Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.123/10. határozata

összeférhetetlen ügyvállalásról; ellenjegyzés szabályainak megszegéséről

A Budapesti Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa a [...] és [...] budapesti ügyvédek ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. július 12. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy az eljárás alá vont ügyvédek nem követtek el fegyelmi vétséget, ezért

a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

Az eljárás alá vont ügyvédekkel szemben [...] terjesztett elő bejelentést, kifogásolva az eljárás alá vont ügyvéd1 összeférhetetlen ügyvállalását és okirat-szerkesztési tevékenységét, valamint eljárás alá vont ügyvéd2 okirat-szerkesztési tevékenységét.

A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédeket, hogy az ügyre vonatkozó iratokat 8 napon belül küldjék meg.

Az eljárás alá vont ügyvéd1 igazoló jelentést terjesztett elő, amelyhez csatolta az ügyre vonatkozó iratait. Az eljárás alá vont ügyvéd2 szintén előterjesztette igazoló jelentését, amelyhez csatolta az ügyben keletkezett iratokat, fegyelmi felelősségét mindkét eljárás alá vont ügyvéd vitatta.

A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntette, miután megítélése szerint fegyelmi vétség gyanúja egyik ügyvéd esetében sem volt megállapítható. A határozatot a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke tudomásul vette.

A bejelentő panasz-kiegészítést terjesztett elő, amelyhez csatolta [...] igazságügyi írásszakértő véleményét.

A bejelentő kifogást terjesztett elő az előzetes vizsgálatot megszüntető határozat ellen, amelynek nyomán a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Főbiztosa a fegyelmi biztost fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasította.

A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálatot megszüntető határozatát visszavonta és az eljárás alá vont ügyvédekkel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyről értesítette az eljárás alá vont ügyvédeket és tájékoztatta a bejelentőt.

A tényállás:

A bejelentőt a [...] Kft. kereste meg azzal, hogy részükre adjon megbízást a bejelentő néhai nagyapja hagyatékának megszerzése érdekében.

A megbízási szerződéssel együtt egy ügyvédi meghatalmazást is alá kellett volna írnia a [...] Ügyvédi Iroda részére, amelyben a képviseletet eljárás alá vont ügyvéd1 látta volna el. A bejelentő, tekintettel arra, hogy ő is ügyvéd, egyik megbízási szerződést sem írta alá. A kapott tájékoztatás alapján azonban feltárta az őt megillető örökséget és azt meg is szerezte. Időközben a kft. újabb örököst kutatott fel, képviseletét a közjegyző előtt egy 2015. december 30-án kelt meghatalmazással az eljárás alá vont ügyvéd1 látta el.

Az örökös a bíróság előtt pert indított a bejelentővel szemben jogalap nélküli gazdagodás megtérítése iránt. A felperes képviseletét eljárás alá vont ügyvéd1 látta el a 2017. június 29-én kelt meghatalmazás alapján.

Az eljárásban a bejelentő vitatta az eljárás alá vont ügyvéd1 meghatalmazásának eredetiségét és érvényességét, amelyre tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd1 újabb ügyvédi meghatalmazást csatolt a peres eljárásban, amelyet 2020. április 30. napján ellenjegyzett az eljárás alá vont ügyvéd2. A meghatalmazásban az örökös megerősítette a 2015. december 30-án és a 2016. június 29-én a [...] Ügyvédi Iroda részére adott meghatalmazását. A maghatalmazás az Üttv. 44. § (2) bekezdése szerinti mozgóképet, valamint hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz (skype alkalmazás) igénybevételével készült.

2020. november 20-án az örökös újabb meghatalmazást adott az eljárás alá vont ügyvéd1 részére, amelyben mindhárom korábbi meghatalmazást megerősítette. Aláírását konzul hitelesítette. Az eljárás alá vont ügyvéd1 meghatalmazása 2020. november 30-án megszűnt, 2020. december 1. napjától az örökös képviseletét másik ügyvéd látja el.

A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a bejelentés és mellékletei, az eljárás alá vont ügyvédek igazoló jelentése, valamint azok mellékletei, továbbá az eljárás alá vont ügyvédek, valamint a bejelentő előadása, végül az igazságügyi írásszakértő szakvéleménye alapján állapította meg.

A fegyelmi tárgyaláson a Fegyelmi Tanács megtekintette az eljárás alá vont ügyvéd2 által csatolt felvételt, amelynek keretében meggyőződött arról, hogy a magát [...]-ként (örökös) azonosító személy személyazonosságát arcképes igazolvánnyal igazolja, a bejelentő által csatolt nyilatkozat és meghatalmazás megnevezésű okirattal azonos tartalmú és formájú okiratot a kamerának megmutatja, majd keltezéssel és aláírással látja el. Miután a 2020. november 20. napján [...]-ban kelt meghatalmazást magyar külképviseleti hatóság hitelesítette, és abban mindhárom korábbi meghatalmazás megerősítésre került, a Fegyelmi Tanács tényként állapította meg, hogy mindegyik meghatalmazás az örököstől származik.

A szakvéleményben rögzített azon megállapításokat, amely szerint az [...] aláírás hamisított, illetve nem a névtulajdonostól származik, a Fegyelmi Tanács nem fogadta el valónak, miután az mind a Fegyelmi Tanács által észlelt tényekkel, mind a konzul által hitelesített meghatalmazással ellentétben áll. Egyebekben a tényállás a rendelkezésre álló okiratok alapján érdemben egyértelműen megállapítható volt.

A fegyelmi biztos végindítványa:

Végindítványában a fegyelmi biztos az eljárás megszüntetésére tett indítványt, miután a konzuli hitelesítéssel ellátott meghatalmazás, mint közokirat igazolja a korábbi meghatalmazások megtörténtét, ugyanígy a skype felvétel, amelynek elkészítése a távazonosítás szabályainak megfelel.

Az eljárás alá vont ügyvédek írásbeli nyilatkozataik fenntartása mellett szintén az eljárás megszüntetésére tettek indítványt.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos végindítványa alapos.

Az Üttv. 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 112. § (2) bekezdése szerint nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja

a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,

b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá

c) az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.

Az Üttv. 112. § (3) bekezdése szerint az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény büntethetőségének elévülésével egyidejűleg évül el.

Az Üttv. 44. § (2) bekezdése szerint az ellenjegyző ügyvéd által korábban már azonosított fél az okirat aláírása, illetve az okiraton szereplő aláírás sajátjaként való elismerése során elektronikus hírközlő hálózaton keresztül az ellenjegyző ügyvéd számára a mozgóképet, valamint a hangot egyidejűleg továbbító és rögzítő eszköz igénybevételével is eljárhat. A rögzített felvételt az ellenjegyző ügyvéd az ellenjegyzett okirattal együtt őrzi meg.

A polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvény 70. §-a szerint a meghatalmazott képviseleti jogosultságát a bíróság az eljárás bármely szakaszában hivatalból vizsgálja.

A bíróságok szervezetéről és igazgatásáról szóló 2011. évi CLVI. törvény 6. §-a szerint a bíróság határozata mindenkire kötelező, ideértve azt is, ha a bíróság valamely ügyben hatáskörét vagy ennek hiányát állapítja meg.

1. A 2015. december 30-án kelt meghatalmazás.

A bejelentés előterjesztéséhez képest a meghatalmazás elkészítése óta több mint 3 év telt el, erre tekintettel a fegyelmi felelősségre vonás lehetősége elévült. Az Üttv. 112. § (3) bekezdése alkalmazásának csak akkor van helye, ha a bűncselekmény törvényi tényállásának megvalósulását bíróság állapítja meg, ellenkező esetben a Fegyelmi Tanács állapítaná meg az eljárás alá vont ügyvéd büntetőjogi felelősségét, amellyel messze túlterjeszkedne hatáskörén. Amellett, hogy a fentiekre tekintettel a fegyelmi felelősség vizsgálata kizárt, a Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy az okirat formailag megfelel az annak keletkezésekor hatályban lévő 1998. évi XI. törvény (Üt.) 26. §-ában foglaltaknak, annak kétszeri megerősítése a meghatalmazó részéről az aláírás eredetiségével kapcsolatos minden kétséget eloszlat.

2. A 2017. június 29-én kelt meghatalmazás vonatkozásában a Fegyelmi Tanács megállapításai teljes egészében azonosak az 1./ pontban foglaltakkal. Az ott írtakat a Fegyelmi Tanács annyiban egészíti ki, hogy a polgári perben a képviseleti jog fennállásának vizsgálata - amely értelemszerűen magában foglalja a meghatalmazás érvényességének vizsgálatát is - a bíróság hatásköre. Döntése mindenkire, így a Fegyelmi Tanácsra is kötelező.

3. A 2020. április 19-én kelt meghatalmazás.

Jelen határozatban rögzítettek szerint a meghatalmazás felvétele skype alkalmazással történt, amely a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2019. (VII. 31.) határozata alapján alkalmas az Üttv. 44. § (2) bekezdése szerinti távazonosítás és távellenjegyzés alkalmazására. Mind az azonosítás, mind a meghatalmazó általi aláírás igazolt, a felvételt az eljárás alá vont ügyvéd2 rögzítette és megőrizte. Az eljárás alá vont ügyvéd2 eljárása megfelelt az Üttv. 44. § (2) bekezdése szerinti előírásoknak. Az e körben a Magyar Ügyvédi Kamara által közzétett Tájékoztató - bár nem számon kérhető jogi norma - egyértelműen úgy foglal állást, hogy az azonosításhoz az érintettnek nem kell személyesen jelen lennie, az történhet elektronikus hírközlő eszköz útján is.

4. Az összeférhetetlen ügyvállalás tekintetében a Magyar Ügyvédi Kamara Országos Vezető Fegyelmi Főbiztosa osztotta a fegyelmi biztos azon álláspontját, amely szerint a bejelentő által adott megbízás hiányában összeférhetetlen ügyvállalásról nincs szó. Ennek alapján ezen kérdés vizsgálata nem képezte a fegyelmi eljárás tárgyát.

Mindezekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács - fegyelmi vétség hiányában - a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján mindkét eljárás alá vont ügyvéddel szemben megszüntette.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette, a költségeket az Üttv. 142. § (1) bekezdése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jogot az Üttv. 135. § (1) bekezdése biztosítja.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. október 14. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 123.)