Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.128/8. határozata

ügyvédi mulasztás, iratcsatolási kötelezettség elmulasztásáról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. szeptember 20. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 2 rendbeli szándékos (ebből egy esetben folytatólagosan elkövetett) fegyelmi vétséget követett el, ezért

300.000 Ft, azaz Háromszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja, egyúttal elrendeli a Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] szám alatt hozott és [...] napján jogerőre emelkedett) - 1 évi időtartamra felfüggesztett - 100.000 Ft pénzbírság végrehajtását.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott 300.000 Ft pénzbírságot, továbbá a [...] számú ügyben kiszabott 100.000 Ft pénzbírságot, valamint 80.000 Ft, azaz Nyolcvanezer forint átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A [...] Kft. képviseletében a társaság ügyvezetőjének bejelentése alapján indult az eljárás hivatalból.

A bejelentő bejelentése szerint megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy képviselje a bejelentőt a bejelentő és a [...] Szövetsége közötti vitás ügyben. Az eljárás alá vont ügyvéd a közjegyzőhöz intézett beadványt a bejelentővel készíttette el a bejelentő előadása szerint. A bejelentő bejelentése szerint az eljárás alá vont ügyvéd saját előadása szerint a fizetési meghagyás iránti kérelmet hiányosan továbbította a közjegyzőhöz, ezért a bejelentő ügye elhúzódott.

Ezt követően a bejelentő telefonon, üzenetben, illetve e-mailen is visszavonta az eljárás alá vont ügyvéd megbízását, azonban az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt az ügy állásáról, a megkeresésekre nem reagált, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd az átutalt ügyvédi munkadíj után nem állított ki számlát, azt nem küldte meg a bejelentő részére. A megbízás visszavonása után továbbra sem reagált a megkeresésekre, az üggyel kapcsolatos iratokat bejelentőnek nem adta ki.

A BÜK vezető fegyelmi biztosa az eljárás alá vont ügyvéddel szemben előzetes vizsgálatot rendelt el.

A vizsgálat céljára rendelkezésre álló 3 hónapos határidő meghosszabbítására került sor, majd a fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy

i) nem látta el a megbízásban vállalt feladatát;

ii) az átvett pénzösszegről nem állított ki és nem adott számlát;

iii) nem tájékoztatta a megbízót az ügy állásáról;

iv) nem adta vissza az ügy iratait; valamint

v) a Kamara felhívására nem reagált, továbbá nem csatolta az ügyre vonatkozó valamennyi iratot,

megsértette Üttv., az ÜESZ (6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat), valamint az Áfa tv. egyes rendelkezéseit, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 4 rb., amelyből 1 rendbeli folytatólagos, szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Indítványozta egyúttal az ügy fegyelmi tárgyaláson kívüli elbírálását, továbbá fegyelmi büntetésként 300.000 Ft pénzbírság kiszabását az eljárás alá vont ügyvéddel szemben, továbbá az eljárási költségek megfizetésére kötelezését.

A fegyelmi biztos a fegyelmi tárgyalás berekesztését megelőző végindítványban a tényállás fenntartása mellett - a fegyelmi eljárást kezdeményező határozattal egyezően - 4 rb. szándékos fegyelmi vétség elkövetésében kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségének megállapítását; változatlanul 300.000 Ft pénzbírság kiszabását és átalányköltségben való marasztalását kérte, továbbá indítványozta a korábban kiszabott felfüggesztett fegyelmi büntetés végrehajtásának elrendelését.

A tényállás:

A bejelentő (a továbbiakban: megbízó) legkésőbb 2019. október 15. napján megbízta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy képviselje a megbízót a megbízó és a [...] Szövetsége közötti vitás ügyben. Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízást vállalta, azonban a közjegyzőhöz intézett beadványt a Kft. ügyvezetőjével készíttette el.

A megbízó az ügyre vonatkozó megbízási díjat az eljárás alá vont ügyvéd lakossági folyószámlájára átutalással fizette meg, melyről átvételi elismervényt, számlát nem kapott az eljárás alá vont ügyvédtől. A megbízó képviselője telefonon, üzenetben, illetve e-mailen is visszavonta az eljárás alá vont ügyvéd megbízását, azonban az eljárás alá vont ügyvéd nem tájékoztatta a bejelentőt az ügy állásáról, egyáltalán semmilyen megkeresésre nem reagált.

A megbízás 2020. június 21. napján írásban történt visszavonását követően az eljárás alá vont ügyvéd az üggyel kapcsolatos iratokat megbízó részére nem adta ki.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd a Budapesti Ügyvédi Kamara előzetes vizsgálatát elrendelő határozatát nem vette át, a Kamara felhívására nem reagált, nem csatolta az ügyre vonatkozó iratait, a részére kiküldött iratok „nem kereste” jelzéssel visszaküldésre kerültek a Kamara részére.

A Fegyelmi Tanács bizonyítékként a bejelentő bejelentését, a csatolt okirati bizonyítékokat, továbbá az eljárás alá vont ügyvéd személyi aktájában rögzített adatokat vette figyelembe az alábbiak szerint.

Az eljárás alá vont ügyvéd az eljárás során passzív volt. A címére kézbesített felhívásokat, idézéseket nem vette át. Semmilyen nyilatkozatot nem tett, így a személyi körülményeinek a megállapítására sem kerülhetett sor adatok hiányában.

A bejelentő bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéd hanyag munkavégzésére hivatkozott, a hibás benyújtás miatt az ügye hosszú időn keresztül állt. Sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a vele való kapcsolattartást elhanyagolta, a telefonjára nem válaszolt, a megbízási díjjal nem számolt el, számlát nem adott. Az iratainak a visszaadását szorgalmazta, ebben kérte a Kamara segítségét. A bejelentő idézése a fegyelmi tárgyalásra szabályszerűnek volt tekinthető, ennek ellenére a fegyelmi tárgyaláson nem jelent meg, így a meghallgatására nem kerülhetett sor.

A bejelentő a bejelentéséhez csatolta az eljárás alá vont ügyvéddel folytatott e-mail kommunikációját, melyből kiderül, hogy azt az eljárás alá vont ügyvéd a kamarai nyilvántartásban szereplő e-mail fiókról folytatta.

A bejelentő azt közölte az eljárás alá vont ügyvéddel, hogy „Itt küldöm a megbeszélésünk szerint a [...] problémát. Kérem szíves visszajelzését ha megkapta”.

Utóbb történt e-mail váltás szerint a bejelentő képviselője kérdezte az eljárás alá vont ügyvédtől, hogy „Szia [...], elindult az ügyünk rendben van minden? Küldesz nekem számlát befogadó igazolást?”, mire az eljárás alá vont ügyvéd válaszolt, miszerint „Szia, Igen be lett nyújtva az fmh. Küldök róla igazolást is.”

Az eljárás alá vont ügyvéd e-mailben közölte a bankszámlaszámát.

A bejelentő képviselője csatolta a kibocsátott számlakivonatát, melyen látható, hogy az eljárás alá vont részére (LAFF AKTÍV megjelölésű számlára) átutalásra került 125.000 Ft összeg.

Továbbá a bejelentő képviselője 2020.06.21. napjának 20.39 órakor küldött e-mailben megerősítette az általa szóban és SMS-ben közölt felmondását (melyet a kapcsolattartás elmaradására, tájékoztatás hiányára, elszámolás elmaradására alapozott) és az iratok átadását kérte.

Az eljárás alá vont ügyvéd személyi aktájában rögzített adatok közül a Fegyelmi Tanács iratismertetéssel a fegyelmi tárgyalás anyagává tette az eljárás alá vont ügyvéd Budapesti Ügyvédi Kamarához benyújtott, eredeti aláírással ellátott alapító okiratot, amelyben az ügyvédi iroda elérhetőségeként az eljárás alá vont ügyvéd e-mail címét rögzítette.

A bejelentő képviselője és az eljárás alá vont ügyvéd szembesítésére nem kerülhetett sor, mert egyikőjük sem jelent meg a tárgyaláson, illetve az eljárás alá vont ügyvéd semmilyen védekezést nem terjesztett elő.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa túlnyomórészt alapos.

A Fegyelmi Tanács a rendelkezésére álló okiratok alapján állapította meg a tényállást és állapította meg, hogy eljárás alá vont ügyvéd eljárása megalapozza a fegyelmi vétség megállapítását.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban: Üttv.) 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

A fegyelmi biztos - helyesen - az Üttv. 107. § a) pontját hívta fel; mint ügyvédi tevékenység gyakorlásából eredő kötelesség szándékos megsértését.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése értelmében az „ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”

Az Üttv. 28. § (3) bekezdése megállapítja, hogy „A felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár, továbbá a megbízót megillető pénznek vagy dolognak és az eljárási költségnek az átvételére is.”

Az Üttv. 52. § (2) bekezdése megállapítja, hogy „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyféltől átvett vagy az ügyfelet megillető iratok átvételéről - ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve a felmondás után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.”

Az Üttv. 16. § (1) bekezdése megállapítja, hogy „Az ügyvéd (...) székhelye az irodája, amely annak a területi kamarának a területén található, amelynek a tagja (...).”

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 2.1. pontja megállapítja, hogy „az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.”

Az ÜESZ 2.2. pontja alapján: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”

Az ÜESZ 12.2. a) bekezdése meghatározza: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles eleget tenni (...) az ügyvédi kamara bármely - jogszabályon vagy kamarai belső szabályozáson alapuló - eseti felhívásának (...)”

Az ÜESZ 12.3. pontja az alábbi rendelkezést tartalmazza: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.”

A 6/2017. (XI. 20.) MÜK szabályzat 1.5. pontja alapján: „Az ügyvéd és az ügyvédi iroda a részére címzett postai küldemények átvételét, valamint az ügyfelek, az ügyvédi tevékenység ellenőrzésére és az ügyvéddel kapcsolatos eljárást folytató kamarai szervek és tisztségviselők általi elérhetőségét folyamatosan és úgy biztosítja, hogy annak során az ügyvédi titok ne sérüljön.”

A 2007. évi CXXVII. törvény (Áfa tv.) 159. § alapján „az adóalany köteles - ha e törvény másként nem rendelkezik - a 2. § a) pontja szerinti termékértékesítéséről, szolgáltatásnyújtásáról a termék beszerzője, szolgáltatás igénybe-vevője részére, ha az az adóalanytól eltérő más személy vagy szervezet, számla kibocsátásáról gondoskodni.”

Az eljárás alá vont ügyvéd az ügyben semmilyen védekezést nem terjesztette elő. A Kamarával nem kommunikált, iratokat nem vett át. Így nem állította, hogy nem látott el képviseletet az ügyben, ennek ellenére az ügyben előkérdés volt, hogy az eljárás alá vont ügyvéd vállalt-e egyáltalán megbízást az ügy ellátására.

A bejelentő megbízási szerződést nem csatolt. Az ügy iratai - a bejelentő bejelentése szerint - nem kerültek hozzá, éppen ezt sérelmezi részben a felmondásában, részben pedig ez a bejelentésének elsődleges indoka.

Ehhez képest az eljárás alá vont ügyvéd sem csatolt iratot.

A Fegyelmi Tanács így a megbízás létrejöttének vagy létre nem jöttének körében azt kellett vizsgálja, hogy a megbízás létrejöttét a bejelentő megfelelően tudta-e igazolni.

E kérdést a Fegyelmi Tanács igenlően válaszolta meg, tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd kamaránál nyilvántartott e-mailjéről történt kommunikáció (ellenkező bizonyításig) az eljárás alá vont ügyvédtől származó kommunikációnak tekintendő.

E levelezés egy konkrét, a tényállásban rögzített üggyel összefüggő képviseletre vonatkozó megkeresést rögzít a bejelentő részéről, amivel összefüggésben az eljárás alá vont ügyvéd a megkeresésre válaszol, és azt közli, hogy az „fmh.” benyújtásra került, ez pedig a jogászi köznyelv szerint fizetési meghagyást jelent. Ezen ügyben való közreműködés egy ügyvéd foglalkozású személy részéről ügyvédi megbízást feltételez.

Nem tudja másként értelmezni a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd lakossági folyószámlájára átutalt összeget sem, mint ügyvédi munkadíjat, hiszen e számlaszámot az eljárás alá vont ügyvéd adta meg szintén e-mailben a bejelentőnek.

Így a bejelentő bejelentése és a csatolt okiratok alapján a Fegyelmi Tanács számára aggálytalanul megállapítható volt a megbízás megléte.

A Fegyelmi Tanács kikristályosodott gyakorlata alapján a megbízás keletkezésének tényét a bejelentő, míg a megbízás tartalmát (a megbízási szerződéssel és az egyéb ügyben keletkezett iratokkal) a megbízott ügyvéd köteles bizonyítani (bizonyítási teher).

Annak tényét, hogy a bejelentő 125.000 Ft megbízási díjat átutalással megfizetett, de számlát nem adott erről az eljárás alá vont ügyvéd, a bejelentő bejelentése, a bejelentéshez csatolt bankszámlakivonat alapján a Fegyelmi Tanács mérlegeléssel állapította meg, mint, ahogy az ügy iratanyaga átadásának elmulasztását is.

A részben okirathiányos (megbízási szerződés, meghatalmazás, alapügy iratainak hiánya) iratanyagból következik, hogy a Fegyelmi Tanács a meglévő okiratokból és a bejelentő meg nem cáfolt nyilatkozataira volt kénytelen a tényállást alapítani.

A becsatolt iratok alapján a megbízás tartalma nem volt kérdéses, hiszen az eljárás alá vont ügyvéd maga írta a bejelentőnek, hogy a fizetési meghagyás benyújtásra került.

A bejelentő bejelentésén és az e-mail kommunikáción alapul a Fegyelmi Tanács megállapítása a tájékoztatási kötelezettség megszegése körében is. Ha a megfelelő kommunikáció megtörtént volna, és az ügyben a szükséges iratokat a bejelentő részére megküldte volna a megbízott ügyvéd, akkor nem lett volna semmilyen indoka a bejelentőnek a megbízást felmondani és az iratait visszakérni, továbbá elszámolást kérni az átutalt összegekről.

Az eljárás alá vont ügyvédet a vezető fegyelmi biztos a megbízás körében keletkezett iratok megküldésére igazolt módon hívta fel, e kötelezettségének nem tett eleget, mert már a felhívást sem vette át.

Az eljárás alá vont személynek nincs megjelenési kötelezettsége a fegyelmi tárgyaláson, sőt érdemi védekezés előterjesztésére sem köteles. Köteles azonban iratokat csatolni a megbízással összefüggésben.

Ezen iratcsatolási kötelezettség megsértése önálló fegyelmi vétség, mely attól függetlenül megállapítható, hogy azon cselekmény, ami miatt a fegyelmi eljárás elindult, végül megállapíthatóvá válik-e az eljárás alá vont terhére.

A konkrét esetben teljesen egyértelmű az iratcsatolási kötelezettség megsértése, hiszen a tárgyalt ügyben (tényállás szerint) volt megbízása az eljárás alá vont ügyvédnek. Iratok megsemmisülésére soha semmilyen módon nem hivatkozott, és minden megbízással összefüggésben kétségtelenül kell, hogy iratok legyenek az ügyvédnél, ha más nem, akkor az ügyfél által aláírt megbízási szerződés, vagy utóbb az ügyfél/megbízó azonosításával összefüggő adatok, iratok.

A kézbesítési szabályokból kifolyólag a megfelelő címre feladott levél átvételének elmaradásából (amennyiben a kézbesítési vélelem megdöntésére nem kerül utóbb sor) az végkövetkeztetés vonható le, hogy a felhívást az eljárás alá vont ügyvéd által átvett iratnak kell tekinteni. Ebből pedig az iratcsatolási kötelezettség megsértése automatikusan következik, mint megállapítás.

Az eljárás alá vont személy esetében a vétkesség foka körében nem lehetett más megállapítása a Fegyelmi Tanácsnak a tényállás alapján, mint az, hogy a fegyelmi vétségek elkövetése szándékos.

A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd magatartását 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétségnek minősítette a fegyelmi biztos indítványától eltérően.

A megbízással összefüggésben a megbízás nem teljesítését, a tájékoztatási kötelezettség megsértését, számlaadási kötelezettség megsértését, illetve az iratkiadás meg nem történtét állapította meg a Fegyelmi Tanács; ez 1 rendbeli fegyelmi vétséget jelent (a megbízás számának megfelelően), függetlenül attól, hogy egy megbízáson belül hány szabályszegés került megállapításra. Ez okból - nevezetesen az egy megbízáson belüli több szabályszegésre tekintettel - került sor a folytatólagosság megállapítására e tényállás kapcsán.

Önálló fegyelmi vétségként került megállapításra az iratcsatolási kötelezettség megsértése, mivel a tiszta mulasztással elkövetett fegyelmi vétség is további 1 rendbelinek minősül.

A Fegyelmi Tanács a rendelkező részben írt fegyelmi büntetés kiszabását tartotta arányban állónak az elkövetett cselekmények tárgyi súlyával.

A Fegyelmi Tanács más fegyelmi büntetés kiszabására nem látott lehetőséget, mint a fegyelmi biztos által indítványozott pénzbírság.

A cselekmény elkövetésekor és elbírálásakor egyaránt az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) volt hatályban.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üttv. 109. § (1) bekezdése alapján a fegyelmi tanács a fegyelmi büntetést a fegyelmi vétség súlyára és ismétlődésére, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék vagy gondatlanság fokának megfelelően, az általa feltárt összes súlyosító és enyhítő körülmény figyelembevételével - ideértve azt is, ha az eljárás alá vont személy az általa okozott jogsérelmet elhárította, vagy a fegyelmi eljárás tárgyává tett cselekmény miatt vele szemben más jogkövetkezményt alkalmaztak - mérlegelési jogkörében szabja ki.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd terhére több szándékos szabályszegés állapítható meg, ezért a Fegyelmi Tanács az Üttv. rendelkezései szerint kiszabható (max. 1.000.000 Ft) pénzbírság összegének középső régiójába tartozó összeget találta megfelelőnek.

Enyhítő körülményt a Fegyelmi Tanács nem észlelt.

A Fegyelmi Tanács a fegyelmi büntetés kiszabásakor súlyosító körülményt észlelt és értékelt, így súlyosít a folytatólagosság, miszerint egy megbízáson belül több mulasztás is a terhére volt róható, súlyosít továbbá, hogy a bejelentőt az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előélete (korábban megrovás fegyelmi büntetés és felfüggesztett pénzbírság fegyelmi büntetéssel sújtották). A felfüggesztett büntetés próbaideje alatt elkövetett újabb vétkes magatartás fokozott nyomatékú súlyosító körülmény, mely megfelelően mutatja a felfüggesztett büntetés milyen módon nem ért korábban célt az eljárás alá vont személy esetében.

A fentiek szerint a büntetés meghatározásakor figyelemmel volt a Fegyelmi Tanács az elkövetés körülményeire és eredményére, így megállapította, hogy a bekövetkezett eredményre is (miszerint kari érdek sérült azzal, hogy olyan ügyben, amelyben a megbízó megbízási díjat fizetett, az ügyében a képviseletet és a megbízást teljesíteni nem sikerül, ezzel pedig az ügyvédi hivatásrendbe vetett bizalom csorbult) tekintettel a meghatározott és kiszabott büntetés van arányban.

A Fegyelmi Tanács elrendelte a korábban kiszabott és felfüggesztett pénzbírság végrehajtását, tekintettel arra, hogy az Üttv. 111. § (2) bekezdésének második mondata rendelkezik arról, hogy a más (nevezetesen a kizárás fegyelmi büntetésen kívüli) fegyelmi büntetés végrehajtása felfüggesztésének ideje alatt elkövetett újabb fegyelmi vétség miatt jogerősen kiszabott újabb fegyelmi büntetés esetén a felfüggesztett büntetést végre kell hajtani. Mivel jelen ügyben elbírált cselekmény elkövetési ideje a korábban hozott fegyelmi határozatban alkalmazott felfüggesztett büntetés felfüggesztésének idejére esik, így a törvényi kötelező rendelkezés alapján rendelkezett a Fegyelmi Tanács a korábbi felfüggesztett büntetés végrehajtásának elrendeléséről.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

Az átalányköltséget a 40.2. a) pont alapján 80.000 Ft összegben határozta meg a Fegyelmi Tanács.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. november 30. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 128.)


  Vissza az oldal tetejére