A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. június 30. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta, és kihirdette az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd
1 rb. szándékos fegyelmi vétséget követett el, és ezért őt a fegyelmi tanács 300.000 Ft (Háromszázezer forint) pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek végrehajtását 3 (három) évre felfüggeszti.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft (Nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki átutalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését kifogásolta.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa az előzetes vizsgálatot elrendelte, amelyet további 3 hónappal meghosszabbított, majd a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett.
A tényállás:
Az eljárás alá vont ügyvéd ingatlan adásvételi szerződést szerkesztett.
Ugyanezen a napon, az adásvételi szerződés megkötését követően letéti szerződést szerkesztett egy nem az általa készített adásvételi szerződéssel kapcsolatban, amely alapján letevő (eladó) 3.000.000 Ft összeget helyezett el letétben az eljárás alá vont ügyvédnél, mint letéteményesnél.
A letéti rendelkezés szerint a letevő vállalta, hogy a letevő rokona tulajdonában lévő ingatlant terhelő végrehajtási eljárásokban beszerzi a fennálló tartozásokról az igazolásokat, valamint közjegyző előtt nyilatkozatot tesz, hogy az ingatlanból családtagjaival ugyanezen határidőig kiköltözik.
A rendelkezés szerint továbbá, amennyiben a letéteményesnek bemutatásra kerülő végrehajtói igazolásokon tartozás szerepel, azokat a letéteményes a letét összegéből kiegyenlíti. Amennyiben nullás igazolások a végrehajtási eljárások vonatkozásában és az ingatlan közüzemi szolgáltatásai vonatkozásában bemutatásra kerülnek, az említett közokirattal (közjegyzői nyilatkozat) együtt a letéteményes részére a letét összege - illetőleg a tartozások letéteményes általi kiegyenlítését követően a letét maradványösszege - kifizetésre kerül letevő részére.
Amennyiben a fentiek határidőben nem valósulnak meg, abban az esetben a letét összege kifizetésre kerül a bejelentő részére. A letéteményes, a bejelentő nem szerepelt szerződő félként a letéti szerződésben.
A letevő az eljárás alá vont ügyvéd részére a tulajdoni lapon szereplő, illetve egyéb, az ingatlant terhelő végrehajtási okiratokat mutatott be, amelyek alapján az eljárás alá vont ügyvéd összesen 1.459.481 Ft összeget utalt át végrehajtói irodák számára.
Ezt követően az eljárás alá vont ügyvéd kifizetett 1.500.000 Ft-ot a letevő részére, valamint levonta a 40.000 Ft megbízási díjat is.
[...] végrehajtói irodája azonban a tulajdoni lap harmadik része 9. pontja alatti végrehajtási jog törlésére az engedélyt nem adta ki, tekintettel arra, hogy a végrehajtási eljárásba más végrehajtást kérő is becsatlakozott, amely tartozás kiegyenlítésére nem került sor. A végrehajtási eljárásba a bejelentő üzlettársa és az ingatlan ½ tulajdoni hányadban a bejelentő melletti vevője annak ellenére becsatlakozott, hogy tisztában volt a letéti szerződés rendelkezéseivel, továbbá azzal, hogy a csatlakozása miatt a végrehajtó nem adja ki a törlési engedélyt.
Az eljárás alá vont ügyvéd az 1. számú végrehajtási eljárásban 60.000 Ft-ot, a 2. számú végrehajtási eljárásban 150.000 Ft-ot, valamint ugyanezen eljárásban 177.048 Ft-ot utalt át a végrehajtói irodának. A végrehajtó csak ezen befizetések után kereste meg a földhivatalt a végrehajtási jog törlése iránt.
A bejelentő és tulajdonostársa tulajdonjoga tehermentesen bejegyzésre került.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában 1 rb. szándékos fegyelmi vétségben kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét megállapítani, amelyet a tárgyaláson fenntartott.
Végindítványában kifejtette azt, hogy az eljárás alapján megállapítható, miszerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdését, 48. § (1) bekezdését, a Letétkezelési szabályzat 1.1., 2. és 3.1.a) pontjának rendelkezését, amellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott, 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.
Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elismerte a szabályszegést, azonban a letétkezelés szabályainak megsértése az egyik legsúlyosabb fegyelmi vétség.
Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelemi előéletére tekintettel pénzbírság fegyelmi büntetésre tett indítványt, a fokozatosság elve alapján 500 ezer forint összegben.
Enyhítő körülményként kérte értékelni azt, hogy a szabályok megsértéséből keletkezett joghátrányt legalábbis részben, az ingatlan tehermentesítése vonatkozásában az eljárás alá vont ügyvéd orvosolta.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd végeredményben a fegyelmi felelősségét elismerte.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A 2017. évi LXXVIII. törvény Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) 2.1. szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez
Az ÜESZ 2.2. alapján az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.
Az ÜESZ 2.4. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
Az ÜESZ 5.10. pontja rögzíti, hogy az ügyvédnek eljárása során a megbízás keretein belül kell eljárnia, ettől csak kivételes esetben és csak akkor térhet el, ha a megbízóval való előzetes megbeszélésre nem volt lehetősége, és a túllépés az ügyfél érdekében történik. Erről az ügyfelet írásban haladéktalanul tájékoztatni kell.
A letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 17/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat 1.1. pontja szerint az ügyvéd megbízás teljesítéseként azzal a rendeltetéssel fogadhatja el a letétet, hogy azt a letét átvételére jogosult részére a szerződés szerint fizesse ki, vagy adja át, illetve bizonyos feltételek bekövetkezte, vagy elmaradása esetén a letevőnek fizesse, vagy adja vissza (teljesítési letét).
A szabályzat 2. pontja tartalmazza a letéti szerződés tartalmával kapcsolatos közös követelményeket.
A letéti szabályzat 3.1.a) pontja rögzíti, hogy a letétre kötött megbízási szerződésben fel kell tüntetni a pénzletét kiadásának feltételeit, valamint azoknak a feltételeknek a meghatározását, amelyeknek bekövetkezte, vagy elmaradása esetén a letétet a letevő részére vissza kell adni.
Az Üttv. 107. § a) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
A leírtak alapján megállapítást nyert, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontja alapján minősülő 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, mivel az általa készített letéti szerződés - saját állítása szerint is - nem felelt meg a letéti szabályzat követelményeinek, amelyre mentségül azt hozta fel, hogy a jelenlévő felek kérték meg arra, hogy azonnal készítsen egy letéti szerződést, s azt az irodájában, rövid időn belül kellett megtennie, ezért az abban foglalt feltételeket nem gondolta megfelelően át.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte azt, hogy korábban több fegyelmi eljárás folyt az eljárás alá vont ügyvéd ellen.
Enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségét elismerő és megértő magatartását, azt, hogy a bejelentő tulajdonostársa magatartása akadályozta meg azt, hogy a megfelelő határidőben teljesítse a megbízást, továbbá nyomatékos enyhítő körülményként az eljárás alá vont ügyvéd egészségi állapotát, s azt, hogy a bejelentő tulajdonostársa által bejelentett végrehajtási összeget saját erőből fizette vissza, valamint azt a tényt, hogy a bejelentő tulajdonjoga tehermentesen minden további nélkül bejegyzésre került - az eljárás alá vont ügyvéd hathatós közreműködésének köszönhetően.
Mindezek figyelembevételével a fegyelmi tanács a bűnösségi körülményekre tekintettel a kiszabott pénzbírság büntetés végrehajtását az Üttv. 111. § (1) bekezdése alapján 3 évre felfüggesztette. A fegyelmi tanács felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét az Üttv. 111. § (2) bekezdésére, amely szerint a kizárás kivételével más fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani.
A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalány költségének (80.000 Ft) megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és a felfüggesztett büntetés kivételével végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 122.)