Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.118/12. határozata

birtoksértésben közreműködésről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd és [...] budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. június 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson meghozta, majd kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd és [...] eljárás alá vont ügyvédjelölt nem követett el fegyelmi vétséget, ezért

a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő előadta, hogy bíróság előtt házassága felbontása iránt eljárás van folyamatban, amelyben házastársa jogi képviseletét az eljárás alá vont ügyvéd látja el. Ezen túlmenően az eljárás alá vont ügyvéd látja el házastársa jogi képviseletét a [...] szám alatti ingatlanra vonatkozó ajándékozási szerződés érvénytelenségének megállapítása iránti eljárásban is, ő fogalmazta meg a keresetlevelet; a keresetet a másodfokú bíróság elutasította.

Előadta továbbá, hogy házastársa az ingatlanban nem lakik, azonban a cége bútorait ott tárolja, a lakásba kamerát szereltetett fel, oda bármikor beléphet, és, ha a lakásban tartózkodik, minősíthetetlenül viselkedik. A lakásnak a bejelentő édesapja 81/100-ad, míg a bejelentő 19/100-ad részben a tulajdonosa.

2020.07.03-án a lakásba bement a bejelentő édesapja, ahová a bejelentő internetet, riasztórendszert szeretett volna beszereltetni, mivel a bejelentő édesanyjának az ingatlan használatát közjegyzői okiratba foglaltan átadták, amely a bejelentő édesanyjának és édesapjának lakcím-nyilvántartásba bejelentett tartózkodási helye is egyben.

Ekkor megjelent a bejelentő házastársa és elzavarta a szakembereket, és megjelent az eljárás alá vont ügyvéd irodájából az eljárás alá vont ügyvédjelölt is, aki a bejelentő többszöri felszólítására sem volt hajlandó a távozásra, mivel a közlése szerint a bejelentő házastársát képviselő ügyvédi irodából jött. A bejelentő hiába mondta neki, hogy szerinte magánlaksértést követ el, késő estig a lakásban maradt. A bejelentő kihívta a rendőrséget is.

Az ingatlanban a bejelentő édesanyja és a nővére maradt. A délután folyamán megjelent az ingatlanban két férfi, és kérdésre közölték, hogy őket az eljárás alá vont ügyvéd szervezte a helyszínre, őrző-védők. Ekkor újra kihívták a rendőrséget, az őrző-védők a rendőröknek megmutatták a szerződésüket, másnak nem. Kiderült, hogy a F. Kft. képviseletében jöttek ki a lakásba és a megbízás az eljárás alá vont ügyvéd részéről történt, és az eljárás alá vont ügyvédjelölttel hárman tartózkodtak a lakásban. Az eljárás alá vont ügyvédjelölt távozását követően a két őrző-védő a lakásban maradt, azóta sem hajlandók a lakásból távozni, folyamatosan váltják egymást, a lakásban a nap 24 órájában két idegen férfi tartózkodik.

A bejelentő a bejelentésében azt sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységével nem összeegyeztethető a leírt cselekmény, mellyel nem csak súlyos fegyelmi vétséget követett el, hanem az önbíráskodásra felbujtás törvényi tényállását is megvalósította.

A bejelentő kérte a fegyelmi eljárás lefolytatását, amelyben a ház lakói, és a bejelentő édesanyja, és nővére is tud tanúvallomást tenni. A bejelentésnek melléklete nem volt.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte az eljárás alá vont ügyvéddel és az eljárás alá vont ügyvédjelölttel szemben, melynek tárgya: jogosulatlan igényérvényesítés kifogásolása.

Az eljárás alá vont ügyvéd és az eljárás alá vont ügyvédjelölt vitatták a fegyelmi felelősségüket. Kifejtették, hogy az eljárás alá vont ügyvéd „munkaügyi elfoglaltsága” miatt nem volt jelen a helyszínen, viszont megbízta az eljárás alá vont ügyvédjelöltet, hogy jelenjen meg, és képviselje a bejelentő házastársát. Előadták, hogy erre azért került sor, mert a bejelentő rendőrségi intézkedést kért, és kihívták a rendőrséget. Az ügyfelük, a bejelentő házastársa ekkor kérte azt, hogy jelenjenek meg az ingatlanban és képviseljék őt a rendőrségi és egyéb hatósági eljárásokban, valamint a bejelentővel folytatott egyeztetéseken. Az eljárás alá vont ügyvédjelölt az eljárás alá vont ügyvéd helyett a helyszínen képviselte a bejelentő házastársát a rendőrségi eljárás során, és több, jogilag releváns nyilatkozatot tett, így azt is, hogy az ügyfelük jogosult az ingatlan használatára, jogosult ott tartózkodni. Mivel a rendőrök távozása után a bejelentő további intézkedéseket helyezett kilátásba, ezért az eljárás alá vont ügyvédjelölt a helyszínen maradt jogi tanácsadás és segítségnyújtás céljából.

Észrevételükben hangsúlyozták, hogy a rendőrök az eljárás alá vont ügyvéd tudomása szerint magánlaksértés miatt kívántak intézkedni az ügyfelükkel szemben. A rendőrök később újból visszatértek, amit követően az eljárás alá vont ügyvédjelölt a bejelentő házastársa képviseletében elmondta, hogy „a rendőrök a jelen ügyben nem rendelkeznek jogosultsággal arra, hogy intézkedést foganatosítsanak, így az ügyfelemet az ingatlanból eltávolítsák, kitessékeljék.”. Ezen rendőrségi eljárás befejeztével az eljárás alá vont ügyvédjelölt még körülbelül harminc percig folytatott tárgyalásokat a bejelentő házastársával, kérdéseire válaszolt, majd 19:00 körüli időben távozott az ingatlanból. Kiemelte, hogy az ő jogi közreműködésüknek volt köszönhető, hogy a rendőrök nem intézkedtek a bejelentő házastársával szemben.

Kérték, hogy a fegyelmi biztos hívja fel a bejelentőt a peres iratok becsatolására, és kérték, hogy a fegyelmi eljárást szüntessék meg.

Előadták, hogy a bejelentő házastársa egyelőre nem járult hozzá ahhoz, hogy a rá vonatkozó és az ügyvédi titoktartás körébe eső iratokat becsatolják és azokat ilyen módon nyilvánossá tegyék. Az érdemi észrevételnek melléklete nem volt.

A bejelentő édesanyja felhívás nélkül levelet írt a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének. A levél számos mellékletet tartalmazott, többek között: birtokvédelmi kérelmet, e birtokvédelmi eljárásban az eljárás alá vont ügyvéd nevére szóló meghatalmazást, melyet a F. Kft. adott neki, az eljárás alá vont ügyvéd birtokvédelmi ellenkérelmét, melyet kézzel írva glosszáltak.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot három hónappal meghosszabbította.

A bejelentő édesanyjának levelét a fegyelmi biztos bejelentés-kiegészítésnek értékelte, és azt megküldte az eljárás alá vont ügyvédnek azzal, hogy esetleges további észrevételét, valamint az ügyre vonatkozó iratait 8 napon belül küldje meg részére.

Az eljárás alá vont ügyvéd észrevételében számos ponton értelmezi a bejelentő édesanyjának állításait és kijelentette, hogy rendelkezésére áll a jegyzőnek a birtokvédelmi eljárás tárgyában hozott határozata, amely a bejelentő és édesanyja birtokvédelmi kérelmét elutasította, és megállapította, hogy az általa képviselt gazdasági társaság birtokháborítást nem követett el.

Megítélése szerint az ügyben nem másról van szó, minthogy szeretnék azt elérni, hogy ne láthassa el a bejelentő házastársának jogi képviseletét a folyamatban lévő eljárásokban. Kérte újra, hogy az eljárást szüntessék meg.

A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel és ügyvédjelölttel szemben.

Tényállás, jogszabály és hivatásbeli norma közlése nyomán a fegyelmi biztos álláspontja szerint alapos gyanú merült fel arra, hogy

- az eljárás alá vont ügyvédjelölt azzal, hogy a bejelentő többszöri felhívása ellenére a részben a bejelentő tulajdonát képező ingatlanban maradt, azaz a birtoklásra jogosult akarata ellenére abban bent maradt, túllépte a jogi képviseleti tevékenység kereteit, és megsértette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ.) 7.2., 11.4. és 13.5. pontjaiban írt rendelkezéseket;

- az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelöltet az előbbiek szerinti magatartásra utasította, szintén az előbbiekben hivatkozott hivatásrendi normákat sértette meg,

melyek által az eljárás alá vont ügyvéd és ügyvédjelölt egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósítottak meg.

.-.-.

A Fegyelmi Tanács meghallgatta az eljárás alá vont ügyvédet és az eljárás alá vont ügyvédjelöltet, akik a fegyelmi felelősségüket nem ismerték el, és mindketten tartalmában megismételték, amit korábban írásban már előadtak.

A Fegyelmi Tanács tanúként meghallgatta a bejelentő édesanyját is. A tanú egyebek mellett előadta, hogy körülbelül 11 óra 30 perc között érhetett a lakáshoz. Amikor ő megérkezett, akkor a rendőrök már kint voltak. A bejelentő mondta az eljárás alá vont ügyvédjelöltnek, hogy hagyja el az ingatlant, aki nem ment el, viszont közölte, hogy azért nem megy el, mert ügyvédi megbízást teljesít.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos előadta, hogy a birtokháborítást elutasító jegyzői határozat a Fegyelmi Tanács rendelkezésére áll, mely szerint nem történt birtokháborítás. Álláspontja szerint az ügyvédjelölt a principálisa utasítása szerint járt el. Jogszerűen tartózkodott az ingatlanban, hiszen az ügyfélnek, a bejelentő házastársának is joga volt ott tartózkodnia, vagyis a bejelentő házastársának jogszerű tartózkodása jogán ő is jogszerűen tartózkodott a lakásban. Az eljárás alá vont ügyvéd sem követett el fegyelmi vétséget.

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárást szüntesse meg, mert sem az eljárás alá vont ügyvéd, sem az eljárás alá vont ügyvédjelölt nem követett el fegyelmi vétséget, amelynek oka az előzetes vizsgálati eljárást követő fegyelmi eljárásban lett nyilvánvaló.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

A Fegyelmi Tanács a vizsgált esetben az ügy összes körülményeinek gondos számbavételével arra a következtetésre jutott, hogy sem az eljárás alá vont ügyvéd, sem az eljárás alá vont ügyvédjelölt nem vétett az ügyvédi magatartási szabályok ellen, birtokháborítást nem követtek el, az eljárás alá vont ügyvéd erre nem bújtatta az eljárás alá vont ügyvédjelöltet, akinek az eljárása és feladata a helyszínen jogi segítségnyújtás és tanácsadás volt egy olyan rendőrségi eljárással kapcsolatban, amellyel az eljárás alá vont ügyvéd ügyfele fenyegetve volt.

A Fegyelmi Tanács - figyelemmel a fegyelmi biztos indítványára, annak indokaira, a határozat meghozatala napján rendelkezésére álló iratokra, vallomásokra és különösen arra, hogy az eljárás során becsatolásra került a birtokvédelmi ügyben hozott határozat, amely a bejelentő és édesanyja kérelmezők által előterjesztett birtokvédelmi kérelmet elutasította, - arra a következtetésre jutott, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt azzal, hogy a bejelentő többszöri felhívása ellenére a részben a bejelentő tulajdonát képező ingatlanban maradt, nem lépte túl a jogi képviseleti tevékenység kereteit, és nem sértette meg az ÜESZ. 7.2., 11.4. és 13.5. pontjaiban írt rendelkezéseket. Az eljárás alá vont ügyvéd megbízási szerződésen alapuló meghatalmazása alapján a rábízott ügyet az eljárás alá vont ügyvédjelölt közreműködésével szabályszerűen látta el, sem ő, sem az eljárás alá vont ügyvédjelölt nem működött közre birtokháborításnak minősülő cselekménynél, jelenlétekor az eljárás alá vont ügyvédjelölt a tevékenysége gyakorlása során távol tartotta magát a felek személyes ellenszenvéből fakadó vitától, ahhoz neki köze nem volt, jogi képviseleti, tanácsadási tevékenysége a megbízó és a rendőrség közötti eljárásra korlátozódott. Az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelöltet az előbbiek szerinti magatartásra utasította munkáltatóként, szintén nem sértette meg az ÜESZ. 7.2., 11.4. és 13.5. pontjaiban írt rendelkezéseket.

A rendelkezésre álló adatok alapján az is megállapítható volt, hogy a jogi segítségnyújtás és tanácsadás sikeres volt, mert rendőrségi eljárás nem vette kezdetét a bejelentő házastársával szemben, akinek birtoksértő magatartását hatóság sem állapította meg, sőt olyan személyt sem sikerült beazonosítani, aki hatósági határozat alapján birtoksértést követett volna el.

A Fegyelmi Tanács kizárólag azt vizsgálta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd, illetve az eljárás alá vont ügyvédjelölt sértett-e ügyvédi magatartási normát, mely során messze távol tartotta magát attól, hogy állást foglaljon a bejelentő és házastársa közötti nyilvánvalóan fennálló és hivatkozott jogviták megítélésétől, mert ezek megítélése jegyzői, illetve bírósági hatáskörbe tartoznak. A Fegyelmi Tanács emiatt is értett egyet a fegyelmi biztos indítványával, amely szintén figyelemmel volt a fegyelmi vizsgálat kereteire, ezért tartotta szükségtelennek a bejelentő és házastársa meghallgatását.

A Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) b) pontja alkalmazásával szüntette meg az eljárást és döntött az eljárási költségek viseléséről.

A jelen eljárással felmerült költség összegét a FESZ 27.5. pontja alkalmazásával a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli. A határozat elleni jogorvoslati jog az Üttv. 135. §-án alapul.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 3. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa - 2021. F. 118.)


  Vissza az oldal tetejére