A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsának
FEGYELMI HATÁROZATAI
Az ügy száma: -
Határozat száma: -
A tanács megjelölése: Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa
Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi neve, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája, képviselője neve: -, a Kaposvári - Ügyvédi Iroda tagja
Határozat meghozatalának módja:
az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: „FESZ”) alapján, a 2021. június 22. napján megtartott tárgyaláson
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa - irodai tag ügyvéd (ügyvédi iroda neve: -, irodavezető: -, székhelye: -, Kamarai Azonosító Szám: -; születési helye, ideje: , anyja neve: , lakcíme:) ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. június 22. napján megtartott tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi
I. SZ. HATÁROZATOT:
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa - számú határozatával eljárás alá vont ügyvéd ellen felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását elrendeli.
II. SZ. HATÁROZATOT:
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítja, az alábbiak szerint:
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 37. § a) pontjára figyelemmel szándékos magatartásával elkövette
- öt rendbeli, folytatólagosan elkövetett, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 27. § (1) b) pontjának, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 7/3. b) és 7/6. pontjának megsértését, valamint a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos 2/2007. (XI. 19.) Magyar Ügyvédi Kamara Szabályzat 3. b), 3.1. a), 3.2. pontját, mint fegyelmi vétséget, továbbá
- egy rendbeli, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 14/3. pontjának megsértését, mint fegyelmi vétséget
ezért az eljárás alá vont ügyvéddel szemben
kizárás fegyelmi büntetést
szab ki, melynek végrehajtását 3 évre felfüggeszti.
A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának, és a fegyelmi tanács a kizárás végrehajtását elrendelheti. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
A kizárás fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt nincs helye felfüggesztett fegyelmi büntetés alkalmazásának. Más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt a felfüggesztést megelőzően elkövetett fegyelmi vétség miatt kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a fegyelmi tanács a felfüggesztett büntetés végrehajtását elrendelheti.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80 000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget, továbbá 3351 Ft, azaz háromezer-háromszázötvenegy forint egyéb költséget 30 (harminc) napon belül fizessen meg a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara OTP Bank Nyrt. pénzintézetnél vezetett 11743002-20014627 számú bankszámlája javára, az ügyszámra való hivatkozással.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezést az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon. Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont ügyvéd személyi, vagyoni, jövedelemi viszonyaira adat nem áll rendelkezésre.
A Nagyatádi Rendőrkapitányság, Vizsgálati Osztály a - bü. számon, 2016. szeptember 23. napján kelt levelében értesítette a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarát, hogy eljárás alá vont ügyvédet 2016. szeptember 23. napján 38 rendbeli, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütköző és aszerint minősülő közokirathamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki.
Ezt követően a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara Elnökhelyettese - ügyszámon 2016. szeptember 28. napján kelt határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény 37. § a) pontja szerinti fegyelmi vétség elkövetésének alapos gyanúja miatt előzetes vizsgálatot rendelt el.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2016. szeptember 30. napján kelt, Somogy Megyei Ügyvédi Kamara részére 2016. október 3. napján kézbesített levelében tájékoztatta a kamara elnökét, hogy a fenti nyomozó hatóság 2016. szeptember 23. napján közokirat-hamisítás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki, egyúttal előadta, hogy a kihallgatáson a terhére rótt cselekmény elkövetését tagadta.
A fegyelmi főmegbízott a 2016. október 11. napján kelt összefoglaló jelentésében - mivel alapos gyanúját találta annak, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megszegte hivatásának magatartási szabályait - indítványozta a fegyelmi eljárás elrendelését, valamint annak a bíróság által hozandó jogerős ítéletig történő felfüggesztését.
A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara Elnökhelyettese mindezek után a 2016. október 12. napján kelt határozatával eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást elrendelte.
Az eljárás alá vont ügyvéddel szemben számon folyamatban volt fegyelmi ügyben a fegyelmi tanács 2016. november 21. napján fegyelmi tárgyalást tartott, melyre az eljárás alá vont ügyvéd szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, távollétét azon a napon, telefonon előzetesen kimentette tárgyaláson való részvétele miatt. A fegyelmi tanács az ügy iratainak ismertetését követően 1. sz. határozatával - ellen a fegyelmi eljárást felfüggesztette. Határozatának indokolásában előadta, hogy a fegyelmi eljárás felfüggesztéséről azért határozott, mert eljárás alá vont ügyvéd ellen más hatóság előtt folyamatban levő büntetőeljárás a fegyelmi ügy érdemi döntésére befolyással lehet.
Ezt követően a fegyelmi tanács elnöke 2017. május 18. napján megkereséssel élt a Nagyatádi Rendőrkapitányság, Vizsgálati Osztályához, majd - mivel a nyomozás befejezésre és a Nagykanizsai Járási Ügyészség részére vádemelési javaslattal történő megküldésre került - 2017. július 11. napján a Nagykanizsai Járási Ügyészséghez is az ügyben tájékoztatás és amennyiben rendelkezésre áll a jogerős határozat megküldése érdekében.
A Nagykanizsai Járási Ügyészség a 2017. július 20. napján kelt válaszlevelében tájékoztatta az ügyben eljáró fegyelmi tanácsot, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben folyamatban volt büntetőeljárásban a vádemelés megtörtént, de bírói döntés még nem született.
Mindezek után a - regionális fegyelmi bizottságok megalakulását követően - a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke a 2019. február 11. napján kelt határozatával eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárás lefolytatására - elsőfokú fegyelmi tanácsot jelölte ki. A Somogy Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke a 2020. február 5. napján kelt levelében tájékoztatta ugyanakkor a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnökét, hogy a regionális fegyelmi elnökhelyettes a posztjáról lemondott mert a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara közgyűlése vezető fegyelmi biztossá választotta, míg - ügyvéd nyugdíjba vonult és kamarai tagságát megszüntette, melyre tekintettel a fegyelmi ügyben új fegyelmi tanácselnök és tag kijelölését kérte.
Ezt követően a vezető fegyelmi biztos a 2020. március 4. napján kelt levelében megkereste a Nagykanizsai Járási Ügyészséget tájékoztatás és amennyiben rendelkezése álló a jogerős határozat megküldése érdekében. A vádhatóság a 2020. március 9. napján kelt levelében tájékoztatta a vezető fegyelmi biztost, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben folyamatban volt büntetőeljárásban a Somogy megyei bíróságok elfogultságot jelentettek be, ezért az ügy áttételre került a Keszthelyi Járásbírósághoz. A bíróság által 2018. február 13. napján meghozott és ugyanezen a napon jogerőre emelkedett - számú ítéletét hivatalos felhasználás végett a vádhatóság megküldte.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke a 2020. március 19. napján kelt határozatával az eljárás alá vont ügyvéddel szemben folyamatban lévő fegyelmi eljárás a Somogy Megyei II. Tanácsot jelölte ki, melyről a tanács elnöke a 2021. április 8. napján kelt levelével tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet. A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke a 2020. április 9. napján kelt határozatával a fegyelmi tanács tagjait megváltoztatta és - tag helyett - tagot jelölte ki.
A fegyelmi tanács elnöke a 2021. április 8. napján kelt levelében értesítette az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezi. Figyelemmel azonban arra, hogy a fegyelmi tanács úgy ítélte meg, hogy az ügy bonyolultsága, valamint a rendelkezésre álló iratok hiánya miatt az ügyben tárgyalás tartása indokolt.
Ezt követően a fegyelmi tanács elnöke megkereséssel élt mind a Pécsi- mind a Keszthelyi Járásbírósághoz annak érdekében, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben folyamatban volt - és a fegyelmi tanács előtt ez idáig ismeretlen - büntetőeljárás iratanyagát képező vádiratokat, tárgyalási jegyzőkönyveket, továbbá az első- és másodfokú ítéleteket küldjék meg a fegyelmi tanács részére. A megkeresést mindkét bíróság teljesítette és a kért iratokat rendelkezésre bocsátotta.
Mindezek után a fegyelmi tanács elnöke a 2021. május 18. napján kelt idézéssel a 2021. június 22. napján 15.00 órára kitűzött tárgyalásra idézte az eljárás alá vont ügyvédet, valamint a fegyelmi biztost.
A fegyelmi biztos a 2021. május 31. napján kelt indítványában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 37. § a) pontjának megfelelően 5 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el az Üttv. 27/B. § (1) bekezdés, valamint a 2/2007. (II. 19.) MÜK szabályzatát az ügyfelek operatív személyazonosítási és ellenőrzési szabályainak megsértésével, valamint a 2007. évi CXXXVI. tv. a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló jogszabály (Pmt.) 3. § előírásainak megsértésével, továbbá 38 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el az Üttv. 27. § szabályainak megsértésével, ezért vele szemben az Üttv. 108. § e) kizárás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozza azzal, hogy annak végrehajtását az Üttv. 111. § (1)-(3) bekezdései alapján a fegyelmi tanács három évre függessze fel.
Mindezek után a fegyelmi tanács az ügyben tárgyalást tartott, majd megállapította, hogy a fegyelmi megbízott indítványa részben alapos.
Eljárás alá vont ügyvéddel szemben a Nagyatádi Rendőrkapitányság, Vizsgálati Osztálya előtt - bü. számon indult büntetőeljárás, amelyben 2016. szeptember 23. napján 38 rendbeli, a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (Btk.) 342. § (1) bekezdés c) pontjában ütköző és aszerint minősülő közokirat-hamisítás bűntettének megalapozott gyanúja miatt.
A nyomozó hatóság az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 62. § (2) bekezdése alapján értesítette a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara Elnökét, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a fenti bűncselekmény elkövetésének megalapozott gyanúja miatt gyanúsítottként hallgatta ki.
Az eljárás alá vont ügyvéd a 2016. szeptember 30. napján kelt, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara Elnökéhez 2016. október 3. napján érkezett levelében jelentette be, hogy a nyomozó hatóság 2016. szeptember 23. napján közokirat-hamisítás bűntette miatt gyanúsítottként hallgatta ki, előadta egyúttal, hogy a terhére rótt cselekmény elkövetését tagadja.
A Keszthelyi Járásbíróság a - számú 2018. február 13. napján meghozott és ugyanazon a napon jogerőre emelkedett ítéletével eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek mondta ki 38 rendbeli, a Btk. 342. § (1) bekezdés c) pontjába ütközős és (3) bekezdése szerint minősülő közokirat-hamisítás vétségében ezért őt halmazati büntetésül 300 (háromszáz) napi tétel pénzbüntetésre ítélte azzal, hogy a pénzbüntetés egy napi tételének összegét 2000 Ft (kettőezer) összegben állapította meg.
A Keszthelyi Járásbíróság ítélete indokolásában rögzítette, hogy az eljárás alá vont ügyvéd büntetett előéletű, a Pécsi Járásbíróság az - számú ítéletével - amely a Pécsi Törvényszék -- -- számú határozatával 2017. február 9. napján emelkedett jogerőre - intellektuális közokirathamisítás bűntettének kísérlete és más bűncselekmények miatt 1 év, végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett börtönben végrehajtandó szabadságvesztés büntetésre ítélte.
Az ítélet indokolása rögzítette továbbá, hogy „a magyar állampolgár, de Németországban élő és dolgozó --- II. r. vádlott megbízta --- I. r. vádlott ügyvédet, hogy készítsen ajándékozási szerződéseket a családja tulajdonában lévő különböző Somogy megyei községekben elhelyezkedő szántó és erdő művelési ágú földterületek tekintetében. Az állította --- II. r. vádlott, hogy az apja, vele él Németországban és betegsége miatt nem tudja elhozni a szerződéskötésre. Ezen túl azt is közölte --- I. r. vádlottal, hogy apjának testvérei, - és - külföldön Svédországban élnek és megbízták azzal, hogy a szerződéskötések ügyében eljárjon.
Ekkor a vádlottak megegyeztek abban, hogy II. r. vádlott elküldi levélben a rokonai szükséges adatait és a rokonaitól kapott meghatalmazásokat a II. r. vádlottnak, aki Kaposváron elkészíti a szerződéseket, majd neki Németországba megküldi, hogy azokat, mint meghatalmazott aláírja, illetve apjával aláírassa. Elhallgatta ugyanakkor --- II. r. vádlott azt a körülményt I. r. - vádlott előtt, hogy édesapja, illetve nagybátyjai, - és - már nem élnek, míg azt is, hogy nem tud a tervezett ügyletekről, magyarországi földjeit egy másik rokona, unokatestvére, kezeli.
A megadott adatokkal --- I. r. vádlott első ízben 2015. augusztus 12-re dátumozva 4 db ajándékozási szerződést készített, miszerint II. r. vádlott nagybátyjai néhai , néhai --- és a Svédországban élő --- testvérüknek --- II. r. --- apjának --- néhai --- nak ajándékozzák a Somogy megyei Szabadi, Nagyberki és Kutas községek területén található szántó és erdő művelésű ágú földterületeiket. Az ajándékozási szerződésekhez csatolta II. r. vádlottól megkapott - valótlan tartalmú - meghatalmazásokat, miszerint --- , és --- megbízzák --- II. r. vádlottat azzal, hogy az ajándékozási szerződések elkészítésénél és azok bejegyeztetésénél helyettük és nevükben eljárjon. Ezt követően --- I. r. vádlott 2015. december 4-én újabb ajándékozási szerződést készített, miszerint néhai --- a testvéreiktől ajándékba kapott földeket ugyancsak ajándékba adja fiának, II. r. vádlottnak.
Miután --- I. r. vádlott elhitte a II. r. vádlott által előadottakat és nem ellenőrizte le a --- II. r. vádlottól kapott adatokat, a részére megadott adatok alapján elkészített, majd aláírt szerződéseket úgy ellenjegyezte, hogy a szerződésben szereplő felek ekkor nem voltak jelen. A valótlan tartalmú ajándékozási szerződéseket I. r. vádlott, mint ügyvéd bejegyzés végett benyújtotta az illetékes földhivatali osztályokhoz, melyek alapján az alábbi valótlan adatok kerültek bejegyzésre a földhivatali nyilvántartásokba [...]”
Az ítélet ún. rövidített indokolást tartalmaz, ugyanis az ügydöntő határozat ellen fellebbezést nem jelentettek be, így a Keszthelyi Járásbíróság fenti számú ítélete 2018. február 13. napján jogerőre emelkedett.
A rendelkezésre álló iratok alapján a fegyelmi tanács megállapította továbbá, hogy a Pécsi Járásbíróság az - számú 2016. február 19. napján kihirdetett ítéletével bűnösnek mondta ki eljárás alá vont ügyvédet 1 rb. család bűntettének kísérletében, továbbá 2 rb. közokirathamisítás bűntettének kísérletében ezért őt a bíróság halmazat büntetésül 1 (egy) év szabadságvesztésre ítélte, melynek végrehajtását 2 (kettő) évre felfüggesztette.
Eljárás alá vont ügyvédet a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa --- számú határozatával 500 000 Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte.
Eljárás alá vont ügyvédet a Tolna Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa --- ügyszámon meghozott határozatával 600 000 Ft pénzbírság megfizetésére kötelezte.
A)
Az ügyben irányadó, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 14/3. pontja akként rendelkezik, hogy „az ügyvéd köteles bejelenteni, ha ellene büntetőeljárás indult, illetve, ha büntetőeljárás keretében vele szemben vádat emeltek. Köteles megnevezni az eljáró hatóságot és közölni az ügy számát „
A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a nyomozó hatóság 2016. szeptember 23. napján hallgatta ki gyanúsítottként, mely tényről az ügyvédi kamara az ugyanezen napon kelt rendőrségi bejelentés útján értesült.
Annak ellenére, hogy az eljárás alá vont ügyvéd 2016. október 3. napján - a fegyelmi tanács megítélése szerint ha késedelmesen is, de - a rendőrségi bejelentéssel azonos tartalommal, gyanúsítottként történt kihallgatásáról tájékoztatta az ügyvédi kamarát, azon tény vonatkozásában ugyanakkor, hogy vele szemben 2017. június 19. napján vádat emeltek, majd 2018. február 13. napján a bíróság - a módosított váddal egyezően - büntetőjogi felelősségét meg is állapította, sem a fegyelmi tanácsot, sem az ügyvédi kamarát nem tájékoztatta, e vonatkozásban a hivatkozott etikai szabályzat szerinti bejelentési kötelezettségének tényszerűen nem tett eleget, így a fegyelmi tanácsnak megkeresések útján kellett tájékozódnia az ügy állásáról és intézkednie a jogerős határozat beszerzéséről.
Az eljárás alá vont személynek a kamarai előírásokat ismernie kell és tudatában volt annak is, hogy vele szemben folyamatban volt fegyelmi eljárás éppen a büntetőeljárásra való tekintettel került felfüggesztésre, így a fegyelmi tanács álláspontja szerint a fegyelmi vétség elkövetési alakzata szándékos.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 37. § a) pontjára figyelemmel szándékos magatartásával (mulasztásával) elkövette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 14/3. pontjának megsértését, mint fegyelmi vétséget.
B)
Az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 27. § (1) bekezdés úgy szól, hogy „Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy
a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és
b) az okiratban megjelölt fél az okiratot előtte vagy helyettese [23. § (5) bek.] előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el. „
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 7/3. pontja rögzíti, hogy:
„Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy
a) az okirat a felek kinyilvánított akaratának és a jogszabályoknak megfelel, és
b) az okiratban megjelölt fél az okiratot előtte vagy helyettese [Üt. 23. § (5) bek.] előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt sajátkezűaláírásának ismerte el. [Üt. 27. § (1) bek.]
Az (1) bekezdés b) pontjában foglaltakat az ellenjegyzésnek nem kell bizonyítania az olyan aláíró esetében, aki az okiratot külföldön írta alá és aláírását az erre vonatkozó jogszabályok szerint hitelesítették, vagy akinek az aláírását a közjegyző hitelesítette. Ezt a kivételt az ügyvédnek ellenjegyzésében fel kell tüntetnie. „
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 7/6. pontja úgy szól, hogy:
„Az ügyvéd köteles a szerződő felek személyazonosságáról megfelelőmódon meggyőződni. „
A jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat 3. b) pontja szerint:
„Az ügyvéd csak olyan okiratot láthat el ellenjegyzéssel, amely a saját vagy az irodája közreműködésével jött létre. Az okirat ellenjegyzésével az ügyvéd bizonyítja, hogy az okiratban megjelölt fél az iratot előtte vagy helyettese előtt írta alá, illetőleg aláírását előtte vagy helyettese előtt saját kezű aláírásának ismerte el, illetve a minősített elektronikus aláírásával tett ellenjegyzéssel pedig azt, hogy a kiállító minősített elektronikus aláírásával aláírt elektronikus okirat tartalma az ügyvéd által készített elektronikus okiratéval megegyezik. „
A jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat 3.1. a) pontja szerint:
” Okirat szerkesztésének elvállalása esetében az ügyvéd kötelessége, hogy meggyőződjék a fél személyazonosságáról, ügyleti képességéről és jogosultságáról, az általa létrehozni kívánt jogügylet tartalmáról”
A jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) MÜK szabályzat 3.2. pontja szerint:
” Az okiratszerkesztő ügyvéd az ügyfelek személyazonosságát a személyazonosításra szolgáló okmány alapján köteles megállapítani. Az ügyvéd köteles az okmányokban rögzített adatokról másolatot készíteni, amelyhez csatolni kell a félnek az adatkezeléshez adott írásbeli hozzájárulását. Ha az ügyfél a másolatkészítéshez nem járul hozzá, az adatokat más módon kell rögzíteni. „
A rendelkezésre álló bizonyítékok, így különösen a Keszthelyi Járásbíróság --- számú ítéletében, mint közokiratban foglalt tényállást alapul véve a fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tulajdonjog átruházására irányuló szerződések előkészítésekor nem győződött meg a szerződő felek személyazonosságáról, a rendelkezésre állt adatok valódiságáról, továbbá, hogy az általa ily módon, nem kellő körültekintéssel előkészített, majd aláírt ingatlan ajándékozási szerződéseket oly módon ellenjegyezte, hogy a szerződésben szereplő felek ekkor nem voltak jelen.
Az eljárás alá vont személy fenti magatartása fegyelmi körbe vonása nem valósítja meg a magatartás kétszeres értékelését, ugyanis míg az eljáró bíróság a Büntető Törvénykönyv alapján foglalt állást a jogsértésről (és lényegében a valótlan tartalmú ajándékozási szerződések illetékes ingatlanügyi hatósághoz történő benyújtását is értékelte), addig a fegyelmi eljárásban azt kellett vizsgálni, hogy a magatartás valamely, az ügyvédi hivatás gyakorlásával összefüggő jogszabályba vagy szabályzatba ütközik-e vagy sem.
Ennélfogva a fegyelmi vétség minősítése szempontjából nincs annak jelentősége, hogy a büntetőügyben eljárt bíróság az eljárás alá vont személy büntetőjogi felelősségét gondatlanságból elkövetett közokirat-hamisítás vétségében állapította meg, ugyanis az eljáró ügyvédnek az okirati ellenjegyzésre vonatkozó jogszabályi (törvényi és kamarai szabályzati) rendelkezéseket maradéktalanul ismernie és alkalmaznia kell. Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd abban állapodott meg a megbízójával, hogy az ingatlan ajándékozási szerződések Németországba történő kiküldését és aláírását postai úton bonyolítják le, majd ezt követően az aláírt szerződéseket úgy ellenjegyezte, hogy a szerződésben szereplő felek ekkor nem voltak jelen, a fegyelmi felelősség vonatkozásában a gondatlan elkövetési alakzat fel sem merülhet.
A fegyelmi tanács megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartásával, hogy az öt darab ingatlan ajándékozási szerződést akként ellenjegyzett, hogy azokat a felek nem előtte írták alá, az okirati ellenjegyzésre vonatkozó törvényi és kamarai szabályzati rendelkezést minden kétséget kizáróan és súlyosan, szándékosan megsértett.
A fegyelmi eljárás során az eljárás alá vont személy nyilatkozatot nem tett, mindazonáltal a büntetőügy iratai, így különösen a vádirat, a tárgyalási jegyzőkönyvek, továbbá a jogerős ítélet a fegyelmi tanács rendelkezésére állt, így az eljáró fegyelmi tanács határozott jogi álláspontja szerint az eljárás alá vont személy magatartásának vétkességét a jogerős bírósági határozat, mint közokirat önmagában is bizonyítja, továbbá erősíti az is, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az ellene folyamatban volt büntetőeljárásban a büntetőjogi felelősségét elismerte, a bűncselekmény elkövetését beismerte.
Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 37. § a) pontjára figyelemmel szándékos magatartásával öt rendbeli, folytatólagosan elkövetett, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 27. § (1) b) pontjának, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 7.3. b) és 7.6. pontjának megsértését, valamint a jogügyletek biztonságának elősegítésével, valamint az elektronikus aláírás használatával kapcsolatos feladatokról szóló 2/2007. (XI. 19.) Magyar Ügyvédi Kamara Szabályzat 3. b), 3.1. a), 3.2. pontját, mint fegyelmi vétséget.
VI.
A fegyelmi tanács az eset összes körülményére tekintettel a végrehajtásában három évre felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetést találta indokoltnak, szükségesnek és arányban állónak az eljárás alá vont ügyvéd cselekménye súlyával.
A büntetés kiszabása során súlyosító körülményként vette figyelembe a fegyelmi tanács a több rendbeli, szándékos elkövetést, a folytatólagos elkövetési módot, az eljárás alá vont személy fegyelmi előéletét, valamint azt, hogy büntetőeljárásban jogerősen már másodízben marasztalták el az eljárás alá vont ügyvédet hasonló bűncselekmények elkövetése miatt.
A fegyelmi tanács az időmúlást enyhítő körülményként figyelembe venni nem tudta, tekintettel arra, hogy azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentési kötelezettségének nem tett eleget, az időmúlásban neki felróható módon maga is közrehatott.
A fegyelmi tanács enyhítő körülményként értékelte azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a büntetőügyben a büntetőjogi felelősségét elismerte, a bűncselekmény elkövetését beismerte.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárás során bizonyítási indítványt nem tett, így arról a fegyelmi tanácsnak döntenie nem kellett.
Kiemeli a fegyelmi tanács, hogy a fegyelmi biztos indítványában foglalt azon minősítést mely szerint az eljárás alá vont ügyvéd 38 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett volna el az Üttv. 27. § szabályainak megsértésével nem osztotta, ugyanis a Keszthelyi Járásbíróság --- számú jogerős ítéletével megállapított 38 rb. közokirat-hamisítás vétség minősítése nyilvánvalóan az ingatlanok számához igazodott, ezt a büntetőügyben eljárt bíróság értékelte, ezen ingatlanokra vonatkozóan ugyanakkor az eljárás alá vont ügyvéd a vonatkozó jog- és kamarai szabályok fentiek szerinti megsértésével mindösszesen öt darab ingatlan ajándékozási szerződést szerkesztett, melyet a fegyelmi tanács értékelni tudott. Mindezek alapján - noha a fegyelmi biztos indítványában foglalt fegyelmi büntetés kiszabásával a fegyelmi tanács mindenben egyetértett - a fentiek okán a fegyelmi tanács az indítványban foglalt minősítéstől eltért.
VII.
A fegyelmi tanács az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.), az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat, az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (IX. 26.) MÜK Szabályzat („FESZ”) rendelkezéseit alkalmazta.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet a FESZ 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás 30 000 Ft átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A FESZ 40.1. c) pontja alapján kötelezte a fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet a fegyelmi tanács tagjának útiköltségének, 3351 Ft, mint egyéb költség megfizetésére.
A költségviselés jogszabályi alapja az Üttv. 142. § (2) bekezdése.
A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 22. § (1) bekezdés g) pontjában és a 149. § (1) bekezdés b) pontjában, valamint (6) bekezdésében foglaltakra, különös tekintettel arra, hogy a végrehajtható fegyelmi határozatból fakadó fizetési kötelezettség felszólítás ellenére történő nem teljesítése a kamarai tagság megszüntetését eredményezi.
A fegyelmi tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.
Záró rész:
A határozathozatal helye, ideje: Kaposvár, 2021. június 22.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa megállapítja, hogy a Fegyelmi Tanács - sz. fegyelmi határozata 2021. július 9. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható.