Magyar

 

Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F/64/2021–12. határozata

földhivatali eljárásról

A Győri Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke által kijelölt dr. (...) fegyelmi tanácsa dr. (...) eljárás alá vont ügyvéd ellen az F/64/2021. számú fegyelmi eljárásban 2022. (...) napján megtartott zárt fegyelmi tárgyaláson meghozta az alábbi határozatát.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban: Üttv.) 131. § (3) bekezdés a) pontja értelmében dr. (...) (szül: ..., an.: ...) eljárás alá vont személy felelősségét megállapítja, és az Üttv. 108. § a) pontja értelmében

„írásbeli megrovás”

büntetést szab ki.

Az eljárás alá vont ügyvéd az egy rendbeli fegyelmi vétséget gondatlanul, az egy rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követte el.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban FESZ) 4.2. a) pontja értelmében a felmerült kamarai átalányköltség 80.000, azaz Nyolcvanezer forint összegben kerül megállapításra.

Az átalányköltséget eljárás alá vont ügyvéd a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül köteles megfizetni a (...) Megyei Ügyvédi Kamarának pénztári készpénzbefizetéssel, vagy utalással a (...) banknál vezetett (...) számú számlára.

Ezen határozattal szemben az eljárás alá vont személy, valamint a fegyelmi biztos a másodfokú fegyelmi tanácshoz fellebbezhet. A fellebbezést az elsőfokú határozat kézbesítésétől számított 15 napon belül az elsőfokú fegyelmi tanácsnál kell benyújtani és elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is.

A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.

Indokolás

Dr. (...) ügyvéd (...) napjától a Győr-Moson-Sopron Megyei Ügyvédi Kamara tagja, vele szemben ezen eljárást megelőzően fegyelmi eljárás nem volt folyamatban.

Panaszolt ügyvéd ellen (...) 2021.(...). napján panaszt terjesztett elő. Panaszában előadta, hogy 2012(...). napján egy garázsingatlan adás-vételével bízta meg panaszolt ügyvédet. Csatolta beadványához a hivatkozott adás-vételi szerződést. A panaszos előadása szerint a (...) Földhivatal 2012.(...) napján elutasította tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet, mivel az okiratszerkesztő nem látta el szárazbélyegzővel, ennek tényéről a földhivatal értesítette panaszolt ügyvédet. A panaszos előadta, hogy 2020 (...) értékesíteni kívánta a fentiekben megvásárolt garázsingatlant, ekkor szembesült azzal a ténnyel, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjoga nem került átvezetésre. Ekkor panaszos felkereste okiratszerkesztő ügyvédet, hogy ismételten nyújtsa be a szerződést a földhivatalba az ingatlan tulajdonjogának átvezetése érdekében.

Panaszolt ügyvéd által ismételten benyújtott adás-vételi szerződés alapján a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem 2020.(...) napján ismételten elutasításra került. Az elutasítás indoka az volt, hogy az ingatlanra már végrehajtási jog került bejegyzésre, valamint ez alkalommal derült ki a panaszos számára, hogy az egyik eladó már 2019 évben elhalálozott, így póthagyatéki eljárás kezdeményezésére is szükség van.

Ilyen előzmények után a (...) Megyei Ügyvédi Kamara Vezető Fegyelmi Biztosa F/64/2021–2. szám alatt 2021.(...) napján előzetes vizsgálatot rendelt el. Panaszolt ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívása ellenére sem iratokat nem csatolt, sem írásbeli védekezést nem terjesztett elő.

Ezt követően került sor F/64/2021–4. szám alatt dr. (...) ügyvéd ellen fegyelmi eljárás kezdeményezésére.

A fegyelmi biztos beadványában megalapozottnak látta, hogy az ügyvéd tevékenységének gyakorlása során megszegte a 2017. évi LXXVIII. tv. 1. § (3) bekezdésében írt kötelezettségét. Az eljárás során az ügyvéd többszörösen megszegte a fenti jogszabályhely alapján előírt kötelezettségét, és ez a magatartása alkalmas arra, hogy az ügyvédi kar tekintélyébe vetett bizalmat csorbítsa és a megbízható ügyintézésbe vetett bizalmat megingassa. A fegyelmi biztos indítványában panaszolt ügyvéd ellen három rendbeli szándékosan elkövetett fegyelmi vétség megállapítását kezdeményezte.

Panaszolt ügyvéd 2022.(...) napján kelt és a Győri Regionális Fegyelmi Bizottságának küldött beadványában észrevételeket csatolt. Ebben a beadványban elismerte, hogy a 2012.(...) napján kelt szerződés nem a kötelező alakiságok szerint szárazbélyegzővel ellátva került a földhivatalhoz benyújtásra. Az elutasító határozat átvételét követően panaszolt ügyvéd elmondása szerint telefonon egyeztetett a földhivatali ügyintézővel, és ebben ígéretet tett arra, hogy a szerződéspéldányokat szárazbélyegzővel ellátva visszaküldi a földhivatalnak.

Panaszolt ügyvéd beadványában határozottan kijelentette, hogy az ígéretének megfelelően a szerződéseket szárazbélyegzővel ellátva postán a földhivatal részére visszaküldte. A postai megküldésnek semmilyen írásbeli nyoma nincs. A hivatkozott beadványban panaszolt ügyvéd előadta azt is, hogy 2020. évben panaszos ismételten felkereste, és tájékoztatta, hogy az ingatlan-nyilvántartásban a tulajdonjog átvezetése egyáltalán nem történt meg. Ezt követően panaszolt ügyvéd 2020 tavaszán változatlan tartalommal nyújtotta be az adás-vételi szerződést a földhivatalhoz. Panaszolt ügyvéd nem győződött meg arról, hogy az ingatlan tulajdonlásában történt-e változás, és arról sem, hogy az ingatlanra időközben teher, azaz végrehajtási jog került bejegyzésre. Panaszolt ügyvéd beadványában részletesen előadta személyi körülményeit, gyermeke és saját egészségi állapotát, leterheltségét, így ennek tulajdonítja, hogy nem megfelelően és kellő körültekintéssel járt el, felelősségét gyakorlatilag elismerte.

Ilyen előzmények alapján került sor 2022.(...) napján a fegyelmi tárgyalás megtartására. A tárgyaláson a panaszolt ügyvéd személyesen megjelent.

A panaszbeadvány, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat, panaszolt ügyvéd írásbeli nyilatkozata és a rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg.

Panaszolt ügyvéd 2012.(...) napján a panaszos megbízása alapján adás-vételi szerződést készített a (...) (...) hrsz alatti (...) és a hozzá tartozó eszmei hányad tulajdonjogának panaszos javára történő átvezetése érdekében. A hivatkozott nyilatkozatok és iratok alapján tényként megállapítható az is, hogy a (...) Földhivatal a tulajdonjog bejegyzési kérelmet határozattal elutasította, figyelemmel arra, hogy az okirat nem felelt meg a törvény által előírt alaki követelményeknek. Panaszolt ügyvéd állította, hogy a hiánypótlásnak eleget tett, azonban erre az eljárás során semmilyen okirati bizonyíték nem került csatolásra.

Ugyancsak tényként állapítható meg, hogy a panaszos kezdeményezésére panaszolt ügyvéd 2020 nyarán ismételten benyújtotta a földhivatalba az adás-vételi szerződést és tulajdonjog bejegyzése iránti kérelmet. Ugyancsak tényként megállapítható, hogy a (...) Földhivatal az ismételten benyújtott bejegyzési kérelmet 2020.(...) napján elutasította. Megállapítható az iratokból, hogy ekkor az ingatlan végrehajtási joggal volt terhelve, és ugyancsak az eljárás során derült fény arra, hogy az egyik tulajdonos már 2019. évben elhalálozott, utána hagyatéki eljárás nem indult, ezért a panaszos egy másik jogi képviselő közreműködésével 2021.(...) napján póthagyatéki eljárást kezdeményezett. A panaszolt ügyvéd tevékenysége során többszörösen súlyosan megszegte a 2017. évi LXVIII. törvény 1. § (3) bekezdésében meghatározott kötelezettségét. Az általa készített és benyújtott okirat nem felelt meg a törvényi követelményeknek, ezért került sor a bejegyzési kérelem elutasítására az első alkalommal.

2020 nyarán panaszolt ügyvéd az adás-vételi szerződés ismételt benyújtásakor nem győződött meg az ingatlan-nyilvántartási állapotról, ami az ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés elkészítése előtt alapvető követelmény. A panaszolt ügyvéd 2020. évben ismételten beadott, gondatlanul elkészített szerződés kapcsán egy rendbeli gondatlan ügyvédi szabályszegést követett el.

Figyelemmel arra, hogy panaszolt ügyvéd nem tett eleget az ügyvédi kamara vezető fegyelmi biztosának iratcsatolásra vonatkozó felhívására, valamint írásbeli védekezés előterjesztésére vonatkozó felhívására sem, ezért panaszolt ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A tényállás részeként a fegyelmi tanács rögzíteni kívánja panaszolt ügyvéd azon személyes előadását, mely szerint 28 éve gyakorolja az ügyvédi hivatást, ez idő alatt vele szemben fegyelmi eljárás lefolytatására nem került sor.

Ugyancsak a személyi körülmények körében kérte értékelni megromlott egészségi állapotát (súlyos mozgásszervi problémák miatt protézis beültetésére van szükség, egyik gyermeke súlyos beteg) ezeket a fegyelmi büntetés kiszabásánál enyhítő körülményként kéri figyelembe venni.

A fegyelmi tanács a fenti tényállás alapján megállapította, hogy ez eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli fegyelmi vétséget gondatlanul, és egy rendbeli fegyelmi vétséget szándékosan követett el, és ezért az eset összes körülményére figyelemmel az Üttv. 108. § a) pontja alapaján panaszolt ügyvéddel szemben írásbeli megrovás büntetést szabott ki azzal, hogy a FESZ 4.2. pont értelmében kötelezte az eljárás során felmerült 80.000 átalányköltség megfizetésére kötelezte.

Alkalmazott jogszabályok: az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv., a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat.

Jogerős: 2022.07.01.