Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.131/8. határozata

eljárás megszüntetéséről (eljárási akadály)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. június 21. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi

fegyelmi határozatot:

A Fegyelmi Tanács [...] eljárás alá vont ügyvéddel szemben a fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéddel szemben panaszt terjesztett elő, melyben a jogi képviseletének nem megfelelő ellátását és az ügyvédi munkadíjjal kapcsolatos elszámolás helyességét kifogásolta.

A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást hivatalból elrendelte.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosának felhívására az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentést terjesztett elő. Vitatta a fegyelmi felelősségét és az eljárás megszüntetését kérte. Csatolta az ügyre vonatkozó iratait, köztük a bejelentővel történt elszámolására vonatkozó iratait.

A fegyelmi biztos az előzetes vizsgálati eljárást megszüntette és az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette. A határozat értelmében 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget rótt az eljárás alá vont ügyvéd terhére, azonban a fegyelmi vétség csekély súlyára tekintettel az eljárást megszüntette.

A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke tudomásul vette a vizsgálat megszüntetése mellett írásbeli figyelmeztetést alkalmazó határozatot.

A bejelentő a határozattal szemben kifogást terjesztett elő.

Az országos vezető fegyelmi főbiztos érkeztetett „tájékoztatásában” a fegyelmi eljárás kezdeményezését mellőzte, tekintettel arra, hogy az arra vonatkozó utasítási jogosultságára vonatkozó valamennyi határidő lejárt, ugyanakkor nyomatékkal kérte megfontolás tárgyává tenni az Üttv. 132. § (1) bekezdés b) pontja alapján a megszüntető határozat visszavonását, a (2) bekezdésben írtak figyelembevétele mellett.

A bejelentő a korábbi bejelentését megismétlő tartalommal a Magyar Ügyvédi Kamarához fordult, melyet a Magyar Ügyvédi Kamara elnöke megküldött a fegyelmi biztos részére.

A fegyelmi biztos az országos vezető fegyelmi biztos javaslatára a korábbi határozatát visszavonta és az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett. A fegyelmi biztos álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (a továbbiakban Üttv.) 1. § (3) bekezdését, 27. § (1) bekezdés a) pontját, vétett a 29. § (1) bekezdésében foglaltak ellen, továbbá megsértette a Polgári Törvénykönyv 6:98. § és 6:102. § (1) bekezdését, továbbá az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK Szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) 12.3 pontját, mellyel 3 (három) rendbeli szándékos, folytatólagos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás:

A bejelentő és eljárás alá vont ügyvéd között pontosan meg nem határozható időpontban ügyvédi megbízási szerződés jött létre, melyben az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő jogi képviseletének ellátását vállalta a Magyar Állammal szemben az Emberi Jogok Európai Bírósága (a továbbiakban: EJEB) előtt, illetve a Bvtv. 10/A. §-a, 70/A. §-a és 144/B. §-a szerint megindítható belföldi eljárásokban.

Az eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentő képviseletében az EJEB-nál előterjesztett kérelme iktatásra került.

Az eredeti (alap) megbízási szerződést az eljárás alá vont ügyvéd külön felhívás ellenére sem bocsátotta rendelkezésre.

Felek az ügyvédi megbízási szerződést módosították és azt egységes szerkezetű okiratba foglalták („Tényállás és Ügyvédi Megbízási Szerződés egységes szerkezetben”), melyben az eljárás alá vont ügyvéd a jogi képviselet díjazásaként a megállapított kártalanítás bruttó összegének 70%-át, de legalább 900.000 Ft + ÁFA összeget kötött ki.

A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd a megbízási szerződést megszüntették („Tényállás és Ügyvédi Megbízási Szerződés Megszüntetése”).

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő jogi képviseletét az EJEB és a törvényszék előtt érvényesített kártalanítási ügyében ellátta, a befolyt kártalanítással elszámolt és a fennmaradó összeget a bejelentőt fogva tartó büntetés-végrehajtási intézetnek átutalta, az ügyvédi megbízási díjról pedig számlát állított ki.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos végindítványában az eredeti (alap) megbízási szerződés hiányát, illetve azt rótta az eljárás alá vont ügyvéd terhére, hogy az iratcsatolási kötelezettségének nem tett eleget és ezzel vétett az Üttv. 27. § (1) bekezdés a) pontja és a 29. § (1) bekezdésében foglaltak ellen, továbbá megsértette az Etikai szabályzat 12.3. pontját, mellyel 2 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

Az újonnan elrendelt fegyelmi eljárás jogi alapját illetően a korábbi megszüntető határozat Üttv. 132. § (1) bekezdés szerinti jogszabályt sértő voltának megítélését a fegyelmi tanácsra bízta.

Az alkalmazandó joghátrány tekintetében az Üttv. 108. § a) pontja szerinti írásbeli megrovás alkalmazására tett indítványt.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviselője a fegyelmi eljárás megszüntetését kérte. Álláspontja szerint a fegyelmi biztos által az országos vezető fegyelmi főbiztos javaslatára kezdeményezett fegyelmi eljárás lefolytatásának eljárásjogi akadálya van, tekintettel arra, hogy a jelen eljárás lefolytatására az Üttv. 132. § (2) bekezdése alapján akkor van lehetőség, ha törvény eltérően nem rendelkezik. Ilyen eltérő rendelkezés jelen esetben fennáll, tekintettel arra, hogy az Üttv. 112. § (1) és (2) bekezdésében foglaltak szerint az eljárás megindításának határideje lejárt.

Az alaki védekezésen túl az ügy érdemi részére vonatkozóan előadta, hogy az ügyvédi díj meghatározása szabad megállapodás tárgya, azt az ügyvédi kamara nem vizsgálhatja, illetve bírálhatja felül.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa nem megalapozott.

A jelen ügy alapjául szolgáló magatartás elkövetésének időpontja 2016. május - 2019. október, így az anyagi jog tekintetében az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) rendelkezései az irányadók. Eljárásjogi szempontból a 2019. január 1. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kellett alkalmazni, tekintettel arra, hogy az előzetes vizsgálat 2019. január 1. napja után indult.

Figyelemmel az eljárás alá vont ügyvéd alaki védekezésére is, a Fegyelmi Tanács mindenekelőtt azt a kérdést vizsgálta, hogy a jelen fegyelmi eljárás lefolytatásának eljárásjogi feltételei fennállnak-e.

A fegyelmi biztos előzetes vizsgálati eljárást megszüntető és az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítő határozata 2020. augusztus 19-én kelt.

Az Üttv. 123. § (4) bekezdése alapján e határozat kézhezvételétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont személy a fegyelmi eljárást lefolytatását kezdeményezheti. Az eljárás alá vont ügyvéd a határozatot átvette, azonban e jogával nem élt.

Az Üttv. 124. § (1) bekezdés értelmében a fegyelmi biztos a határozata kiadmányának megküldésével értesíti a területi ügyvédi kamara elnökét, aki a (2) bekezdése értelmében az értesítés kézhezvételétől számított harminc napos jogvesztő határidőn belül a fegyelmi biztost a fegyelmi eljárás kezdeményezésére utasíthatja. A Budapesti Ügyvédi Kamara elnöke tudomásul vette a határozatot, fegyelmi eljárás lefolytatására utasítást a fegyelmi biztos részére nem adott.

A bejelentő a részére postára adott határozat kivonatát 2020. szeptember 2. napján meghatalmazott útján átvette. A fegyelmi biztos tájékoztatta a bejelentőt arról is, hogy amennyiben a határozattal szemben kifogást kíván előterjeszteni, úgy azt a kézhezvételtől számított 15 napon belül teheti meg.

A bejelentő 2020. október 22-én postára adott kifogást tartalmazó irata 2020. október 28-án érkezett meg a Budapesti Ügyvédi Kamarához, így az elkésett. A vezető fegyelmi biztos ennek ellenére felterjesztette az előzetes vizsgálati eljárás anyagát az országos vezető fegyelmi főbiztos részére.

Az országos vezető fegyelmi főbiztos „tájékoztatásában” maga is rögzíti, hogy a fegyelmi eljárás elrendelésére az Üttv. 120. § (2) és az Üttv. 124. § (5) bekezdésében biztosított határidők leteltére tekintettel az utasítási joga megszűnt.

Ugyanakkor az ügyvédi megbízási szerződésben megállapodott ügyvédi munkadíj mértékére tekintettel nyomatékkal javasolta megfontolás tárgyává tenni az Üttv. 132. § (1) bekezdés b) pontja alapján a határozat visszavonását a (2) bekezdésben írtak figyelembevétele mellett.

A fentiek alapján tényként rögzíthető, hogy az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető határozattal szemben a fegyelmi eljárás kezdeményezésére, illetőleg annak lefolytatására vonatkozó utasítási jogával a törvényes határidőben az arra jogosultak közül senki nem élt.

Az Üttv. 132. § (1) bekezdése értelmében:

Ha a fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács megállapítja, hogy

a) a bíróság,

b) a fegyelmi biztos határozata esetében az országos fegyelmi főbiztos, vagy

c) az elsőfokú fegyelmi határozata esetében a másodfokú fegyelmi tanács

által el nem bírált fegyelmi eljárás keretében hozott határozata jogszabályt vagy kamarai szabályzatot sért, - az előzetes vizsgálatot elrendelő vagy a fegyelmi eljárást kezdeményező határozat kivételével - a határozatát módosítja vagy visszavonja. A határozatot annak kell kézbesíteni, akinek a módosított vagy visszavont határozatot kézbesítették.

(2) Az (1) bekezdés szerinti eljárás lefolytatására, ha törvény eltérően nem rendelkezik, a fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács csak egy alkalommal, a határozat jogerőre emelkedésétől számított egy éven belül jogosult. Ha a határozat bírósági felülvizsgálata van folyamatban, a fegyelmi biztos, az országos fegyelmi főbiztos vagy a fegyelmi tanács a védirat előterjesztéséig módosíthatja vagy vonhatja vissza határozatát.

A fenti jogszabályhely értelmében az előzetes vizsgálati eljárást megszüntető határozat módosítására vagy visszavonására akkor kerülhet sor, ha maga a határozat jogszabályt vagy kamarai szabályzatot sért.

A Fegyelmi Tanács rögzíti, hogy sem az országos vezető fegyelmi főbiztos, sem a fegyelmi biztos nem jelölt meg olyan jogszabályt és/vagy kamarai szabályzatot, amelyet a megszüntető határozat megsértett volna, így az annak visszavonására vonatkozó jogszabályi feltétel hiányzik.

A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján eljárási okból a fegyelmi eljárást megszüntette, az ügy további érdemi vizsgálata nélkül.

Megjegyzi azonban a Fegyelmi Tanács az ügyvédi munkadíj kikötés és az azzal való elszámolás tárgyában, hogy a munkadíj mértékének megítélése a polgári bíróság kizárólagos hatásköre, melyet a Fegyelmi Tanács nem vonhat el.

Az elszámolás tekintetében a Fegyelmi Tanács hatásköre az elszámolás tényének vizsgálatára terjed ki, amennyiben annak tartalmát, helyességét a bejelentő vitatja, jogában áll ugyancsak polgári bíróság előtt azt külön eljárásban érvényesíteni, erre a Fegyelmi Tanács hatásköre ugyancsak nem terjed ki.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 131.)


  Vissza az oldal tetejére