A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság fegyelmi tanácsa [...] budapesti ügyvédjelölt ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. június 7. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi
határozatot:
A fegyelmi tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvédjelölt
1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
írásbeli megrovás fegyelmi büntetéssel sújtja.
A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédjelöltet arra, hogy 20.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlaszámára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálati eljárás:
A jelen ügyben az eljárás alá vont ügyvédjelölt ellen a vezető fegyelmi biztos a Budapesti Ügyvédi Kamara elnökének kezdeményezése alapján hivatalból rendelte el az előzetes vizsgálatot ügyvédhez méltatlan tartalmú levelezés kifogásolása miatt.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt a vezető fegyelmi biztos előzetes vizsgálatot elrendelő határozatában foglaltakra részletes észrevételt tett, amelyben elismerte és megbánta a cselekedetét.
A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló iratok alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett, amelyben az eljárás alá vont ügyvédjelölt terhére rótta az Etikai Szabályzat 13.1., 13.4., 13.5. pontjaiban foglaltak megszegését. Az így megállapítható egy rendbeli, az Üttv. 107. § a) pontja szerinti szándékos fegyelmi vétség elkövetése miatt tárgyaláson kívüli elbírálást, írásbeli megrovás fegyelmi büntetés kiszabását és eljárási költségben való marasztalást indítványozott.
A fegyelmi tanács az ügy tárgyaláson kívüli elbírálásáról döntött. Az erről szóló értesítést követően az eljárás alá vont ügyvédjelölt által benyújtott észrevételeiben a korábbi nyilatkozatait fenntartotta, kérte az eljárási költségek alóli mentesítését, vagy azok mérséklését.
A tényállás:
A fegyelmi eljárásban a rendelkezésre álló, elsősorban a kamarai hivatali iratok alapján megállapított tényállás szerint az eljárás alá vont volt ügyvédjelöltet a Budapesti Ügyvédi Kamara oktatási ügyekkel foglalkozó ügyintézője e-mail útján értesítette arról, hogy lehet jelentkezni az ügyvédjelöltek részére kötelező képzés keretében előírt és megtartandó vizsgára.
Az e-mail üzenetre az eljárás alá vont ügyvédjelölt válaszolt, amelyben az addigi szabadságára hivatkozással további vizsgaidőpontokról, illetve a vizsga letétele alóli esetleges mentesítéséről érdeklődött, hozzátéve, hogy amennyiben nemleges választ kapna, „akkor kénytelen vagyok másik munkahely után nézni. Jelzem előre, hogy ezt természetesen az Önök hibájának fogom tartani. Várom mielőbbi válaszát, tehát a holnapi napon. Ellenkező esetben sajnos csütörtöktől telefonon fogom zaklatni ezekkel a kérdésekkel, akár óránként is, sőt jövő héttől személyesen is a kamara épületében.”
A kamara ügyintézője válaszlevelében tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédjelöltet, hogy a vizsgára jelentkezés már a 2020. július 22-i e-mail üzenet előtt majd egy hónappal meghirdetésre került, pótidőpontként pedig az augusztus 10-i napot jelölte meg.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt által válaszként küldött e-mail üzenet az alábbiakat tartalmazta: „Jobb híján megfelel, ott leszek ... Ettől függetlenül jelzem, hogy hírlevelet nem kaptam... Őszintén szólva ez rendkívül trehány hírlevél küldés így és baromira vérlázítónak érzem, hogy dobhatom félre minden munkámat és a következő 5 napban csak erre készülhetek. Tök jó így visszaérkezni a nyaralásból.... Elnézést a stílusért és a helyesírásért, de vasárnap este óta nem aludtam.” Majd a „na csá” elköszönéssel zárta levelét.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt ügyvédiskolai kommunikációjával és vizsgaszervezésével kapcsolatos panaszát a Kamara elnöke is elbírálta, megállapítva, hogy abban mulasztás nem lelhető fel, így a panaszt elutasította. Ugyanakkor arról tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédjelöltet, hogy a levelezésben megnyilvánuló kommunikációjának stílusa és tartalma miatt a vezető fegyelmi biztoshoz fordult.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos által a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában előterjesztett indítványnak az alábbi eltérésekkel adott helyt.
A fegyelmi biztos a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (Etikai Szabályzat) 13.1., 13.4. és 13.5. pontjában foglaltak megsértését rótta az eljárás alá vont ügyvédjelölt terhére, amellyel – álláspontja szerint – az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott fegyelmi vétséget követett el.
Miután a jelen ügy tárgyát az eljárás alá vont ügyvédjelölt által a kamara részére az ügyvédjelölti vizsgajelentkezéssel kapcsolatban előterjesztett beadványainak hangvétele képezte, így elsődlegesen azt kellett elbírálni, hogy az e-mailekben foglaltak megfelelnek-e azon általános etikai elvárásoknak, amelyeket az ügyvédi tevékenység gyakorlójának minden esetben, valamennyi ügyében és eljárása során be kell tartania, figyelembe kell vennie.
Az Etikai Szabályzat Preambulumának d) pontja szerint az ügyvédi hivatás egyik lényegi alapelve a jogászi hivatás méltósága és becsülete.
Az Etikai Szabályzat 1.1. b) pontja szerint a 13. pontban foglalt elvárások súlyos megsértése akkor képez fegyelmi vétséget, ha az az ügyvédségbe vetett közbizalom megingatására, vagy az ügyvédi hivatás méltóságának megsértésére alkalmas, míg az 1.2. pont értelmében az ügyvédi etikai szabályok hatálya kiterjed az ügyvédi tevékenység ügyvédi kamarába felvett, valamint ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett gyakorlójára.
Az Etikai Szabályzat 13.1. pontjában írt elvárás szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok, hatóságok tagjaival, valamint mindenki mással, akivel eljárása során kapcsolatba kerül, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.
A 13.3. a) pontja szerint az ügyvédi tevékenység gyakorlója nyilatkozatait, beadványait jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő.
A Kamara elnökének leveléből megállapíthatóan az eljárás alá vont ügyvédjelöltet a kamarai ügyintéző az ügyvédjelöltek számára kötelező I. évfolyamos jelölti vizsgára jelentkezésről tájékoztatta, amely tájékoztatást egyébként már több ízben a honlapon közzétett felhívás megelőzött.
Az eljárás alá vont ügyvédjelölt által a tájékoztató felhívásra küldött válaszleveleinek tartalma, stílusa méltatlan az ügyvédi kar tagjához.
A tényállás körében ismertetett mondatok nem csak stílusuk miatt sértőek, hanem nyíltan fenyegetőzőek. A fegyelmi tanács határozott álláspontja és következetes gyakorlata szerint az ilyen stílustalan, indulattól vezérelt mondatok közlése mindenkitől, de főleg egy ügyvédi tevékenységet gyakorló személytől elfogadhatatlan és méltatlan.
A kötelező képzéssel kapcsolatos információk – így a vizsgákra vonatkozóak is – a Kamara honlapján elérhetőek, a vizsgakötelezettség ténye pedig minden arra kötelezett előtt ismert kell, legyen, tehát az eljárás alá vont ügyvédjelöltet sem érhette ily mértékben váratlanul a vizsga ténye és időpontjának közelsége.
A kamarai ügyintéző figyelemfelhívó tájékoztatása, majd az eljárás alá vont ügyvédjelölt felháborodott levelére adott kamarai válasz tárgyával, érdemével össze nem függő, és alapvetően személyes sérelmekkel teletűzdelt, pikírt hangvételű és fenyegető megfogalmazású levelek megküldése egy kamarai nyilvántartott részéről az ügyvédi hivatás méltóságát, tekintélyét súlyosan sérti, hisz alkalmas arra, hogy az ügyvédségről alkotott kedvező véleményt és megítélést negatívan befolyásolja, illetve elnehezíti annak elérését, hogy az ügyvédség, az ügyvédi hivatás is megkapja a mások részéről a kellő tiszteletet. Az eljárás alá vont ügyvédjelölt által írtak az ügyvédi hivatás hagyományainak, méltóságának egyáltalán nem felelnek meg, a hatóság részére a kellő megbecsülést és tiszteletet végképp nem adja meg, ezáltal sértik az Etikai Szabályzat felhívott rendelkezéseit.
A fegyelmi tanács – eltérően a fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozatában írtakkal – azt állapította meg, hogy a kötelező ügyvédjelölti képzéssel kapcsolatosan az eljárás alá vont ügyvédjelölt a levelezése során nem az ügyvédi tevékenységét gyakorolta, így a magatartása ügyvédi tevékenységen kívüli magatartásként bírálandó el.
Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 107. § b) pontja értelmében fegyelmi vétséget követ az ügyvédi tevékenysége gyakorlója, ha az ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
A fent kifejtettek alapján kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy az eljárás alá vont ügyvédjelölt kifogásolt beadványában írtak az Etikai Szabályzat rendelkezéseibe ütköznek, amellyel az eljárás alá vont ügyvédjelölt 1 rendbeli, az Üttv. 107. § b) pontja szerinti szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A joghátrány alkalmazása körében a fegyelmi tanács enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvédjelölt elismerését és megbánást tanúsító írásbeli nyilatkozatát, valamint kiskorú gyermekével kapcsolatos tartási kötelezettségét.
Ezen büntetéskiszabási körülmények alapján a fegyelmi tanács – a fegyelmi biztos indítványával egyezően – az Üttv. 108. § a) pontja alapján az írásbeli megrovás fegyelmi büntetés alkalmazását elegendőnek és az elkövetett fegyelmi vétség tárgyi súlyával arányban állónak tartotta.
Miután az eljárás alá vont ügyvédjelölt felelőssége megállapításra került, a fegyelmi tanács az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján kötelezte az eddigi eljárással felmerült átalányköltség viselésére, amelynek összegét – figyelemmel az eltartott gyermekére és jövedelmi viszonyaira – a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. b) pontja alapján a 40.9/C. pontja szerint mérsékelte.
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése egyszerű megítélésű ügyben lehetőséget ad a fegyelmi határozat tárgyalás tartása nélküli meghozatalára, a FESZ 22.1. pontja értelmében pedig a fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása akkor indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség. Ezen rendelkezésekre figyelemmel a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül tudta meghozni.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. június 30. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság – 2021. F. 127.)