Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.120/7. határozata

ügyfél-azonosítás elmulasztása

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. május 27. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

írásbeli megrovás

fegyelmi büntetéssel sújtja

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

Dr. XY ügyvéd (bejelentő) bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéd okiratszerkesztői és ellenjegyzési tevékenységét kifogásolta.

A kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte. Az eljárás alá vont ügyvéd felhívásra érdemi védekezést terjesztett elő.

Az ügyben eljáró fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás:

Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. október 3-án kétnyelvű meghatalmazást szerkesztett és ellenjegyzett, amelyben a [...] Ltd. önálló aláírásra jogosult képviselője meghatalmazta a meghatalmazottat, hogy a társaságnak a [...] Kft-ben meglévő 90%-os üzletrészének értékesítése során teljes jogkörrel eljárjon és minden szükséges nyilatkozatot megtegyen.

Az okirat megszerkesztése és ellenjegyzése előtt az eljárás alá vont ügyvéd a meghatalmazó és a meghatalmazott ügyfél átvilágítását, csakúgy, mint a [...] Ltd azonosítását elmulasztotta.

A meghatalmazás alapján a meghatalmazott a [...] Ltd képviseletében 2019. október 18-án eladta a vevőnek a Ltd-nek a [...] Kft-ben meglévő 90%-os üzletrészét, amely 2.700.000 Ft névértékű törzsbetétet képviselt. Az okiratot az eljárás alá vont ügyvéd szerkesztette és ellenjegyezte.

A [...] Nemzetközi Kereskedelmi Társaságok nyilvántartásában 2009-ben vették nyilvántartásba a [...] Ltd társaságot. Ugyanezen a napon a társaság képviseletében igazgatóként eljáró M.S. a társaság teljes körű képviseletére szóló meghatalmazást adott P.A.P.-nek, amely 2020. július 31-ig volt érvényes.

A társaság teljes körű képviseletére szóló további meghatalmazás került kiállításra P.A.P. részére 2013. február 5-én L.C., mint a társaság tulajdonosának képviselője részéről. Ez a meghatalmazás 2014. március 3-ig volt érvényes.

A [...] Ltd 2019. január 3-án felszámolásra került, így az eljárás alá vont ügyvéd által 2019. október 3-án szerkesztett és ellenjegyzett meghatalmazás időpontjában a társaság már nem létezett, így értelemszerűen a társaság képviseletre vonatkozó jogosultság is megszűnt volna abban az esetben, ha a korábbi meghatalmazás ezt megelőzően, 2014. március 3-án nem járt volna le.

Az ügy további szereplőinek, M.I.-nek és B.A.-nak az azonosítására nincs adat.

IV.

Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás elején a fegyelmi felelősségét elismerte. Érdemi védekezést terjesztett elő, amelyet a tárgyaláson kiegészített. Előadta, hogy a 2019. évben a [...] Ltd társaságot valóban nem azonosította, jóhiszeműen azt gondolta, hogy ez a cég és a hivatkozott meghatalmazás még létezik.

Az eljárás alá vont ügyvéd a külön okiratban előadott érdemi védekezéséhez másolatban csatolta P.A.P. 2020. augusztus 10-én ... város illetékes közjegyzője előtt tett nyilatkozatát, amely szerint elismeri, hogy a hivatkozott meghatalmazást ő maga írta alá, továbbá a [...] Ltd részéről, annak megalakulása óta folyamatos meghatalmazása volt.

A becsatolt okiratot a fegyelmi tanács bizonyítékként értékelni nem tudta, hiszen a fegyelmi vétség elkövetésének időpontjában a csatolt okiratban rögzített tények már nem állottak fenn.

Az eljárás alá vont ügyvéd előadta továbbá, hogy M.I.-t személyesen 1998. óta ismeri, ezért nem azonosította, jóhiszeműen járt el. Arra vonatkozóan az eljárás alá vont ügyvéd nem tett előadást, hogy B.A. azonosítása miért maradt el.

A bejelentő személyes meghallgatása során előadta, hogy - noha neki személyes érintettsége sem magánszemélyként, sem ügyvédként nem volt az ügyben - az ellene folyamatban lévő büntető eljárás során a jelen fegyelmi eljárást, illetve az ennek során hozott határozatot védekezésül kívánja felhasználni.

V.

A fegyelmi biztos indítványa szerint az eljárás alá vont ügyvéd azon magatartása, hogy

- elmulasztotta a [...] Ltd hatósági nyilvántartásból való lekérdezéssel történő azonosítását,

- elmulasztotta a cég képviseletében eljáró meghatalmazott képviseleti joga fennállásának vizsgálatát,

- elmulasztotta P.A.P., M.I. és B.A. ügyfél-azonosítását és átvilágítását,

1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósít meg, figyelemmel arra, hogy ez a magatartás sérti az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 32. §, a Pmt. 7. § és 73. §, valamint a Pmt. Szabályzat 2.2., 3.1. és 5.4. pontjait.

VI.

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az Üttv. 32. § (2) bekezdése szerint: Az ügyvéd azt a természetes személyt, akit nem ismer, vagy akinek a személyazonosságát illetően kétsége merül fel, személyazonosításra alkalmas okmánya megtekintésével azonosítja.

Az Üttv. 32. § (4) bekezdése szerint: A jogi személyt vagy más szervezetet az ügyvéd a jogi személyt vagy más szervezetet nyilvántartó hatóság nyilvántartása vagy az abból származó kivonat alapján azonosítja.

Az Üttv. 32. § (7) bekezdése szerint: A közhiteles nyilvántartásba való bejegyzés alapjául szolgáló okirat ellenjegyzését megelőzően az ügyvéd - a személyazonosság és az okmány érvényességének ellenőrzése érdekében - a (2)-(4) és a (6) bekezdés alkalmazásával azonosítja a jognyilatkozatot tevő személyeket, szervezeteket, valamint az azok képviseletében eljáró személyeket.

A Pmt. 1. § (1) bekezdése szerint: E törvény hatálya - a (3) és (4) bekezdésben meghatározott eltéréssel - kiterjed a Magyarországon székhellyel, fiókteleppel vagy telephellyel rendelkező

(...)

l) ügyvédre, ügyvédi irodára, európai közösségi jogászra, európai közösségi jogászi irodára (a továbbiakban együtt: ügyvéd), kamarai jogtanácsosra, közjegyzőre;

A Pmt. 7. § (1) bekezdése szerint: A szolgáltató köteles a 6. § (1) bekezdés a) és e)-h) pontjában meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a szolgáltatónál eljáró rendelkezésre jogosultat, továbbá a szolgáltatónál eljáró képviselőt azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

A Pmt. 7. § (2) bekezdése szerint: A szolgáltató az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

a) természetes személy

aa) családi és utónevét,

ab) születési családi és utónevét,

ac) állampolgárságát,

ad) születési helyét, idejét,

ae) anyja születési nevét,

af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét,

ag) azonosító okmányának típusát és számát;

b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet

ba) nevét, rövidített nevét,

bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén - amennyiben ilyennel rendelkezik - magyarországi fióktelepének címét,

bc) főtevékenységét,

bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,

be) - ha ilyennel rendelkezik - kézbesítési megbízottjának az a) pont aa) és af) alpontjai szerinti adatait,

bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,

bg) adószámát.

(3) A szolgáltató a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását köteles megkövetelni, vagy jogosult közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végezni:

a) természetes személy

aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ez utóbbit abban az esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található,

ab) külföldi állampolgár esetében úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található;

b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - harminc napnál nem régebbi - okiratot, hogy

ba) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,

bb) a b) pont ba) alpontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

A Pmt. 73. § (1) bekezdése szerint: Az e törvényben meghatározott ügyfél-átvilágítási és bejelentési kötelezettség az ügyvédet - a (3) bekezdésben foglalt kivétellel - akkor terheli, ha az Üttv. 3. § (1) bekezdés i) pontja szerinti tevékenységet végez, vagy ha pénz és értéktárgy letéti kezelését végzi, illetve a következő jogügyletek előkészítésével és végrehajtásával összefüggésben végez az Üttv. 2. § (1) bekezdésében meghatározott ügyvédi tevékenységet:

a) gazdasági társaságban vagy egyéb gazdálkodó szervezetben lévő vagyonrész (részesedés) tulajdonának átruházása,

10/2019. (VI. 24.) MÜK szabályzat a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben és az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló 2017. évi II. törvényben meghatározott kötelezettségek teljesítéséről (Pmt szabályzat) rendelkezései szerint:

2.2. Amennyiben a megbízás a Pmt. 73. § (1), illetve (1a) bekezdése hatálya alá tartozik, az ügyvéd az ügyfél vonatkozásában a megbízási szerződés megkötése előtt, az ügyfelével szerződő más fél (a továbbiakban: fél) vonatkozásában legkésőbb a megbízás végrehajtása előtt, a 2.4-2.5. pontban meghatározott kivételekkel

a) a b) pont hatálya alá nem tartozó esetekben egyszerűsített ügyfél-átvilágítást végez el,

b) fokozott ügyfél-átvilágítást végez el, ha

ba) a természetes személy ügyfél vagy fél a nyilatkozata szerint a Pmt. 3. § 38. pont c) alpontja

szerinti tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el,(...)

3.1. Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítás során az ügyvéd

a) az Üttv. 32. § (1) és (7) bekezdése szerinti azonosítás részeként

aa) a természetes személy ügyfelet, felet, illetve az ügyfél és a fél eljáró képviselőjét a személyazonosításra alkalmas okmányának megtekintésével valamint az okmány érvényességének és hitelességének ellenőrzésével azonosítja,

ab) a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet ügyfelet és felet az ügyvéd számára közvetlenül elérhető bírósági vagy hatósági nyilvántartásokból való lekérdezéssel azonosítja,

ac) az ügyfél, illetve a fél eljáró képviselője képviseleti jogának fennállását ellenőrzi,

b) a jogi személy, illetve jogi személyiség nélküli szervezet ügyfél és fél tényleges tulajdonosát az ügyvéd számára közvetlenül elérhető bírósági vagy hatósági nyilvántartásokból, illetve a céginformációs szolgálattal fennálló szerződés alapján szolgáltatott cégadatokat teljes körűen feldolgozott formában tartalmazó adatbázisból való lekérdezéssel meghatározza.

5.4. Az ügyvéd részére személyes jelenlét alkalmával eredetiben bemutatott okmányoknak a rögzítendő személyes adatokat tartalmazó oldalairól, valamint az okiratokról az ügyvéd papíralapú vagy elektronikus másolatot készít. Az okmányról való másolatkészítést az ügyvéd mellőzi, illetve a másolatokat megsemmisíti, ha az érintett vonatkozásában az Üttv. 32. § (3) bekezdése szerinti adatigénylésre került sor. Az okiratról való másolatkészítést az ügyvéd mellőzi, ha az ügyfél az eredeti okiratot nem kéri vissza.

VII.

A lefolytatott bizonyítás, az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősséget elismerő nyilatkozata, valamint a fentiekben írt jogszabályhelyek egybevetése alapján az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége az egyrendbeli szándékos fegyelmi vétség tekintetében minden kétséget kizáróan megállapítható volt.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben még nem került sor fegyelmi felelősségre vonásra az 1998. évi ügyvédi bejegyzése óta, a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a legenyhébb fegyelmi büntetés alkalmazása is elegendő.

A Fegyelmi Tanács az alkalmazott büntetés mellett az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bek. alapján 80.000 Ft átalányköltség megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 120.)