Magyar

 

Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/062/2021. határozata

az ügyvédi tevékenység gyakorlójának feladata

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) volt budapesti ügyvéd fegyelmi ügyében, a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. szeptember 13. napján, 2021. F. 101/19. sz. alatt hozott határozata ellen, az eljárás alá vont volt ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán, 2022. január 26. napján tartott másodfokú fegyelmi tárgyaláson meghozta a következő

határozatot

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. szeptember 13. napján, 2021.F.101/19. szám alatt hozott határozatát megváltoztatja és a fegyelmi eljárást megszünteti.

Kötelezi a Budapesti Ügyvédi Kamarát, fizessen meg a Magyar Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú átalány eljárási költséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont volt ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.

Indokolás

I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete

1. Eljárás alá vont volt kamarai tagsága lemondással megszűnt.

(..)

Eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben több esetben született jogerős fegyelmi döntés.

II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata:

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.101/19. számú, jelen fellebbezési eljárás tárgyát képező határozatának alapját képező fegyelmi eljárás releváns eseményei és tényei az alábbiak szerint foglalhatóak össze:

2. Az eljárás (...) bejelentő 2020. május 25. napján előterjesztett, az eljárás alá vont volt ügyvédnek a bejelentő, mint felperes és a (...) Kft. és társai elleni, szerzői jog megsértése tárgyában folyamatban lévő perben, pártfogó ügyvédként történő nem megfelelő eljárását sérelmező beadványa alapján indult.

A panasz szerinti tényállás lényege akként foglalható össze, hogy a 2013-ban indult ügyben az eljárás alá vont ügyvéd nem megfelelően látta el a felperes jogi képviseletét, a kötelező jogi képviselet szabályai alá eső perben 2020. március 10. napján tartott tárgyaláson nem jelent meg, ezért a bíróság a felperes nyilatkozatát hatálytalanként értékelte.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa 2020. június 22. napján előzetes vizsgálatot rendelt el, melynek határideje 2020. szeptember 16. napján további három hónappal meghosszabbításra került.

Eljárás alá vont volt ügyvéd az eljárás során többszöri határidő-hosszabbítást kért, felelősségét vitató - elsősorban a pártfogó ügyvédi kijelölésben megjelölt ügy megszűnésére alapított - nyilatkozatát és részleges iratcsatolását 2020. december 21. napján terjesztette elő.

Eljárás alá vont volt ügyvéd az előzetes vizsgálat ideje alatt közvetítői eljárást kezdeményezett, melynek határideje a fegyelmi eljárás elrendeléséig nem telt le, utóbb azonban megállapításra került, hogy a közvetítői eljárás eredménytelenül zárult, tekintettel arra, hogy azon a felek több lehetséges felajánlott időpont ellenére nem találtak alkalmas időpontot.

3. A fegyelmi biztos a rendelkezésre álló iratok alapján 2020. december 21. napján kelt 2020.V.228/12. sz. határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, az Üttv. 1. §: (3) bekezdése, illetve az ÜESZ 2.1, 2.2. és 2.4. pontjának megsértésével folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétség alapos gyanújára tekintettel.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat rögzítette, hogy a bejelentő által kifogásolt tevékenységet az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos 2019. június 30. és 2020. március 10. napja között fejtette ki.”

4. A fegyelmi tanács 2021. június 7. napjára - a járványügyi helyzetre tekintettel felmerült halasztást követően - szóbeli tárgyalást tűzött, ahol eljárás alá vont ügyvéd személyesen megjelent. A tárgyalás során eljárás alá vont ügyvéd fenntartotta azon írásbeli védekezését, hogy a pártfogó ügyvédi megbízásra vonatkozó határozatban megjelölt ügy befejeződött, az érintett ügy már egy másik ügy. Előadta, hogy az ügyben a per a kereset többszöri idézés kibocsátása nélküli elutasítását követően a felek kérelmére beállt szünetelés alapján megszűnt, az ügyféllel (bejelentővel) 2016 vagy 2017 évben találkozott utoljára. A kérdéses ügyön kívül még egy házassági bontóper kapcsán látott el jogi segítőként képviseletet a bejelentő részére.

5. Tekintettel arra, hogy a kérdéses per kötelező jogi képviselettel érintett ügy volt, a fegyelmi biztos indítványozta a Fővárosi Törvényszék megkeresését a kérdéses perre vonatkozó információk és ügyszámok beszerzésére vonatkozóan.

A kamarai megkeresésre a Fővárosi Törvényszék 2021. július 2. napján érkezett válaszában részletes tájékoztatást adott az eljárás alakulásáról, annak kétszeri megszűntetéséről, az ügy bírósági ügyszámairól, valamint arról a tényről, hogy az ügyben a bíróság tévesen állapította meg a per szüneteléssel történt megszűnését, és ezért intézkedett az ügy új számra iktatásáról.

Tájékoztatást adott továbbá a Fővárosi Törvényszék az így megváltozott ügyszámokról, valamint arról, hogy az újraindult eljárásban a felperesi képviselőt 2017. február 28-án a keresetlevél hiányainak pótlására hívta fel, amely végzést eljárás alá vont átvette, határidő-hosszabbítást kért, de a hiányt nem pótolta, ezért a bíróság 2017. április 25-én 50.000 Ft pénzbírsággal sújtotta. Ezt követően 17. sorszámú végzésével a bíróság személyesen a felperest sújtotta pénzbírsággal.

A kereseti kérelem tisztázatlanságára tekintettel a bíróság 30. sorszám alatt újból felhívást bocsátott ki, amelyre 2018. november 13-án eljárás alá vont határidő hosszabbítást kért, azonban a mulasztást nem pótolta, ezért őt a bíróság 2019. március 29-én ismét 50.000 Ft pénzbírsággal sújtotta. A bíróság - annak ellenére, hogy álláspontja szerint a kereset hiányos volt - 2020. március 10. napjára tárgyalást tűzött, az idézést az eljárás alá vont 2020. március 2. napján átvette. 2020. március 3-án a felperes (bejelentő) a bíróság felé írásban jelezte, hogy az ügyben magát kívánja képviselni, mert eljárás alá vont a hivatását nem gyakorolja.

A 2020. március 10. napján tartott bírósági tárgyaláson a II. r. alperes bejelentette, hogy III. r. alperes elhunyt, ezért a bíróság megállapította, hogy az eljárás 2018. február 9. napján félbeszakadt.

A Fővárosi Törvényszék tájékoztatására eljárás alá vont volt ügyvéd nyilatkozatait fenntartotta, tanúk, valamint a bejelentő meghallgatását, továbbá a bejelentő elmeorvos szakértői vizsgálatát indítványozta. Fenntartotta, hogy 2016. augusztus 11. napját követően nem rendelkezett képviseleti meghatalmazással, mert az a per, amelynek során pártfogó ügyvédi tevékenység ellátására megbízást kapott, megszűnt. Előadta továbbá, hogy 2019. június 30. napjával törlésre került a jogi segítők névjegyzékéből (ez a dátum egyben kamarai tagságáról történő lemondásának napja).

6. Az elsőfokú fegyelmi tanács 2021. szeptember 13. napján tárgyalást tartott, az eljárás alá vont volt ügyvéd által előterjesztett bizonyítási indítványokat elutasította. A fegyelmi biztos a tényállást az eljárást kezdeményező határozatban foglaltak szerint tartotta fenn, azzal, hogy azt a törvényszék átiratában foglaltakkal kiegészítette. Hivatkozott arra, hogy két alkalommal került sor idézés kibocsátása nélküli elutasításra, a hiányok pótlására vonatkozó végzéseket az eljárás alá vont volt ügyvéd átvette, pénzbírság, illetve az ügyfele terhére kirótt pénzbírság ellenére sem teljesítette az abban foglaltakat. Felrótta továbbá, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd a 2020. márciusi tárgyaláson nem jelent meg, ügyvédi minőségének megszűnését nem jelentette be.

A fegyelmi biztos indítványát követően eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét teljes körben elismerő nyilatkozatot tett.

7. A fegyelmi tanács határozatával eljárás alá vont volt ügyvédet 1. rb. folytatólagos fegyelmi vétség elkövetésére tekintettel 620.000 Ft pénzbírsággal sújtotta és kötelezte 80.000 Ft kamarai átalányköltség megfizetésére.

A fegyelmi tanács a fegyelmi vétség folytatólagos megvalósulását igazoltnak látta, azt rögzítette, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd kötelezettségének ügyvédi kamarai tagságáról történő lemondásáig, azaz 2019. június 30-ig eleget tehetett volna.

A tényállás megállapításának alapját a Fővárosi Törvényszék átirata képezte.

8. Az elsőfokú határozattal szemben eljárás alá vont volt ügyvéd törvényes határidőben fellebbezést terjesztett elő, melyben elsődlegesen a határozat hatályon kívül helyezését és az elsőfokú fegyelmi. tanács új eljárásra utasítását kérte a határozat megalapozatlanságára tekintettel, másodlagosan pedig az elsőfokú fegyelmi tanács határozatának megváltoztatását és enyhébb büntetés alkalmazását kérte.

Hivatkozott arra, hogy a bejelentő képviseletében pártfogó ügyvédi megbízása alapján a ...P..../2013. számú ügyben járt el, továbbá 2019. június 30. napján törlésre került a jogi segítői névjegyzékből, ezért a pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező határozat alapján folytatott jogi tevékenysége befejezetté vált, jogi szolgáltatás teljesítése részéről fogalmilag kizárt.

Az országos fegyelmi főbiztos a határozat helyben hagyását indítványozta, kiemelve az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét, és utalva arra, hogy az elsőfokú határozat megfelelően indokolt.

A másodfokú fegyelmi tanács az ügyben 2022. január 26. napján tárgyalást tartott. A tárgyaláson eljárás alá vont volt ügyvéd nem jelent meg. A fegyelmi főbiztos végindítványában úgy nyilatkozott, hogy eljárás alá vont volt ügyvéd személyi körülményei miatt az alkalmazott pénzbírság csökkentésére lehetőséget lát.

III. A tényállás

9. A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi tanács megismételt eljárásban hozott határozatában a fegyelmi eljárással érintett képviseleti megbízás tárgyát képező bírósági eljárás alakulására vonatkozó történeti tényállást - a Fővárosi Törvényszék vonatkozó tájékoztatására is figyelemmel - helytállóan állapította meg.

A másodfokú tanács a fegyelmi felelősség megállapítása szempontjából releváns körülményként kiemeli az elsőfokú fegyelmi tanács által is rögzített azon tényt, amely szerint eljárás alá vont volt ügyvéd 2019. június 30. napjával ügyvédi kamarai tagságáról lemondott, ügyvédi tevékenységét ezen időpontig folytatta.

IV. A másodfokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása

10. A másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú határozatot az FE 35.2. pontjának rendelkezései szerint a fellebbezés keretei között bírálta felül.

A fegyelmi eljárás kereteit a cselekmény vizsgálata körében az előzetes vizsgálatot lezáró határozat jelöli ki.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a fegyelmi eljárást elrendelő határozatában kifejezetten azt rögzítette, hogy a bejelentő által kifogásolt tevékenységet az eljárás alá vont kamarai jogtanácsos” (helyesen eljárás alá vont volt ügyvéd)2019. június 30. és 2020. március 10. napja között fejtette ki.

Rögzíti a másodfokú tanács, hogy az ÜESZ 1.3. pontjának a szabályzat hatályát megállapító rendelkezése értelmében az ÜESZ-t az ügyvédi tevékenység gyakorlója ügyvédi kamarai tagsága alatt, illetve ügyvédi kamarai nyilvántartásba vétele hatálya alatt megvalósított tevékenységére és mulasztására kell alkalmazni.

Az Üttv. 148. § (1) bekezdés a) pontja alapján a lemondás közlésének napjával a kamarai tagság megszűnik, azaz ettől a naptól a volt ügyvédre egyfelől már nem terjed ki az ÜESZ hatálya, másfelől pedig magatartása az Üttv. 107. § (1) bekezdésében foglaltak alanyi kritériumok fennállásának hiányában már nem minősülhet fegyelmi vétségnek.

A fegyelmi eljárásban a vezető fegyelmi biztos tehát olyan időszakban kifejtett magatartás vonatkozásában rótta fegyelmi vétség elkövetését az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére, amely időszak alatt az ügyvédi fegyelmi vétség elkövetése fogalmilag kizárt volt.

Az eljáró fegyelmi tanács az előzetes vizsgálat kiegészítését nem rendelte el.

A fegyelmi biztosnak a 2021. szeptember 13. napján tartott tárgyaláson tett azon kiegészítő nyilatkozata, amely szerint a tényállást a törvényszék átiratában foglaltakkal kiegészítette, nem eredményezte, nem eredményezhette a fegyelmi eljárás tárgyának módosítását.

Így a fegyelmi tanácsnak az elrendelő határozatban foglaltak figyelembevételével azt kellett vizsgálnia, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd, kamarai tagsága megszűnését követően, 2019. június 30. és 2020. március 10. napja között követhetett-e el fegyelmi vétséget.

Az idézett jogszabályi rendelkezés alapján eljárás alá vont ügyvéd ezen időszakban nem követhetett el fegyelmi vétséget, ezért fegyelmi felelősségre vonása megalapozatlan.

11. Rögzíti a másodfokú tanács, hogy a 2021. szeptember 13. napján a fegyelmi biztos által tett nyilatkozat a fegyelmi eljárás kereteit érvényesen nem módosíthatta. A kiegészítés egyfelől a tényállást érintette, a vezető fegyelmi biztos nem tett (nem is tehetett) olyan nyilatkozatot, amellyel az indítványozott fegyelmi felelősségre vonás alapját képező cselekmények körét módosította volna.

Rámutat továbbá a másodfokú tanács, hogy a kérdéses peres eljárás 2018. február 9. napján ex lege félbeszakadt, azaz ezen időpontot követően perbeli nyilatkozatok elmulasztása fogalmilag sem volt értelmezhető, lévén, hogy az eljárásjogi jogszabályok értelmében a félbeszakadással a határidők múlása megszakad, azon perbeli cselekmények, amelyek nem a félbeszakadás megszűntetésével kapcsolatosak - így a konkrét ügyben az újabb bírságolások, a tárgyalás kitűzése és az e körben tett nyilatkozatok is - hatálytalannak minősülnek.

Osztja a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú fegyelmi tanács azon álláspontját, hogy a mulasztásban megnyilvánuló magatartás vonatkozásában az Üttv. 112. § (2) bekezdésének a) pontja alkalmazandó, azaz az elévülés határideje abban az időpontban kezdődik, amikor a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni.

A tényállás azonban nem volt tisztázott abban a körben, hogy a 2017. április 25. napján történt pénzbírság-kiszabás eredményezett-e határidő-hosszabbítást, vagy a bíróság a pénzbírság kiszabása mellett mindössze a kötelezettség haladéktalan teljesítésére hívta fel az eljárás alá vont volt ügyvédet.

Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló bejelentésre 2020. május 25. napján - azaz a bírságolást három évvel és egy hónappal követően került sor - az in dubio pro reo garanciális elvét megfelelően alkalmazva arra a következtetésre kell jutni, hogy ha volt is határidő hosszabbítás a perbeli kötelezettségek teljesítésére a 2017 április 25-i bírságolás alkalmával, annak 2017. május 25. napját megelőzően kellett volna eleget tenni, és így az e körben megvalósított fegyelmi vétség elévültnek minősül.

Mindezek alapján abban az esetben sem állapítható meg eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt fegyelmi vétség, ha a vezető fegyelmi biztos tárgyaláson tett nyilatkozata a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló magatartás megjelölésének módosításaként kerülne - feltéve, de nem megengedve - értelmezésre.

12. A másodfokú fegyelmi tanács hangsúlyozza, hogy a fegyelmi előélet kizárólag a fegyelmi vétség elkövetésének megállapítása esetén bír relevanciával.

Bár az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előélete súlyosan terhelt, ez a körülmény azonban nem befolyásolhatja a fegyelmi vétség megállapítása körében fennálló garanciák érvényesülését.

A fegyelmi eljárás elrendelésének alapjaként konkrét időkeretben megjelölt cselekmény nem értelmezhető kiterjesztően, abban az esetben sem, ha annak előzménye esetlegesen alkalmas lenne fegyelmi felelősség megállapítására. Ez esetben ugyanis az adott cselekményt a fegyelmi eljárás tárgyává kellett volna tenni a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban, vagy pedig az előzetes vizsgálat kiegészítésének elrendelését követően.

A jelen eljárás alapját képező határozat olyan időszakban kifejtett magatartást jelölt meg a fegyelmi vétség alapjaként, amely időszakban a megjelölt ügyvédi normák már nem bírtak jogi hatállyal az eljárás alá vont volt ügyvéd vonatkozásában.

13. Az eljárás alá vont volt ügyvéd fellebbezésében az elsőfokú fegyelmi tanács új eljárásra utasítását, illetve a büntetés enyhítését kérte, az országos fegyelmi főbiztos pedig tárgyaláson módosított nyilatkozatával a büntetés enyhítésére látott lehetőséget.

Annak ellenére, hogy az eljárás megszüntetésére irányuló konkrét fellebbezés nem került előterjesztésre, a másodfokú fegyelmi tanács - a vonatkozó jogirodalmi állásponttal egyezően - lehetőséget látott a fegyelmi eljárás érdemi megszüntetésére.

14. A fenti indokok alapján a másodfokú fegyelmi tanács a fellebbezéssel támadott határozatot az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta és az Üttv. 137. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Üttv. 133. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás megszüntetéséről rendelkezett.

V. Költségekre vonatkozó és keresetindítási lehetőségre vonatkozó rendelkezés indokolása

15. A határozat rendelkező részének megváltoztatást kimondó rendelkezése az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontján, eljárást megszüntető rendelkezése az Üttv. 137. § (1) bekezdése alapján alkalmazandó Üttv. 133. § (3) bekezdés b) pontján alapul.

A megállapított másodfokú átalányköltség mértéke a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) szabályzat 40.2. c) pontján, a viselésére vonatkozó rendelkezés annak 40.6. pontján alapul.

A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése a FE 35.5. és 38.1. pontján alapul.

A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § rendelkezésein alapul.

16. A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az Eügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.

A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.

A határozat jogerős és 2022. április 5. napján végrehajtható.