A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) fegyelmi ügyében, a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. szeptember 17. napján, F/43/2020-29. sz. alatt hozott határozata ellen, az eljárás alá vont volt ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán, 2022. január 26. napján tartott másodfokú fegyelmi tárgyaláson meghozta a következő
határozatot:
A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. szeptember 17. napján, F/43/2020-29. sz. alatt hozott határozatát megváltoztatja és a fegyelmi eljárást megszünteti.
Kötelezi a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamarát, fizessen meg a Magyar Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalány eljárási költséget.
A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.
A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.
I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete
Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során személyi körülményeiről nem nyilatkozott.
II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata
Eljárás alá vont ügyvéd (...) szám alatti székhelyét magába foglaló társasház egyes tulajdonostársai (a továbbiakban Bejelentők) 2020. október 5. napján panaszt terjesztettek elő a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamaránál eljárás alá vont ügyvéddel szemben az alábbiakat előadva:
(A) Bejelentők állítása szerint eljárás alá vont ügyvéd a tulajdonát képező ingatlan átalakítása során irodája kettő szellőző csövét úgy vezette át az épület födémén, hogy ahhoz nem kérte a tulajdonostársak hozzájárulását, így megszeget a Társasház Alapító Okiratát és Szervezeti és Működési Szabályzatát.
(B) A bejelentés szerint eljárás alá vont ügyvéd klímaberendezést helyezett el a Társasház közös tulajdonában álló helységben a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül.
(C) Kamerát helyezett el ingatlana bejárata mellett, a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül.
(D) Bejelentők előadták, hogy az egyik tulajdonostárs sikoltozást hallott eljárás alá vont ügyvéd ingatlanából, ezért eljárás alá vont ügyvéd apósát értesítették, aki a helyszínre érve azt tapasztalta, hogy eljárás alá vont ügyvéd a lányát fojtogatja.
(E) A bejelentés szerint eljárás alá vont ügyvéd ingatlanából más alkalommal is dulakodásra utaló zajok szűrődtek ki.
(F) Eljárás alá vont ügyvéd kirívóan közösségellenes, erőszakos magatartása miatt társasházi közgyűlést kellett összehívni.
A vezető fegyelmi biztos 2020. október 16. napján megküldte eljárás alá vont ügyvéd részére a panaszbejelentést, illetve nyilatkozattételre hívta fel az abban foglaltakkal kapcsolatban.
Eljárás alá vont ügyvéd 2020. október 27. napján kelt beadványában fegyelmi felelősségét nem ismerte el.
A Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara 2020. november 13. napján rendelte el az előzetes vizsgálatot, melyről eljárás alá vont ügyvédet 2020. november 20. napján tájékoztatta. Az előzetes vizsgálat során a Kamara 2020. december 16. napján megkeresést intézett bejelentők egyike felé, illetve nyilatkozattételre hívta fel a Társasház közös képviselőjét. A Kamara 2021. január 27. napján levélben megkereste eljárás alá vont ügyvéd élettársaként megjelölt (...), aki azonban nyilatkozatot nem tett.
(...)
2021. május 12. napján a vezető fegyelmi biztos elrendelte a fegyelmi eljárást.
Eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 5. napján kelt beadványában adta elő jogi álláspontját, melyhez 14 db iratot csatolt.
(...)
Eljárás alá vont ügyvéd 2021. június 24. napján kelt beadványában úgy nyilatkozott, hogy a vezető fegyelmi biztos fegyelmi eljárást elrendelő határozata téves megállapításokat tartalmaz mind a tények, mind azok jogi megítélését illetően. Nyilatkozata szerint a jogvitában mindvégig teljes mértékben jóhiszeműen, a jogszabályokat és az ügyvédekre vonatkozó társadalmi- és etikai normákat tiszteletben tartva járt el, semmilyen olyan magatartást, cselekményt nem fejtett ki, amely az ügyvédi hivatás tekintélyét veszélyeztetné. Eljárás alá vont ügyvéd kérte továbbá a fegyelmi eljárás felfüggesztését a közte és a Társasház között folyamatban lévő polgári peres eljárás jogerős befejezéséig. Eljárás alá vont ügyvéd indítványozta (...) tanúkénti meghallgatását.
Eljárás alá vont ügyvéd 2021. szeptember 9. napján ismételt beadvány nyújtott be.
2021. szeptember 17. napján a fegyelmi tanács tárgyalást tartott, melyen (...) tanú szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, eljárás alá vont ügyvéd a tanú távolmaradását betegségével indokolta. A fegyelmi tanács meghallgatta eljárás alá vont ügyvédet és (...) tanút.
Eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint a födémet az ingatlan korábbi tulajdonosa vágta át (A), a kamerát is a korábbi tulajdonos szerelte fel, azonban az általa kikapcsolásra is került mielőtt eljárás alá vont ügyvéd megvette az ingatlant, már csak a doboza van ott (C). Eljárás alá vont ügyvéd cáfolta a további állításokat, azt azonban elismerte, hogy klímaberendezést helyezett el a kamrában. Álláspontja szerint azonban a kamra kizárólagos használatában áll, így hozzájárulásra nem volt szüksége a klíma elhelyezéséhez.
Eljárás alá vont ügyvéd hangsúlyozta, hogy a Társasház és közte lévő jogvita nem tartozik a fegyelmi tanács hatáskörébe, annak eldöntése polgári perben vagy birtokvédelmi eljárásban a bíróság feladata. Álláspontja szerint egyszerű, magánszemélyek közti jogvitáról van szó.
A vezető fegyelmi biztos vitatta eljárás alá vont ügyvéd álláspontját, miszerint a panaszban foglaltak a bíróság hatáskörébe tartozik, illetve a tényállás és a jogszabályi oldal elbírálása tekintetében a Kamarának nincs joga dönteni. Álláspontja szerint a tények és jogszabályok értelmezése nem kizárólagos bírósági hatáskör.
Az I. fokú Fegyelmi Tanács 2021. szeptember 17. napján kelt határozatában megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért őt írásbeli megrovásban részesítette. A határozat indokolása szerint eljárás alá vont ügyvéd a klímaberendezés kamra helységben történő felszerelésével megszegte a Társasház Alapító Okiratának és Szervezeti és Működési Szabályzatának rendelkezéseit, ezzel pedig fegyelmi vétséget követett a 2017. évi LXXV. törvény (Üttv.) 107. § b) pontja szerint.
Az elsőfokú fegyelmi tanács megállapította, hogy a klímaberendezés egy olyan helységben van elhelyezve, mely a Társasház közös tulajdona, így a tulajdonostársak hozzájárulása nélkül nem volt elhelyezhető ott klímaberendezés. Az elsőfokú tanács nem fogadta el eljárás alá vont ügyvéd védekezését, miszerint nem tudott arról, hogy a kamra jogi helyzete rendezetlen, illetve nem állt rendelkezésére a Társasház Alapító Okirata. Első fokon eljáró fegyelmi tanács álláspontja szerint ügyvédként elvárható volt, hogy a jogszabályokkal tisztában legyen.
A határozat 2021. október 15. napján került kézbesítésre eljárás alá vont ügyvéd részére. Eljárás alá vont ügyvéd 2021. október 29. napján fellebbezést jelentett be a határozat ellen, melyet részletesen indokolt és mellékleteket csatolt.
Eljárás alá vont ügyvéd nem vitatta, hogy a klímaberendezést ő helyezte el a kamrában, azonban továbbra is fenntartotta, hogy a kamra jogi helyzete nem rendezett. Állítása szerint a Társasházban 4 ilyen kamra van, mindegyik egy-egy tulajdonostárs önálló használatában állnak, azok le vannak lakatolva a használó által. Megjegyezte, hogy mivel a lakást már így vette és az előző tulajdonos is így használta ezt a kamrát, az elbirtoklás bekövetkezését is vizsgálni kell. Hivatkozott továbbá arra, hogy a Tht. szerint nem is volt köteles hozzájárulást kérni, mivel egyetlen tulajdonostársat sem érintett az „építkezés”.
Eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint a polgári jogi jogviták elbírálása nem az ügyvédi kamara és nem a fegyelmi eljárás feladata. Hivatkozott továbbá arra, hogy magatartása minden tekintetben megfelelt az ügyvédi hivatás tekintélyének, melyet mi sem bizonyít jobban, hogy a vitát bíróság előtt kívánja rendezni. Állítása szerint nem állapítható meg, hogy magatartása az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti, mivel az csak az alábbi, konjunktív feltételek fennállása esetén állapítható meg:
- a cselekmény a társadalom általános felfogása szerint negatív értékítélet alá esik,
- a cselekmény magában hordozta annak lehetőségét, hogy szélesebb körben ismertté váljon,
- a cselekmény kitudódása következtében nem csak személy szerint az eljárás alá vont ügyvédre, hanem az ügyvédség egészére kivetülhetne, kollektív negatív társadalmi értékítéletet keletkeztethetne.
Eljárás alá vont ügyvéd hivatkozta az Üttv. Nagykommentár vonatkozó részeit is.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa 2021. november 22. napján az elsőfokú határozat helybenhagyására tett indítványt.
Eljárás alá vont ügyvéd 2021. december 5. napján kelt beadványában ismét hangsúlyozta, hogy az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartás kifejezetten csakis abban az esetben vetheti fel fegyelmi felelősség kérdését, hogyha az az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti. Álláspontja szerint a gyakorlat szerint egyes társasházi előírások esetleges megszegése nem veszélyezteti súlyosan az ügyvédi hivatás tekintélyét, mivel az ilyen magatartás tárgyi súlya nem éri el az a mértéket, amely a fegyelmi vétség megállapítását megalapozza.
A Magyar Ügyvédi Kamara Másodfokú Fegyelmi Tanácsa 2022. január 26. napján tartott tárgyalást, melyen eljárás alá vont ügyvéd megjelent. Az országos fegyelmi főbiztos a tárgyaláson írásbeli indítványát fenntartotta.
III. A tényállás
A Másodfokú Fegyelmi Tanács hangsúlyozza, hogy jelen fegyelmi eljárás tárgya kizárólag eljárás alá vont ügyvéd azon magatartása, miszerint klímaberendezést helyezett el a Társasház kamra helységében, melyhez a Társasház nem járult hozzá. (...) Az elsőfokú határozat nem látta továbbá megállapíthatónak a födém átvágását, valamint a kamera üzemeltetését, és a határozat ellen az országos fegyelmi főbiztos sem jelentett be fellebbezést eljárás alá vont ügyvéd terhére.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Eljárás alá vont ügyvéd ingatlantulajdonnal rendelkezik a (...) szám alatti Társasházban, mely lakásként és irodájaként is be van jelentve. Eljárás alá vont ügyvéd jogvitába került a Társasház egyes tulajdonostársaival a következők szerint:
Eljárás alá vont ügyvéd klímaberendezést kívánt felszereltetni 2017. évben, melyhez azonban a Társasház nem járult hozzá. Ezt követően - mivel ingatlana rendkívül meleg volt - olyan megoldást keresett, melynél a klímaegység a házon belül helyezkedik el, és kizárólag egy levegőző nyílás kerül kialakításra. Eljárás alá vont ügyvéd egy ilyen berendezést helyezett el a Társasház közös tulajdonában álló, azonban a tulajdonostársak közötti „hallgatólagos” megegyezés szerint külön használatában lévő kamra helységben. Miután a Társasház tudomást szerzett az „építkezésről” rendkívüli közgyűlést hívtak össze, ahol kötelezték eljárás alá vont ügyvédet az eredeti állapot helyreállítására arra hivatkozva, hogy a helység közös tulajdon és eljárás alá vont ügyvéd nem kapott közgyűlési hozzájárulást az átalakításra. Eljárás alá vont ügyvéd a közgyűlési határozatot bíróság előtt megtámadta. Ezt követően, 2020. október 5. napján fordultak egyes tulajdonostársak a fegyelmi jogkör gyakorlójához.
IV. A Másodfokú Fegyelmi Tanács jog álláspontjának leírása
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú fegyelmi határozatot a fegyelmi eljárásról szóló, 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FE) 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül, és megállapított, hogy fellebbezés alapos, ezért a határozatot hatályon kívül helyezte, és az eljárást megszüntette.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács rámutat, hogy a folyamatban lévő jogvita valóban nem egyezik meg teljes mértékben jelen fegyelmi eljárás tárgyával. Ugyanakkor a közgyűlési határozat megtámadása az a jogi lehetőség, mely eljárás alá vont ügyvédnek rendelkezésére állt a tényállásban foglalt helyzetben. A Tanács álláspontja szerint azonban az kétségtelen, hogy jogvita áll fenn a felek között, mely jogvita elbírálása elsősorban a bíróság hatásköre.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács körültekintően vizsgálta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által tanúsított magatartás bármely módon megvalósítja-e az Üttv. 107. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fegyelmi vétséget.
Az Üttv. Nagykommentár szerint „A jogszabályt, alapszabályt, szabályzatot sértő magatartás általában súlyosan veszélyezteti az ügyvédi hivatás tekintélyét. [...] Megkérdőjelezhető ugyanakkor például a fegyelmi felelősség megállapítása társasházi közös költség vagy parkolási díj megfizetésének az elmulasztása esetén, amely miatt ugyancsak érkezett már bejelentés a kamarához. Mindenesetre a fegyelmi gyakorlatnak kell megtöltenie tartalommal az Üttv. „súlyosan veszélyezteti” megfogalmazását, nem engedve teret a bejelentésekkel történő visszaélésnek.”
A Másodfokút Fegyelmi Tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd magatartása nem veszélyezteti súlyosan az ügyvédi hivatás tekintélyét. A Tanács osztotta eljárás alá vont ügyvéd álláspontját abban a tekintetben, hogy magánszemélyként került jogvitába a Társasházzal.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács rámutat továbbá, hogy eljárás alá vont ügyvéd a közgyűlési határozat bíróság előtti megtámadásával éppen a jog eszközeivel igyekezett saját érdekvédelmét biztosítani, mely magatartás nem sérti az ügyvédi hivatás tekintélyét.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács kiemeli, hogy a következetes fegyelmi gyakorlat szerint a jogerős ítélettel szembeni önálló teljesítés elmaradása sem alapozza meg minden esetben a fegyelmi vétséget, jelen esetben pedig még jogerős kötelezés sem történt a fegyelmi eljárás megindításakor.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács ellenzi azt a bejelentői magatartást, mely szerint a fegyelmi eljárás az ügyvédek magánjogi jogvitáinak terepe lehet. Fontos, hogy az Üttv. 107. § (1) bekezdés b) pontja szerinti fegyelmi vétség megállapítását gondos mérlegelés előzze meg, kiszűrve ezzel a visszaélésszerű bejelentéseket.
A Másodfokú Fegyelmi Tanács a fentiek alapján a Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. szeptember 17. napján, F/43/2020-29. sz. alatt hozott határozatát megváltoztatja és a fegyelmi eljárást megszüntette.
V. Költségekre vonatkozó és keresetindítási lehetőségre vonatkozó rendelkezés indokolása
A Másodfokú Fegyelmi Tanács az első fokú fegyelmi határozatot az FE 35.2. pontja alapján a fellebbezési kérelem kereti között bírálta felül, az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta, és az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint FE 40.2. b) pontja alapján a másodfokú eljárásban felmerült költségek viselésére az eljáró ügyvédi kamarát kötelezte
A perindítás lehetőségéről szóló tájékoztatás az Üttv. 139. § illetve a 2017. évi I. törvény a - közigazgatási perrendtartásról szóló törvény rendelkezésein alapul. A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az FE 35.5. pontján alapul.
A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.
Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.
Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.
A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.
A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.
A határozat jogerős és 2022. március 28. napján végrehajtható.