Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.125/6. határozata

letétkezelés szabályainak megszegéséről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa a [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. július 12. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

kizárás

fegyelmi büntetéssel sújtja, amelynek időtartama 10 év.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő gazdasági társaság jogi képviselője útján az eljárás alá vont ügyvéd letétkezelési tevékenységét kifogásolta.

A bejelentés alapján a vezető fegyelmi biztos elrendelte az előzetes vizsgálatot, egyben felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ügyre vonatkozó iratokat 8 napon belül küldje meg. Az eljárás alá vont ügyvéd iratokat nem csatolt, nyilatkozatot nem tett.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást három hónappal meghosszabbította.

A fegyelmi biztos határozatával fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A tényállás:

A bejelentő mint megbízó 2019. december 4. napján megbízási szerződést kötött a P. Kft.-vel, amely szerint megbízott feladatát képezte Támogatási Szerződés szabálytalanságának megállapítása miatti jogvita során a képviseletének ellátása. A megbízási szerződésben 24.000.000 Ft összegű sikerdíj került meghatározásra, akként, hogy megbízó a megbízott szabályszerűen kiállított számlája alapján 15.000.000 Ft + ÁFA összegű előleget fizet meg megbízó javára, az eljárás alá vont személy letéti számlájára történő teljesítéssel. A bejelentő 2019. december 4. napján átutalta a letét összegét az eljárás alá vont személy letéti számlájára. Az eljárás alá vont ügyvéd a hivatkozott megbízási szerződés létrejöttében nem vett részt, abban félként nem szerepel.

A megbízási szerződésben foglaltak alapján az eljárás alá vont ügyvéd egy „Cél jellegű ügyvédi letéti szerződést” kötött a bejelentővel. A letéti szerződés 2. pontja szerint a megbízási szerződés tárgyát a fent részletezettek szerinti előleg képezi. A letét kiadásának feltételeit a letéti szerződés 4. pontja tartalmazza.

A szerződés 4. e) pontja szerint, ha a megbízási szerződésben foglalt határidőben egyik fél sem igazolja az eredményes, vagy részeredménnyel végződő eljárást, úgy megbízási szerződés szerinti határidőt követő 3 banki munkanapon belül eljárás alá vont ügyvéd köteles a letétbe helyezett összeget [bejelentő] bankszámlájára visszautalni. A szerződés nem tartalmazza a letevő nyilvántartási számát, a letéteményes ügyvéd kamarai azonosítóját, nyilvántartási számát, a helyettesének megjelölését, a letét típusát, annak az ügyvédi megbízásnak a megjelölését, amelyhez a letéti szerződés kapcsolódik, a felek közötti elszámolás módját, a letét kezelésének végső időpontját. Nem rögzíti továbbá a letéteményes ügyvédet terhelő kötelezettségekről és a területi kamarai ellenőrzés lehetőségéről szóló tájékoztatást.

A megbízási szerződés teljesítésének 2019. december 20. napjában megjelölt határideje eredménytelenül lejárt, így a letét visszaadásának letéti szerződés e) pontjában megjelölt feltétele bekövetkezett. A bejelentő képviseletében eljárva [...] ügyvéd 2020. február 5. napján levélben kereste meg eljárás alá vont ügyvédet, amelyben felszólította a letét összegének visszafizetésére, illetve a Letéti szabályzat 7.3. pontja szerinti kamarai igazolás megküldésére. Az eljárás alá vont ügyvéd a felszólító levelet átvette, azonban az abban foglaltakra nem reagált, a letétet nem fizette vissza.

[...] ügyvéd több alkalommal telefonon is igyekezett kapcsolatba lépni eljárás alá vont ügyvéddel, eredménytelenül. Ezt követően szöveges üzeneteket küldött a részére, melyekre végül az eljárás alá vont ügyvéd akként válaszolt, hogy a letét kifizetésében megvalósult késedelem oka az internet banki hozzáférésének akadályoztatott volta, amelyet haladéktalanul kiküszöböl. A letéti összeg visszautalására azonban ezt követően sem került sor.

[...] ügyvéd a bejelentő képviseletében eljárva fizetési meghagyásos eljárást indított az eljárás alá vont személlyel szemben a 19.050.000 Ft letéti összeg és járulékai visszafizetése érdekében. A közjegyző 2020. május 26. napján jogerősítő záradékkal látta el a fizetési meghagyást, mivel az eljárás alá vont ügyvéd ellentmondással nem élt, a követelést nem vitatta. A letéti összeg visszafizetésére a jogerős fizetési meghagyás alapján sem került sor.

Az eljárás alá vont ügyvéd a kamara vezető fegyelmi biztosának határozatát és iratcsatolásra vonatkozó felhívását meghatalmazottja útján átvette, azonban az ügyben iratokat nem csatolt.

A Fegyelmi Tanács a fenti tényállást a bejelentés és mellékletei alapján állapította meg. Az ügy érdemében releváns tényállás az okiratok alapján egyértelműen megállapítható volt. A bejelentő eljárás alá vont ügyvéddel szembeni követelését jogerős fizetési meghagyás igazolja.

A fegyelmi biztos végindítványa:

Végindítványában a fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat változatlanul tartotta fenn. Az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótta, hogy az okiratszerkesztés és a letétkezelés szabályait súlyosan megsértette. A magatartás az ügyvédségbe és az ügyvédi tevékenységbe vetett közbizalom megingatására, illetve az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére kirívóan alkalmasak.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a fenti tevékenységével és mulasztásával megsértette az Üttv. 1. § (1) és (3) bekezdés, 28. § (3) bekezdés, 47. § (1) és (4) bekezdés, 48. § (1)-(2) bekezdés, 51. § (1)-(3) bekezdését, illetve az ÜESZ 2.1., 2.4., 11.10. 12.2, 12.3. pont, valamint a Letétkezelési szabályzat 11.1, 2.1. a) b) c) e) g) m) n) p), 7.1. és 7.3. pontjai szerinti rendelkezéseket. Ezzel 2 rendbeli - egy esetben folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az eljárás alá vont ügyvéd sem a vizsgálati, sem a fegyelmi eljárásban nem terjesztett elő védekezést. A tárgyaláson szabályszerű idézés ellenére nem jelent meg.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXVIII. törvény (Üttv.) 107. § a) pontja szerint fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia.

Az Üttv. 47. § (1) bekezdése szerint az ügyvéd

a) a megbízás teljesítéseként,

b) a megbízáshoz kapcsolódó eljárási cselekmények költségének teljesítésére, vagy

c) a megbízáshoz kapcsolódóan megőrzésre

pénzt, készpénz-helyettesítő fizetési eszközt, utalványt, értékpapírt vagy más okiratot vehet át, őrizhet és kezelhet letétként.

Az Üttv. 48. § (2) bekezdés értelmében az ügyvéd a letétet a letét céljától eltérően nem használhatja, azt nem hasznosíthatja, továbbá azt más személy birtokába vagy őrizetébe e törvény eltérő rendelkezése hiányában nem adhatja. Az ügyvéd a letett pénzt lekötheti.

Az Üttv. 51. § (1) bekezdése alapján sz ügyvéd az általa kezelt, a kötelező legkisebb munkabér havi összegének kétszeresét elérő letétek adatait és azok változását a letétkezelés biztonsága és a letétkezelésre vonatkozó szabályok hatékony ellenőrizhetősége érdekében a területi ügyvédi kamarák által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban rögzíti.

A letét- és pénzkezelés, valamint a letétnyilvántartás részletes szabályairól szóló 7/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (Letéti Szabályzat) 2.1. pontja szerint a letéti szerződésben a letét típusától és tárgyától függetlenül az Üttv.-ben meghatározottakon kívül rögzíteni kell: a) a letevő azonosításához szükséges adatokat: természetes személy esetén természetes személyazonosító adatait és lakcímét, szervezet esetén nevét, nyilvántartási számát és székhelyét, b) a letéteményes ügyvéd nevét, irodája címét, kamarai azonosító, illetve nyilvántartási számát, c) az ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett helyettesítő ügyvéden kívül a letéteményes ügyvéd helyettesítésére jogosult ügyvéd nevét, kamarai azonosító, illetve nyilvántartási számát, valamint a helyettesítési jogosultság esetleges korlátait, d) a letét tárgyát, e) a letét típusát, f) a letéti szerződés megkötésének dátumát, g) annak a megbízásnak a megjelölését, amelyhez a letéti szerződés kapcsolódik, h) azt, ha az Üttv. 49. § (3) bekezdése szerinti pénzletétet az ügyvéd nem a letéti számláján, illetve letéti értékpapírszámláján (a továbbiakban együtt: letéti számla) kezeli, i) a letét kezelésével kapcsolatos, a letevőt terhelő valamennyi várható költség mértékét, ha az nem határozható meg, akkor a várható költség jellegét és a viselésére vonatkozó megállapodást, j) azt, ha az ügyvédi letéti számlán elhelyezett összeg utáni kamat a letéteményes ügyvédet illeti meg, illetve a letéti számlával kapcsolatos költségek a letevőt terhelik, k) azt, hogy a letevő kéri-e a letett pénz, illetve dematerializált értékpapír elkülönített alszámlán kezelését, l) az ügyvéd irodájában történő őrzés esetén azt, hogy az iroda a letét őrzésének feltételeinek megfelel, m) a felek közötti elszámolás módját, n) a letét kezelésének végső időpontját, o) azon feltételek meghatározását, amelyek fennállása esetén a letétet a letevőnek, a jogosultnak vagy harmadik személynek a letéteményes kiadja, illetve kiadhatja, esetlegesen a letétet bírói vagy közjegyzői letétbe helyezi, illetve helyezheti, megsemmisíti, illetve megsemmisítheti, p) az e szabályzat, valamint a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti, a letéteményes ügyvédet terhelő kötelezettségekről, valamint a területi ügyvédi kamarai ellenőrzés lehetőségéről szóló tájékoztatását.

7.1. pont: Az ügyvéd a letéti nyilvántartás-vezetési kötelezettségének az ügyvédi tevékenységről szóló törvényben meghatározott letétek tekintetében a letétre vonatkozó adatoknak a területi kamarák (a továbbiakban: területi kamara) által működtetett elektronikus letéti nyilvántartásban való rögzítésével eleget tesz.

Az ÜESZ 12.3. pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

[Az eljárás alá vont ügyvéd terhére rótt cselekmények]

1./ Letétkezelési tevékenység

Az eljárás alá vont ügyvéd gyakorlatilag semmibe vette a letétkezelésre vonatkozó összes rendelkezést. A törvényben meghatározott feltételek hiányában az összeget letétbe sem vehette volna, a letéti szerződés a Letéti Szabályzat hivatkozott rendelkezéseinek nem felel meg, a letét nyilvántartásba vételét az eljárás alá vont ügyvéd a letevőnek nem igazolta. Még ezek az önmagukban komoly tárgyi súllyal rendelkező fegyelmi vétségek is eltörpülnek amellett, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a letétbe vett összeget nem adta vissza.

Azzal, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem a megbízás teljesítésével összefüggésben vett letétbe pénzt, megsértette az Üttv. 47. § (1) bekezdését. A letéti szerződés hiányosságai a Letéti Szabályzat 2.1. és 7.3. pontjának sérelmét jelentik, a letéti összeg vissza nem fizetése pedig a Ptk. 6:360. §-ának, valamint a Letéti Szabályzat 1.1. pontjának sérelmét jelenti.

2./ Iratcsatolási kötelezettség elmulasztása.

Azzal, hogy a vezető fegyelmi biztos felhívására az eljárás alá vont ügyvéd iratait nem csatolta, megsértette az ÜESZ 12.3. pontját.

[Rendbeliség]

A Fegyelmi Tanács a letétkezelési szabálytalanság tekintetében 1 rendbeli fegyelmi vétséget állapított meg. Miután a kifogásolt magatartások mindegyike 2019. decemberére tehető, a Fegyelmi Tanács a folytatólagosság megállapítását mellőzte. Az iratcsatolási kötelezettség elmulasztása önálló fegyelmi vétség. Erre tekintettel a Fegyelmi Tanács 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget állapított meg.

[Büntetéskiszabási szempontok]

Súlyosító körülményként értékelte a Fegyelmi Tanács, hogy a fegyelmi vétség letétkezeléssel kapcsolatos, annak is a legkirívóbb elkövetési módja: a letétbe vett összeg vissza nem adása. További súlyosító körülmény az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előélete. Enyhítő körülményt - legfőképpen azért, mert az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi eljárásban nem vett részt - a Fegyelmi Tanács nem észlelt.

Az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlya olyan mértékű, hogy azzal csak a legszigorúbb fegyelmi büntetés - az Üttv. 108. § e) pontja szerinti kizárás - áll arányban. Ennek időtartamát a Fegyelmi Tanács a törvény szerinti legmagasabb mértékben állapította meg. Az eljárás alá vont ügyvéd méltatlan az ügyvédi hivatás gyakorlására.

[Költségek]

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az ügyvéd felelősségét megállapította, az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte 80.000 Ft elsőfokú átalányköltség megfizetésére.

[Intézkedések]

Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységének felfüggesztését a Fegyelmi Tanács a kamarai tagság megszűnésére tekintettel mellőzte. Ugyanezen okból mellőzte a kamarai igazolvány és a szárazbélyegző leadására irányuló felhívást.

[Jogorvoslat]

A Fegyelmi Tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 4. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 125.)