Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.130/8. határozata

ügyvédi mulasztásról

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] volt budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. június 14. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésen meghozta és kihirdette az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont volt ügyvéd 2 (két) rendbeli, szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

kizárás

fegyelmi büntetéssel sújtja. A büntetés időtartama 6 év.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont volt ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő a saját, valamint lánya képviseletében a Budapesti Ügyvédi Kamarához benyújtott bejelentésében az eljárás alá vont volt ügyvéd jogi képviseleti tevékenységét kifogásolta.

A vezető fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte, a Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke pedig a bejelentőt az eljárás megindításáról tájékoztatta.

A fegyelmi biztos a rendelkezésére álló okiratok alapján fegyelmi eljárást kezdeményezett, jogi képviseleti tevékenység nem megfelelő ellátása miatt.

A Fegyelmi Tanács az ügyben tárgyalást tartott.

A tényállás:

A bejelentő és lánya külön-külön kötött szerződéseik alapján indítottak külön pereket a törvényszék előtt a szerződések érvénytelenségének megállapítása iránt. A perekben a bejelentőt és lányát dr. XY volt budapesti ügyvéd képviselte. Mindkét perben kedvezőtlen ítélet született a bejelentőre és leányára nézve, ezért az ítéletek ellen jogi képviselőjük útján fellebbezéseket nyújtottak be az ítélőtáblához. Az ítélőtábla előtt így indult másodfokú eljárásokban dr. XY ügyvéd bejelentette képviseleti jogának megszűnését, melynek oka, hogy időközben az ügyvédi tevékenység végzése alól felfüggesztésre került.

Erre tekintettel a bejelentő és leánya külön-külön megbízást és meghatalmazást adtak az eljárás alá vont ügyvédnek arra, hogy az ítélőtábla előtt az immár másodfokon folyamatban lévő eljárásokban jogi képviseletüket ellássa. Ez alkalommal megbízási díj átadására is sor került. A bejelentő az állításait alátámasztó okiratokat bejelentéséhez csatolta.

Az ítélőtábla előtt folyamatban lévő másodfokú eljárások lefolytatására az ítélőtábla2 került kijelölésre, ekképpen a bejelentő lánya vonatkozásában az eljárás [...] szám alatt, míg a bejelentő pere folytatódott az ítélőtábla1-ként eljáró ítélőtábla2 előtt.

Az ítélőtábla - észlelve, hogy a jogi képviselő megbízása megszűnt - felhívta a bejelentő lányát a jogi képviselő pótlására, mely felhívást 2019. január 12-én vett át, és amit továbbított az eljárás alá vont ügyvédnek azzal, hogy a megbízási szerződés alapján adott meghatalmazást haladéktalanul nyújtsa be a bíróságra. Ennek az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget, ezért az ítélőtábla a 2019. február 18-án kelt és 2019. március 9-én jogerőre emelkedett 4. sz. végzésével a bejelentő lánya által előterjesztett fellebbezést hivatalból elutasította.

A bejelentő ügyében az ítélőtábla ugyanezen okból hívta fel a bejelentőt a jogi képviselő pótlására, aki e felhívást szintén továbbította az eljárás alá vont ügyvédnek. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban meghatalmazását ennek ellenére nem nyújtotta be, ezért az ítélőtábla a 2019. március 7-én kelt és 2019. április 11-én jogerőre emelkedett 3. sz. végzésével a fellebbezést hivatalból elutasította.

A bejelentő levélben fordult az eljárás alá vont ügyvédhez, kifogásolva, hogy a megbízás megadásakor átadott megbízási díjról számlát nem kapott, és sérelmezte, hogy az ítélőtáblára a meghatalmazás nem került benyújtásra, így a fellebbezés elutasításra került. Sérelmezte továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvédet semmilyen formában nem tudja elérni, az ügyről semmilyen formában nem tud vele tárgyalni. Ezt követően a bejelentő felmondta a lánya és a maga által kötött ügyvédi megbízási szerződéseket, és kérte az ügyvédi munkadíjjal való elszámolást.

Az eljárás alá vont ügyvéd a megbízó levelére nem válaszolt, vele a kapcsolatot nem vette fel, az iratokat nem adta ki, illetve elszámolási kötelezettségének nem tett eleget.

A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosának felhívására az eljárás alá vont volt ügyvéd érdemi nyilatkozatot nem tett, az ügyre vonatkozó iratait nem csatolta, észrevételt, igazoló jelentést nem tett.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos a megtartott tárgyaláson előterjesztett végindítványában kérte a tényállásnak az eljárást megindító határozatban foglaltakkal egyezően történő megállapítását, a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglalt indítványát fenntartotta.

A fegyelmi biztos hivatkozott arra, hogy az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletében csupa hasonló ügy szerepel. Az eljárás alá vont ügyvéd dr. XY ügyfeleit átvéve, nem tett eleget a megbízásoknak, így a megbízókat rendre az a hátrány érte, hogy nem tudták igényüket érvényesíteni, ez a magatartás tehát elzárta őket az igényérvényesítés lehetőségétől.

Álláspontja szerint, bár a korábban eljáró fegyelmi tanácsok már több ügyben kizárták az eljárás alá vont volt ügyvédet, ez jelen ügyben sem mellőzhető.

Indítványozta továbbá, hogy jelen ügyben is, azonos tényállás és minősítés mellett - különösen nyomatékos súllyal értékelve az ismétlődő jelleget és az ezzel okozott hátrányt - fegyelmi büntetésként ismételten kizárás fegyelmi büntetés kerüljön kiszabásra. Ennek mértékét 10 év közelében kérte megállapítani, mert álláspontja szerint ekként ügyvédet praktizálni engedni nem lehet, ez az ügyvédi kar tekintélyét is csorbítja.

A fegyelmi biztos végezetül kérte az eljárás alá vont volt ügyvéd eljárási költségekben való marasztalását.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa az alábbiak szerint - részben - alapos:

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvénynek (Üttv.) a fegyelmi felelősség megítélése alapjául szolgáló anyagi jogi rendelkezései 2018. január 1. napján léptek hatályba. A jelen fegyelmi eljárásra alkalmazandó, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 1.4. pontja értelmében a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A FESZ 42.2. pontja alapján pedig e szabályzat rendelkezéseit a 2019. január 1-jét követően megkezdett eljárási cselekményekre kell alkalmazni.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2018. évi LXXVIII. törvény (Üttv.)

1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Üttv. 39. § (3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

Üttv. 52. § (2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.

Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, (...)

6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ)

2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá -jogellenes befolyásolásuk nélkül -a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.

2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

ÜESZ 6.10. Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.

ÜESZ 7.3. Az ügyvéd a kapott meghatalmazásról az eljáró bíróságot vagy hatóságot, annak módosításáról vagy megszűnéséről az eljáró bíróságot vagy hatóságot, valamint megszűnéséről az ellenérdekűfelet, annak jogi képviselőjét köteles haladéktalanul értesíteni, továbbá meghatalmazását az eljárásban becsatolni.

ÜESZ 12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)

6:275. § [Tájékoztatási kötelezettség]

(1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.

(2) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.

Az eljárás alá vont volt ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a peres képviseletre vonatkozó meghatalmazást nem csatolta be és ekképpen a megbízást nem teljesítette, továbbá, hogy tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, kvázi elérhetetlenné vált, illetve az iratokat nem adta ki és elszámolási kötelezettségének sem tett eleget, megsértette a fent hivatkozott törvényi és kamarai szabályzati normákat és ezzel két (2) rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg, tekintettel a megbízások számára.

Az ügyvéd felelőssége a rábízott ügy szakszerű ellátása. A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéd által ügyfelével szemben tanúsított negligenciát értékelte a fegyelmi büntetés kiszabásakor.

Az ügyféllel szembeni nagyfokú hanyagság alkalmas az ügyvédekbe, az ügyvédi tevékenységbe vetett társadalmi megítélés és bizalom csorbítására.

Össz-ügyvédi kari érdek, hogy az ügyvédi tevékenység társadalmi megítélése, az ügyvédekbe vetett ügyféli bizalom ne sérüljön, hiszen ez közvetve, de közvetlenül is kihat az ügyvédi tevékenység létére, presztízsére.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 12.3. pontja előírja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellen indult panasz, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.

A fegyelmi biztos az eljárás alá vont volt ügyvéd terhére rótta, hogy a vizsgálati szakban, illetve azt követően sem csatolt igazoló jelentést, az üggyel kapcsolatos iratait nem bocsátotta rendelkezésre. A Fegyelmi Tanács rámutat arra, hogy az előzetes vizsgálat elrendelésekor az eljárás alá vont volt ügyvéd már nem volt a Budapesti Ügyvédi Kamara tagja volt, így ebben az időpontban iratai felett már nem diszponálhatott, így azok megküldésére lehetősége nem volt, és az ÜESZ 12.3. szerinti kötelezettség elmulasztásáért felelősségre vonni nem lehet.

A Fegyelmi Tanács a kizárás fegyelmi büntetés mértékét mérlegeléssel állapította meg: az így megállapított mértékével kifejezésre kívánja juttatni az ügyvédi tevékenység gyakorlásának, az ügyvédekre vonatkozó normák, szabályok betartásának, betartatásának súlyát.

Súlyosító körülményként értékelte továbbá a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletét, a korábban vele szemben kiszabott fegyelmi büntetések számát és súlyosságát. Az eljárás alá vont volt ügyvéd fegyelmi előéletében sok hasonló ügy szerepel, dr. XY ügyfeleit átvéve nem tett eleget a megbízásoknak, így a megbízókat rendre az a hátrány érte, hogy nem tudták igényüket érvényesíteni, ez a magatartás tehát elzárta őket az igényérvényesítés lehetőségétől.

Enyhítő körülményt a büntetés kiszabásakor a Fegyelmi Tanács nem észlelt.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja szerint az eljárási jogra a 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat, valamint a 2017. évi LXXVIII. törvény az irányadó.

A fegyelmi tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.

Tekintettel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a Kamara már törölte a nyilvántartásból, így a tevékenység gyakorlása alóli felfüggesztésről nem kellett rendelkezni.

A fegyelmi tanács határozata elleni fellebbezési jog az Üttv. 135. §-án alapszik.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. október 17. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 130.)