Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.112/13. határozata

igényérvényesítés jogellenes módjáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. június 24. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ellenérdekű felek képviseletében kifejtett jogi képviselői tevékenységét kifogásolta.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa határozatával az előzetes vizsgálatot elrendelte.

Az előzetes vizsgálat eredményeként a vizsgálatot végző fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás:

Az A. Kft. 50% tulajdonosa a bejelentő, míg 25-25%-ban R.K.I. és R.V. A bejelentő és a társaság másik két tagja között 2018-tól kezdődően egyre több nézeteltérés alakult ki a társaság működtetését illetően.

A társaság tagjai taggyűlést tartottak, melyen a tagokon kívül jelen volt az eljárás alá vont ügyvéd R.K.I. és R.V. jogi képviseletében, valamint az eljárás alá vont ügyvéd alkalmazott ügyvédje, továbbá a bejelentő jogi képviselője.

A taggyűlési jegyzőkönyv vezetésére a bejelentőt, mint a társaság ügyvezetőjét, a jegyzőkönyv hitelesítésére pedig R.V-t választotta meg a taggyűlés.

A taggyűlés 8. napirendi pontja alatt tárgyalták az ügyvezető visszahívását. Az eljárás alá vont ügyvéd által képviselt két tag a bejelentő, mint ügyvezető visszahívását kezdeményezte, és erről szavazást tartottak. A szavazás során R.K.I. és R.V. a bejelentő visszahívása mellett szavaztak, míg a bejelentő az ellen. A tagok és jogi képviselőik között vita alakult ki a tekintetben, hogy a bejelentőnek, mint a szavazással érintettnek a szavazata a határozathozatalkor figyelembe vehető-e, érvényes határozat született-e a bejelentő visszahívásáról. Mivel a felek erről nem tudtak megegyezni, a taggyűlés félbeszakadt, s a taggyűlési jegyzőkönyv aláírására sem a bejelentő, sem R.V. jegyzőkönyvvezető részéről nem került sor.

Következő nap az eljárás alá vont ügyvéd alkalmazott ügyvédje e-mailben elküldte a bejelentőnek és a bejelentő jogi képviselőjének az előző napi taggyűlésről készült jegyzőkönyv tervezetét azzal, hogy azt a bejelentő által aláírva várják vissza, továbbá, ha azzal kapcsolatban észrevételük van, azt haladéktalanul jelezzék.

Ugyanilyen tartalommal az eljárás alá vont ügyvéd levélben is megküldte a jegyzőkönyv tervezetét a bejelentőnek és jogi képviselőjének.

Az eljárás alá vont ügyvéd változásbejegyzési kérelmet nyújtott be a cégbíróságra, amelyben a bejelentő, mint ügyvezető törlését kezdeményezte, figyelemmel a taggyűlésen hozott e tárgyú határozatra.

A változásbejegyzési kérelemhez mellékelt “egyéb irat” megnevezéssel egy aznap kelt, általa készített és a cégbíróságnak címzett nyilatkozatot, miszerint a szóban forgó taggyűlésen a bejelentőt a tagok egyhangúlag visszahívták vezető tisztségviselői pozíciójából, ugyanakkor a vezető tisztségviselő és jogi képviselője a taggyűlést egyoldalúan berekesztette, így új ügyvezető választására nem került sor.

A cégbíróság végzésével a bejelentőt, mint ügyvezetőt törölte a cégjegyzékből.

A végzés ellen a bejelentő - annak hatályon kívül helyezése iránt - peres eljárást indított, melynek eredményeként a törvényszék ítéletet hozott, amely jogerőre emelkedett, s amely a cégbíróság törlést elrendelő végzését hatályon kívül helyezte. Indokolása szerint az eljárás alá vont ügyvédnek a cég tagjai által adott meghatalmazás nem a társaság részéről adott meghatalmazás, ezért az a változásbejegyzési eljárásban kötelező jogi képviselet igazolására alkalmatlan, így a változásbejegyzési kérelem nem a társaság által előterjesztettnek minősül.

Az eljárás alá vont ügyvéd újabb változásbejegyzési kérelmet terjesztett elő a szóban forgó cég vonatkozásában, amelyben R.V. és N.G. ügyvezetőkénti bejegyzését kérte a cégjegyzékbe.

A változásbejegyzési kérelmet a megismételt taggyűlésen hozott határozatokra alapította.

A cégbíróság a változásbejegyzési eljárásban hiánypótlási felhívást bocsátott ki, amelyben azt kérte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd csatolja a sikertelen taggyűlés jegyzőkönyvét, és igazolja, hogy a taggyűlésre szóló meghívó a bejelentőnek megküldésre került.

A cégbíróság hiánypótlási felhívására a bejelentő cégbírósághoz intézett korábbi bejelentése alapján került sor, amelyben, miután tudomást szerzett a változásbejegyzési eljárásról, kifogásolta, hogy a szóban forgó taggyűlésről nem volt tudomása.

Az eljárás alá vont ügyvéd a hiánypótlásnak eleget tett, csatolva egy jegyzőkönyvet, amelyet maga vett fel, és amelynek tartalma szerint a szóban forgó napon 10.00 órakor megjelent a társaság telephelyén a R.V. által összehívott taggyűlésen. 10.15-ig a szabályszerű értesítés ellenére senki sem jelent meg, és mivel taggyűlésre szóló meghatalmazása R.K.I. és R.V. részéről ekkor még nem állt rendelkezésére, a taggyűlést megtartani nem lehetett, ezért megállapította a határozatképtelenséget. A hiánypótlás keretébent csatolt továbbá egy, a bejelentőnek címzett könyvelt küldeményre vonatkozó feladóvevény másolatot.

A bejelentő postai tudakozványt nyújtott be a hivatkozott feladóvevényen szereplő ragszám alapján, amelynek eredményeként azt állította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által a cégbírósághoz becsatolt postai feladóvevény ragszámán egy olyan postai küldemény szerepel, amelynek címzettje nem a bejelentő, hanem a F.M. Kft. Ez az állítása azonban nem felel meg a valóságnak, ugyanis a címzett a bejelentő volt, a küldemény átvevője szintén a bejelentő, aki az általa tulajdonolt és vezetett F.M. Kft. nevében vette át a levelet.

A cégbíróság a változásbejegyzési eljárást 60 napra felfüggesztette, majd a bejelentő törvényességi felügyeleti eljárás iránti kérelmének helyt adott, ezzel egyidejűleg a változásbejegyzési kérelmet elutasította.

Ezt a végzést a fellebbezés folytán eljáró ítélőtábla megváltoztatta, és elrendelte a változások bejegyzését a változásbejegyzési kérelemben foglaltak szerinti tartalommal, amelynek foganatosítására felhívta a cégbíróságot, ezzel egyidejűleg a törvényességi felügyeleti kérelmet elutasította. Ez alapján a cégbíróság elrendelte a változások bejegyzését a cégjegyzékbe, amely a Cégközlönyben közzétételre került.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a tárgyaláson nem tartotta fenn a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat, s az eljárás megszüntetésére tett indítványt az alábbiak szerint:

Előadta, hogy az elrendelő határozata két pontban vizsgálta az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét.

Az egyik a 2019. május 20. napján tartott taggyűlésre szóló meghívóval kapcsolatos.

Az eljárás során - köszönhetően a vizsgált, immár olvasható minőségű okiratoknak - világossá vált, hogy az eljárás alá vont ügyvéd szabályosan kiküldte a társasági taggyűlésre szóló meghívót, és annak feladóvevényét csatolta a cégbíróság részére, tehát nem követett el fegyelmi vétséget, nem használt fel valótlan tartalmú okiratot.

A lefolytatott bizonyítás alapján egyértelművé vált az is, hogy maga a bejelentés is alaptalan és rosszhiszemű volt, a bejelentő elhallgatta annak tényét, hogy az átvevő valójában a saját tulajdonában lévő és ügyvezetősége alatt álló gazdasági társaság.

A másik vizsgálat tárgyává tett kérdés az volt, hogy az ellenérdekű félnek küldött jegyzőkönyv-tervezet megtévesztette-e a bejelentőt, illetve jogi képviselőjét. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy a jegyzőkönyv elküldésében nem volt hátsó szándék, hanem egy esetleges egyezség reménye vezette. A jegyzőkönyvet a cégeljárásban annak ellenére nem használta fel, hogy a bejelentő jogi képviselője később ugyanazzal a tartalommal küldte vissza. A cégeljárásban kizárólag azt a határozatot kivonatolta, amely az ügyvezető visszahívásáról szólt, amely megfelelt a valóságnak.

Összességében azt indítványozta, hogy szüntesse meg a fegyelmi tanács az eljárást.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét nem ismerte el.

Előadta, hogy mindenben a jogszabályokat betartva járt el, nem tévesztette meg a bejelentőt, hanem éppen a bejelentő az, aki rosszhiszeműen állított a hatóságok előtt és a fegyelmi eljárásban olyan tényeket, amelyek egyértelműen megcáfoltattak.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi tanács a lefolytatott bizonyítási eljárás alapján a megállapított tényállást bizonyítottnak látta, a fegyelmi biztos és az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett indítvánnyal egyetértett az alábbiak miatt:

Az 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló kamarai tag, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában, vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelezettségét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (1) bekezdése alapján az ügyvédi hivatás - jogi szakértelemmel, törvényes eszközökkel és módon, a közhatalmi szervektől függetlenül - az ügyfél jogai és jogos érdekei érvényesítésének, kötelezettségei teljesítésének elősegítésére, az ellenérdekű felek közötti jogvita - lehetőség szerinti - megegyezéssel történő lezárására irányuló tevékenység.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése rögzíti, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

Az Üttv. 1. § (5) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlása nem irányulhat jogszabály megkerülésére, jogszabályba ütköző célra, vagy ilyen jogügyletben való közreműködésre.

Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint a jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

A 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 2.1. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén, vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.

Az ÜESZ. 2.2. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.

Az ÜESZ 2.4. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, amely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentővel ellenérdekű felek jogi képviseletét látta el több eljárásban. Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyfelei utasításait nem szegte meg. Tekintettel arra, hogy a bejelentő ellenérdekű fél, a fegyelmi tanács a tényállás minden részletét körültekintően, a rendelkezésre álló, a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd által csatolt töménytelen mennyiségű okiratból, továbbá a tanúk vallomásaiból állapította meg.

A bejelentő csatolt egy postai tudakozványt, amely azonban olvashatatlan volt, így a fegyelmi biztos nem volt abban a helyzetben, hogy annak tartalmát értelmezhette volna, ezért a fegyelmi tanács azt a tárgyaláson megtekintette. A megtekintést követően a bejelentő jogi képviselője ismerte el az eljárás alá vont ügyvéd által korábban hangoztatott tényt, hogy a bejelentő a postai küldeményt átvevő F.M. Kft. tulajdonosa és ügyvezetője, továbbá azt, hogy a F.M. Kft. címe megegyezik a bejelentő lakcímével. Az eljárás alá vont ügyvéd csatolta a postai feladóvevényt, ezért ezt a két okiratot összevetve egyértelműen rögzíthető volt az, hogy a bejelentő hamisan állította azt, hogy a taggyűlési meghívót nem vette át, ráadásul a bejelentő aláírása szerepel átvevőként (még akkor is, ha azt a F.M. Kft. megjelöléssel vette is át).

E kérdésben tehát megnyugtatóan lehetett a tényállást megállapítani, amely megegyezik az eljárás alá vont ügyvéd állításával.

A taggyűlésről készült jegyzőkönyv bejelentőnek, továbbá jogi képviselőjének történő megküldésével kapcsolatban azt állapította meg a fegyelmi tanács, hogy annak semmilyen jelentősége nincs a cégeljárással kapcsolatban. A taggyűlésen egyértelművé vált, hogy a bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd ügyfelei között olyan vita alakult ki, amely miatt a taggyűlési jegyzőkönyvet a felek nem fogják aláírni annak ellenére, hogy a taggyűlésről hangfelvétel készült. Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy a változásbejegyzési kérelmet a taggyűlési jegyzőkönyv aláírása nélkül, az általa jogszerűnek tartott, az ügyfelei által meghozott határozatnak megfelelően benyújtotta a cégbíróságra, nem valósított meg semmilyen vétséget, mivel ügyfeleit képviselve a valóságnak megfelelő nyilatkozatot tett. Nem volt kötelezettsége megvárni a bejelentő válaszát, anélkül is intézkedhetett. Az, hogy a bejelentő feltevése a taggyűlési jegyzőkönyv megküldésével kapcsolatban mi lehetett, irreleváns a jelen eljárásban.

A fentiek alapján tehát a fegyelmi tanács azt állapította meg, hogy semmilyen szabályszegésre utaló körülmény nem merült fel, az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi hivatás normáit nem szegte meg.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére szándékos vagy gondatlan szabályszegés nem állapítható meg, ezért a fegyelmi tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra - a fegyelmi eljárást fegyelmi vétség hiányában megszüntette.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 5. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 112.)


  Vissza az oldal tetejére