Magyar

 

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F/59/2021. határozata

irodagondnokkal való együttműködésről

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke által kijelölt (...) fegyelmi tanácsa dr. (...) eljárás alá vont személy ellen az F/59/2021. számú fegyelmi eljárásban 2022. (...). napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta alábbi határozatát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében dr. (...) (szül.: ...., an.: ...) eljárás alá vont személy felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § a) pontja értelmében

„írásbeli megrovás”

büntetést szab ki.

Az eljárás alá vont személy a 1 rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan, és 1 rendbeli fegyelmi vétséget gondatlanul követte el.

A fegyelmi tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 4.2. a) pontja értelmében a felmerül kamarai átalányköltséget 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer Forint összegben állapítja meg, amely összeg teljes egészének megtérítésére kötelezi a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt.

Az átalányköltséget eljárás alá vont személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a (...) Megyei Ügyvédi Kamarának pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással a (...) pénzintézetnél vezetett (...) számú bankszámlára.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont személy, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

Dr. (...) ügyvéd, kirendelt irodagondnok 2021. (...) keltezéssel tájékoztatást nyújtott be a (...) Megyei Ügyvédi Kamarához. A tájékoztatás szerint az Ügyvédi Kamara korábbi kirendelése alapján dr. (...) ügyvéd látja el dr. (...) egyéni ügyvéd irodagondnoki teendőit.

Eljárása azonban az együttműködésre kötelezett gondokolt ügyvéd magatartása folytán nem vezetett eredményre. A gondnokolt ügyvéd nem biztosította az irodagondnok számára az irodahelyiségébe való bejutást, nem bocsátotta rendelkezésére a folyamatban lévő ügyek iratait. Az Ügyvédi Kamara elnöke a tájékoztatás alapján fegyelmi vétség elkövetésének gyanúja miatt 2021. (...) napján az előzetes vizsgálat elrendelését javasolta.

Előzetes vizsgálat:

Vezető fegyelmi biztos 2021. (...) napján előzetes vizsgálat lefolytatását rendelte el, amelyről panaszolt ügyvéd értesítésre került azzal a felhívással, hogy az ügyben keletkezett iratokat 8 napon belül köteles, míg nyilatkozatát jogosult az Ügyvédi Kamara részére megküldeni.

Panaszolt ügyvéd az értesítést nem vette át, a kézbesítés meghiúsulásának időpontja 2021. (...) napja volt.

A vezető fegyelmi biztos a bejelentés figyelembevételével megállapított tényállás alapján 2022. (...) napján meghozott F/59/2021–3. számú határozatával panaszolt ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A három tagú fegyelmi tanács 2022. (...) napján tárgyalást tartott, melyen eljárás alá vont személy nem jelent meg, védekezést nem terjesztett elő, nyilatkozatot nem tett, iratot nem csatolt.

A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg.

A (...) Megyei Ügyvédi Kamara Elnöksége 2021. (...). napján hozott (...). számú határozatával eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységének gyakorlását 2021. (...) napjától 6 hónap időtartamra felfüggesztette. A határozatot fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajthatónak nyilvánította.

A határozat indoka az volt, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem rendelkezett az ügyvédi tevékenység folytatásához szükséges feltételekkel és a hiányosságokat felhívás ellenére sem szűntette meg.

A (...) Megyei Ügyvédi Kamara Elnöksége ugyanezen a napon hozott (...) számú határozatával eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi kamarai tagságát megszüntette, és a kamarai nyilvántartásból való törlését rendelte el.

A határozat indokai lényegében megegyeztek a tevékenység felfüggesztéséről szóló határozat indokaival.

A (...) Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke ugyanezen a napon hozott (...) számú határozatával az eljárás alá vont ügyvéd irodagondnokául 2021. (...) napjával dr. (...) (KASZ: ...) ügyvédet jelölte ki. A határozat fellebbezésre tekintet nélkül azonnal végrehajtható volt.

Az irodagondnok kijelölését indokolta, hogy eljárás alá vont ügyvéd helyettes ügyvéddel nem rendelkezett, ezért a folyamatban lévő ügyek intézése céljából az irodagondnok kijelölése szükségessé vált.

Dr. (...) – eljárás alá vont ügyvéd által nem cáfolt – tájékoztatása alapján megállapítható, hogy az irodagondnok 2021. (...)., majd (...) napján is több alkalommal eredménytelenül próbálta meg felvenni telefonon a kapcsolatot eljárás alá vont ügyvéddel. 2021. (...) napján délután eljárás alá vont ügyvéd fogadta az irodagondnok telefonhívását, amelynek során megállapodtak, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2021. (...) napján átadja a folyamatban lévő ügyek iratait az irodagondnoknak. A megállapodott napon azonban eljárás alá vont ügyvéd betegségre hivatkozva nem jelent meg a találkozón.

Az irodagondnok időközben felvette a kapcsolatot az eljárás alá vont ügyvéddel azonos székhellyel rendelkező dr. (...) ügyvéddel, aki arról tájékoztatta az irodagondnokot, hogy az eljárás alá vont ügyvéd székhelyeként bejelentett ingatlanban eljárás alá vont ügyvédnek irata nincs, ott már több, mint egy éve nem járt.

Az irodagondnok 2021. (...), és (...) napján telefonon ismételten megpróbálta felvenni a kapcsolatot eljárás alá vont ügyvéddel.

Eljárás alá vont ügyvéd 2021. (...) napján SMS üzenetben ígéretet tett arra, hogy következő nap keresni fogja az irodagondnokot, azonban ez nem történt meg, és az irodagondnok hívásait sem fogadta.

Végindítvány:

A vezető fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat az írásban előterjesztett tartalommal változatlanul – azok megismétlése nélkül – fenntartotta, mivel panaszolt ügyvéd fenti magatartásával álláspontja szerint egy rendbeli szándékos, folytatólagosan elkövetett és egy rendbeli legalább gondatlan fegyelmi vétséget valósított meg, amely szándékos magatartás az ügyvédi hivatás gyakorlása szabályainak többszörös megsértésével járt.

Ezen túlmenően a panaszolt ügyvéd a vonatkozó szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamarának az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatának átvételét, aminek következményeként az ügyre vonatkozó iratokat nem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére, amellyel egy rendbeli, legalább gondatlanul folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.

Fegyelmi tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi tanács a vezető fegyelmi biztos által előterjesztett végindítványnak helyt adott.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az 1. § (3) bekezdés szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

A 144. § (4) bekezdés alapján az ügyvédi kamara közhatalmi eljárásában az iratok kézbesítésére az általános közigazgatási rendtartásnak a kézbesítésre vonatkozó szabályait, valamint az Eüsztv. rendelkezéseit alkalmazni kell.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény 14. § (4) bekezdés c) pontja alapján a hivatalos elérhetőségre kézbesített küldemény kézbesítettnek minősül, ha a hivatalos elérhetőséget biztosító szolgáltató azt igazolja vissza, hogy a küldeményt a címzett kétszeri értesítése ellenére nem vette át, a második értesítés igazolásban feltüntetett időpontját követő ötödik munkanapon.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: etikai szabályzat) 12.1. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.

A 12.3. pont értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója – függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot – az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat – kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult – köteles becsatolni.

Az irodagondnokról szóló 7/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 3.8. pontja alapján az irodagondnokkal együttműködésre kötelezett ügyvéd köteles

a) biztosítani az irodagondnok számára az irodahelyiségbe való bejutást,

b) az irodagondnok rendelkezésére bocsátani a folyamatban lévő ügyek iratait,

c) megadni a szükséges hozzáférést a nyilvántartásaihoz,

d) megadni a fizetési számla és a letéti számla feletti rendelkezési jog gyakorlásához szükséges információkat.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 14.2. c) pontja értelmében a panaszolt ügyvédnek a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni.

A rögzített tényállás alapján megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem biztosította az irodagondnok számára az irodahelyiségébe való bejutást, nem bocsátotta rendelkezésére a folyamatban levő ügyek iratait, nem adta meg számára a nyilvántartásaihoz való hozzáférést, valamint a fizetési és a letéti számlája feletti rendelkezési jog gyakorlásához szükséges információkat. Az eljárás alá vont ügyvéd együttműködésének hiányában az irodagondnok tevékenysége gyakorlatilag teljes egészében meghiúsult.

Panaszolt ügyvéd fenti magatartásával 1 rendbeli, szándékos, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.

Ezen túlmenően panaszolt ügyvéd a vonatkozó és fent hivatkozott szabályzati rendelkezést megszegve elmulasztotta az Ügyvédi Kamarának az előzetes vizsgálati eljárás megindításáról szóló határozatának átvételét, és az ügyre vonatkozó iratokat sem küldte meg az Ügyvédi Kamara részére, amellyel 1 rendbeli, gondatlanul, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.

A fegyelmi tanács a rendelkezésre álló adatok alapján az eljárás alá vont személy felelősségének fentiek szerinti megállapítása alapján „írásbeli megrovás” fegyelmi büntetést szabott ki, valamint rendelkezett a Kamarai átalányköltség megfizetéséről. A határozat elleni jogorvoslatra történő kioktatást a határozat rendelkező része tartalmazza.

Ezen büntetéskiszabási körülmények alapján a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § a) pontja alapján az írásbeli megrovás fegyelmi büntetést látta megfelelőnek és az elkövetett összesen 2 fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak.

A határozat elleni jogorvoslat lehetőségét az Üttv. 135. §-a biztosítja.

Jogerős: 2022.04.08.