Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.102/27. határozata

ügyvédi mulasztás, tájékoztatási kötelezettség megsértéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember 29. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 (egy) rendbeli szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett el, ezért

650.000 Ft, azaz Hatszázötvenezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben jogi képviselet nem megfelelő ellátását, valamint tájékoztatás és iratkiadás elmulasztást kifogásoló bejelentést tett.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte és felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.

Az eljárás alá vont a felhívás teljesítésére további 15 napos határidő hosszabbítást terjesztett elő. Ezt követően az eljárás alá vont közvetítői eljárást kezdeményezett.

A fegyelmi biztos a vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatának alapjául szolgáló tényállást akként állapította meg, hogy a [...] Hivatal határozata alapján 2018. január 19-én ügyvédi megbízási szerződés jött létre a bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvéd között szülői felügyelet rendezése és járulékai iránti perben való jogi képviseletre. A megbízási szerződés értelmében a bejelentő minden olyan iratról tájékoztatást kért, amelyet az eljárás alá vont ügyvéd a perben a bíróságtól, vagy máshonnan megkapott.

A hivatkozott perben az elsőfokú bíróság részítéletet hozott, melyben gyermekek szülői felügyeleti jogának gyakorlására az édesanyát jogosította fel, és gyermekenként 12.000 Ft, azaz összesen 36.000 Ft gyermektartás megfizetésére kötelezte a bejelentőt. A bejelentő az ítélet ellen fellebbezéssel kívánt élni. Az eljárás alá vont volt ügyvéd 2018. december 18-án értesítette a bejelentőt a fellebbezés benyújtásáról.

A II. fokú bíróság végzésével hiánypótlásra hívta fel az eljárás alá vont volt ügyvédet – jelölje meg, a részítélet mely rendelkezéseit sérelmezi, és azokat hogyan kéri megváltoztatni, és fejtse ki a változtatási kérelem konkrét indokait is azzal, hogy amennyiben annak nem tesz a megadott határidőn belül maradéktalanul eleget, úgy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül hivatalból elutasítja.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a hiánypótlási felhívásnak nem tett eleget, így a fellebbezés elutasításra került.

Ezt követően a bejelentő számára elérhetetlenné vált, iratait nem adta ki.

A megbízás fennállása alatt többször elmulasztott tájékoztatási kötelezettségének eleget tenni, a hozzá érkezett iratokról nem értesítette a bejelentőt.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd közvetítői eljárás lefolytatását kezdeményezte, melyre azonban nem került sor.

A kifejtettekből következően alapos a gyanú arra, hogy az eljárás alá vont volt budapesti ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (3), valamint az Etikai szabályzat 2.1. és 2.4. pontjait, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás:

Az eljárás alá vont a pártfogó ügyvéd képviselete igénybevételét engedélyező határozat és a bejelentő, valamint az eljárás alá vont között létrejött ügyvédi megbízási szerződés alapján szülői felügyelet rendezése és járulékai iránti perben látott el jogi képviseletet.

A perben az elsőfokú bíróság részítéletében a gyermekek szülői felügyeleti jogának gyakorlására az édesanyát jogosította fel és gyermekenként 12.000 Ft, így összesen 36.000 Ft gyermektartás megfizetésére kötelezte a bejelentőt. A bejelentő az ítélet ellen fellebbezéssel kívánt élni.

Az eljárás alá vont a részítélet elleni fellebbezést előterjesztette, a részletes indokolásra további 15 napos határidő-hosszabbítás engedélyezését kérte.

A fellebbezés indokolását elektronikusan benyújtotta.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd értesítette a bejelentőt a fellebbezés benyújtásáról.

A II. fokú bíróság felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet, jelölje meg, a részítélet mely rendelkezéseit sérelmezi, és azokat hogyan kéri megváltoztatni, és fejtse ki a változtatási kérelem konkrét indokait is azzal, hogy amennyiben annak nem tesz a megadott határidőn belül maradéktalanul eleget, úgy a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül hivatalból elutasítja.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tett eleget.

A törvényszék a részítélet elleni fellebbezést hivatalból elutasította. Indokolása szerint a törvényszék hiánypótló felhívását a jogi képviselővel eljáró alperes a második értesítést követő 5. munkanapon belül sem vette át, a kézbesítési vélelem beállt. Az alperes a kézbesítési vélelem megdöntése iránti kérelemmel nem élt és nem tett eleget a felhívásban foglaltaknak sem.

Az eljárás alá vont a törvényszék végzése ellen fellebbezést terjesztett elő a másodfokú bíróság előtt.

Az ítélőtábla a fellebbezést – elkésettség okán – hivatalból elutasította.

Indokolása szerint az alperes a végzést 2019. március 13. napján vette át. A végzéssel szemben a fellebbezést 2019. április 4-én terjesztette elő.

A Kamara elnökhelyettese tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy a vizsgálati szakban kezdeményezett közvetítői eljárásban a felek között megállapodás nem jött létre.

Az eljárás alá vont a fegyelmi szakban megküldte igazoló nyilatkozatát, melyhez iratokat (pártfogó ügyvédi kirendelő végzés, e-mail levelezések, részítélet elleni fellebbezés, törvényszék elutasító végzés elleni fellebbezés, orvosi igazolások) csatolt.

Fegyelmi felelősségét nem ismerte el.

Indítványozta a bíróság megkeresését a körben, hogy az ügyben mely időpontban, mely intézkedéseket tette, mikor és kinek bocsátott ki hiánypótló végzéseket, figyelemmel arra, hogy csak 2019. június 30ig állnak rendelkezésére iratok, azt követően nem.

Tanúbizonyítási indítványt tett.

Az iratcsatolás és igazoló nyilatkozatának késedelmes előterjesztését édesanyja és saját egészségi problémáira hivatkozva, orvosi igazolásokkal igazolta.

A megtartott fegyelmi tárgyaláson hivatkozott a részítélet és a törvényszék elutasító végzése elleni fellebbezésekre azzal, hogy igazolni tudja, azok nem késtek el. A 2019. április 4-i benyújtást megelőző 4 napig üzemzavar is volt a rendszerben, hiába tölti le a dokumentumokat, a bíróságok felé az meghiúsulási igazolást küld. Ez több ügyében is előfordult, jelezte a bíróságnak, a NISZ Zrt-t is megkereste.

Fenti állításait, elmondásán túl, okirattal nem igazolta.

Előadta, hogy a részítélet elleni fellebbezést 2018. december 14-én adta be, a hiánypótlásra nem reagált, a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet nem terjesztett elő, elismerte, hogy az ítélőtáblát kellett volna megkeresnie és beszereznie a tényleges iratokat, hogy azokat mikor töltötte le.

Felelősségét részben elismerte: a törvényszék hiánypótló végzését nem töltötte le, az ítélőtábla végzése tekintetében elismerte a felelősségét.

A fegyelmi tárgyaláson a bejelentővel folytatott egyeztetés keretében vállalta, hogy 150.000 Ft-ot perköltség igényének részleges kompenzációjaként megfizet részére, mely összeg teljesítését mind maga, mind a bejelentő is igazolta, továbbá vállalta, hogy a MÜBSE-hez is benyújtják a kérelmet.

Nyilatkozatában előadta, hogy mind a részítélet, mind a törvényszék elutasító végzése elleni fellebbezést határidőben nyújtotta be, azok elbírálásra alkalmasak voltak.

Ügyvédi tevékenysége gyakorlása során nagyon sok alkalommal fordult elő, hogy hiába töltötte le a bíróság által részére kézbesített elektronikus iratokat, a bíróság részére letöltési igazolás nem került megküldésre, így a bíróság meghiúsulási igazolást volt kénytelen kiállítani. Erről tájékoztatta az eljáró bíróságot, valamint a szolgáltatót, érdemi intézkedés azonban nem történt.

Álláspontja szerint ez az informatikai probléma nem róható a terhére.

A bíróságon iratbetekintése során azonban az ítélőtábla végzésében hivatkozott végzés átvételét igazoló elektronikus tértivevény az iratanyagban nem volt fellelhető.

Egyidejűleg igazolta, hogy a bejelentő részére az ügy iratait megküldte.

A bejelentő személyes meghallgatása során előadta, hogy pártfogói kirendelés alapján 2018-ban került eljárás alá vont irodájába, gyermekelhelyezés és lakáskiürítés tárgyú, már folyamatban volt pere kapcsán. Az iratokat átadta, 3 alkalommal volt az irodában, de egyszer sem találkozott az ügyvéddel. Email útján kommunikált vele, telefonon nem beszéltek soha. A tárgyalásokra sem jött el, helyettest küldött. Kapott értesítést a fellebbezés benyújtásáról, de ezután már érdemi tájékoztatást, választ nem. A hiánypótlási felhívásról nem értesítették. 2019 szeptemberében a törvényszékről kapott egy elutasító végzést. A közvetítői eljárás első ülésére eljött az ügyvédnő, ott megegyeztek, de nem valósult meg abból semmi.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A lefolytatott bizonyítási eljárást követően a fegyelmi biztos fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, kiegészítve a tényállási részt azzal, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a törvényszék elutasító végzése ellen késve nyújtotta be a jogorvoslatát. A fellebbezést elutasító végzésből kiderül, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem gondoskodott az iratok átvételéről.

Továbbá az eljárás alá vont nem tett eleget az ügyfél részére a tájékoztatási kötelezettségének.

Az iratkiadási kötelezettség megsértését a fegyelmi biztos nem tartotta fenn.

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét 1 rb. folytatólagosan elkövetett szándékos fegyelmi vétségben állapítsa meg.

Súlyosító körülményként értékelte a fegyelmi előéletét, enyhítő körülményként kérte figyelembe venni a felelősségének részbeni elismerését és azt, hogy részben eleget tett a kárenyhítésnek.

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a középmértéket meghaladó pénzbírságot szabjon ki az eljárás alá vont ügyvéddel szemben és kötelezze az eljárási költség megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentő képviseletét pártfogó ügyvéd képviselete igénybevételét engedélyező határozat, valamint a bejelentő és eljárás alá vont között létrejött ügyvédi megbízási szerződés alapján látta el.

Figyelemmel arra, hogy a kifogásolt tevékenységet (részítélet, majd a törvényszéki elutasító végzés elleni fellebbezéssel kapcsolatos mulasztások) a 2018. január 1. napjától hatályos, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) hatályba lépését követően követte el, e jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Eljárásjogi szempontból az előzetes vizsgálati eljárásra az Üttv. 208. § (22) bekezdése alapján a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat elrendelésére 2020. január 22. napján került sor.

Az Üttv. 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése alapján „az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni”.

Az Üttv. 39. § (3) bekezdés második mondata értelmében „a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.”

Ptk. 6:275. § [Tájékoztatási kötelezettség]

(1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.

(2) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.

Az ÜESZ 2.1. pontja szerint „az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá – jogellenes befolyásolásuk nélkül – a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.”

Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében „az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”

A Fegyelmi Tanács a tényállást a bejelentő bejelentésében, az ahhoz csatolt iratmellékletek, szóbeli meghallgatása, az eljárás alá vont volt ügyvéd írásbeli és szóbeli nyilatkozata, csatolt mellékletei, valamint a bíróság átirata alapján aggálytalanul állapította meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő perbeli képviseletének ellátása során megsértette az Üttv. 1. § (3), 39. § (3) bekezdését, továbbá az ÜESZ. 2.1. és 2.4. pontjainak rendelkezését azzal, hogy a részítélet elleni fellebbezés kapcsán kiadott és kézbesítési vélelem beálltával kézbesítettnek tekintett hiánypótló felhívásnak nem tett eleget, melynek következtében a fellebbezés hivatalból elutasításra került, a kézbesítési vélelem megdöntése iránt kérelmet nem terjesztett elő, az elutasító végzés elleni újabb, ezúttal késedelmesen előterjesztett fellebbezés elutasításával szemben jogorvoslattal nem élt, illetve arról nem gondoskodott lemondását követően. Mindezek folytán a bejelentő-ügyfelet elzárta a részítélet elleni jogorvoslat igénybevételének lehetőségétől.

Mindezen, a megbízó ügyfél képviseletének ellátása során megnyilvánuló magatartás alkalmas az ügyvédi tevékenységbe vetett bizalom és annak társadalmi megítélésének csorbítására.

A bírósági iratok elektronikus kézbesítése körében az eljárás alá vont által hivatkozott felmerülő hibák, műszaki problémák nem voltak elfogadhatóak, tekintve, hogy az eljárás alá vont ezekre csak hivatkozott, de semmivel nem igazolta, hogy akár a bíróság, akár a szolgáltató felé ténylegesen fellépett bejelentésével.

A Fegyelmi Tanács a bíróság átiratában és az ahhoz csatolt, a törvényszék, valamint az ítélőtábla végzéseiben foglalt megállapításokat fogadta el aggálytalanul, az azokban foglaltakkal ellentétes körülményeket, tényeket az eljárás alá vont nem tudott igazolni. Mindezekből a Fegyelmi Tanács arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont a részítélet elleni fellebbezést követően kibocsátott hiánypótlást át sem vette, az átvétel időpontját kézbesítési vélelem állapította meg, mely megdöntése ellen kérelmet nem nyújtott be, majd a részítélet elleni fellebbezést elutasító végzés elleni fellebbezés késedelmesen került benyújtásra. Következésképp az eljáró bíróságok a fellebbezések elutasítását jogszerűen állapították meg.

Megállapította továbbá a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont a bejelentő-ügyfél felé fennálló tájékoztatási kötelezettségét is elmulasztotta, a jogorvoslati eljárások körében ennek nem tett eleget, a kézhez vett bírósági iratokról a bejelentőt nem tájékoztatta, továbbá a megbízó ügyfél számára elérhetetlenné vált, ezzel is ellehetetlenítve a kommunikációt, a szükséges tájékoztatás megadását.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a fenti magatartásával az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 (egy) rendbeli szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget valósított meg.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel – az Üttv. 109. § (1) bekezdésébe foglaltak figyelembevételével: a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével mérlegelési jogkörében – a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel – a maximálisan kiszabható 1.000.000 Ft összegű pénzbírság alapulvétele mellett – látta indokoltnak és arányban állónak a rendelkező rész szerint megállapítottal.

A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd két kiskorú gyermek eltartásáról gondoskodik.

Enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi felelősség részbeni elismerését, továbbá a fegyelmi eljárás során a bejelentő felé kárenyhítésként teljesített részbeni anyagi kompenzációt, melyet azonban részben lerontja, hogy az eljárás alá vont a MÜBSE felé, a kérelem benyújtásához bejelentőnek ígért támogatást nem adta meg, ezzel is elnehezítve, hogy a bejelentő az eljárás alá vont fegyelmi felelősségével összefüggésben felmerült kárát az ügyvédi biztosítónál érvényesíteni tudja.

A túlsúlyban lévő súlyosbító körülmény között értékelte a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét, a terhére megállapított fegyelmi büntetéseket, egyúttal a fokozatosság elvének alkalmazása mellett.

A Fegyelmi Tanács eljárás alá vont tanúbizonyítási indítványát elutasította, tekintve, hogy a rendelkezésre álló és beszerzett adatok alapján a tényállást aggálytalanul feltárta, melyből az eljárás alá vont fegyelmi felelősségének megállapításához megalapozott és okszerű következtetéseket vont le: a tanúként indítványozott személyek meghallgatásától nem volt várható olyan további új információ, mely a fegyelmi felelősség, és annak súlyának megállapítását befolyásolta volna.

A Fegyelmi Tanács a bíróság ismételt megkeresésére tett bizonyítási indítványt sem tartotta indokoltnak, attól új tény, körülmény közlése nem volt várható: a Fegyelmi Tanács megkeresésére a bíróság nyilatkozott, ahhoz mellékleteket csatolt, melyekből a fegyelmi felelősség megállapítása szempontjából releváns tényállás minden kétséget kizáróan megállapítható volt, és amelyből a Fegyelmi Tanács döntéséhez a megfelelő következtetést is le tudta vonni.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 24. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2021. F. 102.)