A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. október 5. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért
a fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A nyomozó hatóság jelentette be a Budapesti Ügyvédi Kamarának, hogy büntető eljárás indult az eljárás alá vont ügyvéddel szemben kényszerítés bűntettének alapos gyanúja miatt.
A vezető fegyelmi biztos a bejelentés nyomán hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot és erről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet. Egyúttal felhívta figyelmét a büntetőeljárásra vonatkozó bejelentési kötelezettségére és arra, hogy annak elmaradása önálló fegyelmi vétséget képez. Felhívta észrevételei és a gyanúsítotti kihallgatásról felvett jegyzőkönyv csatolására.
Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételeiben kérte az előzetes vizsgálati eljárás megszüntetését. Előadta, hogy a büntető eljárásban gyanúsítotti meghallgatására nem került sor, ugyanis korára és egészségi állapotára tekintettel a járványhelyzet alatt a személyes megjelenést nem vállalta, a nyomozóhatóság pedig az online meghallgatást nem fogadta el. Gyanúsítására így meghallgatás nélkül került sor, amellyel szemben panasszal élt.
A benyújtott panaszt csatolta, amelyben előadta azon álláspontját, hogy a feljelentés megtételére azért került sor, mert egy kisajátítási ügyben volt megbízója nem kívánta megfizetni a megbízási szerződésben kikötött, a megállapított kártalanítási összeg 50%-ának megfelelő sikerdíj összegét.
Ez ügyben küldött felszólító levelet a megbízónak, de az kényszerítő körülményt nem tartalmazott. Vele csak tanúk jelenlétében találkozott, akik meg tudják erősíteni azt, hogy kényszerítésre nem került sor.
Figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem jelentette be, hogy vele szemben büntető eljárás indult, továbbá, hogy a gyanúsítás tárgyát képező bűncselekmény - bizonyítottsága esetén - szándékos fegyelmi vétség megállapítására alkalmas, a fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot lezáró határozatában a fegyelmi eljárás elrendelését kezdeményezte azzal, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást függesssze fel a büntetőeljárás jogerős befejezéséig.
Az indítványnak megfelelően a Fegyelmi Tanács tárgyaláson kívül hozott határozatával a fegyelmi eljárást a büntető eljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.
A nyomozó hatóság levelében arról értesítette a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökét, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indult büntetőeljárás a Be. 398. § (1) bekezdés a) pontja alapján megszüntetésre került.
A Fegyelmi Tanács elnöke megkeresésében kérte a nyomozó hatóságtól a büntető eljárást megszüntető határozat jogerősítő záradékkal ellátott példányának megküldését. Ugyanezen napon a büntetőeljárást lezáró határozat megküldésére az eljárás alá vont ügyvédet is felhívta.
A felhívás nyomán az eljárás alá vont ügyvéd benyújtotta a nyomozó hatóság eljárást megszüntető határozatát és közölte, hogy jogerősítő záradékkal ellátott példánnyal nem rendelkezik.
A nyomozó hatóság tájékoztatta a Fegyelmi Tanács elnökét, hogy az eljárást megszüntető határozatával szemben a sértettek jogi képviselője panasszal élt, amelynek az ügyészség részben helyt adott. A részbeni megváltoztatás a minősítést érintette, az ügyészség ugyanis azt állapította meg, hogy az eljárás két rendbeli önbíráskodás bűntette, valamint 6 rendbeli önbíráskodás kísérlete miatt indult. Mivel azonban a cselekmény ezen bűncselekmények tényállási elemeit sem valósította meg, a panaszt egyebekben elutasította.
A Fegyelmi Tanács elnökének megkeresése nyomán az ügyészség közölte, hogy a sértettek részéről pótmagánvádlókénti fellépésre nem került sor, azaz a megszüntető határozat jogerős.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd előzetes egyeztetés nélkül felkereste volt megbízóit, akiket egy kisajátítási eljárásában képviselt. Az eljárásra vonatkozó megbízási szerződésben a megítélt kártalanítási összeg 50%-ának megfelelő sikerdíjban határozták meg az ügyvédi munkadíj összegét azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ezt az összeget a megítélt kártalanításnak a letéti számlájára utalt összegéből volt jogosult levonni. A megbízók az ügyvédi megbízást a pernyertességet követően írásban felmondták, így a letéti számlára történő utalásra, illetve kifizetésre nem került sor.
A sértettek állítása szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal fenyegetőzött, hogy bírósági peres eljárást, illetve végrehajtást kezdeményez velük szemben, amennyiben nem írnak alá újabb meghatalmazást a kártalanítási összeg átvételére.
Az eljárás alá vont ügyvéd a terhére rótt bűncselekmény elkövetését következetesen tagadta.
A nyomozó hatóság a tényállás tisztázáshoz elengedhetetlenül szükséges releváns nyomozati cselekményeket elvégezve arra a megállapításra jutott, hogy nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése.
A sértettek jogi képviselőjének panasza alapján az ügyészség azt állapította meg, hogy a nyomozó hatóság minden lehetséges tárgyi és személyi bizonyítékot beszerzett, megalapozottan és törvényesen döntött az eljárás megszüntetéséről.
Az eljárás alá vont ügyvéd megfenyegette a sértetteket polgári per kilátásba helyezésével, végrehajtási eljárás kezdeményezésével, illetve feljelentés megtételével. Ugyanakkor ezzel bűncselekményt nem valósított meg, mivel az ilyen jellegű fenyegetés az igényérvényesítés megengedett eszköze.
A sértettek pótmagánvádlóként történő fellépésére a törvényes határidőn belül nem került sor.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos indítványozta a fegyelmi eljárás megszüntetését a büntető eljárás kimenetelére, valamint arra tekintettel, hogy nem merült fel olyan maradványcselekmény, ami a fegyelmi eljárás folytatását indokolná.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § értelmében: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1 értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben kényszerítés bűntette miatt büntető eljárás indult, amelynek minősítését később az ügyészség önbíráskodás bűntettére, valamint annak kísérletére minősítette. A nyomozó hatóság a nyomozást arra tekintettel szüntette meg, hogy a nyomozás adatai alapján nem volt megállapítható bűncselekmény elkövetése. Ezt a döntést az ügyészség a sértettek panasza nyomán felülvizsgálta, de nem állapított meg eljárási szabálysértést, illetve hiányosságot. Döntése szerint a nyomozó hatóság helytállóan állapította meg, hogy a cselekmény nem bűncselekmény, ezért a panaszt elutasította. A sértettek ezen döntéssel szemben további jogorvoslattal nem éltek.
A büntetőeljárásban megállapított körülményekre tekintettel a Fegyelmi Tanács - egyetértve a fegyelmi biztossal - nem látta indokoltnak további bizonyítás lefolytatását, illetve a feltárt tényekből eltérő következtetés levonását.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd terhére szabályszegés nem állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának megfelelően az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.
A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6 pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. október 25. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 105.)