Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.111/6. határozata

tiltott ügyvállalásról 2 éven belül olyan közhatalmi szerv előtt, ahol az ügyvéd korábban jogviszonyban állt

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. év július 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

250.000 Ft, azaz Kettőszázötvenezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja, melynek végrehajtását 1 (egy) évre felfüggeszti.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

Az ügyészség az eljárás alá vont ügyvéd összeférhetetlen ügyvállalását kifogásolta.

A BÜK vezető fegyelmi biztosa hivatalból elrendelte az előzetes vizsgálatot, melynek időtartamát további 3 hónappal meghosszabbította, végül a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről hozott határozatot.

A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte, továbbá beszerezte a BÜK Összeférhetetlenségi Bizottságának és a BÜK elnökének állásfoglalását.

A Fegyelmi Tanács tárgyalás tartása nélkül határozatot hozott.

Az eljárás alá vont ügyvéd tárgyalás tartását kérte.

A Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott az ügyben.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységét megelőzően ügyészként dolgozott.

Az eljárás alá vont ügyvéd még ügyészként járt el a csalás bűntette és más bűncselekmények miatt folyamatban volt 1. sz. büntetőügyben, mely során a törvényszék előtt 2012. és 2015. között vádképviseletet látott el.

Az eljárás alá vont ügyvéd szintén még ügyészként vádképviseletet látott el 2012. és 2016. között a törvényszék előtt a 2. sz. büntető ügyben.

A törvényszék az előtte folyamatban volt 3. sz. büntető ügyben 2015. november 19-én hozott marasztaló ítéletet, mely az ítélőtábla ítéletével emelkedett jogerőre.

Ezen ügyben az eljárás alá vont ügyvéd, még ügyészi időszakában, a bíróság előtt nem látott el vádképviseletet.

Az eljárás alá vont ügyvéd, miután ügyészi szolgálati viszonya megszűnt, az 1-3. sz. büntető ügy I. r. terheltje védelmében perújítási indítványt nyújtott be a törvényszékhez, melyben a Be. 637. § (1) bekezdés e) pontjában foglalt okból indítványozta védence javára a perújítás elrendelését.

Az ítélőtábla végzésével a perújítási indítványt elutasította, amely ellen az eljárás alá vont ügyvéd fellebbezést terjesztett elő. A Kúria az elsőfokú végzést helybenhagyta.

Az említett ügyek tárgya: gépjárművek egyedi azonosítójának megváltoztatásával, ezen járművek forgalomba helyezésével, fiktív értékesítéséhez hitelfelvétellel vagy lízingszerződés megkötésével kapcsolatos cselekmények, melyekben az I. r. terhelt érintett, vagy vele összefüggésbe hozható.

A perújítási indítványban az eljárás alá vont ügyvéd által a bizonyítékok közt megjelölt személyek köre részben azonos a másik két ügyben terheltként, illetve tanúként megjelölt személyekkel.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd előzetes vizsgálatban előterjesztett védekező iratában elismerte az ügyészségnél fennállt szolgálati viszonyát, továbbá azt, hogy az 1-2. sz. büntető ügyekben vádképviseletet látott el.

Azt is elismerte, hogy a három ügy elkövetői köre részben azonos. Az I. r. terhelt mindhárom eljárás terheltje volt és mindhárom ügyben hasonló módon elkövetett cselekményekről kellett a bíróságnak döntenie.

Ugyanakkor kiemelte, hogy a 3. számú ügyben nem látott el vádképviseleti feladatokat és ügyvédként csupán az ítélőtábla előtt látta el az I. r. terhelt védelmét.

Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi tárgyaláson tett nyilatkozatában már nem vitatta az Összeférhetetlenségi Bizottság és a BÜK elnökének állásfoglalását és elismerte a fegyelmi felelősségét.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában annak megállapítására tett indítványt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd olyan büntetőügyben vállalt védői tevékenységre szóló ügyvédi megbízást, amelyben ugyanaz az ügyészi szervezet látta el a vádképviseletet, mint amelynél ezt megelőző két éven belül ügyészi szolgálatot teljesített, és ezzel - megsértve az Üttv. 20. § (3) bekezdésében írt ügyvállalási korlátozást - 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az eljárás alá vont ügyvéd a 3. sz. büntető ügyben hozott ítélet ellen - ügyészi szolgálati viszonyának megszűnését követő 7 hónapon belül - perújítási kérelmet nyújtott be az I. r. vádlott védelmében. Védence nemcsak ebben az ügyben, hanem két másik olyan ügyben is vádlott volt, amelyekben szintén a [...] Ügyészség látta el a vádképviseletet, ráadásul éppen az eljárás alá vont volt ügyvéd, még ügyészként. A perújított ügyben ugyan ügyészként nem ő járt el személyesen, de szintén a [...] Ügyészség látta el a vádképviseletet.

A Fegyelmi Tanács - egyetértve a BÜK Összeférhetetlenségi Bizottságának állásfoglalásában írtakkal - megállapítja, hogy eljárás alá vont ügyvéd annál a közhatalmi hatáskört gyakorló szervnél ügyészként közhatalmi hatáskörbe tartozó feladatot látott el olyan ügyben, amely tárgyát és személyi körét illetően szoros összefüggésben áll a már ügyvédként elvállalt üggyel.

Már önmagában az is összeférhetetlenségi kérdéseket vetett volna fel, ha két éven belül olyan ügyben jár el védőként, amely ügyben korábbi szolgálati munkahelye járt el a vád képviseletében, de jelen esetben többről van szó, hiszen a tényállásban írt három ügy tárgya és személyi köre, bizonyítékai jelentős átfedést mutatnak.

Az eljárás alá vont ügyvéd a tényállásban írtakat nem vitatta és a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi felelősségét is elismerte.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd fenti magatartása az alábbi szabályokba ütközik:

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.)

20. § (2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem vállalhatja ügyvédi tevékenység végzését olyan ügyben, amelyben korábban eljárt

a) közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített korábbi jogviszonya keretében,

(3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója közhatalmi hatáskör gyakorlásával közvetlenül összefüggő feladat ellátására létesített jogviszonya megszűnését követő két évig nem láthat el jogi képviseletet, illetve büntetőeljárásban védelmet azon közhatalmi hatáskört gyakorló szerv vagy jogutódja által folytatott közhatalmi eljárásban, amelynek a tevékenységében, valamint az irányításával vagy felügyeletével közvetlenül összefüggő feladat ellátásában e jogviszonya alapján, az annak megszűnését megelőző öt évben részt vett.

6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ)

4.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlására jogosultnak kiemelt figyelmet kell fordítania arra, hogy munkája során még a látszata se merülhessen fel az Üttv. szerinti összeférhetetlenség bármely formájának.

Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvéd, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az ÜESZ 12.1. pontja az ügyvédi tevékenység gyakorlójának kötelezettségeit a kamarai szervek minden szabályzatára és határozatára kiterjeszti.

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte a fent írtak szerint rá vonatkozó szabályokat. A szabályszegés egy megbízás során egy rendbeli vétséget valósított meg és a szabályok kötelező ismerete okán szándékos fegyelmi vétségnek minősül.

A Fegyelmi Tanács a büntetést, az ügy összes körülményére tekintettel az Üttv. 108. § b) pontja, 109. § (1) bekezdés, (2) bekezdés a) pontja, (3) bekezdés és a 111. § (1) bekezdés alapján állapította meg az általa mérlegelt alábbi szempontok szerint.

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az ügyvédi tevékenységre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok garanciális jelleggel bírnak, ezért megszegésük jelentős tárgyi súllyal bíró fegyelmi vétséget valósít meg. Az eljárás alá vont ügyvéd szabályszegése önmagában a védett jogtárgy miatt kiemelkedő tárgyi súllyal bír, ami a generális prevenció szempontjából jelentős súlyosító körülményként értékelhető.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés meghatározása során az eljárás alá vont ügyvéd oldalán és a konkrét eset kapcsán felmerült speciális egyedi szempontokat is mérlegelte. E körben viszont enyhítő körülményként kellett értékelni azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elismerte a fegyelmi felelősségét. További enyhítő körülmény, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kiskorú gyermekéről gondoskodik. A Fegyelmi Tanács ennek megfelelően állapította meg a büntetés nemét és a középarányos mérték egykettedét, és arra a következtetésre jutott, hogy a büntetés végrehajtásának felfüggesztésével is elérhetőek (a felelősség elismerésével részben meg is valósultak) az eljárás céljai.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet - felelősségének megállapítására tekintettel - az Üttv. 142. § (2) bekezdése, valamint a FESZ 40. 1. a), 40. 2. a) pont alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 111.)