Magyar Ügyvédi Kamara Országos Fegyelmi Bizottság Másodfokú Fegyelmi Tanácsának FF/083/2021. határozata

ügyvédi megbízás (elkésetten benyújtott keresetlevél)

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa (...) ügyvéd fegyelmi ügyében a Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális fegyelmi bizottság fegyelmi tanácsának 2021. szeptember 13. napján P.28/2020/Kij. sz. alatt hozott határozata ellen az eljárás alá vont ügyvéd részéről bejelentett fellebbezés folytán 2022. április 11. napján tartott tárgyalásán a következő

határozatot

hozta:

A Magyar Ügyvédi Kamara országos fegyelmi bizottságának másodfokú fegyelmi tanácsa Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Regionális fegyelmi bizottság fegyelmi tanácsának P.28/2020/Kij. sz. határozatát helybenhagyja.

Kötelezi eljárás alá vont ügyvédet, hogy a másodfokú határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül fizessen meg a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara pénztárába 50.000,- Ft, azaz Ötvenezer forint másodfokú eljárási átalányköltséget.

A másodfokú fegyelmi eljárás átalányköltségét a Nyíregyházi Ügyvédi Kamara a jogerős és végrehajtható fegyelmi határozatban a költségek megfizetésére előírt határidő leteltét követő tizenöt napon belül átutalja a Magyar Ügyvédi Kamara részére.

A határozat jogerős.

A másodfokú határozatot az eljárás alá vont ügyvéd, és az országos fegyelmi főbiztos közigazgatási perben támadhatja meg. A keresetlevelet a másodfokú határozat kézbesítéstől számított 30 napon belül a közigazgatási perekre irányadó szabályok szerint kell az országos fegyelmi bizottság ellen - az elektronikus kapcsolattartás szabályai szerint - előterjeszteni. A perre a Fővárosi Törvényszék kizárólagosan illetékes.

Indokolás

Az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában az ügy iratai, így többek között (...), mint a (...) Kft. ügyvezetője bejelentő 2020. június 3. napján kelt panasza, a bejelentő által a fegyelmi biztos felhívására megküldött melléklete, így a (...) Kft. felperes részéről a (...) Polgármesteri Hivatal Adóosztálya ADÓ/.../2016. és a (...) Megyei Kormányhivatal HB/...HAT/.../2017. számú határozatával szemben benyújtott, 2017. július 3. napja keltezésű keresetlevél, az eljárás alá vont ügyvéd részére a (...) Kft. által adott, 2017. július 3. napja keltezésű ügyvédi meghatalmazás, a (...) Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság K...../2017/3. számú, a felperes igazolási kérelmét elutasító, továbbá a felperes keresetét idézés kibocsátása nélkül elutasító végzése, az eljárás alá vont ügyvéd 2020. augusztus 5. napján kelt, a fegyelmi biztos részére megküldött észrevétele, a panaszos 2020. augusztus 27. napján kelt, a fegyelmi biztos részére megküldött tájékoztatása, (...) bejelentő 2017. július 3. napja keltezésű igazolási kérelme, a fegyelmi biztos P.28/2020. számú, fegyelmi eljárást kezdeményező határozata, a 2021. szeptember 2. és a 2021. október 20. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozatok alapján az alábbi tényállást állapította meg:

A bejelentő a (...) Kft. ügyvezetőjeként a 2017. július 3. napján kelt meghatalmazással meghatalmazta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a (...) Megyei Kormányhivatal HB/...HAT/..../2017. számú határozatának bírósági felülvizsgálata iránti eljárásban a (...) Kft.-t az ügyvédi törvényben írt teljes jogkörrel képviselje.

A megtámadni kért határozatot a bejelentő, mint a (...) Kft. ügyvezetője 2017. június 1. napján szabályszerűen átvette, a keresetindításra nyitva álló 30 napos határidő utolsó napja - a közbeeső hétvégi napokra figyelemmel - 2017. július 3. napja, hétfő volt.

A keresetlevél 2017. július 4. napján, 18:54 perckor, azaz a perindítási határidő lejártát követően egy nappal ajánlott küldeményként került postára adásra, a postai feladóvevény szerint a küldemény feladója az eljárás alá vont ügyvéd volt.

A keresetlevél elkésett benyújtása miatt (...) egy 2017. július 3. napja keltezésű igazolási kérelmet is előterjesztett, mely igazolási kérelemben a bejelentő akként nyilatkozott, hogy részben külföldi tartózkodása, részben lerobbant gépjárműve miatt késedelmesen érkezett oda az eljárás alá vont ügyvédhez, ezért tudta csak egy napos késéssel benyújtani a keresetlevelet.

A (...) Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a (...) Kft. felperesnek a (...) Megyei Kormányhivatal alperes ellen helyi adó tárgyában hozott közigazgatási határozat bírósági felülvizsgálata iránt indított perében a 2017. augusztus 25. napján kelt K...../2017/3. számú végzésével a felperes igazolási kérelmét elutasította, egyidejűleg a keresetlevelet idézés kibocsátása nélkül elutasította. Indokolásában kifejtette, hogy az igazolási kérelemben foglaltak valóságtartalma megdőlt, így a keresetlevél elkésetten, a törvényes határidőn túl érkezett be.

Az eljárás alá vont ügyvéd részéről benyújtásra került egy 2017. július 3. napja keltezésű megbízási szerződés és ugyanilyen keltezésű tényvázlat, azonban azok a megbízó aláírását nem tartalmazzák.

Az eljárás alá vont ügyvéd vitatta, hogy fegyelmi felelősséget megvalósító magatartást követett el. Előadta, hogy a bejelentő 2017. június 28. napján, közvetlenül a nyári szabadság megkezdése előtt hívta fel két közigazgatási határozattal kapcsolatos ügye miatt, amit az eljárás alá vont ügyvéd nem akart elvállalni, de az ügyfél - nyilatkozata szerint - ragaszkodott hozzá. A bejelentő - az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint - vállalta, hogy a keresetbenyújtási határidő utolsó napján alá tudja írni az iratokat. Eljárás alá vont ügyvéd a keresetlevelet a megállapított határidőre, a benyújtási határidőre elkészítette, de a bejelentő - az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint - nem érkezett meg a megbeszélt időre, így az iratot már nem lehetett aznap postázni.

Az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozata szerint a bejelentő másnap, 2017. július 4. napján keresete fel az eljárás alá vont ügyvédet, majd az iratokat és egy igazolási kérelmet saját maga adta fel a postán. Az eljárás alá vont ügyvéd szerint valótlan a bejelentő azon állítása, hogy több hét is rendelkezésére állt a kereset elkészítésére, mivel a megtámadni kívánt határozatot is csak 2017. július 1. napján küldte meg a részére.

Valótlannak nevezte azt is, hogy az eljáró ügyvéd érdekkörében felmerült körülmény volt a késedelem oka, hiszen maga az igazolási kérelem is az ügyfél önhibáját nevezi meg a késedelem okaként.

Az előzetes vizsgálat során a bejelentő a fegyelmi biztos felhívására a 2020. augusztus 27. napján kelt levelében az általa aláírt, 2017. július 3. napja keltezésű igazolási kérelemmel kapcsolatosan akként nyilatkozott, hogy az igazolási kérelem ilyen tartalommal történő benyújtását az eljárás alá vont ügyvéd javasolta, mert - a bejelentő nyilatkozata szerint - az eljárás alá vont ügyvéd kizárólag így látta orvosolhatónak a neki felróható perindítási határidőmulasztásból eredően őt és cégét ért joghátrány kiküszöbölését. A bejelentő ezen levelében akként nyilatkozott, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd rávette őt a 2017. július 3. napján kelt igazolási kérelem aláírására, melyet egyébként - a bejelentő állítása szerint - teljes egészében az eljárás alá vont ügyvéd fogalmazott meg és juttatott el a perbíróság részére.

A lefolytatott bizonyítási eljárás alapján az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában egyrendbeli szándékos fegyelmi vétség elkövetését állapította meg és ennek alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szemben írásbeli megrovás fegyelmi büntetést szabott ki.

Az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában a bizonyítékokat egyenként értékelte és az egyes bizonyítékok bizonyító erejét a felelősség megállapítása szempontjából az indokolásban megjelölte.

A fegyelmi büntetés kiszabása során a kiszabott büntetés nemére vonatkozóan is határozatának indokolásában értékelést adott.

A határozat ellen az eljárás alá vont ügyvéd határidőben fellebbezést terjesztett elő. Fellebbezésében megismételve az elsőfokú eljárás során előadott védekezését, a fegyelmi vétség elkövetését vitatta. Kérte az elsőfokú határozat hatályon kívül helyezését.

Fellebbezésében általánosságban vitatta az elsőfokú határozatnak a bizonyítékok értékelésére vonatkozó megállapításait, és a levont jogkövetkeztetéseket. Álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi határozat figyelmen kívül hagyta a bejelentőnek az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint önellentmondó és álláspontja szerint valótlan nyilatkozatait. Az önellentmondásra és a valótlan nyilatkozatra vonatkozó álláspontját a 2022. január 4. napján előterjesztett fellebbezési indokolásában részletezte.

Az országos fegyelmi főbiztos észrevételeiben a fellebbezés elutasítását kérte arra hivatkozással, hogy az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése határidőben és szabályszerűen került-e előterjesztésre. Észrevételeiben az FE 32.2. pontjában foglaltakra hivatkozással álláspontja szerint a fellebbezést - figyelemmel a felterjesztésben fegyelmi tanács elnöke által írtakra - el kell utasítani.

A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint a fellebbezés alaptalan.

A másodfokú fegyelmi tanács érdemben vizsgálta az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezését. A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd által e-papíron előterjesztett fellebbezése - amely utal arra, hogy a nyomtatványnak melléklete van, és a melléklet tartalmazza a szöveges részt, továbbá határidő hosszabbítás iránti kérelmet is tartalmazott a részletes indokolás előterjesztésére - a másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint megfelel a fellebbezéssel szemben támasztott alapvető követelményeknek.

Az Alaptörvény I. cikkének értelmében Magyarország elismeri az ember alapvető egyéni jogait. Az Alaptörvény XXIV. cikke értelmében mindenkinek joga van ahhoz, hogy ügyeit a hatóságok részrehajlás nélkül, tisztességes módon és észszerű határidőn belül intézzék.

A hatósági, bírósági eljárásokban általános alapelv az ún. fair eljáráshoz fűződő jog biztosítása és érvényesítése.

Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése a fellebbezéssel szemben támasztott minimális követelményeknek a másodfokú tanács álláspontja szerint eleget tesz, az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezés indokainak további, részletes előterjesztésre elfogadható indokot megjelölve - a COVID-járvány által bekövetkezett helyzet - terjesztette azt elő a 2022. január 6. napján benyújtott beadványában.

A másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésének indokolásában kifejtettekkel kapcsolatban megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azon észrevétele, hogy az elsőfokú fegyelmi határozat rendelkező része az eljárási költség viselésére vonatkozó rendelkezésében volt ügyvédként tünteti fel, vélhetően elírás. Ezen észrevétele az eljárás alá vont ügyvédnek megalapozott, ezért ezen megállapítást a másodfokú fegyelmi tanács mellőzi, ugyanakkor ennek a körülménynek az ügy érdemi elbírálására és a határozat érdemére vonatkozóan kihatása nincs.

Megalapozatlan az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésének az igazolási kérelem megszerkesztésével kapcsolatban a bejelentő valótlan tényállítására vonatkozó hivatkozása. Az eljárás alá vont ügyvéd magatartásának megítélése szempontjából a másodfokú fegyelmi tanács - egyezően az elsőfokú fegyelmi tanács határozatában kifejtett állásponttal - azt az álláspontot fogadta el, hogy szabályszerű, írásbeli megbízási szerződés hiányában a megbízási szerződés tartalmát az eljárás alá vont ügyvéd köteles bizonyítani.

Az ellentétes tényállítások vonatkozásában mindaddig, amíg a bejelentő állításával szemben annak valótlansága bizonyítást nem nyer, a bizonyítási kötelezettség az eljárás alá vont ügyvédet terheli és amennyiben ennek eredményesen nem tesz eleget, úgy a nem bizonyított tényállításokat a fegyelmi eljárás során a terhére kell értékelni.

A bejelentő 2018. május 8. napján tett nyilatkozatának az eljárás alá vont ügyvéd részéről hivatkozott azon kitétele, hogy kifogást nem emel, a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről történő joglemondásnak nem értékelhető.

Az a körülmény, hogy a bejelentő részéről a panasz előterjesztésére a sérelmezett magatartás elkövetését követően az elévülési időn belül mikor kerül sor, a fegyelmi vétség megállapítása esetén értékelhető körülmény az eljárás alá vont ügyvéd javára, de az eljárás megszüntetését eredményező okként nem vehető figyelembe.

Az elévülési idő 3 naptári évben került meghatározásra törvényi szinten, az ezen időtartamon belül előterjesztett panasz elévülésre hivatkozással nem teszi lehetővé annak vizsgálata mellőzését.

Az eljárás alá vont ügyvédnek 2021. szeptember 1. napján a fegyelmi eljárás során készült jegyzőkönyvben a bejelentő részéről tett megállapításokkal kapcsolatos észrevételei a bizonyítékok értékelése körében vizsgálat tárgyát képezte az eljárás során, annak felülmérlegelését a másodfokú fegyelmi tanács nem tartotta indokoltnak.

Ugyanez vonatkozik a keresetlevél benyújtásával, annak körülményeivel és időpontjával kapcsolatosan az eljárás alá vont ügyvéd részéről eltérően értékelt tényekre.

Arra a körülményre történő hivatkozása az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy 4 év elteltével minden apró részletre nem emlékszik, és ezért esetlegesen ellentmondásos a saját nyilatkozata, a fellebbezés vonatkozásában azért nem vehető figyelembe, mivel az eljárás alá vont ügyvéd ezt a helyzetet saját magatartásával idézte elő azzal, hogy a megbízási szerződést nem foglalta írásba, nem rögzítette az általa egyébként felismert helyzetben annak lehetséges következményeit, hogy a határidőn túl előterjesztett beadvány vonatkozásában az igazolási kérelem kedvező elbírálása mérlegelésen alapul a bíróság részéről.

Az eljárás alá vont ügyvéd saját érdeke szempontjából is akkor járt volna el helyesen, ha mindezekre a körülményekre a megbízási szerződésben a megbízó figyelmét felhívja.

A másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezésének (...) tanú vonatkozásában tett észrevételeit sem tartotta megalapozottnak. A hozzátartozói minőség önmagában véve nem teszi a tanút a vallomástétel során elfogulttá. Ezzel kapcsolatban vélelem nem áll fenn.

A tanú vallomásának az elsőfokú fegyelmi tanács nem tulajdonított ügydöntő jelentőséget és annak elfogultságát nem állapította meg és jogszerűen értékelte a bizonyítékok mérlegelése körében.

A másodfokú fegyelmi tanács álláspontja szerint az elsőfokú fegyelmi eljárás és az annak keretében meghozott határozat megfelel a jogszabályi előírásoknak. Az eljárás alá vont ügyvédnek a határozat hatályon kívül helyezésére és új eljárás elrendelésére irányuló indítványa nem megalapozott.

Mindezekre figyelemmel a másodfokú fegyelmi tanács az elsőfokú határozatot annak helyes indokai alapján az Üttv. 138. § (1) bekezdés c) pontjának előírása figyelembevételével az elsőfokú határozatot helybenhagyta.

Az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezése nem vezetett eredményre, ezért az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 35.7 pontja és 40.2. c) pontja alapján a másodfokú eljárás során felmerült 50.000 Ft kamarai általány költség megfizetésére kötelezte a másodfokú fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet.

A másodfokú határozat jogerőre emelkedéséről a másodfokú fegyelmi tanács a Fe. 35.5. pontja alapján rendelkezett.

A másodfokú határozat ellen a közigazgatási perekre vonatkozó szabályoknak megfelelő perindítás lehetőségét az Üttv. 139. § (1) bekezdése biztosítja (...)

A határozat jogerős és 2022. július 5. napján végrehajtható.


  Vissza az oldal tetejére