A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa a dr. [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. március 29. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és előzetes vizsgálat:
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben [...] terjesztett elő bejelentést, kifogásolva az eljárás alá vont ügyvéd ügyintézését, valamint az elszámolási kötelezettség elmulasztását.
A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó iratokat 8 napon belül küldje meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd a felhívást 2020. július 17-én vette át, azzal kapcsolatos nyilatkozatát 2020. július 28-án terjesztette elő, amelyben fegyelmi felelősségét vitatta. Iratokat nem csatolt.
A fegyelmi biztos ismételten felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a megbízási szerződést, meghatalmazást, valamint az ügyben előterjesztett beadványokat küldje meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd megküldte az ügyben keletkezett meghatalmazást és megbízási szerződést. Erre tekintettel a fegyelmi biztos ismételt felhívást küldött ki a hiányzó iratok csatolására, amelyre az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatot tett, de további iratot nem csatolt.
A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A Fegyelmi Tanács 2. sorszám alatt tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet és a fegyelmi biztost, hogy az ügyben a határozatát tárgyaláson kívül fogja meghozni, egyidejűleg felhívta, hogy további észrevételeiket 15 napon belül teheti meg.
Tényállás:
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd 2017. szeptember 18. napján kötöttek írásban megbízási szerződést, melyben az eljárás alá vont ügyvéd arra vállalt kötelezettséget, hogy ellátja a bejelentő jogi képviseletét az elégtelen fogvatartási körülmények miatt a Magyar Állam ellen, valamint Strasbourgban az Emberi Jogok Európai Bírósága előtt. A bejelentő kártalanítási igénye 2009-től 2017. október 17. napjáig terjedő időszakra szólt. A megbízási szerződésben sikerdíjból álló ügyvédi munkadíjat is kikötöttek, amelyet a megállapított kártalanítás 30%-ában határoztak meg. A megbízás napján a bejelentő meghatalmazást is adott az eljárás alá vont ügyvédnek, aki a meghatalmazást elfogadta.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2017. október 10. napján előterjesztett kérelme alapján a bíróság határozatával a kártalanítás iránti kérelmet elutasította: a 2016. december 31-ig előterjesztett kérelmet azért, mert a kérelem előterjesztésére nyitva álló jogvesztő határidő 2017. augusztus 28-án lejárt, a 2017. január 1. napjától terjedő időszakra pedig azért, mert a bejelentő meghatalmazott védője a Börtön parancsnokánál az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt - írásban - panasszal nem élt, hanem a kártalanítási kérelmet a bv. intézetnél terjesztette be. A bíróság végzésének indokolása szerint arra vonatkozóan, hogy rajta kívül álló okból nem tudta panaszjogát érvényesíteni, az iratok tartalmából következtetést levonni nem lehetett, ilyen körülményre maga a kérelmező sem hivatkozott.
A végzéssel szemben az eljárás alá vont ügyvéd nem, azonban a bejelentő fellebbezést terjesztett elő, amelynek eredményeként a Törvényszék, mint másodfokú bíróság a határozatával az elsőfokú döntést helyben hagyta.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. augusztus 27. napján a történtekről tájékoztatta a bejelentőt, egyúttal a megbízási szerződést felmondta.
A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a bejelentés és mellékletei, az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentése, az eljárás alá vont ügyvéd csatolt okiratai alapján állapította meg.
A tényállás a fentiek, valamint a megbízási szerződés, a meghatalmazás és a bíróságok határozatai alapján érdemben egyértelműen megállapítható volt.
A fegyelmi biztos végindítványa:
Fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában és végindítványában a fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy nem vett igénybe minden eszközt ügyfele igényének érvényesítése érdekében, amellyel ellehetetlenítette, hogy a bejelentő kártalanítás iránti kérelmét érdemben elbírálják. Az eljárás alá vont ügyvéd továbbá nem élt jogorvoslattal az elutasító határozattal szemben és nem hivatkozott megbízója érdekében önhiba hiányára sem, amely megatartásaival megsértette az Üttv. 1. § (3) és 39. § (3) bekezdését, valamint az Etikai szabályzat 2.1., 2.2. és 2.4. pontjait, mellyel 1 rb. szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el. Végindítványában az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta az iratcsatolási kötelezettség elmulasztását is.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentésében fegyelmi felelősségét vitatta. Előadása szerint nem az ő feladata volt a panaszbeadvány előterjesztése, kizárólag a kártalanítási igény előterjesztését vállalta. Hivatkozott továbbá fegyelmi felelősségének elévülésére.
A fegyelmi tanács döntése:
A fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozata az alábbiak szerint alapos.
Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Az Üt. 3. § (2) bekezdése szerint az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.
A büntetések, az intézkedések, egyes kényszerintézkedések és a szabálysértési elzárás végrehajtásáról szóló 2013. évi CCXL. törvény 10/A. § (6) bekezdése szerint a kártalanítás iránti igény benyújtásának feltétele az is, hogy az elítélt vagy - kényszergyógykezelt, illetve az ideiglenesen kényszergyógykezelt kivételével - az egyéb jogcímen fogvatartott az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt a 144/B. §-ban meghatározott panaszt előterjessze a végrehajtásért felelős szerv vezetőjéhez. Ez a feltétel akkor alkalmazandó, ha az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények között töltött napok száma a harmincat meghaladja. Ha az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmény hosszabb időn át fennáll, három hónapon belül újabb panaszt előterjeszteni nem kell. Nem róható az elítélt vagy az egyéb jogcímen fogvatartott terhére, ha rajta kívül álló okból nem tudta a panaszjogát érvényesíteni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III.22.) MÜK Szabályzat (régi Etikai Szabályzat) 3/3. pontja szerint az ügyvéd vegyen igénybe minden törvényes eszközt ügyfele érdekei érvényesítéséhez. A rábízott ügyet a tényeket illetően és jogilag felkészülten, elsősorban ügyfele tényelőadásainak szem előtt tartásával lássa el. A védelmet ellátó ügyvéd védence tényelőadásához kötve van.
A régi Etikai Szabályzat 12/4. pontja szerint az ügyvéd különösen kerülje el, hogy indokolatlan késedelemmel, tájékoztatás elmulasztásával, személyes kapcsolattartás mellőzésével vagy más hasonló magatartás tanúsításával a megbízónak az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett általános bizalma megrendüljön.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
[Alkalmazandó jogszabály]
A megbízás elvállalására 2017. szeptember 18-án, annak alapján beadvány előterjesztésére 2017. október 17-én került sor. A magatartás tanúsításakor az Üt., valamint a régi Etikai szabályzat volt hatályban, miután az Üttv. 2018. január 1. napjától, az Etikai Szabályzat pedig 2018. május 1. napjától hatályos. Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács a magatartásoknak az Üttv. 1. § (3) bekezdésébe, valamint Etikai Szabályzat 2.1., 2.2 és 2.4. pontjába ütközésének vizsgálatát mellőzte, helyette az Üt. 3. § (2) bekezdésére és a régi Etikai Szabályzat 3/3. pontjára volt figyelemmel.
Az iratcsatolási kötelezettség elmulasztására - miután annak kötelezettsége a fegyelmi eljárás 2020. július 2-i elrendelésével merült fel -, az Üttv., valamint az Etikai Szabályzat rendelkezései az irányadók.
[Elévülés]
Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elévülési kifogást is előterjesztett, a Fegyelmi Tanács elsőként ezt a kérdést vizsgálta.
Az Üttv. 112. § (2) bekezdése szerint nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja
a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,
b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá
c) az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.
Ugyanezen § (4) bekezdése szerint a közvetítői eljárás kezdeményezésére nyitva álló idő, a közvetítői eljárás, az előzetes vizsgálat, valamint kamarai jogtanácsos vagy jogi előadó ellen a munkáltató által indított, külön törvényben szabályozott fegyelmi eljárás tartama alatt az elévülés nyugszik.
A kifogásolt magatartás 2017. október 10-i időpontjához képest a hároméves elévülési idő 2020. október 10. napján járt volna le, amelyhez képest az előzetes vizsgálat elrendelésére 2020. július 2-án sor került, ezt követően az elévülés nyugodott. Ennek alapján az eljárás alá vont ügyvéd elévülési kifogása nem alapos.
[Az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmények]
1./ A 2009-től 2016. december 31. napjáig előterjesztett kártalanítási igény.
Ezen időszak vonatkozásában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat nem tartalmaz tényállást és indítványt, ami a fegyelmi felelősség megállapításának önmagában akadálya. E körben ezért csak utal a Fegyelmi Tanács arra, hogy a jogvesztő határidő már a megbízás elvállalásakor letelt, így eredményre az eljárás alá vont ügyvéd gondos és szakszerű eljárása sem vezethetett volna. Ugyancsak nem állapítható meg az elszámolási kötelezettség megsértése, mert a bejelentő a rendelkezésre álló iratok tanúsága szerint kártalanításban egyáltalán nem részesült.
2./ A 2017. január 1. napjától előterjesztett kártalanítási igény.
A tényállás alapján kétséget kizáróan állapítható meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd úgy terjesztett elő kártalanítási igényt, hogy ennek törvényben rögzített előfeltétele - a panasz előterjesztése - hiányzott. E körben nem fogadható el az eljárás alá vont ügyvéd azon védekezése, hogy megbízása kizárólag a kártalanítási igény előterjesztésére vonatkozott, a panasz előterjesztésére nem. Az eljárás alá vont ügyvédnek ugyanis tudnia kellett arról, hogy panasz előterjesztése nélkül a kártalanítási igény nem érvényesíthető, és erről - ha a panasz előterjesztéséről nem maga intézkedik - tájékoztatnia kellett volna a bejelentőt. Anélkül, hogy az eljárás alá vont ügyvéd meggyőződött volna arról, hogy panasz előterjesztésére sor került-e, a kártérítési igény előterjesztésének nem lett volna helye. Az olyan kártalanítási igény előterjesztése, amelyet panasz nem előzött meg, nyilvánvalóan alkalmatlan a bejelentő által kívánt joghatás elérésére.
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd anélkül terjesztett elő kártalanítási igényt, hogy a panasz előterjesztésének megtörténtéről meggyőződött volna, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdését, valamint a régi Etikai Szabályzat 3/3. pontját, ezzel fegyelmi vétséget követett el.
3./ Iratcsatolási kötelezettség elmulasztása
Az eljárás alá vont ügyvéd a vezető fegyelmi biztos felhívására semmilyen iratot nem csatolt. A fegyelmi biztos felhívására csupán a megbízási szerződés és a meghatalmazás csatolására került sor, a bírósághoz intézett beadványok csatolásával az eljárás alá vont ügyvéd mindvégig adós maradt.
Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ügyben keletkezett iratokat felhívás ellenére nem, illetve újabb felhívásra csak részben csatolta, megsértette ez Etikai Szabályzat 12.3. pontját, ezzel fegyelmi vétséget követett el.
[Rendbeliség]
A jogszabályoknak meg nem felelő kártalanítási igény előterjesztése 1 rendbeli fegyelmi vétséget valósít meg, míg az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása önálló fegyelmi vétség. Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget állapított meg.
[Büntetéskiszabási szempontok]
Az eljárás alá vont ügyvéd mulasztása nyomán a bejelentő kétséget kizáróan érdeksérelmet szenvedett, amely a 2017. január 1. napjától 2017. október 17. napjáig terjedő időszakot érintette. A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabásakor az eljárás alá vont ügyvéd mindhárom korábbi marasztalására tekintettel volt azzal, hogy a 2017-ben elkövetett magatartás értékelése során az eljárás alá vont ügyvéd 2019-ben és 2020-ban történt marasztalása figyelmen kívül maradt. Enyhítő körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács az időmúlást. Mindezek alapján - egyezően a fegyelmi biztos indítványával - a Fegyelmi Tanács a középmértéket el nem érő pénzbírság kiszabását látta arányban állónak az elkövetett cselekményekkel.
Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte 30.000 Ft elsőfokú átalányköltség megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog, valamint a tárgyalás tartása iránti kérelem lehetősége az Üttv. 127. § (3) bekezdésén alapszik.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. április 28. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 109.)