Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/081/2021. határozata

megbízás nem teljesítéséről, elszámolási kötelezettség

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa (...) ügyvéd (...) fegyelmi ügyében a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021. november 5. napján F.62/2020. szám alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. március 4. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta.

A Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottságának Másodfokú Fegyelmi Tanácsa a Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának F.62/2020. számú határozatát megváltoztatja akként, hogy az eljárás alá vont ügyvéd két rendbeli szándékos, ebből egy rendbeli folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, egyebekben az elsőfokú határozatot helybenhagyja.

Kötelezi a Másodfokú Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú fegyelmi határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Pest Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000 Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási költséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Pest Megyei Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő 15 napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

Jelen határozat annak kihirdetése napján jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint az országos fegyelmi bizottság ellen - elektronikus kapcsolattartás előírásainak megfelelően - az elsőfokú regionális fegyelmi bizottság székhelye szerinti ügyvédi kamaránál, a perre kizárólagosan illetékes a Fővárosi Törvényszéknek címezve kell előterjeszteni.

Indokolás

(...) egyéni ügyvédként dolgozik, fegyelmi előzménye egy írásbeli megrovás, amely az F.96/2017. számú ügyben került alkalmazásra.

I.

Bejelentő, aki jogerős szabadságvesztés büntetését tölti a (...) Fegyház és Börtönben, a Pest Megyei Ügyvédi Kamarához 2020. év július hó 20. napján érkezett beadványában panaszt terjesztett elő (...) ügyvéd tevékenységével kapcsolatosan. Beadványában előadta, hogy 10 éves jogerős fegyházbüntetését tölti a (...) Fegyház és Börtönben. 2018. év őszén írásban megkereste az eljárás alá vont ügyvédet jogi segítségnyújtás érdekében. Bejelentő előadása szerint eljárás alá vont ügyvéd személyesen kereste fel a büntetés végrehajtási intézetben. A bejelentő állítása szerint ekkor megbízást adott eljárás alá vont ügyvédnek, hogy a korábbi büntetőügyében nyújtson be perújítási kérelmet és kérje a korábbi büntetések összbüntetésbe foglalását. Állítása szerint 8.000.000 Ft ügyvédi munkadíjban állapodtak meg, amelyet részletekben fizetett ki az édesanyja, számlát azonban nem kaptak az összegről. Az ügyvédi munkadíj utolsó részletének kifizetését követően a panaszolt ügyvéd elismervényt adott át a bejelentő részére, aki annak eredeti példányát édesanyjához juttatta el.

Figyelemmel arra, hogy az ügyben hosszabb ideig nem történt semmi, a bejelentő kérdőre vonta a panaszolt ügyvédet az addig végzett tevékenységével összefüggésben. Állítása szerint eljárás alá vont ügyvéd hitegette azzal, hogy az eljárás megindult. Ezt követően 2019. július hó 10. napján a büntetés végrehajtási intézetben eljárás alá vont ügyvéd új, saját kezűleg írt elismervényt, nyilatkozatot adott át a bejelentőnek, mely szerint vállalta az átvett ügyvédi munkadíj visszafizetését, amennyiben az eljárása nem vezet eredményre.

Ezt követően a bejelentő felkért egy másik ügyvédet, nézzen annak utána, ellenőrizze, hogy a panaszolt ügyvéd mennyiben tett eleget a megbízásnak. A bejelentő mellékelte a Fővárosi Törvényszék Budapesten, 2020. év január hó 28. napján kelt (...) ügyvédnek, mint (...) elítélt meghatalmazott védőjének küldött levelet, valamint ugyancsak mellékelte a Fővárosi Ítélőtábla 2020. év január hó 27. napján (...) megküldött átiratát, amelyek szerint perújítási, illetve összbüntetésbe foglalási kérelem nem érkezett.

Bejelentő a bejelentéséhez csatolta a Fővárosi Törvényszéknek címzett, 2020. január 27. napján kelt levelét, amelyben a ....B..../2013. számú ügyben tájékoztatja a Törvényszéket arról, hogy eljárás alá vont ügyvéd megbízását 2020. január 13. napján megküldött levelével felmondta. A bejelentő csatolta továbbá a (...), 2018. év november hó 14. napán kelt kézzel írt elismervény másolati példányát, amelyen látható eljárás alá vont ügyvéd bélyegzőjének lenyomata, mellékelte a hivatkozott, ugyancsak kézzel írt kötelezettségvállalás elnevezésű iratot, amelyen megtalálható eljárás alá vont ügyvéd bélyegzőjének lenyomata.

Az eljáró fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot 2020. szeptember 2. napján meghozott határozatával rendelte el, amely határozatot eljárás alá vont ügyvéd 2020. szeptember 8. napján vett át. Eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést nem terjesztett elő, valamint okiratokat sem csatolt.

Az eljáró fegyelmi biztos a 2020. október 19. napján kelt határozatával kezdeményezte a fegyelmi eljárást. A határozatában összefoglalta a bejelentés tartalmát, majd a következő tényállást rögzítette:

Az eljárás alá vont ügyvéd részéről nem cáfolt bejelentői előadás szerint a felek között megbízási jogviszony jött létre, amelyben eljárás alá vont ügyvéd vállalta, hogy a bejelentő érdekében perújítási kérelmet terjeszt elő, illetve a korábbi büntetések összbüntetésbe foglalását kéri. Ugyancsak nem cáfolt bejelentői előadás szerint a panaszolt ügyvéd 8.000.000 Ft összegű ügyvédi díjat vett fel, amelyről két elismervényt is kiállított. A Fővárosi Törvényszék, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2020. január 27-i, illetőleg 28-i tájékoztatása szerint azonban a panaszolt ügyvéd semmilyen tevékenységet nem fejtett ki a bejelentő érdekében.

A fentiek alapján a fegyelmi biztos megállapította, hogy a panaszolt ügyvéd 2 rb., az Üttv. 107. § a) pontjába ütköző fegyelmi vétséget követett el egyrészt azzal, hogy a megbízás ellenére nem látott el védői tevékenységet, másrészt azzal, hogy felhívásra sem csatolta az ügy iratait.

II.

A Pest Megyei Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a lefolytatott bizonyítási eljárás és az eljárás anyagává tett az eljárás alá vont ügyvéd által nem vitatott okirati bizonyítékok alapján a tényállást az alábbiak szerint állapította meg.

Eljárás alá vont ügyvéd és a bejelentő között 2018. november 14. napján megbízási jogviszony jött létre, amelyben a panaszolt ügyvéd vállalta, hogy megbízója, a bejelentő érdekében perújítási kérelmet terjeszt elő, valamint a bejelentő korábbi büntetései összbüntetésbe foglalását is kéri. Eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő édesanyjától 8.000.000 Ft összegű ügyvédi díjat vett fel, amelyről 2018. november 14. napján kézzel írt elismervényt állított ki. Eljárás alá vont ügyvéd egy további, 2019. július 10. napján kelt, kötelezettségvállalás elnevezésű okiratban vállalta a megbízási díj bejelentő felé való visszafizetését, azonban erre nem került sor. A bejelentő által megbízott ügyvéd, (...) kérelmére a Fővárosi Törvényszék, valamint a Fővárosi Ítélőtábla 2020. január 27. napján kelt, illetőleg 2020. január 28. napján kelt tájékoztatást adott, amelyek szerint a panaszolt ügyvéd semmilyen tevékenységet nem fejtett ki a megbízás teljesítése érdekében, a bíróságokhoz a bejelentő ügyében sem perújítási, sem összbüntetésbe foglalás iránti kérelem, nem érkezett.

A fegyelmi tanács a bizonyítékok értékelése körében teljes mértékben elfogadta a bejelentő előadását, ugyanis eljárás alá vont ügyvéd védekező iratot nem terjesztett elő. Eljárás alá vont ügyvédnek az eljárás folyamán bármikor lehetősége lett volna az álláspontját közölni, azonban ezt nem tette meg. A fegyelmi tanács két tárgyalási napon is lehetőséget biztosított eljárás alá vont ügyvédnek a megjelenésre annak érdekében, hogy eljárás alá vont ügyvéd szóban védekezhessen. Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyalásokról való távolmaradásának okát nem igazolta.

A fegyelmi tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előzményét. A fegyelmi tanács enyhítő körülményt az ügyben nem tárt fel.

A fegyelmi tanács az ügy összes körülményére tekintettel megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja alapján 4 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el azzal, hogy

- a vállalt megbízást nem teljesítette,

- a megbízási szerződés írásba foglalását elmulasztotta,

- az átvett munkadíjjal az ügyfél felé nem számolt el, és

- nem teljesítette a fegyelmi eljárásban az iratcsatolási kötelezettségét.

Mindezekre figyelemmel - a fegyelmi biztos felfüggesztett kizárásra irányuló indítványával szemben - az Üttv. 108. § b) pont szerint pénzbírságot szabott ki. A cselekmény tárgyi súlyára is tekintettel a fegyelmi tanács indokoltnak találta a pénzbírság összegének a törvényi maximumban történő megállapítását. A fegyelmi tanács álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd cselekménye oly mértékben rombolja a társadalom ügyvédségbe vetett bizalmát, amely a fent meghatározott fegyelmi büntetés alkalmazását indokolttá teszi.

III.

A határozat ellen eljárás alá vont ügyvéd nyújtott be határidőben fellebbezést, melyben fegyelmi felelősségét részben elismerte, és kérte a kiszabott pénzbírság enyhítését.

Fellebbezésében előadta, hogy valóban nem nyújtott be összbüntetésbe foglalás iránti kérelmet, ugyanakkor állította, hogy a panaszossal rendszeresen kapcsolatot tartott, és megállapodtak, hogy a perújítási kérelem benyújtására nem kerül sor, mivel nincs olyan új bizonyíték, amely egy perújítási kérelmet megalapozhatna. Vitatta ugyanakkor, hogy panaszos édesanyjától 8.000.000 Ft ügyvédi munkadíjat átvett volna. Állította, hogy a panaszos édesanyjával soha sem találkozott, összesen 20.000 Ft ügyvédi munkadíjat kapott, melyet panaszos édesanyja postai úton juttatott el részére.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezésében hivatkozottakat nem igazolta, további bizonyítási indítványt nem terjesztett elő.

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi főbiztosa indítványában az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontja alapján az elsőfokú határozat helyben hagyását indítványozta.

IV.

A fellebbezés alaptalan.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a jogszabályi előírásoknak eljárásjogi és anyagi jogi szempontból is megfelelően járt el, ezzel összefüggésben a határozat indoklási kötelezettségének is maradéktalanul eleget tett.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács az ügy teljes iratanyagát áttekintette és a fellebbezéssel támadott határozatot a fellebbezési kérelem keretei között bírálta felül. Megállapította, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a rendelkezésre álló bizonyítékok, adatok, dokumentumok alapján helyes és megalapozott tényállást állapított meg, az kellően felderített, az iratok tartalmával megegyező.

Eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezésében sem tett nyilatkozatot a rendelkezésre álló okirati bizonyítékokra, ugyanakkor a megállapított tényállás vonatkozásában részben attól eltérő nyilatkozatot tett. Nyilatkozatában foglalt tényállításait azonban okirati bizonyítékokkal, vagy más módon nem támasztotta alá.

Eljárás alá vont ügyvéd a másodfokú tárgyaláson sem vett részt, a tárgyalást közvetlenül megelőzően jelezte, hogy nem jelenik meg, kérte annak elhalasztását akadályoztatása miatt. Ezen indítvány teljesítését azonban a Másodfokú Fegyelmi Tanács nem tartotta indokoltnak.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított tényállást kiegészíti azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az elvállalt megbízást nem látta el, az összbüntetésbe foglalás iránti kérelmet, illetve a perújítási kérelmet nem terjesztette elő, a megbízást nem foglalta írásba, a megbízás megszűnésekor a megbízóval nem számolt el és a fegyelmi eljárás során az iratait felhívásra nem csatolta be. A Másodfokú Fegyelmi Tanács utal arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett és az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által megállapított fegyelmi vétségeket megalapozó magatartásokat, mulasztásokat a megállapított tényállásban is rögzíteni kell.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK. szabályzat (továbbiakban FESZ) 1.4. pontja szerinti előírásnak megfelelően járt el, a fegyelmi felelősséget az eljárás tárgyát képező magatartás megvalósulásakor hatályban volt jogszabályi előírásokat figyelembe véve bírálta el.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács vizsgálta, hogy az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által hivatkozott rendelkezéseket az eljárás alá vont ügyvéd megsértette-e.

A megállapított tényállás alapján eljárás alá vont ügyvéd megbízást vállalt el, amelyet azonban nem teljesített, ezzel megszegte az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdésében, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Etikai Szabályzat) 2.1 és 2.4 pontjában foglaltakat.

„1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”

„2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.

2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”

A rendelkezésre álló adatok alapján eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta a megbízási szerződés írásba foglalását is, amellyel megsértette az Üttv. 29. §-ban foglalt rendelkezését.

„29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.”

A Másodfokú Fegyelmi Tanács utal arra, hogy az írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli. Ennek alapján eljárás alá vont ügyvédnek kellett volna bizonyítania, hogy a panaszossal tényleg megállapodtak abban, hogy a perújítási kérelem benyújtására nem kerül sor. Ilyen bizonyításra azonban az eljárás alá vont ügyvéd indítványának hiányában nem került sor az eljárásban.

Eljárás alá vont ügyvéd a megbízási díjjal a bejelentő felé nem számolt el, ezzel megsértette az Etikai Szabályzat 6.10 pontját.

„6.10. Ha a megbízás a teljesítés előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vállalja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.”

Eljárás alá vont ügyvéd elmulasztotta az iratcsatolási kötelezettségét is, valamint akként sem nyilatkozott, hogy az ügyben rendelkezésre álló iratokhoz képest további iratokkal nem rendelkezik, amellyel megsértette a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 14.2 c) pontját.

„14.2. Az előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatnak tartalmaznia kell

c) azt a rendelkezést, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges ügyvédi iratokat nyolc napon belül köteles, a bejelentésre tett észrevételét pedig jogosult a kamarának megküldeni.”

A Másodfokú Fegyelmi Tanács teljes mértékben egyetértett az Elsőfokú Fegyelmi Tanáccsal abban, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette a fenti rendelkezéseket és ezzel fegyelmi vétséget követett el.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács nem értett egyet azonban az Elsőfokú Fegyelmi Tanáccsal a rendbeliség kérdésében. Álláspontja szerint eljárás alá vont ügyvéd csak 2 rendbeli, szándékos, azok közül 1 rendbeli folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg. A nem teljesített megbízás, a megbízás írásba foglalása és az elszámolási kötelezettség teljesítésének elmulasztásában megvalósuló kötelezettségszegés ugyanahhoz a megbízáshoz kapcsolódik, ezért ezeket 1 (egy) rendbeli folytatólagos fegyelmi vétségként kell értékelni, amelyen belül értelemszerűen több kötelezettségszegés valósult meg, amit a szankció kiszabása során kell figyelembe venni.

A felhívásra nem teljesített iratcsatolási kötelezettséget önálló egy rendbeli szándékos fegyelmi vétségként kell értékelni.

Az Elsőfokú Fegyelmi Tanács indokoltan vette figyelembe eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét. A Másodfokú Fegyelmi Tanács enyhítő körülménynek tekintette a felelősség részbeni elismerését, azonban az eset összes körülményére és annak tárgyi súlyára figyelemmel egyetértett az Elsőfokú Fegyelmi Tanács által alkalmazott szankcióval, ideértve annak mértékét is, a pénzbírság mérséklésére nem látott lehetőséget. A Másodfokú Fegyelmi Tanács nyomatékkal utal arra, hogy egy szabadságában korlátozott megbízó ügyének vitelében így nem járhat el egyetlen ügyvéd sem, ez a magatartás alkalmas volt arra, hogy az ügyvédségbe vetett közbizalmat rombolja.

Mindezekre figyelemmel a Másodfokú Fegyelmi Tanács az elsőfokú határozatot az Üttv. 138. § (1) bekezdés b) pontja alapján megváltoztatta.

A Másodfokú Fegyelmi Tanács a FESZ 40.2. c) pontja alapján állapította meg a másodfokú eljárás költségeit.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja azzal, hogy a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény (a továbbiakban: Pp.) 608. § (1) bekezdése rendelkezik arról, hogy az elektronikus ügyintézésről szóló 2015. évi CCXXII. törvény (a továbbiakban: E-ügyintézési törvény) alapján elektronikus úton történő kapcsolattartásra kötelezett minden beadványt kizárólag elektronikusan - az E-ügyintézési törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott módon - nyújthat be a bírósághoz, és a bíróság is elektronikusan kézbesít a részére.

Az E-ügyintézési törvény 9. § (2) bekezdés b) pontja szerint elektronikus ügyintézésre köteles az ügyfél jogi képviselője. A közigazgatási peres eljárásban a közigazgatási perrendtartásról szóló 2017. évi I. törvény (a továbbiakban: Kp.) 13. § (3) bekezdés c) pontja alapján a perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes. A Kp. 27. § (1) bekezdés b) pontja alapján az ilyen közigazgatási perben jogi képviselet kötelező. A Kp. 27. § (4) bekezdése alapján alkalmazandó Pp. 75. § (2) bekezdés b) pontja szerint a kötelező jogi képviselet esetén a jogi szakvizsgával rendelkező fél a saját személyében tesz eleget a kötelező jogi képviselet szabályának.

Az országos fegyelmi főbiztos a keresetlevelet a saját nevében, mint jogi szakvizsgával rendelkező felperes a fenti módon terjesztheti elő.

A keresetet a Fővárosi Törvényszékhez címzetten, de az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni az https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül. A benyújtáshoz segítséget itt talál: https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged. A „CÍMZETT” mezőben a fegyelmi bizottságokról, valamint az országos fegyelmi főbiztosi és fegyelmi biztosi tisztséget ellátó tisztségviselők létszámáról szóló 11/2018. (VI. 25.) MÜK szabályzat 1. számú melléklete szerinti Regionális Fegyelmi Bizottság székhelye szerinti kamarát kell kiválasztani, kivéve azt az ügyet, melyben az elsőfokú közigazgatási szerv a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa.

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa által hozott határozat esetében a https://ugyvedikamara.hu/ felületén keresztül nyújtható be a kereset a „Belépés”-t követően ügyfélkapus bejelentkezéssel, az „Ügyintézés” menüpontot választva az „Új kérelem kitöltése” fülön keresztül a „Típus” menüszalagban az „Fegyelmi/vizsgálati ügyek” kategóriát kiválasztva.

A határozat jogerős és 2022. április 29.


  Vissza az oldal tetejére