A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsának
FEGYELMI HATÁROZATA
Az ügy száma: -
Határozat száma: -
Eljáró tanács: Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa
Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi neve, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája, képviselője neve:
- egyéni ügyvéd
Határozat meghozatalának módja:
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 127. §-a alapján tárgyalás tartása nélkül
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa a - egyéni ügyvéd (székhelye: -., Kamarai Azonosító Száma: -, születési helye, ideje: -, anyja neve: -, lakcíme: -) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyaláson kívül, zárt ülésen meghozta, majd kihirdette az alábbi
HATÁROZATOT:
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, az alábbiak szerint:
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontjára figyelemmel elkövette
- szándékos magatartásával egy rendbeli, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdésének megsértését, mint fegyelmi vétséget, továbbá
- gondatlan magatartásával egy rendbeli, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól szóló elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 6.10. pontjának megsértését, mint fegyelmi vétséget,
ezért az eljárás alá vont ügyvéddel szemben
300 000 Ft (azaz háromszázezer forint) pénzbírság büntetést szab ki vele szemben.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30 000 Ft (harmincezer forint) átalányköltséget és 3288 Ft egyéb költséget 30 (harminc) napon belül fizessen meg a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara 11743002-20014627 számú bankszámlája javára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet, míg az eljárás alá vont ügyvéd a határozat kézbesítésétől számított 15 (tizenöt) napon belül tárgyalás tartását kérheti. Ha az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kéri, a tárgyaláson kívül hozott határozat hatályát veszti, és az elsőfokú fegyelmi tanács elnöke tárgyalást tűz ki
A fellebbezésben elő kell terjeszteni a fellebbezés indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú.
Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott elektronikus kapcsolattartás az ügyvédi kamarák tagjai és nyilvántartottjai számára kötelező.
Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:
Az eljárás alá vont ügyvéd 1980. óta a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara tagja. A személyi, jövedelmi, vagyoni körülményeire vonatkozóan egyéb adat nem áll rendelkezésre.
Az eljárás adatai:
- (-, a továbbiakban: „bejelentő”) a 2020. február 24. napján kelt és a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnökéhez címzett beadványában --- ügyvéddel szemben panasszal élt és fegyelmi vétségre vonatkozó bejelentést tett.
A bejelentés alapján a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa 2020. március 19. napján az eljárás alá vont személlyel szembeni előzetes vizsgálat elrendeléséről határozott. Az előzetes vizsgálat - ügyszámon volt folyamatban.
Az előzetes vizsgálat elrendeléséről a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnöke 2020. március 19. napján tájékoztatta a bejelentőt.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi biztos felhívására megküldte a vizsgálat lefolytatásához álláspontja szerint szükséges iratokat, illetve észrevételeket tett a bejelentésre, amely a területi kamarához 2020. április 2. napján érkezett be.
A fegyelmi biztos 2020. június 18. napján az előzetes vizsgálat eredményére tekintettel fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont személlyel szemben, azon az alapon, hogy alapos gyanú merült fel arra, hogy eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdését és az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 6.10. rendelkezését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 3 rb. gondatlan fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi biztos a 2020. június 18. napján kelt levelében tájékoztatta a bejelentőt a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről, melyet követően a bejelentő a 2020. június 29. napján kelt beadványában nyilatkozatait kiegészítette és további bizonyítékokat csatolt.
A fegyelmi tanács elnöke 2021. április 8. napján az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásáról határozott.
A fegyelmi tanács tárgyaláson kívül, zárt ülésen megállapította, hogy a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozata túlnyomórészt alapos.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a Fegyelmi Tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Bejelentő előadása szerint 2015. év őszén megbízta eljárás alá vont ügyvédet a devizahitelszerződésével kapcsolatos per indításával. Bejelentő az ekkor készült ügyvédi meghatalmazást, illetve megbízási szerződést bejelentéséhez nem tudta csatolni, mert előadása szerint azt az eljárás alá vont ügyvéd a részére nem küldte meg. Annak ellenére nem került megküldésre részére az okirat, hogy azt mind a 2019. november 25. napján kelt, mind pedig a 2019. december 20. napján kelt, eljárás alá vont ügyvédnek megküldött - és a bejelentéséhez csatolt - levelében kérte.
A bejelentő előadta továbbá, hogy az ügyében a keresetlevél négy év elteltével sem került benyújtásra, így a jogi képviseletére adott megbízást - a fentebb már hivatkozott 2019. december 20. napján kelt levelében felmondta. Ekkor kérte az ügyvédi munkadíjként átadott 200 000 Ft (kettőszázezer forint), valamint a bírósági eljárás illetékére átadott 180 000 Ft (egyszáznyolcvanezer forint) visszafizetését arra tekintettel, hogy a keresetet az eljárás alá vont ügyvéd nem nyújtotta be a bíróságra. Ezen túlmenően kérte az átadott iratai kiadását, valamint az általa aláírt ügyvédi megbízás átadását.
A bejelentő előadta, hogy az iratokat - a megbízási szerződés kivételével - postai úton megkapta, azonban az eljárás alá vont ügyvéd a részére átadott pénzösszegeket nem utalta át az általa megadott bankszámlaszámra. Kiemelte, hogy eljárás alá vont ügyvéd a számlaadási kötelezettségének sem tett eleget, mert egyetlen neki átadott pénzösszegről sem adott számlát vagy elismervényt.
Bejelentő bejelentésében kérte a panasza kivizsgálását, a fegyelmi eljárás lefolytatását.
A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa a 2020. március 19. napján kelt előzetes vizsgálat elrendeléséről szóló határozatának, valamint a bejelentés és mellékletei másolatának megküldésével tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet az ellene benyújtott bejelentésről, és a védekezés lehetőségére, észrevételei előterjesztésére hívta fel.
Az eljárás alá vont ügyvéd a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarához 2020. április 2. napján érkezett beadványában előadta az írásbeli védekezését, az üggyel kapcsolatos észrevételeit, valamint csatolta tényvázlatait, feljegyzéseit, az ügyvédi meghatalmazást, valamint az ugyan elkészült, de a felmondás miatt már be nem nyújtott keresetlevelet.
Védekezésének lényege szerint bejelentő 2016. évben kereste fel egy devizaalapú fogyasztói kölcsön kapcsán, melyet részére forintban folyósítottak. Az I. számú mellékletként csatolt 2016. szeptember 3. napján kelt tényvázlat /feljegyzés/ szerint bejelentő azért fordult jogi képviselőhöz és kérte, hogy képviseletét lással el, mivel úgy számolta, hogy visszafizette már a teljes összeget, de tőle a hitelintézet a megállapodás ellenére jóval többet követel, és ennek okát nem tudja.
Eljárás alá vont ügyvéd észrevételeiben részletesen kifejtette jogi álláspontját az ügyben, amelynek lényege szerint „az ügy előkészítése nagyon lassan haladt, közben a perbíróságok egymásnak teljesen eltérő ítéletei, a mondhatni káoszba fulladt bírói gyakorlat, ahol teljessé vált a jogbizonytalanság után az általam képviselt és folyamatban lévő pereket felfüggesztették 2017 első hónapjaiban az Európai Bíróság előtti eljárásban hozandó határozatig. Erről ügyfél tájékoztatva lett, az ügyek tárgyalása leállt. Ebben a helyzetben értelmetlen és felesleges lett volna a keresetet beadni, a sorsa az lett volna, mint a többinek. „
Az eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint a körülményekről nagyon röviden és a laikus fél számára közérthetően a bejelentőt is tájékoztatta. Ennek alátámasztására beadványához I-IV. sorszám alatt feljegyzéseket csatolt. A feljegyzéseken - az V. sorszámú, 2018. június 13. napján kelt tényvázlat /feljegyzés/ megnevezésű irat kivételével - bejelentő aláírása, kézjegye nem szerepel, azokat kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd írta alá.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta azt is, hogy az ügy előkészítése 2018. júniusában lépett érdemi szakaszba, amikor is hívására a bejelentő felkereste az irodájában és a fent hivatkozott V. sorszámú tényvázlatban a szükséges, hiányzó adatokat pontosították. Ekkor került sor a VI. sorszám alatt csatolt, a pervitelre vonatkozó ügyvédi meghatalmazás aláírására is.
Eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy 2019. év végén e-mail útján tájékoztatta a bejelentőt arról, hogy a pert 2020. januárjában beadja. A keresetlevelet elkészítette, amit VII. sorszám alatt csatolt, azonban azt a bejelentő részéről történő felmondásra tekintettel már nem nyújtotta be a bíróságra.
Eljárás alá vont ügyvéd észrevételében elismerte azt, hogy a bejelentővel az ügyvédi munkadíj vonatkozásában valóban nem számolt el. Az átvett eljárási költségek vonatkozásában, valamint a számla- illetve elismervényadási kötelezettsége, annak elmaradása tekintetében nem tett nyilatkozatot és okirati bizonyítékot sem csatolt.
A bejelentő a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarához 2020. június 30. napján hiánypótlás, kiegészítés tárgyban érkezett beadványában ismételten előadta, hogy 2015 őszén - pontosabban 2015. november 6. napján - bízta meg eljárás alá vont ügyvédet a Lombard elleni per indítására, amelynek alátámasztására telefonon lévő üzenetekről készített fényképfelvételeket csatolt. Előadta, hogy a Lombard Lízing Zrt. 2016. február 19. napján kelt levelének kézhezvételét követően kereste fel másodszor az eljárás alá vont ügyvédet a tárgybani ügyben, ekkor az árfolyam-különbözet visszafizetéséhez szükséges nyilatkozat kitöltésében kért és kapott segítséget.
Előadta, hogy 2016. augusztusában a perrel kapcsolatos telefonon történt érdeklődésére közölte vele eljárás alá vont ügyvéd, hogy 2015 novembere óta fizetett törlesztő részletek miatt nőtt az illeték összege, és kérte, hogy utaljon át a bejelentő 30 000 Ft (harmincezer forint) összeget a számlájára, melynek alátámasztására bankszámlakivonatot csatolt.
Hivatkozott a bejelentő arra is, hogy „tisztában vagyok azzal, hogy az Európai Bíróság határozatára vártak a magyar bíróságok 2017-ben, de a lényeg itt az, hogy az ügyvéd úr minden érdeklődésem alkalmával úgy nyilatkozott, mintha a periratot már beadta volna és a bíróságon múlt, hogy nem tűztek ki tárgyalást. Amikor 2019 őszén kértem a perirat számát, és hogy melyik bíróságra adta be a keresetlevelet, akkor is azt válaszolta, hogy nincs otthon, így nem tudja megmondani (mintha létezett volna ilyen) és csak későbbi újabb email után írta meg, hogy valójában még nincs beadva. Miért fizettem volna ki a fenti összegeket 2015-ben, illetve 2016-ban, ha az ügyvéd urat csak 2018 júniusában bíztam volna meg. „
Előadta végül, hogy az eljárás alá vont ügyvédtől 2020. június 24. napján postai úton kapott egy számlát, 100 000 Ft (százezer) forint összegről, 150 000 Ft (egyszázötvenezer forintot) összeget pedig eljárás alá vont ügyvéd banki átutalás útján teljesített a részére. A bejelentő sérelmezte azt, hogy eljárás alá vont ügyvéd 100 000 Ft összeget számolt fel - többek között - a per előkésztésére akkor, amikor a periratot négy év alatt sem készítette el és adta be a bíróságra, továbbá az általa átadott összegek alapján további 130 000 Ft összeggel történő elszámolást hiányolta.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a fegyelmi tanács megállapította, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd között 2016. évben megbízási jogviszony állt fenn, azt azonban a rendelkezésre álló adatok alapján minden kétséget kizáróan megállapítani nem lehetett, hogy ez a megbízási jogviszony ezt megelőzően, már 2015. évben is fennállt volna.
Tényként állapította meg a fegyelmi tanács, hogy a bejelentő ezen megbízási jogviszony keretében a peres képviselet ellátására 2018. június 12. napján adott ügyvédi meghatalmazást, azonban az eljárás alá vont ügyvéd a jogviszony felmondásáig - azaz 2019. december 20. napjáig - a peres eljárást megindító keresetlevelet tényszerűen nem nyújtotta be a bíróságra.
Az eljárás alá vont ügyvéd erről a tényről a bejelentőt csak annak második érdeklődésére, 2019. november 13. napján, a meghatalmazás aláírását követő 17. hónapban kelt e-mail üzenetében tájékoztatta, ám a megbízásban foglalt kötelezettségének még ekkor sem tett eleget.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvéd által észrevételeihez I-IV. számon csatolt okiratokat azok bizonyító erejük mellőzésével értékelte, ugyanis megállapította, hogy azokat kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd írta alá, így nem bizonyított az az eljárás alá vont ügyvéd által hivatkozott tényállítás, hogy a bejelentő tudomásul vette és elfogadta volna azt, hogy az érdekében az Európai Bíróság esetlegesen irányadó, követendő határozatainak meghozataláig keresetének benyújtása nem volt indokolt.
Ezzel éppen ellenkezőleg a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy a bejelentő több alkalommal, így a 2019. október 9. napján és a 2019. november 13. napján kelt leveleiben is kifejezetten a peres ügyével kapcsolatban kért tájékoztatást, azaz, hogy az eljárás alá vont ügyvéd melyik bíróságra nyújtotta be a keresetét és hogy a peres ügynek mi száma.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2019. november 13. napján kelt válaszlevelében tájékoztatta hitelt érdemlően először a bejelentőt arról a tényről, hogy a kereset még nem került benyújtásra, a bejelentő devizahiteles ügye csak 2020. január 25-30. között kerül beadásra, melynek okaként már nem az európai bírósági jogértelmező tevékenységére és gyakorlatára, hanem a Pécsi Ítélőtábla által 2020. januárjában meghozandó és az adósok számára várhatóan kedvező, iránymutató ítéleteire hivatkozott.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdése úgy szól, hogy „az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni. „
A fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartásával, hogy a peres eljárásban jogi képviseletre adott megbízás és a részére annak keretében adott ügyvédi meghatalmazás ellenére több, mint tizenhét hónapig a peres eljárást megindító keresetlevelet nem nyújtotta be és ezen tényről Ügyfelét nem tájékoztatta, gondatlan magatartásával megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését.
Eljárás alá vont eljárás alá vont ügyvéd a 2020. március 26. napján kelt észrevételeiben elismerte azt a tényt, hogy a megbízási jogviszony megszűnését követően - a járványügyi helyzetre való tekintettel - valóban nem számolt még el a bejelentővel.
A fegyelmi tanács megállapította, hogy a bejelentő a megbízási jogviszony megszűnését követően több alkalommal, így a 2020. február 14. napján és 2020. március 12. napján kelt leveleiben is kérte az elszámolást, melyre a bejelentő 2020. június 29. napján kelt beadványából kitűnően 2020. júniusában került sor, részben.
Azt az eljárás alá vont ügyvéd sem vitatta észrevételeiben, hogy a peres képviselet ellátására 200 000 Ft (kettőszázezer forint) munkadíj és több részletben 180 000 Ft (száznyolcvanezer forint) peres eljárási illeték(költség) került megfizetésre a részére.
A fegyelmi tanács megállapította ugyanakkor, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő részére megküldött számla, valamint a bejelentő részére átutalt 150 000 Ft (egyszázötvenezer forint) összeg alapján az átvett megbízási díjjal, valamint az illeték összegével részben számolt el, elszámolási kötelezettségét nem teljeskörűen teljesítette, ugyanis a mindösszesen bejelentővel átvett 380 000 Ft (háromszáznyolcvanezer forint) összeg tekintetében elszámolási kötelezettségét 250 000 Ft (kettőszázötvenezer forint) összeg erejéig teljesítette.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 6.10. pontja akként rendelkezik, hogy „ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia. „
A fegyelmi tanács rámutat arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által teljesített és a bejelentő által vitatott tartalmú elszámolás megalapozottsága hatáskörébe nem tartozik, kizárólag abban a kérdésben kellett állást foglalnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a vonatkozó rendelkezések alapján elszámolási kötelezettségét teljesítette-e vagy sem. A fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az átvett pénzösszegekkel teljeskörűen és hitelt érdemlően elszámolni csak részben tudott, így gondatlan magatartásával megsértette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 6.10. pontját.
Az eljárás alá vont ügyvéd által az sem volt vitatott a fegyelmi eljárás során, hogy az átvett pénzösszegek vonatkozásában sem számlát, sem átvételi elismervényt nem adott a bejelentő részére, ennélfogva az is egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ezen magatartásával szintén megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését. Nem osztotta ugyanakkor a fegyelmi tanács a fegyelmi biztos azon álláspontját, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ezen magatartása gondatlan lenne, ugyanis a számlaadásra vonatkozó jogszabályokat eljárás alá vont ügyvédnek ismernie kell és kellett.
Bizonyítási indítványt az eljárásban részt vevő, erre jogosult személyek nem terjesztettek elő.
A fegyelmi tanács súlyosbító körülményként értékelte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd éveken át átvett különböző jogcímű (munkadíj, illeték) összegeket, annak ellenére, hogy a megbízás tárgyát képező eljárást nem indította meg. Súlyosítja az eljárás alá vont ügyvéd által elkövetett vétséget, hogy a bejelentővel csak azt követően számolt el, hogy a fegyelmi eljárás megindult.
A fegyelmi tanács az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), az ügyvédi hivatás etikai szabályairól szóló elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat („FESZ”), valamint az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény rendelkezéseit alkalmazta.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet a FESZ 40.2.b.) pontja alapján a fegyelmi eljárás 30 000 Ft átalányköltségének megfizetésére kötelezte. Tárgyalás tartása esetén a kamarai átalányköltség 80 000 Ft.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás 30 000 Ft átalányköltségének megfizetésére kötelezte. Tárgyalás tartása esetén a kamarai átalányköltség 80 000 Ft.
A költségviselés jogszabályi alapja az Üttv. 142. § (2) bekezdése.
A FESZ 40.6. pontja és az Üttv. 142. § (1) bek. értelmében alapján a fegyelmi tanács tagjának útiköltsége egyéb költségként az eljárás alá vont ügyvédet terheli.
A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács felhívja a figyelmet arra, hogy az e-mail üzenet nem minősül az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti kapcsolattartásnak.
A fegyelmi tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
A határozathozatal helye, ideje: Kaposvár, 2021. április 20.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa megállapítja, hogy a Fegyelmi Tanács - sz. fegyelmi határozata 2021. május 6. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható.