A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa dr. ...ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2022. ... napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy
Dr. ...
eljárás alá vont ügyvéd az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § a) pontjába ütköző 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Ezért vele szemben az Üttv. 108. § a) pontja szerinti
írásbeli megrovás
fegyelmi büntetést szab ki.
Az eljárási költséget 80.000 Ft, azaz nyolcvanezer forint összegben állapítja meg.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara .... számú bankszámlájára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd, jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. Ha a fellebbezést papíralapon terjesztik elő, azt két eredeti példányban kell benyújtani.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Dr. .... egyéni ügyvédként dolgozik, fegyelmi előzménye nincs, a személyi körülményeire nem terjesztett elő nyilatkozatot.
.... bejelentése 2021. július 13. napján érkezett a Heves Megyei Ügyvédi Kamarához. A bejelentő előadta, hogy 2021. április 1. napján megbízást adott eljárás alá vont ügyvédnek egy házassági vagyonmegosztási ügyben. A megállapodott munkadíj 150.000 Ft volt, amelyet a bejelentő nyomban átutalt eljárás alá vont ügyvéd részére és számlát is kapott róla. A levelében előadta, hogy tudomása szerint a keresetlevél nem került benyújtásra, illetőleg eljárás alá vont ügyvéd nem reagált a megkereséseire. Kérte az átadott munkadíjjal való elszámolást a ténylegesen elvégzett munka tekintetében. Bejelentéséhez email levelezést és sms üzeneteket csatolt. Megküldte továbbá a munkadíjról kiállított számlát, valamint a bejelentő által adott 2 ügyvédi meghatalmazást.
A Heves Megyei Ügyvédi Kamara elnöke a Egerben, 2021. július 29. napján kelt levelével kérte a Magyar Ügyvédi Kamarától másik területi kamara kijelölését az előzetes vizsgálat lefolytatására arra való tekintettel, hogy eljárás alá vont ügyvéd tagja a területi kamara elnökségének. A Magyar Ügyvédi Kamara elnöke a Budapesten, 2021. augusztus 13. napján kelt határozatával az előzetes vizsgálat lefolytatására a Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosát jelölte ki.
A Nógrád Megyei Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa a 2021. augusztus 24. napján kelt határozatával rendelte el az előzetes vizsgálatot az ügyben. Határozatával felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni. A fegyelmi biztos ugyanezen a napon kelt levelével felhívta a bejelentőt a megbízási szerződésnek, valamint a munkaíjról kiállított számlának a megküldésére.
Bejelentő a 2021. augusztus 31. napján kelt levele mellékleteként újból megküldte a panaszbeadványa mellékleteit és előadta, hogy egyéb irattal nem rendelkezik.
Eljárás alá vont ügyvéd a 2021. szeptember 15. napján kelt védekező iratában előadta, hogy a bejelentő 2021. április 1. napján járt az irodájában, amikor meghatalmazást adott a részére házassági közös vagyon megszüntetése iránti kereset benyújtására. Előadása szerint a bejelentővel 150.000 Ft munkadíjban állapodtak meg. Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a bejelentő nem rendelkezett sok irattal az ügyről, a korábbi bontóper iratait sem tudta átadni. A meghatalmazás felvételét követően eljáró ügyvéd az ... Járásbíróságnál eljárt a szükséges iratok beszerzése érdekében. Előadta, hogy a szükséges iratok megérkeztét követően elkészítette a keresetlevelet. Előadta, hogy a bejelentő felé írt sms üzenete alkalmával folyamatosan kitűzött - korábban a veszélyhelyzet miatt elhalasztott - tárgyalásokon vett részt. Előadta, hogy akkor email üzenet a bejelentőtől a részére nem érkezett, az üzeneteket a spam mappában, utólag találta meg. A leveléhez csatolta az elkészített és általa aláírt kereseti kérelmet, valamint a banki igazolást az ügyvédi munkadíj bejelentő részére történő visszafizetéséről.
Ezt követően az eljáró fegyelmi biztos a 2021. szeptember 20. napján kelt email üzenetében, valamint a 2021. október 5. napján kelt levelében felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy csatolja a keresetlevél érkeztetésének igazolását, amelynek eljárás alá vont ügyvéd eleget tett, továbbá csatolta az ... Járásbíróság végzését, amellyel költségfeljegyzési jogot engedélyezett a bejelentőnek, egyben arról tájékoztatott, hogy a keresetlevél perfelvételre alkalmas.
Eljáró fegyelmi biztos a 2021. november 24. napján meghozott határozatával kezdeményezte a fegyelmi eljárást. Határozatában a tényállást a következőképpen állapította meg:
Dr. ... ügyvéd 2021. április 1-én két ügyvédi meghatalmazás vett fel, az egyik a panaszos korábbi bontóperének anyagába betekintésre, iratok beszerzésére vonatkozott, a másik pedig házastársi vagyonközösséget megszüntető perindításra. A keresetlevél megszerkesztésére és érkeztetésre a panasz benyújtásáig nem került sor, ügyvédi megbízási szerződést melyből a határidők tisztázhatóak lettek volna sem eljárás alá vont ügyvéd, sem panaszos nem csatolt. Eljárás alá vont ügyvéd továbbá az érvényes és hatályos meghatalmazásai ellenére több alkalommal nem válaszolt ügyfele megkeresésére, nem próbálta tisztázni azt, hogy a szükséges, ügyfele által elektronikusan küldött iratokat miért nem találja levelező rendszerében. A fegyelmi biztos álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd a magatartásával megszegte az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 13.10. pontjában foglalt rendelkezést, amely így megalapozza eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárás lefolytatását.
Bejelentő 2021. november 30. napján kelt levelében megerősítette a munkadíj visszautalását, azonban előadta, hogy a keresetlevél benyújtásáról nem tudott. A panaszát a tekintetben tartotta fenn, hogy az ügye indokolatlanul szenvedett késedelmet, illetőleg megkérdőjelezte eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatának hitelességét a spam mappába kerülő levelek tekintetében. Előadta, hogy további irattal, így megbízási szerződéssel sem rendelkezik.
A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottság elnöke a 2021. december 8. napján kelt határozatával a fegyelmi eljárás lefolytatására a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottságot jelölte ki.
Eljárás alá vont ügyvéd a Kamarának 2022. február 24. napján megküldött beadványában betegsége okán kérte a tárgyalásról való távolmaradását kimentettnek tekinteni. Kiemelte, hogy ügyfele érdekében teljes tudásával és lelkiismeretesen járt el, a jelen esetben valóban elmulasztotta az ügyfelet visszahívni, azonban álláspontja szerint ebből az ügyfelet kár nem érte.
A Fegyelmi Tanács 2022. február 25. napján tartott tárgyalást az ügyben, amelyen szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg eljárás alá vont ügyvéd, a távolmaradását azonban előzetesen kimentette és orvosi igazolást is csatolt. A tárgyaláson megjelent a bejelentő, aki a bejelentésében foglaltakat fenntartotta, kiegészítést nem kívánt tenni. Megerősítette, hogy a munkadíj visszautalásra került a részére és újból előadta, hogy a keresetlevél benyújtásáról nem kapott értesítést.
A tárgyaláson eljáró fegyelmi biztos a végindítványában a fegyelmi eljárást elrendelő határozatban megállapított tényállást tartotta fenn és indítványozta, hogy eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét egy rendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt állapítsa meg és írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazását indítványozta vele szemben.
A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett okirati bizonyítékok alapján a tényállást az alábbiak szerint állapította meg:
.... bejelentő 2021. április 1. napján megbízást adott eljárás alá vont ügyvédnek egy házassági vagyonközösség megszüntetése iránti per megindítására, valamint ezzel egyidejűleg megfizetett eljárás alá vont ügyvéd részére 150.000 Ft ügyvédi munkadíjat. Ezt követően eljárás alá vont ügyvéd meghatalmazással eljárt az ... Járásbíróságnál iratok beszerzése érdekében, valamint bejelentő szerzett be további iratokat. E körben eljárás alá vont ügyvéd és bejelentő között 2021. április 9. és 12. napján, valamint május 3. és 4. napján email levélváltás volt. Eljárás alá vont ügyvéd a 2021. május 4. (kedd) napján kelt email üzenetében jelezte bejelentő részére, hogy csütörtöki napon fogja benyújtani a kereseti kérelmet, ugyanis minden adat rendelkezésre áll hozzá. Ezt követően bejelentő május 20., június 15. és június 29. napján is írt levelet eljárás alá vont ügyvéd részére, amely levelekben arról érdeklődött, hogy benyújtásra került-e a keresetlevél. Bejelentő a 2021. július 2. napján küldött sms üzenetben jelezte eljárás alá vont ügyvéd felé, hogy nem kap választ az email üzeneteire, amelyre eljárás alá vont ügyvéd azt válaszolta, hogy nem kapott emailt a bejelentőtől, de megnézi a leveleit. Bejelentő ezt követően egy héttel később újból sms üzenetet írt, valamint július 9. napján újabb email üzenetet írt eljárás alá vont ügyvéd részére. Levelében sérelmezte, hogy nem kapott visszajelzést, illetőleg tájékoztatást az ügye állásáról és kérte az ügyvédi munkadíj visszafizetését. Eljárás alá vont ügyvéd pontosan meg nem határozható időpontban benyújtotta a keresetlevelet az ... Járásbírósághoz, amelyet az befogadott, azonban a benyújtásról nem tájékoztatta a bejelentőt. Eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi munkadíj teljes összegét 2021. szeptember 15. napján indított átutalással visszafizette a bejelentő részére.
A Fegyelmi Tanács a bizonyítékok értékelése körében megállapította, hogy létrejött megbízási jogviszony eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között házassági vagyonközösség megszüntetése iránti per megindítása érdekében. Ezt mind a bejelentő, mind pedig eljárás alá vont ügyvéd előadása egyezően tartalmazta. A bejelentő által csatolt levelezésből megállapítható, hogy 2021. május 20. napjáig folyamatos volt a kommunikáció eljárás alá vont ügyvéd és bejelentő között, bejelentő ezt követően küldött leveleire nem érkezett válasz. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint elsősorban nem annak van jelentősége, hogy a bejelentő levelei a spam mappába kerültek-e vagy sem, ugyanis eljárás alá vont ügyvéd legkésőbb a bejelentő által 2021. július 2. napján megküldött sms üzenetben értesült arról, hogy a bejelentőnek email megkeresései voltak feléje, azonban ezt követően is eltelt egy újabb hét érdemi válaszadás nélkül. Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy a bizonyítékok értékelése körében egyébként eljárás alá vont ügyvéd állítása a levelek spam mappába kerülése kapcsán nem bizonyított, ugyanakkor nyilvánvalóan az ügy súlyával aránytalan nehézséget is jelentene ennek bizonyítása. Az a körülmény is eljárás alá vont ügyvéd előadása ellen szól, hogy ugyanazon a hónapon belül korábban a levelek sikeresen megérkeztek és a felek között volt email váltás.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint ugyanakkor legkésőbb az sms üzenetben való jelzést követően mindenképpen elvárható magatartás lett volna eljárás alá vont ügyvéd részéről, hogy figyelmet szenteljen a bejelentő jelzésére. A fentieken túlmenően a Fegyelmi Tanács a bizonyítás eredményeképpen megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt a keresetlevél benyújtásának tényéről sem.
A bejelentő a megfizetett ügyvédi munkadíj kapcsán annak visszafizetésére tekintettel a panaszát nem tartotta fenn, így azt a Fegyelmi Tanács nem vizsgálta. Erre vonatkozó indítvány hiányában szintén nem vizsgálta a Fegyelmi Tanács a keresetlevél benyújtásának körülményeit.
A megállapított tényállás alapján eljárás alá vont ügyvéd nem megfelelően tájékoztatta a bejelentőt, amellyel veszélyeztette az ügyfélnek az ügyvédségbe vetett általános bizalmát, így megsértette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 13.10 pontját.
„13.10. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a tájékoztatás, a megbízás teljesítésének elmulasztásával, a személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más magatartásával nem veszélyeztetheti az ügyfélnek az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalmát.”
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményt nem tárt fel.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása körében enyhítő körülményként értékelte eljárás alá vont ügyvédnek az ügyben tanúsított közreműködő magatartását és a cselekmény csekély tárgyi súlyát.
A Fegyelmi Tanács az ügy összes körülményére tekintettel megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja alapján 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el és indokoltnak találta az Üttv. 108. § a) pont szerinti írásbeli megrovás alkalmazását.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.)
107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) és (3) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 40. § (2) a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségeinek megfizetésére.
Üttv: 142. §(2) Ha a fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy felelősségét megállapították, a fegyelmi tanács kötelezi az eljárás költségének egészen vagy részben való megtérítésére.
(3) A fegyelmi eljárás alá vont személyre terhelhető költség mértékét a Magyar Ügyvédi kamara fegyelmi szabályzatban állapítja meg.
FESZ: 40.2 A kamarai átalányköltség
a) az elsőfokú eljárásban tárgyalás tartása esetén 80.000 Ft ,
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapul.
135. § (1) Az elsőfokú fegyelmi tanács határozata ellen az eljárás alá vont személy és a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet.
(2) A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezés előterjesztésére utasíthatja.
(3) A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított tizenöt napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani, és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait.
(4) A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
(5) A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
(6) Az elsőfokú fegyelmi tanács a fellebbezési határidő lejárta után a fellebbezést és az ügy iratait nyolc napon belül megküldi az országos fegyelmi bizottság elnöke részére.
Alkalmazott jogszabályok:
- Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény
- A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ)
- 16/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (Etikai Kódex)
A Fegyelmi Tanács határozata 2022. 04. 17. napján jogerős és végrehajtható.