Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/072/2021. határozata

az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfele részére átvett pénzről vagy vagyontárgyról az ügyfelét haladéktalanul értesíteni

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa dr. (...) fegyelmi ügyében, a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. október 11. napján, 2020.F.187/24. sz. alatt hozott határozata ellen, az eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett fellebbezés folytán, 2022. március 2. napján tartott másodfokú fegyelmi tárgyaláson meghozta a következő

határozatot

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottsága Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. október 11. napján, 2020.F.187/24. sz. alatt hozott határozatát helybenhagyja.

Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Budapesti Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve előterjeszteni.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

Indokolás

I. Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményei és fegyelmi előélete

(...)

II. A fegyelmi eljárás szabályainak vizsgálata

(...)

A fegyelmi biztos Budapesten, 2020. július 17. napján kelt határozatával, fegyelmi eljárást kezdeményező határozatot hozott.

A fegyelmi tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, 2020. szeptember 01. napján. Erről tájékoztatta a fegyelmi biztost, kérve, hogy indítványát nyolc napon belül terjessze elő. 2020. szeptember 15. napján erről értesítette az eljárás alá vont ügyvédet, kérve, hogy 15 napon belül tegye meg észrevételét és ugyanezen a napon, erről értesítette a bejelentőt is.

A fegyelmi biztos 2020. szeptember 14. napján kelt indítványában szorgalmazta, hogy a fegyelmi tanács a fegyelmi eljárás elrendeléséről szóló határozatban írt tényállást és jogi minősítést fogadja el és állapítsa meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 3 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el. Pénzbírság kiszabására tett indítványt, melynek mértékét a kiszabható maximumhoz közeli összegben kérte megállapítani.

(...)

A fegyelmi tanács a fegyelmi tárgyalást elhalasztotta 2021. szeptember 13. napjára. A fegyelmi tanács 2021. június 21. napján megkereste a (...) Fegyház és Börtönt annak igazolására, hogy 2020. február 07. napján belépett-e és mikor a fegyház és börtön területére az eljárás alá vont ügyvéd, ott kivel/kikkel találkozott, az intézmény területét mikor hagyta el.

Az eljárás alá vont ügyvéd Budapesten, 2021. július 09. napján kelt beadványával csatolta az IM értesítéseket és a bankszámla kivonatokat.

A fegyelmi biztos 2021. szeptember 09. napján, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat tényállását és jogi minősítését kiegészítette azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 911.400 Ft és 100.800 Ft, a bejelentőnek megítélt kártalanítási összegekről letéti szerződést nem készített, az őrzött pénzösszeg sorsáról, kifizetésének feltételeiről rendelkezést nem vett fel a bejelentőtől, továbbá a letétet az elektronikus nyilvántartásba nem rögzítette és arról letéti nyilvántartást sem készített.

A 2021. szeptember 13. napjára kitűzött fegyelmi tárgyaláson, az eljárás alá vont ügyvéd megjelent és megjelent jogi képviseletében (...) A fegyelmi tárgyaláson az eljárás alá vont ügyvéd kérte, hogy a fegyelmi tanács halassza el a tárgyalást, mert a fegyelmi biztos 2021. szeptember 09. napján kelt iratát csak 2021. szeptember 10. napján vette kézhez és arra reagálni szeretne.

A fegyelmi tanács a fegyelmi tárgyalást 2021. október 11. napjára elhalasztotta, melyre az eljárás alá vont ügyvédet és a jogi képviselőjét megidézte, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy nyolc napon belül nyilatkozzon a fegyelmi biztos 2021. szeptember 09. napján kelt kiegészítésére és az ezzel kapcsolatos bizonyítékait is csatolja és csatolja, szintén nyolc napon belül, a bejelentővel kapcsolatos, valamennyi IM határozatot, az iratokat, amelyek a számláján való, az üggyel kapcsolatos valamennyi jóváírást bizonyítják, az arról való átutalást bizonyító banki okiratokkal együtt, egy iratban.

(...)

A 2021. október 11. napjára kitűzött fegyelmi tárgyaláson, az eljárás alá vont ügyvéd és a jogi képviselője nem jelent meg. A fegyelmi tárgyalás megtartásának akadálya nem volt. A fegyelmi biztosnak további bizonyítási indítványa nem volt, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban foglaltakat a kiegészítésekkel fenntartotta.

Az I. fokú fegyelmi tanács a Budapesten, 2021. október 11. napján kelt határozatával megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd 3 rb., melyből 2 rb. folytatólagosan elkövetett, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért 420.000 Ft pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtotta.

Az I. fokú határozattal szemben, az eljárás alá vont ügyvéd határidőben fellebbezést terjesztett elő, melyben elsődlegesen a fegyelmi eljárás megszüntetését, másodlagosan írásbeli megrovás alkalmazását, ill. a pénzbírság mértékének jelentős enyhítését kérte.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Főbiztosa Budapesten, 2021. december 14. napján kelt indítványában kérte, hogy a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálja felül és az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján, az I. fokú fegyelmi tanács határozatát hagyja helyben.

III. A tényállás

A bejelentő, mint megbízó és az eljárás alá vont ügyvéd, mint megbízott között, (...), 2017. június 10. napján „Tényállás és Ügyvédi Megbízási Szerződés” jött létre. Eszerint a bejelentő megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az Emberi Jogok Európai Bírósága, ill. a BV bíró előtti eljárásban, kártérítés iránti ügyben, a jogi képviseletet lássa el.

A szerződés egyebek mellett arról is rendelkezett, hogy a bejelentő „kifejezetten és visszavonhatatlanul” hozzájárul, „hogy a megítélt, vagy az egyezség szerinti kártérítés és ügyvédi munkadíj összege közvetlenül a (...) Ügyvédi Iroda (...) Banknál vezetett (...) számú (vagy az ügyvédi iroda által megjelölt másik, a (...) Ügyvédi Iroda letéti) bankszámlaszámára kerüljön átutalásra.”

Az eljárás alá vont ügyvéd több eljárást is kezdeményezett a bejelentő jogi képviseletében. A (...) Törvényszék a ....Bv.(...). szám alatti eljárásban 911.400 Ft, a ....Bv...... sz. alatti eljárásban pedig 100.800 Ft összeget ítélt meg a fogvatartott bejelentőnek, kártalanítás címén.

Ezeket az összegeket, az Igazságügyi Minisztérium átutalta az eljárás alá vont ügyvéd által megadott ügyvédi irodai folyószámlára, 911.400 Ft-ot 2019. június 24. napján, 100.800 Ft-ot pedig 2019. december 16. napján jóváírólag.

A felek nem kötöttek ügyvédi letéti szerződést, az őrzött pénzösszeg sorsáról, kifizetésének feltételeiről rendelkezést az eljárás alá vont ügyvéd nem vett fel a bejelentőtől, továbbá a letétet az elektronikus nyilvántartásban nem rögzítette és arról letéti nyilvántartást sem készített. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőnek megítélt összegeket nem kezelte letétként, azok nem letéti számlán voltak elhelyezve, hanem az ügyvédi iroda folyószámláján.

Az eljárás alá vont ügyvéd az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló értesítést 2020. február 04. napján, helyettese útján vette át, majd az ezt követő harmadik napon, az ellene folyamatban levő fegyelmi eljárás tudatában, 2020. február 07. napján találkozott személyesen a bejelentővel, a (...) Fegyház és Börtön épületében, 35 perc időtartamban, hogy aláírasson vele egyebekben egy „Tényállás és Ügyvédi Megbízási Szerződés EGYSÉGES SZERKEZETBEN” elnevezésű iratot. Ennek 8.3. pontjában, a fogvatartott bejelentő „továbbra is” fenntartotta, hogy a neki megítélt összeg a (...) Ügyvédi Iroda folyószámlájára kerüljön kifizetésre.

2020. február 07. napján sem kötöttek a felek letéti szerződést, ekkor és ezt követően sem került a letett összeg rögzítésre az elektronikus nyilvántartásban. Ezen a napon 422.564 Ft-ot az eljárás alá vont ügyvéd átutalt a bejelentő részére.

Eljárás alá vont ügyvéd (...), 2020. február 17. napján keltezett, igazoló jelentését előterjesztette ugyan, azonban csak a ..., 2020. február 07. napján kelt, „Tényállás és Ügyvédi Megbízási Szerződés EGYSÉGES SZERKEZETBEN” megnevezésű dokumentumot csatolta, az eredeti (...), 2017. június 10. napján kelt „Tényállás és Ügyvédi Megbízási Szerződés”-t nem.

Eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos és a fegyelmi biztos felhívására sem igazolta okirattal, hogy az Igazságügyi Minisztérium mikor rendelkezett a kártalanítás ügyvédi letéti számlára történő utalásáról, erről mikor tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, ill. fenti tételek mikor kerültek jóváírásra a (...) Ügyvédi Iroda (...) Bank Zrtnél vezetett bankszámláján.

IV. A II. fokú fegyelmi tanács jogi álláspontjának leírása

A II. fokú fegyelmi tanács az I. fokú határozatot, az FE 35.2. pontjának rendelkezései szerint, a fellebbezés keretei között bírálta felül.

Az eljárás alá vont ügyvéd a neki felrótt magatartást, az elkövetés ideje alapján, az Üttv. hatálya alatt fejtette ki, ami a letéti szerződés hiányát és az azzal összefüggő cselekményeket illeti, hiszen legkésőbb az első átutalás jóváírásának megtörténtét megelőző napon, vagyis 2019. június 23. napján letéti szerződést kellett volna kötni, ill. meg kellett volna tenni az azzal összefüggő cselekményeket.

A II. fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint, az I. fokú fegyelmi tanács alaposan lefolytatta a bizonyítási eljárást, helyes az abból levont jogi következtetés, melynek nyomán helyesen állapította meg, hogy az eljárás alá vont 3 rb., melyből 2 rb. folytatólagosan elkövetett, szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az Üttv. 107. § a.) pontja alapján, fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése alapján, az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 39. § (3) bekezdése alapján, a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

IV.1. Az Üttv. 47. § (1) bekezdése szerint, az ügyvéd, ügyvédi iroda és az európai közösségi jogász (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd)

a) a megbízás teljesítéseként,

b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére, vagy

c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre

pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.

Az Üttv. 47. § (2) bekezdése szerint, a letéti szerződést írásba kell foglalni.

Az Üttv. 48. § (1) bekezdés szerint, az ügyvéd a letétet a letéti szerződés feltételei szerint, biztonságosan, a jogosulatlan hozzáférést megakadályozó módon köteles őrizni.

Az Üttv. 48. § (2) bekezdése szerint, az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt lekötheti.

Az Üttv. 49. § (1) bekezdés rendelkezései szerint, az ügyvéd a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt minden más pénzeszközétől és értékpapírjától elkülönítve, letéti számláján, illetve értékpapírszámláján kezeli. Az ügyvéd a letevő erre irányuló kérelme esetén a letevő költéségre

a) a pénzt, illetve a dematerializált értékpapírt elkülönített alszámlán kezeli, valamint

b) biztosítja, hogy a letevő az a) pont szerinti alszámla egyenlegéről a

számlavezetőtől közvetlenül tájékoztatást kapjon.

Az Üttv. 49. § (2) bekezdése alapján, az ügyvéd a letétkezelés céljából átvett pénzt egy - külföldön átvett pénz esetében három - munkanapon belül az ügyvédi letéti számláján helyezi el.

Az Üttv. 49. § (5) bekezdése szerint, a letéti szerződésben az ügyvédi letéti számla, illetve az értékpapírszámla vezetőjét és az alszámla számát, illetve a letét őrzésére szolgáló széfszolgáltatás nyújtóját meg kell jelölni.

Kétségtelen tényként állapítható meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd letéti szerződést nem készített, ilyen szerződést eljárást alá vont ügyvéd és a bejelentő nem írtak alá.

Helyesen állapította meg az I. fokú határozat, hogy önmagában a (...), 2017. június 10. napján kelt „Tényállás és Ügyvédi Megbízási Szerződés” megnevezésű dokumentumban, a (...) Ügyvédi Iroda bankszámlaszámának a feltüntetése nem helyettesíti a letéti szerződést és mindazokat az elvárásokat, melyek a letét kezelésével összefüggenek.

Egyébiránt a (...) Ügyvédi Iroda bankszámlaszáma, az nem egy letéti számla, amely kifejezetten erre a célra, vagyis a bejelentő részére utalandó összeg kezelésére szolgáló számla volt. A letéti szerződés hiányán túlmenően, a letét összegének, az ügyvédi iroda bankszámláján történő elhelyezése és kezelése szabálytalan és azzal a veszéllyel járhatott volna, hogy egy, a (...) Ügyvédi Irodával szemben vezetett, esetleges igényérvényesítési eljárásban magát a bejelentőt is csorbíthatta volna.

Helyesen állapította meg továbbá az I. fokú tanács, hogy letéti szerződés hiányában fogalmilag kizárt, hogy a kifizetésre a megkívánt letéti szerződés alapján kerüljön sor. A letéti utasítást nyilvánvalóan nem helyettesíti, nem pótolja a bejelentő részéről történt, későbbi utasítás sem, melyet a bejelentő egyébként azt követően nyugtázott és tett meg, hogy 2020. február 07. napján, őt az eljárás alá vont ügyvéd felkereste, ami nyilvánvalóan azt követően történt, hogy tudomást szerzett az ellene megindított fegyelmi eljárásról.

Az eljárás alá vont ügyvéd ezen magatartását a fegyelmi eljárás megindításától függetlenül, jóval korábban, bármikor megtehette volna, leginkább azt követően haladéktalanul, hogy a (...) Ügyvédi Iroda bankszámláján jóváírásra került 2019. június 24. napján a 911.400 Ft, 2019. december 16. napján pedig a 100.800 Ft.

Az eljárás alá vont ügyvéd, amennyiben a fenti jóváírásokat követően, haladéktalanul felkeresi a bejelentőt, a vele való elszámolás és a letéti összeggel kapcsolatos utasítás megadása érdekében, akkor a bejelentő nem lett volna bizonytalanságban és nem kényszerült volna arra, hogy a Kamara felé bejelentéssel éljen, az IM által, javára átutalt összeg sorsát illetően.

Helyesen állapította meg továbbá az I. fokú határozat azt is, hogy ez esetben, az eljárás alá vont ügyvéd alappal és bizonyíthatóan hivatkozhatott volna arra, hogy a 2020. február 07. napján történt átutalás nem adhoc jelleggel, a fegyelmi eljárásról való tudomásszerzés miatt, hanem a bejelentő számára is átlátható, kiszámítható módon történt.

Az eljárás alá vont ügyvéd az I. fokú eljárás során nem tudta igazolni, hogy 2019. június 24. és 2019. december 16. napját követően olyan helyzetben volt, hogy az általa kezelt, bankszámláján jóváírt összeget ne utalja át senkinek.

Fentiek alapján, nem foghat helyt eljárás alá vont ügyvéd I. fokú határozattal szemben előterjesztett fellebbezésében foglalt azon érvelése, hogy az Igazságügyi Minisztériumból érkező összeg nem letét alá tartozó összeg.

Azon érvelése sem helytálló az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy a megbízó tartózkodási helyére, szabadságvesztés büntetésének letöltésére tekintettel, a letéti szerződés elkészítéséhez szükséges feltételek nem adottak, mert ebben az esetben a megbízást, vagy a megbízásnak ezen részét el kellett volna hárítania, nem lett volna szabad a letétet elfogadnia.

IV.2. Az Üttv. 51. § (1) bekezdés alapján, az ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.

Az Üttv. 52. § (1) bekezdés szerint, az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfele részére átvett pénzről vagy vagyontárgyról az ügyfelét haladéktalanul értesíteni. A kamarai jogtanácsosra és a jogi előadóra e § szabályait nem kell alkalmazni.

A letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló, 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 9.1. pontja szerint, az ügyvéd megbízója javára harmadik személytől átvett pénzről átvételi elismervényt ad és nyilvántartja

a) az átvétel időpontját,

b) az átvett pénz összegét, valamint

c) az átvétel jogcímét.

A 9.2. pont szerint, a harmadik személytől átvett pénzt az ügyvéd megbízója rendelkezésére tartja és arról a megbízója rendelkezése szerint intézkedik.

Kétségtelen tényként állapítható meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd az általa kezelt letéteket, az elektronikus letéti nyilvántartásban nem rögzítette.

IV.3. Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló, 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 12.3. pontja szerint, az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

Kétségtelen tényként állapítható meg, hogy a (...), 2017. június 10. napján kelt, a megbízási jogviszony kezdetekor megkötött „Tényállás és Ügyvédi Megbízási Szerződés”-t, többszöri felhívás ellenére nem, csak az I. fokú eljárás későbbi szakaszában csatolta.

Többszöri felhívás ellenére nem, csak az I. fokú eljárás utolsó szakaszában csatolta a letéti összegek, (...) Ügyvédi Iroda bankszámláján történő jóváírásra vonatkozó bankszámlakivonatokat, ill. az Igazságügyi Minisztérium letéti összegek utalására vonatkozó tájékoztató leveleket.

Eljárás alá vont ügyvéd e körben előadott fellebbezési érvelése sem foghat helyt a II. fokú fegyelmi tanács álláspontja szerint, ugyanis nyilvánvalóan alaptalan az ügyvédi titokra történő hivatkozás a fegyelmi eljárásban.

Ugyanakkor eljárás alá vont ügyvéd az I. fokú eljárás végén, a vezető fegyelmi biztos, a fegyelmi biztos, ill. az I. fokú eljáró tanács többszöri felhívására mégiscsak csatolta a (...), 2017. június 10. napján kelt, „Tényállás és Ügyvédi Megbízási Szerződés”-t, az Igazságügyi Minisztérium értesítését és a jóváírásokról a bankszámlakivonatokat.

Amennyiben eljárás alá vont ügyvéd, az I. fokú eljárás során, a vezető fegyelmi biztos, de legkésőbb a fegyelmi biztos felhívására már csatolja a megbízási jogviszony létrejöttét dokumentáló alap iratot, bankszámlakivonatokat, értesítéseket, úgy abban az esetben fel sem merül az ÜESZ 12.3. pontjának megsértése.

A II. fokú fegyelmi tanács egyetértett az I. fokú fegyelmi tanács által, a büntetés kiszabása során alkalmazott elvekkel. Helyesen vette figyelembe súlyosító körülményként az I. fokú tanács eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét, a folytatólagos elkövetést és az egy elkövetési magatartásban megvalósított halmazatot.

Az I. fokú fegyelmi tanács álláspontjához hasonlóan, enyhítő körülményt a II. fokú fegyelmi tanács sem talált.

A II. fokú fegyelmi tanács a kiszabott pénzbírság mértékét arányban állónak tartotta a fegyelmi vétség súlyára, a rendbeliségére, az elkövetésre irányuló szándék fokára tekintettel, annak mértéke megváltoztatására, eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésében foglaltak ellenére sem látott okot.

V. Költségekre és keresetindítási lehetőségekre vonatkozó rendelkezés indokolása

A határozat rendelkező részének helyben hagyását kimondó rendelkezés a 2017. évi LXXVIII. törvény (a határozatban Üttv.) 138. § (1) bekezdés c) pontján alapul.

Eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért a II. fokú költségek viselésére köteles az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján.

A határozat rendelkező részének átalány költségek viselésére vonatkozó rendelkezése a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) szabályzat (a továbbiakban: FE.) 40.2. c) pontján alapul.

A költség kamarák közötti átutalására vonatkozó rendelkezés az FE. 40.11. pontján alapul.

A határozat rendelkező részének jogerőt megállapító rendelkezése az FE. 35.5. és 38.1. pontján alapul.

A határozat rendelkező részének kereset előterjesztésének lehetőségéről való tájékoztatása az Üttv. 139. § rendelkezésein alapul.

Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)

A határozat jogerős és 2022. május 10. napján végrehajtható.


  Vissza az oldal tetejére