Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.119/5. határozata

iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. április hó 23. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 1 (egy) rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálati eljárás:

Az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben a bejelentő fordult beadvánnyal a Budapesti Ügyvédi Kamarához, amelyben az eljárás alá vont volt ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését, nem megfelelő jogi képviseletét, tájékoztatási és elszámolási kötelezettség elmulasztását kifogásolta.

A vezető fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte, erről a bejelentőt és az eljárás alá vont volt ügyvédet értesítette. E határozatában tájékoztatta és egyben felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy az üggyel kapcsolatos iratait 8 napon belül köteles becsatolni.

A bejelentő az eljárás alá vont volt ügyvéddel szemben előterjesztett panaszát visszavonta, mert az okafogyottá vált.

A fegyelmi biztos a bejelentőt, mint tanút személyes meghallgatásra idézte és az előzetes vizsgálati eljárás időtartamát további 3 hónappal meghosszabbította.

A bejelentő a személyes meghallgatáson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.

A fegyelmi biztos ezt követően a bejelentőt a tényállás tisztázáshoz szükséges további bizonyítékai előterjesztésére hívta fel, amely felhívásnak a bejelentő nem tett eleget.

A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett, erről a bejelentőt és az eljárás alá vont volt ügyvédet értesítette. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Üttv.) 1. § (1) bekezdését, 1. § (3) bekezdését, 39. § (3) bekezdését, 107. § a) pontját, továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1. pontját, a 2.4 pontját, továbbá a 12.3 pontját, mellyel 2 (kettő) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A Fegyelmi Tanács elnöke az Üttv. 127. § (1) bekezdése, valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 22.1 pontja alapján az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.

A tényállás:

A bejelentő - a bejelentés tartalma szerint - pontosan meg nem határozható időpontban vélhetően személyesen találkozott az eljárás alá vont volt ügyvéddel. A bejelentő állítása szerint az eljárás alá vont volt ügyvédnek egy meg nem nevezett bíróság előtt, nem beazonosítható munkajogi tárgyú ügyben, meg nem nevezett munkáltatóval szembeni, a bejelentő nem pontosított érdekeinek képviseletét kellett volna ellátnia. A bejelentő okiratot, megbízási szerződést nem csatolt, egyéb, a megbízás létrejöttére, annak tartalmára vonatkozó állítást nem tett, és azokat nem is igazolta (pl. felmondás, sérelmes munkáltatói intézkedés, stb.).

A bejelentő állítása szerint 60.000 Ft és 25.000 Ft ügyvédi munkadíjat adott az eljárás alá vont volt ügyvéd részére. A bejelentő állítása szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd a megállapodott megbízási díj fejében vállalta, hogy a keresetlevelet elkészíti. A bejelentő számlát, vagy az ügyvédi megbízási díj megfizetését igazoló egyéb bizonyítékot nem csatolt.

A bejelentő e-mail üzenetet küldött a Budapesti Ügyvédi Kamara részére, melyben előadta, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd a bejelentőtől átvett összeggel elszámolt, azt a bejelentő részére átutalás útján visszafizette, ezért a bejelentő kérte, hogy a Budapesti Ügyvédi Kamara a panaszát tekintse semmisnek, mert az okafogyottá vált. Az e-mail üzenet mellékletét képezte a bejelentő géppel írt, kézzel alá nem írt, de AVDH SIGN hitelesítéssel ellátott „nyilatkozata”.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosának felhívására az eljárás alá vont volt ügyvéd érdemi nyilatkozatot nem tett, az ügyre vonatkozó iratait nem csatolta, észrevételt, igazoló jelentést nem tett.

A bejelentő és az eljárás alá vont volt ügyvéd a tényállás tisztázásához szükséges további okiratot, nyilatkozatot felhívás ellenére sem bocsátottak rendelkezésre.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos végindítványában fenntartotta a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat és írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd eljárási költségekben való marasztalásával együtt.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint - részben - megalapozott.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja szerint: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében pedig: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Az ügy megítélése egyszerű, mivel az eljáró fegyelmi tanács álláspontja szerint a bejelentés oly mértékben adathiányos, a tényállás felderítésére irányuló eljárási cselekmények pedig eredménytelenek voltak, hogy abból - az eljárás alá vont volt ügyvéd nyilatkozatának hiánya ellenére - nem lehetett tényállást még arra vonatkozóan sem megállapítani, hogy egyáltalán jött-e létre megbízás, és milyen tartalommal.

A fegyelmi biztos a tényállás felderítéséhez szükséges intézkedéseket megtette, a feleket nyilatkozattételre felhívta, a bejelentő azonban a személyes tanúmeghallgatáson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg, az eljárás alá vont volt ügyvéd pedig igazoló jelentést - többszöri felhívás ellenére - sem csatolt. Mindezek alapján a fegyelmi tanács álláspontja szerint a bejelentésben foglaltak - megalapozott tényállás, illetve az azt alátámasztó bizonyítékok hiányában - nem alkalmasak az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségének megállapítására.

A bejelentést visszavonó nyilatkozattal kapcsolatban a fegyelmi tanács rámutat arra, hogy az a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (továbbiakban: FESZ) 13.1. pontja szerint nem minősül joghatályos bejelentésnek, mivel az nem teljes bizonyító erejű okiratként került előterjesztésre, ezért azt - álláspontja szerint - figyelembe venni nem lehetne, azonban a visszavonó nyilatkozatnak összességében relevanciája sincsen, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatban írt tényállás fent kifejtett megalapozatlansága okán.

A fegyelmi tanács mindezek alapján az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségét kizárólag az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása terén látta - az iratok alapján tényszerűen - megállapíthatónak.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 12.3. pontja előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

A fegyelmi biztos az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére rótta, hogy a vizsgálati szakban, illetve azt követően sem csatolt igazoló jelentést, az üggyel kapcsolatos iratait nem bocsátotta rendelkezésre. A Fegyelmi Tanács rámutat arra, hogy a bejelentés Budapesti Ügyvédi Kamara általi átvételekor, ebből következően még az előzetes vizsgálat elrendelésekor az eljárás alá vont volt ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja volt, így ebben az időpontban iratai felett még diszponálhatott, azok megküldésére lehetősége lett volna, és az ÜESZ 12.3. szerinti kötelezettsége a vizsgálati szakaszban is fennállt.

Mindezekre tekintettel a fegyelmi tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi felelősségre vonására kizárólag az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása körében kerülhet sor.

Az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása szándékos fegyelmi vétség. A fegyelmi büntetés kiszabásánál a Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét ugyanakkor figyelembe vette azonban, a fegyelmi vétség önmagában még így sem olyan súlyú, hogy a fegyelmi tanács oszthatta volna a fegyelmi biztos pénzbírságra vonatkozó indítványát, tekintettel arra is, hogy a fegyelmi eljárás megindításának időpontjában az eljárás alá vont ügyvéd már nem volt a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja, így a speciális prevenciós céloktól eredményt elvárni nem is lehetne. Fentiek mérlegelését követően a fegyelmi tanács a kiszabott büntetést tartotta a fegyelmi vétséggel arányban állónak.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a FESZ 40.2. b) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás 30.000 Ft átalányköltségének megfizetésére. A fegyelmi eljárásban tételes költség nem merült fel.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. június 2. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 119.)