Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/058/2021. határozata

az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa dr. (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának 2021. szeptember 17. napján F.15/2021. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. május 16. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsának F.15/2021. sz. határozatát helybenhagyja.

Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási átalányköltséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Pest Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

I. Tényállás

[1] Dr. (...) ügyvéd ellen az (...) Pénzügyi Zrt. képviseletében eljáró dr. (...) igazgatósági tag bejelentése alapján indult fegyelmi eljárás.

[2] Bejelentő a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához 2021. február 4. napján érkezett bejelentésében kifogásolta eljárás alá vont ügyvéd tevékenységét.

Bejelentő bejelentésében előadta, hogy az általa képviselt társaság az XY1 Kft. jogutódja, mely társaságnak követelése keletkezett a korábbiakban a XY2 Kft. f.a. (korábbi nevén (...) Ingatlanforgalmazó Kft.) kötelezettel szemben. A követelés alapjául a 2011. július 21-én kelt megállapodás elnevezésű okiratból eredően és mint jogutód kívánta érvényesíteni a követelést. Bejelentő bejelentéséhez mellékelte a Budapesten, 2020. március 26. napján kelt és a (...) Pénzügyi Tanácsadó Kft., mint felszámoló felé írott levelét, melyből megállapítható, hogy az XY1 Kft. engedményezte követelését az (...) Pénzügyi Zrt.-re.

Mellékelte továbbá a Gödöllőn, 2011. július 21. napján kelt és eljárás alá vont ügyvéd által ellenjegyzett megállapodás elnevezésű okiratot, mely az XY1. Kft., mint kölcsönadó, másrészről a (...) Ingatlanforgalmazó Kft., mint kölcsönvevő között köttetett.

[3] A megállapodás elnevezésű okirat szerint a (...) Ingatlanforgalmazó Kft. 2008. augusztus 15. napján a (...) Bank Zrt. pénzintézettől hitelt vett fel, melynek során készfizető kezességet az XY1 Kft. vállalta. Rögzítette a szerződés, hogy mivel a (...) Ingatlanforgalmazó Kft. nem volt képes a szerződés szerinti feltételek alapján a kölcsönt fizetni, így a készfizető kezesség előtérbe került, tehát az XY1 Kft. volt kényszerülve arra, hogy a hitelintézetnek a törlesztőrészleteket megfizesse.

Az okirat rögzíti, hogy az XY1 Kft. kölcsön ad a (...) Ingatlanforgalmazó Kft. részére 49.140.228 Ft összeget hitel címén, melyből a (...) Ingatlanforgalmazó Kft. kifizeti tartozását a hitelező pénzintézet felé.

Ugyanezen okiratban megállapodtak szerződő felek abban, hogy az XY1 Kft. által nyújtott kölcsön visszafizetésének biztosítékául a (...) Ingatlanforgalmazó Kft. tulajdonában lévő gödöllői (...)., (...)., (...)., (...). és (...). helyrajzi számú ingatlanok tulajdonjogát a tulajdonos fedezetül kínálja, melyet az XY1. Kft. elfogad. Rögzíti az okirat, hogy eljárás alá vont ügyvédnél letétbe helyezik a tulajdonjog XY1 Kft. nevére és javára történő bejegyzéshez szükséges nyilatkozatokat abból a célból, hogy az esetleges fizetés elmaradása esetén a fent felsorolt ingatlanok tulajdonjogát az XY1 Kft. megszerezze.

[4] Bejelentő csatolta a 2020. március 16-án kelt „adásvételi szerződés követelés tulajdonjogának átruházására” elnevezésű okiratot, mely az XY1 Kft., mint eladó és az (...) Pénzügyi Zrt., mint vevő között jött létre.

Ezen szerződésben szerződő felek rögzítették, hogy az XY1 Kft.-nek a XY2 Kft. f.a. adóssal szemben a felszámolási eljárás során bejelentett és visszaigazolt hitelezői igénye van, amely szerint 2018. november 7. napján 29.557.283 Ft-ban megállapított „D” kategóriás követelés, 200.000 Ft „F” kategóriás és 1.310.668 Ft „G” kategóriás követelés áll fenn. A szerződés rögzíti az előzőekben megjelölt követelések adásvételét, illetve, hogy az eladó, mint engedményező a vevőre, mint engedményesre engedményezi a fenti követeléseket.

[5] Bejelentő mellékelte továbbá a 2020. október 13. napján kelt és eljárás alá vont ügyvédnek címzett levelét, melyben felvilágosítást kért eljárás alá vont ügyvédtől, hogy a korábban az XY1 Kft. javára letétbe helyezett tulajdonjog bejegyzési engedélyek jelenleg is letétben vannak-e, illetve amennyiben nem, úgy mikor és mi történt az iratokkal. Ezen leveléhez mellékelte az előzőekben már megjelölt jogutódlási nyilatkozatot.

Csatolta továbbá a 2020. október 30. napján eljárás alá vont ügyvéd által írott válaszlevelet, melyben eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi titokra történő hivatkozással megtagadta az adatszolgáltatási kérelmet, illetve tájékoztatja bejelentőt, hogy annak nem tud eleget tenni.

[6] Az előzetes fegyelmi vizsgálat elrendelését követően az előzőekben már hivatkozott időpontban eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő.

Igazoló jelentésében azon jogi álláspontját fejtette ki, hogy az általa ismert szakmai és jogszabályi ismeretben nem volt lehetősége a bejelentőnek érdemi választ adni.

Előadta, hogy a bejelentő által történt megkeresésben foglaltak alapján a hivatkozott szerződésben érintett korábbi ügyvezetőket felkereste és kérte, hogy az ügy kapcsán jelenjenek meg ügyvédi irodájában 2020. október 30. napján. Ezen megbeszélésen nyilatkoztatta a feleket, hogy hozzájárulnak-e ahhoz, hogy a panaszos kérésének eleget téve megküldje a kért iratokat, melyre kategorikus nemleges választ kapott. Ezek alapján készítette el a bejelentőnek küldött válaszlevelét.

Igazoló jelentéséhez mellékelte a 2020. október 30. napján kelt és (...), valamint (...) által aláírt tényvázlat elnevezésű okiratot.

A tényvázlat elnevezésű okiraton (...) és (...) személyi adatai nem kerültek kitöltésre, illetve ezen okiratban nyilatkozott a két korábbi ügyvezető a tekintetben, hogy megtiltják a megállapodás kapcsán minden irat, melléklet kiadását a bejelentő társaság részére.

[7] Az előzetes vizsgálat során az eljárás alá vont ügyvéd végig fenntartotta álláspontját, kijelentette, hogy biztosan jogszabályt sértene, ha a tiltó nyilatkozatok után kiadná a kért iratokat.

Csatolta a 2011. július 21. napján kelt és általa ellenjegyzett letéti szerződést. Ezen okiratból megállapítható, hogy az XY1 Kft., mint kölcsönadó szerepel a letéti szerződésben, a (...)

Ingatlanforgalmazó Kft. pedig kölcsönvevőként. A letéti szerződésben rögzítésre került, hogy szerződő felek 2021. július 21. napján megállapodást kötöttek egymással 49.140.258 Ft kölcsönéről, melynek célja, hogy kölcsönvevő a (...) Bank Zrt.-től felvett hitelt visszafizesse.

Rögzítésre került, hogy az előzőekben már felsorolt gödöllői ingatlanok tulajdonjogának kölcsönadó társaság nevére és javára történő bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatokat eljárás alá vont ügyvédnél letétbe helyezik.

[8] Az eljárás során tisztázódott, hogy (...), (...), és az okiratszerkesztő ügyvéd, dr. (...) közeli hozzátartozók, a panaszlott ügyvéd a szerződő felek gyermeke.

II. Az első fokú fegyelmi tanács határozata

[9] A Pest Megyei Ügyvédi Kamara Regionális Fegyelmi Tanácsa a dr. (...) ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. június 4. napján tárgyaláson kívül hozott határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elkövette az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget, ezért vele szemben az Üttv. 108. § a) pontja szerint írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabott ki.

A Fegyelmi Tanács kötelezte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 (harminc) napon belül 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint átalányköltséget fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába.

[10] A Fegyelmi Tanács az indokolásban hivatkozott a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényre, a Ptk. 6:193. §-ban foglaltakra, amely szerint az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 3.7. d) pontja szerint az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult az ügyfél jogutódja.

Ennek alapján a Fegyelmi Tanács megállapította, hogy a bejelentő az XY1 Kft jogutóda, és az eljárás alá vont ügyvéd megalapozatlanul tagadta meg a tájékoztatás adását, alaptalanul hivatkozott az ügyvédi titokra az igazolt jogutóddal, vagyis az engedményessel szemben.

Az eljárás alá vont ügyvéd a kellő tájékoztatás megtagadásával elkövette az Üttv. 107. § a) pontja szerinti fegyelmi vétséget. Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szünetelő, vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag, vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában meghatározott kötelezettségét szándékosan, vagy gondatlanságból megszegi.

[11] A Fegyelmi Tanács az eljárás során nem értékelte, hogy a felek és az eljárás alá vont ügyvéd közeli hozzátartozók és az iratok kiadásának megtagadásával az ügyvéd saját javára jutott anyagi előnyhöz.

III. A fellebbezés

[12] A határozattal szemben az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezett és kérte, hogy a másodfokon eljáró fegyelmi tanács változtassa meg a kifogásolt határozatban leírtakat úgy, hogy a fegyelmi felelősség alól őt mentsék fel.

Fellebbezésében a tényállást nem vitatta. Hivatkozott azonban arra, hogy a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 3.7. pontja értelmében az ügyvédi titokról az ügyfél az, aki rendelkezni jogosult, mely ezen esetben és az ő értelmezése szerint nem lehet a bejelentő, hiszen ezen státusszal az ügyvéddel történő jogviszonyban soha nem rendelkezett, ellentétben a már az eredetileg szerződő gazdasági társaságok korábbi ügyvezetőivel, akiket megnyilatkoztatott, nyilatkozataikról tényvázlatot vett fel.

Hivatkozott arra is, hogy gondatlanul egészen biztosan nem követhette el fegyelemsértést, ha igen, úgy azt csak szándékosan tehette volna, mellyel kapcsolatban az szolgálhat mentségére, hogy a helyzetet adott jogszabályok alapján tévesen értelmezte, mely téves értelmezés szerinte kizárja a fegyelmi felelősségét.

[13] Az országos fegyelmi főbiztos a határozat helybenhagyását indítványozta.

IV. A másodfokú fegyelmi tanács határozata és annak indokai.

[14] A másodfokú fegyelmi tanács az ügyben 2022. április 11. napján tartott tárgyaláson további bizonyítékok becsatolására kérte fel a panaszlott ügyvédet. Elsősorban arra kért nyilatkozatot, hogy az eljárás tárgyát képező letét hogyan és miként szűnt meg.

A panaszlott ügyvéd ismételten csak a korábban már becsatolt letéti szerződést, és a letétbe vett okiratot küldte meg. A 2022. év május 16 napján tartott folytatólagos tárgyaláson előadta, hogy a letét megszüntetésével kapcsolatban csak elektronikus levelezés volt, más okirat nem készült. Az elektronikus levelezést nem tudta csatolni, mert az e-mail cím, amelyen leveleztek, már nem létezik, az új címemet annak idején be is jelentette a kamarának.

[15] A másodfokú fegyelmi tanács egyetértett az első fokú fegyelmi tanács érvelésével, miszerint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 3.7. d) pontja szerint az ügyvédi titokról rendelkezni jogosult az ügyfél jogutódja.

Mivel a Ptk. 6:193. § szerint az engedményezés az engedményező és az engedményes szerződése, amellyel az engedményes az engedményező helyébe lép, az (...) Pénzügyi Zrt minden kétséget kizáróan az XY1 Kft jogutóda volt, az ügyvéd jogellenesen tagadta meg az okirat kiadását az (...) Pénzügyi Zrt. részére.

Alaptalan az a hivatkozás, hogy neki az (...) Pénzügyi Zrt.-vel nem volt megbízási viszonya, hiszen az nem további ügyvédi tevékenységet kért tőle, hanem csak az őt jogosan megillető okiratok kiadását.

[16] Alaptalanul hivatkozott a panaszlott ügyvéd arra is, hogy ő egy úgynevezett atipikus letéti szerződést készített, amelyre sajátos szabályok vonatkoznak.

A másodfokú fegyelmi tanács szükségesnek tartja leszögezni, hogy atipikus ügyvédi letéti szerződés nem létezhet. Az ügyvédek kizárólag a letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat szerinti teljesítési, őrzési és költségletéti szerződés köthetnek, és azokat is csak a szabályzatban meghatározott feltételekkel.

Az ügyvéd által készített letéti szerződés 2. pontja szerint a letétet 2026. június 16. napja előtt csak a felek közös kérelmére lehetett volna kiadni, de iratok hiányában nem volt megállapítható, hogy ezt a rendelkezést az ügyvéd megtartotta-e.

Nem volt megállapítható az sem, hogy az ügyvéd eleget tett-e a szabályzat 7.1. pontja szerinti, a letétek nyilvántartására vonatkozó szabályoknak.

[17] Sajnálattal állapította meg a másodfokú fegyelmi tanács, hogy az első fokú eljárásban nem vizsgálták az ügyvéd és a vele szerződő felek közötti rokoni kapcsolatot, és nem értékelték azt, hogy ilyen esetben az ügyvédnek még inkább ügyelnie kellene arra, hogy az ügyet pártatlanul, a felek és egyéb érdekeltek törvényes jogaira figyelemmel intézze.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat nem zárja ki azt, hogy az ügyvéd a rokona részére is végezzen ügyvédi tevékenységet, de néhány szabály betartására - éppen a rokoni kapcsolatok megléte miatt fokozottan kellene ügyelnie.

Ilyen szabálynak tekinti a másodfokú fegyelmi tanács pl. a szabályzat 2.4. pontját (Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.) A 4.1. pontját (Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merülhessen fel az összeférhetetlenség bármely formájának.) A szabályzat 5.8. pont b) pontját (ügyfelével a megbízási jogviszony fennállása alatt saját maga, illetve a

Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója javára a megbízás tárgyára vonatkozóan vagy a megbízással kapcsolatban - ügyvédi megbízási díj-megállapodás kivételével - jogügyletet csak az illetékes területi ügyvédi kamara elnökének a hozzájárulása után köthet.)

Mivel a 16-17. pontokban írt magatartással kapcsolatban előzetes vizsgálat nem volt, azokban fegyelmi eljárást nem kezdeményeztek, a másodfokú fegyelmi tanács a büntetés mértékét - súlyosításra irányuló fellebbezés hiányában - nem változtatta meg, de szükségesnek tartotta az ezekkel kapcsolatos véleményét írásban is rögzíteni.

A másodfokú fegyelmi tanács határozatát az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. 138. § (1) bekezdés c) pontjában írtak alapján hozta meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7 pontja és 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai általány költség megfizetésére kötelezte a másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet.

[18] A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...).

A határozat jogerős és 2022. július 8. napján végrehajtható.


  Vissza az oldal tetejére