A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd és [...] volt budapesti ügyvédasszisztens ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. szeptember 20. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a
fegyelmi eljárást megszünteti.
A Fegyelmi Tanács a [...] eljárás alá vont volt ügyvédasszisztens elleni ügyben a
fegyelmi eljárást megszünteti.
Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács a lefolytatott bizonyítás, valamint a rendelkezésre álló iratok alapján az alábbiakat állapította meg.
Az előzetes vizsgálat:
A jelen ügyben a Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa - hivatalosan tudomására jutott adatok alapján - ügyvédhez méltatlan reklám miatt előzetes vizsgálatot rendelt el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívása alapján védekezést terjesztett elő, melyben vitatta fegyelmi felelősségét. Állította, hogy az előzetes vizsgálati eljárás alapjául szolgáló internetes reklámról nincs tudomása, a szóban forgó reklámot nem ő tette fel az internetre.
Az eljárás alá vont ügyvédasszisztens védekezést nem terjesztett elő.
Az előzetes vizsgálati eljárás adatai alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa az eljárás alá vont ügyvéddel és az eljárás alá vont ügyvédasszisztenssel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Határozatában az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 9.1., 9.2. és 9.5. pontjaira hivatkozott, mint az eljárás alá vont személyek által megsértett normákra és 1 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésének megállapítását indítványozta.
A tényállás:
A [...] Kft. üzemelteti a www....hu honlapot, mely honlapon magyarországi ügyvédek hirdetik magukat és tevékenységüket.
A honlapon megjelent az eljárás alá vont ügyvéd irodájának székhellyel ellátott hirdetése is.
A honlapra - a fegyelmi eljárás során ismeretlenül maradt személy - 2018. augusztus 10. napján az ügyvédi iroda nevében eljárva regisztrált és a regisztrációt követően az alábbi hirdetési szöveget helyezte el a honlapon:
„[...] Ügyvédi Iroda & VIP Pro”
„Dr. ..., Dr. ... őeminenciája”.
Az iroda elérhetőségeként a honlapon történő regisztráció időpontjában még az ügyvédi iroda bejelentett címe volt.
A hirdetés többek között az alábbi információkat tartalmazza:
„Ügyfélfogadás kizárólag ajánlás szerint, hitelesség megállapítása után, minősítést követően, egyénre szabott, már szerződés birtokában, 00-24 folyamatos ügyintézéssel, tájékoztatással, a VIP Pro rendszerből kiválasztott csomag tartalmát, a világ 9 országában élvezheti T. ügyfelünk.”
„Szakképesítések:
- adótanácsadó
- európai jogi szakjogász
- egészségügyi szakjogász
- adójogi szakjogász
- Európa-jogi szakjogász”
„Beszélt nyelvek:
angol, arab, német, spanyol”.
„Bemutatkozás:
Tisztelt Érdeklődő!
A regisztrációs folyamat végeztével, már megkülönböztetett ügyfélként kezelve, a szóbeli illetve írásbeli tájékoztató ismertetésével, szerződés hatályossá válását követően, egy kellemes nyugodt biztonságérzet, kiegyensúlyozott boldogság, mindennapjai több szabadidőt kínálnak. Kifejlesztett rendszerünk garanciával kezeli jogainak érdekvédelmét, gondjainak érdekérvényesítését, személyének, mint “egyénnek” naprakészen tanácsot ad, okiratokat készít, nem engedjük személyi jogainak, üzleti jogainak, magánéleti jogainak, adózó jogainak, speciális jogainak jogsértését, eljárunk Ptk. és Btk. ügyeinek képviseletében. Saját elveinket Ön igényeihez mérten alkalmazzuk. Irodáinkban olyan szakemberek, speciális kollégák munkálkodnak, akiket egyesével, több mint 12 hónapon keresztül válogattunk össze, fluktuáció nem jellemző. Az általunk szintén nagyon elismert státusz, kinevezés, eredményesség alapján, név nélkül, nem a teljesség igényével: őeminenciája (országunkban kb. 85 fő előtt hajonlhatunk meg), tiszteletbeli egyetemi docensek, az első adonyomozo, igazságügy szakértő, rendőrtiszti főiskolát végzettek, közgazdászok, érdekképviselők, érdekvédelemi tisztek, mediátorok, spiritiszták, biztonsági szakértő, külker ügyintéző, az ország legelismertebb szakjogászainak TOP 10-es listáján 7. megtisztelő pozíciójának tulajdonosa. Tagsági viszonynál teljesen használható a III.-I.-XIV.V.-IV.-XIX. kerületi kirendeltségeink azaz S.O.S telefonszámok birtokában.”
A fenti hirdetés ismeretlen feladója az Ügyvédi Iroda hivatalos e-mail címéről regisztrált és az eljárás alá vont ügyvéd nyilvános adatbázisban is elérhető mobiltelefon számát adta meg, mint elérhetőséget. A hirdetés szövege mellett az eljárás alá vont volt ügyvédasszisztens fényképe került feltöltésre.
A hirdetést az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás alatt töröltette a honlapról és ezt hitelt érdemlően igazolta a Fegyelmi Tanács részére. A nevezett hirdetés az internetről törlésre került.
A Fegyelmi Tanács két alkalommal tartott tárgyalást az ügyben. Az eljárás alá vont ügyvéd mindkét tárgyaláson személyesen megjelent és érdemi nyilatkozatot tett. Következetesen tagadta, hogy a hirdetést ő helyezte volna el az interneten, továbbá határozottan állította, hogy a kamarai előzetes vizsgálat megindításáig nem is volt tudomása arról, hogy ilyen tartalmú hirdetés található az interneten az általa képviselt ügyvédi iroda reklámjaként. Előadta, hogy 2018. augusztusában - a hirdetés feladásakor - valóban egy irodahelyiségben dolgozott az eljárás alá vont volt ügyvédasszisztenssel, azonban ekkor még nevezett személy nem volt az iroda alkalmazottja (ügyvédasszisztense). Az eljárás alá vont ügyvéd kérdésre úgy nyilatkozott, hogy a hirdetés szövege mellett található fotón az eljárás alá vont volt ügyvédasszisztens látható.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi tárgyaláson elhangzott nyilatkozatok és a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa végindítványában a fegyelmi eljárás megszüntetésére tett indítványt.
Álláspontja szerint a [...] Kft. ügyvezető igazgatójának nyilatkozata alapján nem állapítható meg kétséget kizáróan az, hogy akár az eljárás alá vont ügyvéd, akár az eljárás alá vont volt ügyvédasszisztens helyezte volna el a hirdetést az interneten, így mindkét eljárás alá vont személy vonatkozásában az eljárás megszüntetését indítványozta.
Az eljárás alá vont ügyvéd maga is kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését. Az eljárás alá vont volt ügyvédasszisztens nyilatkozatot egyáltalán nem tett a fegyelmi eljárás során.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A Fegyelmi Tanács fegyelmi biztos indítványának helyt adott.
Az Üttv. 107. § szerint:
„Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”
Az Üttv. 105. § (1) bekezdés a) pontja alapján az ügyvédasszisztens nem képviselheti munkáltatóját ügyvédi tevékenység gyakorlásában. (...)
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) Preambuluma az alábbiak szerint rendelkezik:
„Az ügyvédi hivatás tiszteletben tartása a jogállamiság és a demokrácia elengedhetetlen feltétele a társadalomban. Az európai jogi hivatás széleskörűen elismert és tiszteletben tartott alapelvei nélkülözhetetlenek az igazságszolgáltatás helyes működéséhez, a joghoz való hozzáféréshez és a tisztességes eljáráshoz való jog érvényesüléséhez. A magyar ügyvédi kar elfogadja és tiszteletben tartja az Európai Ügyvédi Kamarák Tanácsa által elfogadott európai jogi hivatás chartáját, mely az ügyvédi hivatás alapelveit és alapértékeit az alábbiakban határozta meg:
(...)
d) A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve”
Az ÜESZ 9.1. szerint: „Az ügyvéd, ügyvédi iroda, európai közösségi jogász, európai közösségi jogászi iroda és a külföldi jogi tanácsadó (a 9. és a 10. pont alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) jogosult az általa nyújtott szolgáltatásokról a nyilvánosságot tájékoztatni feltéve, hogy a tájékoztatás pontos, nem megtévesztő és nem sérti az preambulumban megfogalmazott ügyvédi alapelveket és alapértékeket.”
Az ÜESZ 9.3. pontja kimondja: „Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó tájékoztatás, reklámozás során fokozott gondossággal és körültekintéssel kell biztosítani az ügyvédi titoktartási kötelezettség és az ügyvédi hivatás méltóságának megtartását, továbbá az ügyvédi tevékenységre vonatkozó reklámnak összeegyeztethetőnek kell lennie az ügyvédnek az igazságszolgáltatásban való közreműködésével, valamint a jogállamban és a demokratikus társadalomban betöltött szerepével.”
Az ÜESZ 9.4. pontja az alábbiak szerint rendelkezik:
„Az ügyvédi tevékenységre vonatkozó reklám
a) nem csökkentheti az ügyvédi hivatásba vagy igazságszolgáltatásba vetett közbizalmat,
b) nem lehet agresszív és nem járhat az ügyfél zaklatásával,
c) nem tehet a minőségre, eredményességre, illetve díjazásra vonatkozó, az összehasonlító reklám korlátaival ellentétes összehasonlítást más ügyvéddel,
d) nem utalhat az ügyvéd eredményességi mutatójára, az ügyfelek számára, illetve fontosságára,
e) nem használhatja ki a - potenciális - ügyfél kiszolgáltatott, illetve kényszerhelyzetét, így különösen nem használhatja ki az általa ismert konkrét szerencsétlenséget vagy az ügyfél ítélőképességét súlyosan korlátozó körülményt annak céljából, hogy az ügyfél ügyvédválasztásával kapcsolatos döntését befolyásolja.”
Az ÜESZ 9.5. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem keltheti személyének olyan hírét, vagy látszatát, hogy az egyes bíróságoknál, illetve hatóságoknál az ügyben, vagy egyes ügyekben az ügyvédi tevékenység többi gyakorlójánál kedvezőbb eredményt tud elérni, vagy az ügyet gyorsabban tudja elintézni.
A Fegyelmi Tanács tényként állapítja meg, hogy az említett hirdetés valóban fent volt a honlapon, ezt a Fegyelmi Tanács tagjai a fegyelmi eljárás elrendelését követően személyesen is ellenőrizték az interneten. Az is megállapítható, hogy a nevezett hirdetés nem méltó egy ügyvédi irodához, sem tartalmában, sem a megfogalmazás módjában.
A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárás során több alkalommal is megkereste a [...] Kft.-t annak érdekében, hogy a hirdetés „feladásának” mikéntje tisztázható legyen.
A honlapot üzemeltető [...] Kft. ügyvezetője írásban úgy nyilatkozott, hogy a honlapon „az ügyvédi iroda részéről” történt a regisztráció 2018. augusztus 10. napján 22 óra 35 perckor. Az ügyvezető nyilatkozata szerint a regisztrációkor használt e-mail cím és megadott mobiltelefonszám megegyezik az ügyvédi iroda kamarai nyilvántartásban szereplő adataival, így a regisztrációhoz egyéb iratot (ügyvédi igazolvány másolata, alapító okirat stb.) a cég nem kért. Arra vonatkozóan nem tudott nyilatkozni, hogy személy szerint ki volt az, aki a regisztrációt és a hirdetés elhelyezését elvégezte az ügyvédi iroda részéről.
A fegyelmi eljárás során tehát az nem volt megállapítható, hogy a regisztrációt személy szerint ki végezte el, és az sem, hogy a hirdetés szövegét ki fogalmazta meg és töltötte fel a nevezett honlapra.
Az eljárás során kétséget kizáróan nem lehetett megállapítani, hogy a hirdetést az eljárás alá vont ügyvéd adta volna fel, illetve, hogy tudomása lett volna arról, hogy ilyen tartalmú hirdetés került ki az internetre. Önmagában az a tény, hogy az ügyvédi iroda e-mail címének felhasználásával történt a regisztráció - a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint - nem minősül fegyelmi vétségnek.
Kiemeli a Fegyelmi Tanács, hogy a fegyelmi eljárás során is érvényesülnie kell az ártatlanság vélelmének, mint alkotmányos alapelvnek, így a fegyelmi felelősség kizárólag akkor állapítható meg, ha kétséget kizáróan bizonyítható a fegyelmi vétség elkövetése. A jelen ügyben ilyen kétséget kizáró bizonyíték nem merült fel.
A fentiekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján az eljárás alá vont ügyvéddel szemben indult fegyelmi eljárást megszüntette, mivel az eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget.
Az eljárás alá vont volt ügyvédasszisztens ellen indult fegyelmi eljárással kapcsolatban a Fegyelmi Tanács az alábbiakra kíván rámutatni:
Az Üttv. már hivatkozott 105. § (1) bekezdés a) pontja szerint az ügyvédasszisztens nem képviselheti munkáltatóját ügyvédi tevékenység gyakorlásában.
Az Üttv. szintén idézett 107. § a) pontja pedig kimondja, hogy „fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi...”
A fenti két jogszabályhely egybevetéséből a Fegyelmi Tanács arra a következtetésre jutott, hogy az ügyvédasszisztens ügyvédi tevékenység gyakorlására nem jogosult, így ő fegyelmi eljárás alanya sem lehet, hiszen fegyelmi vétséget csak olyan személy tud elkövetni, aki jogosult ügyvédi tevékenység gyakorlására. Ezt támasztja alá az Üttv. 4. § (1) bekezdésének felsorolása is, mely az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultakat taxatíve sorolja fel, mely felsorolásban az ügyvédasszisztens nem szerepel.
Mindebből - a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint - az is következik, hogy az eljárás alá vont volt ügyvédasszisztenssel szemben már a fegyelmi eljárást sem lehetett volna elrendelni.
A fentiekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján a fegyelmi eljárást az eljárás alá vont volt ügyvédasszisztenssel szemben is megszüntette.
Megjegyzi a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás tárgyát képező hirdetés szövege mellett valóban az eljárás alá vont volt ügyvédasszisztens fényképe került feltöltésre, azonban a fentebb hivatkozott jogszabályi rendelkezések okán ezen körülmény további vizsgálata szükségtelen volt.
Tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás mindkét eljárás alá vont személy vonatkozásában megszüntetésére került, így a jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. október 28. napján jogerős.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 107.)