mindezekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást megszüntette.

Az Üttv. szerint:

107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, ...

A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslati jog az Üttv. 127. § (3) bekezdésén alapul:

Üttv. 127. § (3) A tárgyaláson kívül hozott határozat ellen csak a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.

(4) Ha az eljárás alá vont személy

a) tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki,

b) tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.

Költségviselés:

Üttv. 142. § (1) A fegyelmi eljárás alá vont személy a saját költségét maga előlegezi, és az e §-ban meghatározott kivétellel maga viseli, a fegyelmi eljárás egyéb költségeit az ügyvédi tevékenységet gyakorló személyt a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában nyilvántartó kamara, ennek hiányában a Magyar Ügyvédi Kamara előlegezi.

(2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére. (3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi Kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.

(4) Ha az előzetes eljárást vagy a fegyelmi eljárást megszüntették, az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárással kapcsolatban felmerült igazolt költségeinek eljárási költségként való megtérítésére a Magyar Ügyvédi Kamara szabályzatában foglaltak szerint tarthat igényt.

(5) A fegyelmi tanács az eljárás résztvevőjét az eljárás eredményétől függetlenül a jogellenes vagy rosszhiszemű eljárással okozott eljárási költség viselésére kötelezheti.

Alkalmazott jogszabályok:

- Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény

- Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ)

- A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)

Kihirdetve: Budapesten, 2021.június 4. napján, írásba foglalva: 2021. június 9. napján

Záradék: A határozat 2021. július 10. napján jogerős és végrehajtható.


  Vissza az oldal tetejére