A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa Dr. ... ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022.05.20. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
| A Fegyelmi Tanács | ||
| Dr. ... | született: | |
| anyja neve: | ||
| Fegyelmi előzménye: nincs | ||
| eljárás alá vont személlyel szemben indított fegyelmi eljárást | ||
megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Pest Megyei Ügyvédi Kamara viseli.
Az elsőfokú Fegyelmi Tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy, jogi képviselője, és a fegyelmi biztos a II. fokú Fegyelmi Tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezés halasztó hatályú. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az I. fokú Fegyelmi Tanácsnál kell benyújtani - a II. fokú Fegyelmi Tanácsnak címezve - , és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás, valamint a becsatolt iratok alapján az alábbiakat állapította meg:
1.1. Eljárás alá vont ügyvéd ... napjától a ... Megyei Ügyvédi Kamara tagja, ellene korábban fegyelmi eljárás nem volt folyamatban.
1.2. .... esztergomi lakos 2021. 04.14. napján kelt beadványában panaszt terjesztett elő a Budapesti Ügyvédi Kamaránál dr. .... székhelyű ügyvéd okiratszerkesztői tevékenységével kapcsolatosan.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a bejelentést 2021.04.15. napján továbbította a panaszolt ügyvéd székhelye szerinti .... Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa részére. A .... Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa más ügyvédi kamara kijelölését kérte a fegyelmi eljárás lefolytatására a Magyar Ügyvédi Kamarától figyelemmel arra, hogy a panaszolt ügyvéd a területi ügyvédi kamara elnökhelyettese.
A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a V/179/2021. számú Budapesten, 2021. 05. 11. napján kelt határozatával az eljárás lefolytatására a Pest Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát jelölte ki. Az előzetes vizsgálati eljárást a Pest Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke 2021. 06.21. napján rendelte el, melyről egyidejűleg a panaszost értesítette.
A panasz lényege, hogy a panaszos 2019. 12. 20. napján adásvételi szerződést kötött a ...Kft. tulajdonát képező ....belterület .... hrsz. alatti .... utca 3. szám alatt található ingatlanra. Az adásvételi szerződést valamint a mellékletét képező együttműködési megállapodást a panaszolt ügyvéd készítette
Az adásvételi szerződés aláírásának időpontjában az ingatlanon található épület szerkezetkész állapotban volt. A bejelentő sérelmezte, hogy a panaszolt ügyvéd egyoldalú szerződést készített, álláspontja szerint az teljesen szabálytalan és etikátlan. Kiemelte, hogy eladói késedelem esetére az adásvételi szerződés semmilyen szankciót nem tartalmazott, továbbá vételár visszatartást az okirat nem tartalmazott a kivitelezés hibája esetére. Sérelmezte azt is, hogy a szerződések megkötésekor nem volt tudomása arról, hogy a panaszolt ügyvéd az eladó gazdasági társaság egyik ügyvezetőjének a házastársa és így személyében is érintett volt a jogügylet létrehozásában.
Panaszos előadta azt is, hogy az adásvételi szerződés gyors megkötésére azért volt szükség, mert 2019. 12. 31. napjáig lehetett igénybe venni új lakás vásárlása esetén a kedvezményes 5%-os ÁFÁ-t. A bejelentő állítása szerint az elkészült épületnek rengeteg hiányossága van, a hibás teljesítésből eredően a panaszos kára közel 10.000.000 Ft, ennek igazolására két szakértői véleményt is mellékelt.
1.3. Az előzetes vizsgálat elrendelését követően a panaszolt ügyvéd részletes igazoló jelentést terjesztett elő, valamint mellékelte az ügy relevánsnak tekintett iratait. Kiemelte, sem fegyelmi, sem etikai vétséget nem követett el. Álláspontja szerint a panaszos még az adásvételi szerződés aláírását megelőzően tudott arról, hogy a panaszolt ügyvéd korábban az eladó gazdasági társaság résztulajdonosa volt, valamint arról is, hogy az egyik ügyvezető házastársa. Ennek ismeretében kérte fel a panaszolt ügyvédet az adásvételi szerződés elkészítésére. A megkötött szerződés egyeztetést követően - ideértve a műszaki/pénzügyi részleteteknek az eladó ügyvezetőjével történt megbeszélését -, a felek valós akaratát és jogi helyzetet rögzítette. Az együttműködési megállapodás pedig elsődlegesen a felépítendő ingatlan műszaki tartalmával kapcsolatos felsorolást tartalmaz. A szerződés és mellékletei tervezetét panaszolt ügyvéd előzetesen megküldte a panaszosnak és kérése szerint az aláírásra a szerződés pontosításra került. A szerződés aláírásakor további módosításra vagy kiegészítésre az előzetesen megküldött utolsó tervezethez képest nem került sor. Az adásvételi szerződés aláírását megelőzően, 2019. 12. 18. napján a panaszos által felkért jogi szakértő, dr. .... a szerződés átolvasását követően csupán arra hívta fel a bejelentő figyelmét, hogy az adásvételi szerződés eladói késedelem esetére semmilyen szankciót nem tartalmaz. Ilyen előzmények mellett írták alá felek a szerződést.
Az előzetes vizsgálat során megállapítást nyert az is, hogy a vevők - így a panaszos - tulajdonjoga is bejegyzésre került az épület feltüntetésével egyidejűleg, vevők szerződés szerint az ingatlan birtokába léptek.
1.4. Az előzetes vizsgálat lezárult, ennek során az eljárás megszüntetésére került sor a 2021.07.12. napján kelt határozattal a panaszolt ügyvéd egyidejű írásbeli figyelmeztetése mellett. A figyelmeztetés alapja a 2017. évi LXXVIII. tv. (az ügyvédi tevékenységről; a továbbiakban Üttv.) 107. § a) pontja, mely az etikai szabályok megsértését is szankcionálni rendeli.
Az indokolás szerint az eljárás során nem merült fel arra adat, hogy a panaszolt ügyvéd írásban tájékoztatta volna a bejelentőt arról, hogy az eladó gazdasági társaság közeli hozzátartozójának érdekeltségi körébe tartozik. Különös figyelmet kell fordítani arra, hogy az eljáró ügyvéd a szerződések elkészítése körében azonos súllyal képviselje valamennyi felet. Akkor járt volna el helyesen a panaszolt ügyvéd, ha a megbízási szerződésben, tényvázlatban felhívja a bejelentő figyelmét arra, hogy az eladó gazdasági társaság ügyvezetőjével milyen rokoni kapcsolatban áll és ennek ismeretében ad megbízást a bejelentő a szerződés elkészítésére.
A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól) 5.8 pont b) pontjának jogi analógia útján történő értelmezése szerint az adott jogi személy tulajdonosa, vezető tisztségviselője és az eljáró ügyvéd közötti szoros rokoni kapcsolat esetén a fentebbi eljárási rendet kellett volna követni. Ennek elmaradása azonban nem okozott hátrányt a bejelentőnek, hiszen a tulajdonjoga az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzésre került, míg a felépítmény műszaki tartalmának hiányosságai nem köthetők össze a panaszolt ügyvéd tevékenységével. Minderre tekintettel a panaszolt ügyvéd 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, azonban a fegyelmi vétség kisebb súlyú, ezért az előzetes vizsgálati eljárást a fegyelmi biztos megszüntette és a panaszolt ügyvédet figyelmeztetésben részesítette.
1.5. A bejelentő a megszüntető határozattal szemben kifogással élt, ennek helyt adva a Magyar Ügyvédi Kamara országos vezető fegyelmi főbiztosa 2021.10.20. napján kelt V/409/2021 szám alatti döntésével a Pest Megyei Ügyvédi Kamara eljáró fegyelmi biztosát kötelezte fegyelmi eljárás kezdeményezésére. Álláspontja szerint az adásvételi szerződés a felépítményre nézve semmilyen konkrét kötelezettséget nem tartalmaz az eladót illetően, a vevő érdekei a szerződésben nem kerültek megfelelően rögzítésre és nem szerepel az adásvételi szerződésben szankció az eladói késedelem, hibás teljesítés esetére. Kiemelte az országos vezető fegyelmi főbiztos, hogy az együttműködési megállapodás tartalmaz műszaki paramétereket a felépítendő ingatlan vonatkozásában, azonban ez - álláspontja szerint - nem pótolja az adásvételi szerződés azon hiányosságát, amely a vevői jogvédelemre vonatkozik.
1.6. Az 1.5. pontban írtakra figyelemmel 2022.01.13. napján a fegyelmi biztos a 2021. 07.12. napján kelt előzetes vizsgálatot megszüntető határozatot visszavonta, fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, és indítványozta, hogy fegyelmi vétség elkövetésére tekintettel a panaszolt ügyvéddel szemben a 2017. évi LXXVIII. tv. 108. § a) pontjában meghatározott írásbeli megrovás büntetést alkalmazzon a Fegyelmi Tanács, továbbá kötelezze eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. MÜK szabályzat (a továbbiakban: FE) 40.2 pontja szerinti 80.000 Ft összegű kamarai költségátalány megfizetésére az Üttv. 109. § (3) bekezdése szerint.
2.1. A Fegyelmi Tanács 2022. 05. 06. napon tárgyalást tartott. Eljárás alá vont ügyvéd szóbeli nyilatkozatában lényegében az írásban előadottakat tartotta fenn. Ismételten előadta, hogy a panaszt megalapozatlannak tartja. A panaszos sem műszaki, sem gazdasági kérdésekről vele nem tárgyalt, ezekben a kérdésekben az eladó cég ügyvezetője döntött. Továbbra is fenntartotta azt a nyilatkozatát, miszerint a panaszos tudott az ügyvezetővel való rokoni kapcsolatáról. Őt, mint az eladó cég képviselőjét kereste meg a panaszos. A konzultációt követően adott az adásvételi szerződés elkészítésére megbízást. Előadta, hogy az adásvételi szerződést, az együttműködési megállapodást és egyéb iratokat az aláírást megelőzően megküldte panaszos részére. Tudomása van arról, hogy a szerződés megkötését megelőzően a panaszos több alkalommal kint járt az építkezésen, az ingatlant a szerződés aláírását megelőzően többször megtekintette, szinte volt olyan időszak, amikor naponta bejárt az építési területre.
2.2. A panaszos személyes előadásában fenntartotta az írásbeli panaszában írtakat. A fegyelmi iratokhoz csatolt hirdetés tartalmával kapcsolatban előadta, hogy miután már eltelt 2 év, nem tud biztosan nyilatkozni arra vonatkozóan, hogy ugyanaz a szövegű hirdetés jelent-e meg, mint ami részére felmutatásra került. Azt viszont biztosan tudja, hogy a műszaki tartalmat illetően az adásvételi szerződés aláírásakor több pontban is a hirdetéshez képest a készültségi fok más volt, pl. nem volt szivattyú, álmennyezet és nem volt az ingatlan zéró energia igényű. A panaszos előadta, hogy a szerződés aláírásakor a szerződő feleken és okiratszerkesztő ügyvéden kívül a tanúként megjelent .... volt jelen. Az aláíráskor már az adásvételi szerződésben semmiféle módosítás nem került rögzítésre, kérdésre előadta továbbá, hogy az adásvételi szerződés aláírását megelőzően az ingatlant megtekintette. Előadta, hogy álláspontja szerint hibás teljesítés történt a kivitelezés során.
.... tanú az okiratszerkesztő ügyvéd irodavezetője volt. Előadta, hogy jelen esetben, mint ahogy minden más alkalommal is valamennyi tervezetet az aláírás előtt megküldtek a panaszos részére, az irodai gyakorlat szerint ezt követően történt az aláírás. Előadta, hogy a panaszolt ügyvéd családi kapcsolatairól is beszélt a panaszossal, melyek az ingatlant érintették.
2.3. A 2022. 05.20 napi tárgyaláson panaszolt ügyvéd nem jelent meg, a fegyelmi biztos a végindítványát akként tartotta fenn, hogy az írásbeli indítványban írtakat módosította, eszerint a panaszbeadványban az összeférhetetlenségére vonatkozó bejelentést megalapozatlannak találta, mivel a bizonyítási eljárás eredményeképpen megállapítást nyert, hogy a bejelentő tudomással bírt a megbízási szerződés idején arról, hogy eljárás alá vont ügyvéd az eladó gazdasági társaság jogi képviselője és egyben az egyik ügyvezető hozzátartozója. Továbbra is fenntartotta ugyanakkor az indítványnak azon részét, hogy eljárás alá vont ügyvéd által szerkesztett adásvételi szerződésben a vevői érdekek nincsenek biztosítva és nem nyert bizonyítást az, hogy az ügylet esetleges kockázatairól a vevő tájékoztatást kapott. E körben hivatkozott az Üttv. 42. § (6) bekezdésére, valamint az ÜSZ 5.14 pontjára. Indítványozta, hogy a panaszolt ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § a) pontjában meghatározott írásbeli megrovás büntetést alkalmazzon a Fegyelmi Tanács. Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. MÜK szabályzat 40.2 pontja szerinti 80.000 Ft összegű kamarai költségátalány megfizetésére kötelezze.
A lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként és a rendelkezésre álló okiratok és iratok alapján a Fegyelmi Tanács az alábbiakat állapította meg:
3.1. Tényként állapítható meg, hogy a panaszos és ..., mint vevők valamint a .... Kft. eladó között adásvételi szerződés jött létre az ...belterület ... hrsz. alatt felvett ingatlanra 2019. 12. 20. napján. Az adásvételi szerződés 5. - 6. pontja rögzítette a vételárat, a kifizetés módját illetve határidejét, mely legkésőbb 2020.06.20. napja volt, a birtokátruházással egyidejűleg (szerződés 18. pontja). A vételár 59.900.000 Ft volt, melyből 52.500.000 Ft-ot fizettek meg a Vevők 2019. 12. 21. napján, míg a fennmaradó 7.400.000 Ft vételár hátralékot a fenti végső határidőig vállalták teljesíteni, figyelemmel arra, hogy annak forrása részben lakás-takarékpénztári megtakarítás, részben CSOK volt. Az adásvételi szerződést annak aláírását követően két alkalommal módosították a felek: a 2020.04.29. napi a vételár hátralék forrásai és a fizetési határidő módosítását rögzítette 2020. 08.29. végső teljesítési határidővel, a 2020.05.11. napi módosítás pedig az ÁFA tartalom módosítását rögzítette 27% mértékre a vételárhátralékra vetítetten.
Mind a panaszolt ügyvéd, mind a panaszos előadta, hogy az adásvételi szerződés megkötését megelőzően a Vevők, így a panaszos is több alkalommal megtekintették az ingatlant, ennek alapján a szerződés 3. pontja rögzíti: „Vevők az ingatlant megtekintették, annak jelenlegi jogi, műszaki és esztétikai állapotával, állagával teljes mértékben tisztában vannak”. A szerződés rögzítette, hogy a vételár 5% mértékű ÁFÁ-t tartalmaz, rögzítette továbbá, hogy amennyiben az értékesítésre kiható ÁFA változás történik a tulajdonjog bejegyzéséig, úgy az ÁFA változással összefüggő többlet költség az Eladó terhe. A szerződés tartalmazza, hogy az ügylet az eladó által 100% mértékben megépített lakóházas ingatlanra vonatkozik, melyet az eladó, mint gazdálkodó szervezet természetes személy részére történő első értékesítésre hoz létre (szerződés 4-5. pontjai). A szerződés vevői késedelem esetére póthatáridő rögzítése mellett kötbérre vonatkozó jogosultságot rögzít az eladó javára, a kötbér számszerű összege és érvényesítési időtartama megjelölése nélkül (szerződés 10. pontja). Az adásvételi szerződés mellékletét képező együttműködési megállapodás a kivitelezés műszaki paramétereit rögzítette.
3.2. A panaszolt ügyvéd és a panaszos egyezően adták elő, hogy az Eladó 2019.12. hóban megjelentetett hirdetésére jelentkeztek a Vevők, így a panaszos is. A Fegyelmi Tanács az iratokhoz csatolt hirdetés szövegét valónak fogadta el megjegyezve azt, hogy a hirdetés rögzítette a felépítmény 2019. 12. havi készültségi fokát, továbbá azt is, hogy vagy a meglévő szerkezetkész állapotban kerül sor az értékesítésre, vagy kulcsrakész kivitelezésben. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a hirdetés szövegében szereplő műszaki paraméterek a végső, kulcsrakész kivitelezés műszaki tartalmát is rögzítik, így különös tekintettel a hőszivattyúra, fürdőszoba, WC helyiségek számára, mely készültséget egyébként a kulcsrakész kivitelezés körében teljesített is az Eladó, ezek hiányára a panaszos nem hivatkozott. A hirdetés rögzítette azt, hogy a feltüntetett vételár csak 2019 évi tranzakcióra - mely az általános felfogás szerint a pénzügyi teljesítést jelenti - vonatkozik. A rendelkezésre álló iratokból az is megállapítható, hogy mivel 2019 évben a teljes vételár nem került kiegyenlítésre, a hátralékos vételárat az ÁFA szabályok változása miatt már 27% mértékű ÁFA terhelte, mely az Eladó fizetési kötelezettségét jelentette, ezt az Eladó teljesítette és a szerződésben foglaltaknak megfelelően a vevőre nem hárította át. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján pedig a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az is tényként megállapítható, hogy a panaszosnak az Eladó ügyvezetője és a panaszolt ügyvéd közötti rokoni kapcsolatról tudomása volt.
3.3. Megállapítható, hogy az adásvételi szerződés és mellékletei aláírását megelőzően az okiratokat előzetesen a panaszos kézhez kapta, a szerződést jogi szakértővel is megnézette, aki egyedül az eladói esetleges késedelem esetére kikötött kötbért hiányolta. Felek a körben is egyezően nyilatkoztak, hogy a szerződés aláírását megelőzően a panaszos az ingatlant többször is megtekintette. A szerződés módosításban foglaltak szerint a hitelintézet a vevők részére a CSOK hitelt és CSOK összeget folyósította. A szerződés teljesedésbe ment.
3.4. Az adásvételi szerződés 19. pontja rögzíti többek között: „Jelen szerződést ellenjegyző és szerkesztő ügyvéd szerződő felek számára a jelen szerződésben foglalt jogügylet valamennyi lehetséges kockázati tényezőjét részletesen feltárta.”
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállás alapján a fegyelmi biztos fegyelmi felelősség megállapítására és büntetés kiszabására vonatkozó indítványát nem találta alaposnak.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontja szerint:
Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 1. § (3) bek. szerint:
Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Üttv. 42. § (1) Az ügyvéd ..... az ügyfél jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.
(3) Az ügyvéd .... köteles megtagadni az okiratszerkesztést, ha az akaratnyilvánítás jogszabályba ütközik vagy jogszabály megkerülésére irányul.
(4) Az okiratszerkesztés során az ügyvéd úgy jár el, hogy az ügyfél kinyilvánított akarata - az Alaptörvény, a jogszabályok, az Európai Unió kötelező erővel bíró jogi aktusainak keretei között - az ügyfél érdekeinek megfelelő, továbbá joghatás kiváltására alkalmas legyen.
(5) Az ügyvéd az ügyfél által előadott tényeket teljes körűnek, pontosnak és valónak fogadhatja el, azonban a (3) bekezdésben meghatározott követelmény érvényesülése érdekében tájékoztatnia kell az ügyfelet arról, ha az ügyvédtől elvárható gondosság mellett az ügyfél által előadott tények teljes körűségével, pontosságával vagy valóságával kapcsolatban kétsége merült fel.
(6) Az ügyvéd köteles az ügyfelet tájékoztatni a jogügylettel kapcsolatos esetleges jogi kockázatokról.
4.1. Tekintettel arra, hogy a fegyelmi biztos végindítványában az összeférhetetlenségre vonatkozó fegyelmi felelősségre vonást már nem tartotta fenn, a Fegyelmi Tanácsnak abban a körben kellett állást foglalnia, hogy a panaszos és az Eladó között a panaszolt ügyvéd által készített adásvételi szerződés az Eladó javára egyoldalú-e illetve tartalmaz-e a Vevő terhére hátrányos rendelkezést, etikátlan vagy szabálytalan-e, mely a panaszolt ügyvéd okiratszerkesztő tevékenységével kapcsolatban fegyelmi felelősség megállapítását tenné lehetővé.
4.2. A Fegyelmi Tanács álláspontja az, hogy az adásvételi szerződés, annak mellékletei illetve a szerződés módosításai során panaszolt ügyvéd az okiratszerkesztés és tájékoztatás szabályait nem szegte meg, így fegyelmi vétséget sem valósított meg.
4.3. A hatályos rendelkezések szerint, amit jogszabály nem tilt, abban a szerződő felek megállapodhatnak: bármely szerződés, így a jelen eljárás tárgyát képező adásvételi szerződés tartalmát tehát a fenti korlát mellett a felek szabad megállapodásuk szerint határozhatják meg. A szabad megállapodás a szerződés bármely elemére vonatkozhat, így a fizetés módja, ütemezése, határideje stb. vonatkozásában is érvényesül. Fentiek alapján a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint nincs semmiféle olyan tiltó jogszabályi rendelkezés, mely adásvételi szerződés esetén a panaszos által hivatkozott előre fizetést tiltaná. Adott esetben a panaszosnak kellett azt felmérnie, hogy az általa megtekintett és adott kiviteli fázisban lévő épületre milyen nagyságrendű összeget fizet meg.
Ténykérdés, hogy az eladási hirdetés megjelenése és az adásvételi szerződés aláírása között hosszú idő nem állt rendelkezésre a panaszos részére, hogy döntést hozzon az adásvételre vonatkozóan, ugyanakkor ezt a kockázatot a panaszos maga vállalta, amikor a szerződést aláírta, annak tartalmát elfogadta. A panaszosnak fel kellett mérnie a jogügylet lebonyolítására nyitva álló rövid idővel járó esetleges kockázatot, valamint azt, hogy ha 2020 évben köt szerződést, a jogszabály változás miatt megnövekedett ÁFA összegének kifizetése milyen anyagi terhet jelent a részére. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a gyors döntés és rövid idő rendelkezésre állása ellenére a panaszosnak mindenképpen volt elegendő ideje arra, hogy a jogügyletet átgondolja, az ingatlant többször is megtekintette, ebben az Eladó őt nem akadályozta semmilyen módon, így arra is lehetett volna lehetősége, hogy saját maga szemrevételezésén túl adott esetben műszaki képesítésű harmadik személyt is felkérjen a műszaki állapot és tartalom ellenőrzésére. Ezt a lehetőséget a panaszos nem vette igénybe, ennek kockázata mindenképpen őt terheli, de e körben jegyzi meg a Fegyelmi Tanács, hogy a fegyelmi eljárás nem irányulhat az ingatlan adásvétel eladójával szembeni esetleges hibás teljesítéssel kapcsolatos igénye tárgyalására, a fegyelmi eljárás csak és kizárólag arra vonatkozhat és vonatkozik, hogy az okirat készítéssel összefüggésben a panaszolt ügyvédet terheli- e fegyelmi felelősség vagy sem.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint, mivel az ingatlant a panaszos megtekintett és ismert állapotban vette meg, hibás teljesítéssel kapcsolatos igény az okiratszerkesztő ügyvéddel szemben az ügyvédi felelősség körében nem érvényesíthető. A hibás teljesítéssel összefüggésben megjegyzi még a Fegyelmi Tanács, hogy jogszabály rendezi az új építésű lakásokra vonatkozó jótállási feltételeket - a lakásépítéssel kapcsolatos kötelező jótállásról szóló 181/2003. (XI. 5.) Korm. rendelet -, a szavatosság körében a Ptk. rendelkezései az irányadóak, mely jogszabályok a szerződésben való külön feltüntetés nélkül is érvényesülnek.
4.4. A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a Fegyelmi Tanács kétség nélkül tudja megállapítani, hogy az aláírást megelőzően az okiratokat előzetesen a panaszos kézhez kapta, annak áttanulmányozására lehetősége volt. E körben külön kiemeli a Fegyelmi Tanács, hogy a szerződést jogi szakértővel is megnézette a panaszos, aki egyedül az eladói esetleges késedelme esetére kikötött kötbért hiányolta. Az a körülmény, hogy kötbér a szerződésben a vevő javára megjelölve nem lett, a panaszolt ügyvéd terhére fegyelmi vétség elkövetését nem alapozza meg, az eladó javára kikötött kötbér pedig számszaki és időtartam megjelölés hiányában a szerződésben súlytalan, mivel igény érvényesítésre alapot nem ad. A lakóházas felépítményt egyébként szerződés szerint az eladó birtokba adta, tulajdonjoga is bejegyzésre került.
4.5. A Fegyelmi Tanács nem osztja a panaszos azon előadását sem, miszerint az adott esetben nem adásvételi, hanem kivitelezési szerződést kellett volna kötni. Az adásvételi szerződés megkötése időpontjában hatályos CSOK jogszabály - 16/2016. (II. 10.) Korm. rendelet 18. §, 37. §, az új lakások építéséhez, vásárlásához kapcsolódó lakáscélú támogatásról - egyértelműen tartalmazta és rögzítette a CSOK folyósításának feltételrendszerét, mely új építésű lakás ingatlanok tekintetében az ingatlan illetve felépítmény végleges elkészültét igazoló jogi dokumentum, hatósági bizonyítvány csatolását tette kötelezővé. A legkedvezőbb jogi konstrukció a panaszos részére a panaszolt ügyvéd által szerkesztett adásvételi szerződés szerinti jogi konstrukció volt (adásvételi szerződés 4-5. pontjai) a kedvezményes 5% mértékű ÁFA és a CSOK folyósításához, gazdálkodó szervezet eladó természetes személy részére történő lakás ingatlan első alkalommal történő értékesítéseként.
4.6. A lefolytatott bizonyítás során az is kétség nélkül megállapítható, hogy az eredetileg egy összegű, 2019 évi fizetési konstrukcióval szemben a panaszos kérésére került megszövegezésre az adásvételi szerződésben a fizetési határidő éppen a CSOK igénylése okán, mely a 7.400.000 Ft vételárhátralék tekintetében az eladóra már 27% mértékű ÁFA fizetést jelentett, így az eladó terhére a különbözeti 22% ÁFA jelentkezett. Ugyanakkor a panaszos állami támogatást és a piaci kamatozású hitelhez képest jóval alacsonyabb kamatterhet jelentő CSOK hitelt tudott igénybe venni, saját megtakarítását nem kellett felhasználnia, míg az eladó oldalán jelentkezett a különbözeti ÁFA összeg valamint jóval 2019 12. hónapot követően kapta csak meg a hátralékos vételárat.
4.7. A jelen határozat III.3.4. pontjában hivatkozottak alapján pedig a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a jogügylettel összefüggésben panaszolt ügyvéd a tájékoztatási kötelezettségének eleget tett.
A fentiekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács nem látott alapot az eljárás alá vont személy fegyelmi felelőssége megállapítására, így az Üttv. 131. § (3) bek. b) pontja alapján a fegyelmi eljárást megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget az új FESZ 40.6. pontja alapján a Pest Megyei Ügyvédi Kamara viseli. A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. § (1) bekezdése teszi lehetővé.
A határozat 2022. 07. 05. napján jogerős és végrehajtható.