Magyar

 

Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsának 126-2021-10. határozata

csalás kísérletéről, büntetőeljárás és vádemelés bejelentésének elmulasztásáról, foglalkozástól eltiltásról

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsának

FEGYELMI HATÁROZATA

Az ügy száma: ---

Határozat száma: ---

A tanács megjelölése: Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa

Az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi neve, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája, képviselője neve:

---- törölt ügyvéd

Határozat meghozatalának módja:

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 126. § (2) bekezdés c.) pontja alapján tárgyaláson.

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa --- volt ügyvéd (születési helye, ideje: ----; anyja neve: ----) ---- sz. alatti lakos ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyaláson, zárt ülésen meghozta, majd kihirdette az alábbi

1. sz. HATÁROZATOT:

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara Fegyelmi Tanácsa ---- számú határozatával 2018. február 5. napján eljárás alá vont személy ellen felfüggesztett fegyelmi eljárás folytatását elrendeli.

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa eljárás alá vont személy felelősségét megállapítva zárt ülésén meghozta és kihirdette az alábbi

2. sz. HATÁROZATOT:

Az eljárás alá vont volt ügyvéd az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 37. § a) pontjára figyelemmel szándékos magatartásával elkövette

- egy rendbeli, folytatólagosan elkövetett, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 3. § (2) bekezdésének, 23. § (1) bekezdésének, valamint az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 3.2., 3.4., 9.1. és 9.2. pontjának megsértését, mint fegyelmi vétséget, továbbá

- egy rendbeli, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 14/3. pontjának megsértését, mint fegyelmi vétséget,

ezért az eljárás alá vont ügyvéddel szemben

10 év időtartamú kizárás

fegyelmi büntetést szab ki.

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 (harminc) napon belül fizessen meg a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara 11743002-20014627 számú bankszámlája javára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ)42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmibizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi- ugyseged oldalon.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott elektronikus kapcsolattartás az ügyvédi kamarák tagjai és nyilvántartottjai számára a fellebbezés során is kötelező.

Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.

INDOKOLÁS

I.

Az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeire vonatkozó adatok:

---- volt ügyvéd (születési helye, ideje: ----; anyja neve: ----) ---- sz. alatti lakos. 2021. május 11. napja óta foglalkozástól eltiltás alatt áll, a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarából törölve, előtte ügyvédi tevékenységét 2011. 04. 01-től 2015. 12. 31.-ig, illetve 2020. 09. 15. napjától szüneteltette.

II.

Az eljárás adatai:

A Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség ---- sz. tett bejelentést, hogy a Btk. 345. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználása vétségének elkövetése, a Btk. 285. § (1) bek. ütköző, de (2) bek. szerint minősülő haszonszerzés végett elkövetett ügyvédi visszaélés bűntettének elkövetése, valamint a Btk. 367. § (1) bek. ütköző, de a (2). bek. b. pontja szerint minősülő súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete miatt indult eljárásban ---- ügyvédet gyanúsítottként hallgatták ki.

Az ügyészi bejelentés alapján ---- sz. alatt 2017. 10. 09. napján ----, a kamara elnökhelyettese az ügyvédet értesítette a bejelentésről azzal, hogy 8 napon belül tegyen észrevételt. Eljárás alá vont észrevételt nem tett, a felhívásra nem reagált, így 2017. 10. 27. napján a fegyelmi eljárást megelőző előzetes vizsgálatot ---- elnökhelyettes elrendelte.

2017. 11. 02. napján ---- fegyelmi főmegbízott ---- fegyelmi megbízottat rendelte ki az előzetes vizsgálat lefolytatására. A fegyelmi megbízott 2017. 11. 13. napján felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2002. (II. 25.) sz. szabályzatával módosított 3/1998. (VI. 27.) FESZ 16. § (2) bekezdése értelmében 8 napon belül tegyen igazoló jelentést. Mivel a felhívásra válasz nem érkezett, észrevételt nem tett az eljárás alá vont ügyvéd, 2017. december 28. napján kelt összefoglaló jelentésben a vele szemben folyamatban lévő büntető eljárás miatt a fegyelmi eljárás elrendelését indítványozta a fegyelmi megbízott. A fegyelmi eljárás elrendelésére 2018. január 09. napján került sor. Az érdekeltek értesítését követően 2018. február 05-én megtartott fegyelmi tárgyaláson - ahol eljárás alá vont nem jelent meg - az eljárás felfüggesztésre került a büntető eljárás befejezéséig.

Személyi és jogszabályi változások miatt a Kamara elnöke megkereste a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság elnökét a fegyelmi tanács kijelölésére 2020. 02. 05-én.

2020. 03. 19-én, a fegyelmi tanács elnökének megkeresése alapján a Szekszárdi Járási Ügyészség tájékoztatta a Kamarát, hogy az eljárás alá vont ügyében az eljárás még nem fejeződött be, mivel az jelenleg a Kaposvári Törvényszék Büntető fellebbezési Tanácsa előtt van folyamatban. 2020. július 9-én kelt levélben a Kaposvári Törvényszék értesítette a fegyelmi tanács elnökét, hogy az eljárás alá vont ellen indult büntetőügyben a Szekszárdi Törvényszék került kijelölésre. A Szekszárdi Törvényszék 2021. május 31. napján értesítette a Somogy Megyei Ügyvédi Kamarát, hogy a Kaposvári Járásbíróság ---- sz. ítélete, mely a Szekszárdi Törvényszék ---- sz. ítéletével 2021. május 11. napján jogerőre emelkedett, eljárás alá vont ügyvédet 5 évre jogi végzettségéhez kötött foglalkozástól eltiltotta.

A fegyelmi tanács elnöke 2021. 09. 10. napján kelt idézésekkel a fegyelmi tárgyalást 2021. 10. 06. napjára kitűzte, a fegyelmi biztost felhívta indítványa előterjesztésére. A fegyelmi biztos indítványa az eljárás alá vont részére kézbesítésre került.

A fegyelmi tanács 2021. 10. 06. napján megtartott tárgyaláson meghozta a jelen határozatot.

III.

A rendelkezésre álló bizonyítékok alapján a fegyelmi tanács az alábbi tényállást állapította meg:

A fegyelmi tanács a tényállást a Kaposvári Járásbíróság ---- sz. ítélete, valamint a Szekszárdi Törvényszék ---- sz., 2021. május 11. napján jogerőre emelkedett ítélete alapján állapította meg. A jogerős ítélet szerint a Törvényszék eljárás alá vontat csalás bűntettének kísérletében, a Btk. 373. § (1) bek. (3) bek. a) pontja alapján mondta ki bűnösnek, vele szemben végrehajtásában 2 év próbaidőre felfüggesztett 1 év szabadságvesztést, 300 napi tétel pénzbüntetést - egy napi tétel összege 3.000 Ft - és 5 év jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltás büntetést szabott ki.

Eljárás alá vonttal szemben a Szekszárdi Járási és Nyomozó Ügyészség ---- sz. bejelentése alapján a Btk. 345. §-ába ütköző hamis magánokirat felhasználása vétségének elkövetése, a Btk. 285. § (1) bekezdésébe ütköző, de (2) bekezdése szerint minősülő haszonszerzés végett elkövetett ügyvédi visszaélés bűntettének elkövetése, valamint a Btk. 367. § (1) bekezdésébe ütköző, de a (2) bekezdés b. pontja szerint minősülő súlyos fenyegetéssel elkövetett zsarolás bűntettének kísérlete miatt indult eljárás.

Eljárás alá vont ügyvéd 2016. februárja körüli időszakban szóbeli megbízást fogadott el szerződéstervezetek készítésére. A megbízás célja a ---- Kft. tőkéjének kimentése, illetve a cég eladása volt.

Ezen eljárás során jogtalan hátrányt akart okozni ügyfelének azzal, hogy megpróbálta őt tévedésbe ejteni, és felé ügyvédi tevékenység költségeként másik cég alapítási költségeit kívánta elszámolni, valamint másik cég ügyvezetője részére közreműködésért kifizetett összeget, valamint saját munkadíjat kívánt elszámolni úgy, hogy ezek mögött semmilyen valós teljesítés nem állt. Mindezekért 2.095.853 Ft-ot kívánt elszámolni, holott a követelésből pusztán 175.000 Ft volt a megbízással összefüggő, jogosnak vélt követelés. A másik fél ügyvezetőjét megkérte, hogy ezen költségekre átutalási számlát állítson ki, holott tudta, hogy ezen kft. soha, semmilyen ügynöki tevékenységet nem végzett, így a számla valótlan tartalmú. Mivel ügyfele a valótlan tartalmú számlát nem volt hajlandó kifizetni, a jogtalan követelés megszerzése érdekében élet és testi épség elleni súlyos fenyegetést intézett ellene arra az esetre, ha nem hajlandó megfizetni részére 1.000.000 Ft-ot. A fenyegetés ellenére az összeg kifizetésére nem került sor. A büntető eljárás során feltárt magatartásával eljárás alá vont ügyvéd csalást kísérelt meg elkövetni mikor nem a saját nevében, hanem egy kft. által kiállított, valótlan tartalmú számlával ügynöki jutalékként próbálta meg alaptalan igényét érvényesíteni. Az általa követelt összeg mögött jogszerű ügyvédi tevékenység nem volt. A megtévesztő tartalmú felhívással és ezt követő fiktív számla kiállításával és megküldésével jogtalan haszonra kívánt szert tenni, majd a fizetni vonakodó ügyfelét megfenyegette a számla kifizetése érdekében. eljárás alá vont ügyvéd ügyfele megtévesztésével kívánta az általa költségként követelt összeget megszerezni, ennek eredménytelensége miatt fenyegetést alkalmazott.

IV.

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglalt álláspontja szerint az alábbiak állapíthatók meg:

Az elkövetéskor érvényben lévő 1998. évi XI. tv. 37. § a) pontja alapján fegyelmi vétséget követett el, amikor ügyfele megtévesztésével kívánta az általa költségként követelt összeget megszerezni, ennek eredménytelensége miatt fenyegetést alkalmazott. Tevékenységét jogtalan haszonszerzési célzattal követte, mivel a költségek nagyobb része nem volt valós, sem jogszerűen elszámolható, és ő ezzel tisztában is volt. Az ügyvéd feladata, hogy elősegíti megbízója jogainak érvényesítését és kötelezettségeinek teljesítését, e körben fegyelmi és anyagi felelősséggel tartozik.

A fegyelmi megbízott benyújtott - a tárgyaláson pontosított - határozata szerint az eljárás alá vont személy az Ütv. 37. §-a pontjára figyelemmel szándékos, folytatólagos magatartásával elkövette

- 1 rb., az 1998. évi XI. tv. 3. § (2) és (3) pontja megsértését, az Ütv. 23. § (1) bek. megsértését;

- 1 rb., az etikai szabályzat 3/2 pontjának - az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani - megsértését;

- 1 rb., az etikai szabályzat 3/4 pontjának - tilos minden olyan ténykedés, mely ellentétes a megbízó jogos érdekével - megsértését;

- 1 rb., az etikai szabályzat 9/1 pontjának - az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban, és az előrelátható költségekben - megsértését;

- 1 rb., az etikai szabályzat 9/2 pontjának - Tilos a megállapodás szerinti megbízási díjon és felszámítható költségeken felül anyagi és egyéb szolgáltatás követelése - megsértését;

- 1 rb., az etikai szabályzat 14/3 pontjának - Az ügyvéd köteles bejelenteni, ha ellene büntetőeljárás indult, illetve, ha büntetőeljárás keretében vele szemben vádat emeltek. Köteles megnevezni az eljáró hatóságot és közölni az ügy számát - megsértését.

Javasolta eljárás alá vont ügyvéddel szemben kizárás fegyelmi büntetés meghozatalát.

Az eljárás alá vont ügyvéd az egész eljárás alatt nyilatkozatot nem terjesztett elő, a fegyelmi biztos indítványára észrevételt nem tett.

V.

Az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége korábban a ---- számú eljárásban megállapításra került. Az eljárás 2010-ben 100.000 Ft pénzbírság kiszabásával zárult. Az eljárás alá vont ügyvéd felelőssége 2021. évben a ---- számú eljárásban megállapításra került, az eljárás 250.000 Ft pénzbírság kiszabásával zárult.

VI.

A fegyelmi tanács a fentiek alapján a következő indokok alapján hozta meg döntését:

A fenti tényállás alapján egyértelműen megállapítható, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi hivatás alapelveibe ütköző (Ütv. 3. § (2) Az ügyvédnek hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolnia, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani. (3) Az ügyvéd nem működhet közre, ha az a hivatásával nem egyeztethető össze, így különösen, ha a közreműködését olyan jogügylethez kérik, amely jogszabályba ütközik, vagy jogszabály megkerülésére irányul) magatartást tanúsított a vizsgált ügyben, amikor is olyan ügyben fogadott el szóbeli megbízást, amelynek célja a ---- Kft. tőkéjének kimentése, illetőleg a Kft. eladása volt. Majd eljárás alá vont ügyvéd ügyfele megtévesztésével kívánta az általa költségként követelt összeget megszerezni, ennek eredménytelensége miatt fenyegetést alkalmazott. Egy kft. által kiállított, valótlan tartalmú számlával ügynöki jutalékként próbálta meg 2.095.853 Ft összegű alaptalan igényét érvényesíteni. Az általa követelt összeg mögött jogszerű ügyvédi tevékenység nem volt. A megtévesztő tartalmú felhívással és ezt követő fiktív számla kiállításával és megküldésével jogtalan haszonra kívánt szert tenni, majd a fizetni vonakodó ügyfelét megfenyegette a számla kifizetése érdekében

Eljárása nem felelt meg az Ütv. 23. § (1) bekezdésben előírt, megbízásra vonatkozó szabályoknak sem (Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik).

Az eljárás alá vont ügyvéd magatartása az eljárás tárgyát képező ügyben az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat preambulumában meghatározott alapelvek és alapértékek közül az alábbiakba ütközik:

4. A jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve

5. Az ügyfél iránti hűség

6. Tisztességes díjak megállapítása

7. Az ügyvéd szakmai hozzáértése

Eljárás alá vont ügyvéd magatartásával az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat 3/2, 3/4, 9/1, 9/2 pontját is megsértette.

Tekintettel arra, hogy sem az ellene indult büntetőeljárást, sem a vele szemben történt vádemelést nem jelentette be, ezzel megsértette az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat 14/3 pontját.

A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte azt a tényt, hogy az ez évben, ---- szám alatt folyamatban volt és lezárult fegyelmi eljárásnak szintén bűncselekménnyel, sőt két bűncselekménnyel megvalósított fegyelmi vétség szolgált alapjául.

Miután eljárás alá vont ügyvéd 1998. május 1. napjától 2021. május 21. napjáig nyilvántartott ügyvédi működéséből valójában csak 17 évig fennállt tevékenysége (szünetelt 2011. 04. 01.-2015. 12. 31.-ig és 2020. 09. 15. napjától törléséig, 2021. 05. 21.-ig) alatt 3 büntetőeljárás indult ellene és zárult elítélésével, sőt a jelen eljárás tárgyát képező jogerős ítéletben 5 évi időtartamra eltiltották jogi végzettséghez kötött foglalkozástól, csak a legsúlyosabb, 10 éves időtartamú kizárás fegyelmi büntetés kiszabása állhat arányban a fegyelmi tanács álláspontja szerint az elkövetett fegyelmi vétséggel, különös tekintettel arra, hogy a fegyelmi eljárás alapjául szolgáló, elkövetett bűncselekmény jellege azt mutatja, hogy eljárás alá vont ügyvéd az ügyvédi hivatás alapelveit, alapértékeit teljes mértékben figyelmen kívül hagyva, saját anyagi érdekeit minden fölé helyezve, a jogszabályokat megszegve járt el. Magatartása mind az ügyfelek, mind a hatóságok, bíróságok előtt az ügyvédi hivatás lejáratására, az ügyvédekbe vetett bizalom aláásására rendkívüli módon alkalmas volt.

VII.

Az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 208. § (22) bek. alapján a fegyelmi eljárásokat 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. rendelkezései szerint kell lefolytatni, és az Üttv. alapján elfogadott, fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály vagy a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején - 2016. év - hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, illetve a FESZ 40.2. a) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

Az eljárás során 80.000 Ft első fokú eljárási költség merült fel, azt az eljárás alá vont személy köteles viselni, mivel felelősségének megállapítása megtörtént. (FESZ 40.2. a) pont) A költségviselés jogszabályi alapja az Üttv. 142. § (2) bekezdése. A fegyelmi tanács tagjának útiköltségét, mely 8.547 Ft (Szekszárd-Kaposvár-Szekszárd útvonalon, egy alkalommal) a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara viseli a FESZ 40.6. alapján.

A fegyelmi tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 135. §-a teszi lehetővé.

A fegyelmi tanács felhívja a figyelmet arra, hogy az e-mail üzenet nem minősül az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvény szerinti kapcsolattartásnak.

Határozathozatal ideje: Kaposvár, 2021. október 5.

Záró rész:

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa megállapítja, hogy a Fegyelmi Tanács ---- sz. fegyelmi határozata 2022. január 2. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható.