A Debreceni Regionális Fegyelmi Bizottság Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarai Fegyelmi Tanácsa (...) ügyvéd ellen indult folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyaláson kívül meghozta az alábbi
fegyelmi határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
(...) eljárás alá vont ügyvéd 3 (három) rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért a fegyelmi tanács
400.000 Ft, azaz négyszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja, valamint 30.000 Ft (azaz harmincezer forint) eljárási költség megfizetésére kötelezi.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott 400.000 Ft pénzbírságot és a 30.000 Ft eljárási költséget 30 napon belül fizesse meg a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamara bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Eljárás alá vont ügyvéd személyi, vagyoni körülményeire vonatkozó adatok:
Korábban fegyelmi eljárás folyt ellene, korábban jogerősen 10 évre kizárták az ügyvédi kamarából. Jelenleg más eljárás nincs folyamatban ellene.
A fegyelmi eljárás adatai
Bejelentő bejelentést tett írásban, amely bejelentés Jász-Nagykun-Szolnok Megyei Ügyvédi Kamarához, amelyben eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A vezető fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet iratcsatolásra és nyilatkozattételre 8 napon belül.
A vezető fegyelmi biztos határozatában az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett
A Fegyelmi Tanács elnöke kezdeményezte az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását, melyről értesítette a bejelentőt és az eljárás alá vont ügyvédet azzal, hogy az ügyben keletkezett iratokra 8 napon belül nyilatkozzon. Az eljárás alá vont ügyvéd ...-én átvette az iratot, nyilatkozatot nem tett, iratot továbbra sem csatolt.
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a vezető fegyelmi biztos 3 rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását indítványozta, az Üttv. 1. § (3); Üttv. 107. § a) pontja és az Üttv. 42. § (4) bekezdése alapján.
Tényállás
Eljárás alá vont ügyvéd adásvételi szerződést készített és ellenjegyzett (...) eladó, (...) vevő és (...) haszonélvezeti vevő között a (...) hrsz. alatti, zártkerti szőlő és egyéb építmény megjelölésű, ingatlan 4/8-ad tulajdoni illetőségére.
A szerződésben rögzítésre került, hogy az ingatlan tulajdoni lapján (...) széljegyszám alatt (...) tulajdonjog bejegyzés iránti kérelme még folyamatban van, valamint rögzítésre került, hogy az adott ingatlan a termőföld hatálya alá tartozik, és ezért az illetékes Önkormányzat hirdetőtábláján ki kell függeszteni. A bejelentő becsatolta az ingatlan ... tulajdoni lapját, valamint a hivatkozott szerződést.
A bejelentő előadta továbbá, hogy az eltelt több mint öt év alatt sem került a nevére a haszonélvezeti jog, sőt (...) eladója tulajdonjogát sem jegyezte be a földhivatal. A bejelentő kérte a bejelentésének a kivizsgálását és értesítését az eljárásról.
Az ingatlan tulajdoni lapja mutatja, hogy egyrészt az ingatlant kivonták a zártkerti művelés alól, másrészt a jelenlegi tulajdonosok ... határozattal (...) tulajdonjog bejegyzési kérelmének megszüntetését, ... határozattal (...) tulajdonjog bejegyzési kérelmének elutasítását.
A (...) Földhivatali Főosztály által megküldött iratok alapján megállapította a Fegyelmi Tanács, hogy (...) eladók és (...) vevő között adásvételi szerződés jött létre a (...) hrsz. alatti művelés alól kivett terület és építmény megjelölésű ingatlan 4/8-ad illetőségére, amely szerződést az eljárás alá vont ügyvéd készített és szerkesztett.
Ezen szerződés került benyújtásra a földhivatalba tulajdonjog bejegyzés végett azonban a földhivatal hiánypótlásra szólította fel az eljárás alá vont ügyvédet, miszerint csatolja be az elővásárlásra jogosult társtulajdonosok nyilatkozatát. A hiánypótlást az eljárás alá vont ügyvéd átvette, azonban a hiánypótlásnak nem tett eleget, ezért a Földhivatal (...) számú végzésével (...) tulajdonjog bejegyzési kérelmét megszüntette.
A Földhivatalba benyújtásra került továbbá a ... napján eljárás alá vont ügyvéd által készített és ellenjegyzett, ugyanakkor ... napján kelt adásvételi szerződés, amely (...) eladó, (...) vevő és (...) haszonélvezeti jog vevő között jött létre a (...) hrsz. alatti, művelés alól kivett terület és építmény megjelölésű ingatlan 4/8-ad tulajdoni illetőségre.
A Földhivatal (...) sz. határozatával a tulajdonjog és haszonélvezeti jog bejegyzés iránti kérelmet elutasította, mivel (...) az ingatlanban tulajdonjoggal nem rendelkezik.
A Fegyelmi Tanács ezen iratokból megállapította egyrészt azt, hogy az adott ingatlanra (...) eladók és (...) vevő között ugyanazon ingatlanra két adásvételi szerződést is készített és ellenjegyzett az eljárás alá vont ügyvéd. Az egyik szerződés még zártkerti (termőföld hatálya alá tartozó) ingatlanra vonatkozott, és amely szerződés benyújtásra került a földhivatalba (...) széljegyszám alatt, és amely szerződés nagy valószínűséggel felbontásra kerülhetett, hiszen az ingatlan tulajdoni lapja nem tartalmazza ezen bejegyzési eljárás megszüntetését, elutasítását. A másik szerződés pedig már művelés alól kivett zártkerti ingatlanra vonatkozott és amely tulajdonjog bejegyzési eljárás megszüntetésre került (...) számú végzéssel.
A Fegyelmi Tanács a fenti iratokból megállapította másrészt azt, hogy az adott ingatlanra (...) eladó, (...) vevő, (...) haszonélvezeti jog vevő között is ugyanazon ingatlanra két adásvételi szerződést is készített és ellenjegyzett az eljárás alá vont ügyvéd. Az egyik szerződés még zártkerti (termőföld hatálya alá tartozó) ingatlanra vonatkozott, és amely ... napján kelt (ezt csatolta be a bejelentő). A másik szerződés pedig már művelés alól kivett zártkerti ingatlanra vonatkozott és amely tulajdonjog bejegyzési eljárás elutasításra került ... szám alatt
Bizonyítékok
A fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a vezető fegyelmi biztos kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének a megállapítását 3 (három) rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetésében. A határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy sem a (...), (...) és (...) közötti adásvételi szerződés, sem pedig a (...), (...), (...) közötti adásvételi szerződés joghatás kiváltására (tulajdonjog bejegyzésre) nem volt alkalmas. A határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy többszöri felhívásra sem csatolta be az eljárás iratait.
Az eljárás alá vont ügyvéd sem a vizsgálati eljárásban és sem a fegyelmi eljárásban nyilatkozatot nem tett, iratokat nem csatolt be.
A fegyelmi biztos indítványa megalapozott.
A Fegyelmi Tanács a bizonyítási eljárás során a vezető fegyelmi biztos által előadottakat megalapozottnak találta azzal a kiegészítéssel, hogy az elkövetés folytatólagosan megvalósított.
Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy az általa készített és ellenjegyzett (...), (...) eladók és (...) vevő közötti hrsz. alatti ingatlan 4/8-ad tulajdoni illetőségére vonatkozó adásvételi szerződés is és a (...) eladó, (...) vevő, (...) haszonélvezeti jog vevő között hrsz. alatti ingatlan 4/8-ad tulajdoni illetőségére vonatkozó adásvételi szerződés is joghatás kiváltására alkalmatlan volt, a vevők tulajdonjog bejegyzési kérelmei megszüntetésre, elutasításra kerültek.
A Fegyelmi Tanács megállapította továbbá, hogy egyrészt a ... évben kelt adásvételi szerződések 3 év elteltével, ... évben kerültek benyújtásra a földhivatalba, másrészt az eljárás alá vont ügyvéd által készített és ellenjegyzett szerződések joghatást nem váltottak ki, azaz a tulajdonosok és haszonélvezeti jog vevő tulajdonjoga nem kerültek bejegyzésre a mai napig sem, harmadrészt pedig, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a földhivatali végzést/határozatot nem fellebbezte meg, illetve nem tett semmit annak érdekében, hogy a tulajdonjogok bejegyzésre kerüljenek.
Fegyelmi Tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, amikor a fegyelmi biztos kétszeri felhívása ellenére iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget a határozathozatal napjáig sem.
Jogszabályi rendelkezések
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Üttv. 42. § (4) Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata - az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között - az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.
Eljárás alá vont ügyvéd azzal a magtartásával, hogy az adásvételi szerződések alapján a tulajdonjog bejegyzési kérelmek elutasításra/megszüntetésre kerültek megsértette az Üttv. 1. § (3) és Üttv. 42. § (4) bekezdéseiben írtakat.
6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.2. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni
a) az ügyvédi kamara bármely -jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló -eseti felhívásának,
b) az ügyvédi felelősségbiztosító biztosítási kárrendezési eljárása során az ügyvédi felelősség fennállását, illetve mértékét befolyásoló tárgykörben küldött válaszadási és iratcsatolási felhívásának.
12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója -függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot -az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggőiratokat -kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult-köteles becsatolni.
Az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, mert felhívásra nem csatolta be az ügyben keletkezett iratokat és ezzel a magatartásával megsértette a MÜK szabályzat 12.2. és 12.3. foglaltakat.
Üttv. 127. § (1) Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
(2) A tárgyaláson kívül hozott határozatban a kizárás kivételével bármely fegyelmi büntetés alkalmazható.
(3) * A tárgyaláson kívül hozott határozat ellen csak a fegyelmi biztos fellebbezhet, az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül tárgyalás tartását kérheti.
(4) Ha az eljárás alá vont személy
a) tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki,
b) * tárgyalás tartását nem kéri, és a fegyelmi biztos az ellen nem fellebbez, a tárgyaláson kívül hozott határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
A fegyelmi tanács a döntését tárgyaláson kívül hozta meg, mivel a rendelkezésére álló adatokat elegendőnek találta határozata meghozatalához.
VII.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.
Erre tekintettel a fenti cselekményekre az Üttv. és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Üttv. 107. § a) pontjában foglaltak szerint: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi”
Az Üt. 37. § a) pontja ezzel lényegében azonosan mondja ki: „Fegyelmi vétséget követ el az az ügyvéd
a) aki az ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, illetve az etikai szabályzatban meghatározott kötelességét vétkesen megszegi”
Jelen esetben megállapítható, hogy mind az Üttv., mind az Üt. fent idézett rendelkezései lényegében azonos vagy hasonló anyagi jogi tartalommal bírnak, tehát az adott magatartások mindkét törvény hatálya alatt fegyelmi vétségnek minősülnek és nem bírálandók el enyhébben egyik törvény szerint sem.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzata (a továbbiakban: FESZ) 1.4. rendelkezése alapján: a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
A FESZ 42.3. alapján A fegyelmi eljárásról szóló 3/1998. (VI. 27.) MÜK szabályzat rendelkezéseit - ha jogszabály vagy e szabályzat eltérően nem rendelkezik - a 42.1. pont szerinti időpontot megelőzően megkezdett eljárási cselekményekre a hatályvesztését követően is alkalmazni kell.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása, mértékének meghatározása során enyhítő körülményt figyelembe venni nem tudott, súlyosító körülményként értékelte egyrészt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye alkalmas az ügyvédségbe vetett bizalom megrendítésére, másrészt pedig, hogy a szerződő felek tulajdonjoga mai napig nem került bejegyzésre.
A fegyelmi eljárás költségeinek megfizetésére FESZ 40.2. b) pontjában meghatározott 30.000 Ft kamarai átalányköltség viselésére kötelezte az eljárás alá vont személyt a Fegyelmi Tanács.
A határozat 2021. május 27. napján jogerős és végrehajtható.