Ügyiratszám:. - dig. közzététel
Az ügy száma: -
Határozat száma: -
A tanács megjelölése: Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei I. Tanácsa
Az eljárás alá vont személy neve, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája, képviselője: személyesen eljáró, nyilvántartásból törölt
Határozat meghozatalának módja: az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ) alapján, a 2021. november 12. napján megtartott tárgyaláson
Rendelkező rész:
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei I. Tanácsa az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét az alábbiak szerint állapítja meg:
Az eljárás alá vont személy az Üttv. 107. § a) pontjára figyelemmel, szándékos, folytatólagos magatartásával elkövette
- 1 rendbeli, az Üttv. 55. § (1) bekezdésének megsértését, mint fegyelmi vétséget ezért az eljárás alá vont személlyel szemben a fegyelmi tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján
500.000 Ft - ötszázezer forint - pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmaz.
A végrehajtásában fel nem függesztett pénzbírságot az eljárás alá vont személy a határozat jogerőre emelkedésétől számított harminc napon belül köteles megfizetni a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara 11743002-20014627 számú számlájára vagy a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába való közvetlen befizetés útján.
A fegyelmi tanács kötelezi az eljárás alá vont személyt, hogy a jelen határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül fizessen meg 80.000 Ft azaz nyolcvanezer forint kamarai átalányköltséget a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara 11743002-20014627 számú számlájára vagy a Somogy Megyei Ügyvédi Kamra pénztárába való közvetlen befizetés útján.
A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.
A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.
A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek.
A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.
Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.
Amennyiben a fellebbezésre jogosultak a határozat ellen nem fellebbeznek, a határozat a fellebbezésre nyitva álló határidő elteltével jogerőre emelkedik.
Vevők 2021.04.28. napján panaszbejelentéssel éltek az eljárás alá vont személy és más ügyvéd okiratszerkesztéssel összefüggő tevékenységével kapcsolatosan. Panaszukban előadták, hogy 2021. február végén vagy március elején rokoni ajánlásra azzal keresték meg az eljárás alá vont személyt, hogy házat szeretnének vásárolni, és kérték, hogy az eljárás alá vont személy működjön közre az okiratszerkesztésben, járjon el ügyvédként. Előadásuk szerint az adásvételi szerződés aláírására 2021.03.09. napján került sor Kaposfüreden, a megvásárolni kívánt ingatlannál, ahol jelen voltak ők, eladó, továbbá eladó férje,. Az aláírással egyidejűleg ők, mint vevők foglalót fizettek ki az eladónak, valamint 165.000 Ft ügyvédi munkadíjat az eljárás alá vont személy részére, mely összegről számlát nem kaptak. A bejelentés tartalma szerint az eljárás alá vont személy az eladóval sem a szerződés aláírásakor, sem azt megelőzően nem közölte, hogy ügyvédként nem járhat el. A vevők sem tudták, hogy nem járhat el ügyvédként az eljárás alá vont személy, de azt tudták, hogy ügyvédi praxisát szünetelteti, azonban úgy gondolták, hogy ez nem akadálya szerződés megkötésének, mert rokonuk, aki az eljárás alá vont személyt ajánlotta, évek óta vele csináltatja adásvételi szerződéseit probléma nélkül. Eladó kérte ezt követően új adásvételi szerződés megkötését arra figyelemmel, hogy - a bejelentés tartalma alapján - utánanéztek az eljárás alá vont személy tevékenységének, és kiderült, hogy nem végezhet ügyvédi tevékenységet, továbbá a szerződésben tartalmi hibák, elírások is voltak. A bejelentés szerint a szerződő felek később szembesültek azzal, hogy nem az eljárás alá vont személy szerepel az adásvételi szerződésen okiratszerkesztő és ellenjegyző ügyvédként, hanem olyan személy, akivel korábban soha nem találkoztak, nem egyeztettek. Vevők kérdőre vonták az eljárás alá vont személyt, aki felelősségét azzal kívánta elhárítani, hogy az eladó tévesen értelmezi a jogszabályokat, és eljárása helyénvaló volt.
2021.03.29. napján a szerződő felek egyeztetésre beszéltek meg időpontot az eladó által választott új ügyvédnél, mely időpont előtt vevők még azon a napon megkeresték az Ügyvédi Kamarát annak tisztázása iránt, hogy eljárás alá vont személy végezhet-e ügyvédi tevékenységet. Ekkor tudták meg a vevők, hogy az okiraton ellenjegyzőként feltüntetett ügyvéd végezhetett ügyvédi tevékenységet a szerződéskötés napján, míg az eljárás alá vont személy a tájékoztatás szerint 2009-től szüneteltette ügyvédi tevékenységét. A vevők kérésére megjelent az eljárás alá vont személy az egyeztetésen képviselőjükként, ahol az eljáró új ügyvéd felhívta arra, hogy ügyvédi igazolványával igazolja eljárási jogosultságát. Eljárás alá vont személy azt nyilatkozta a vevők állítása szerint, hogy ügyvédi igazolványa éppen nincs nála azért, mert otthon hagyta. Erre figyelemmel az eljáró új ügyvéd elküldte az eljárás alá vont személyt irodájából. Vevők ezt követően új megállapodást kötöttek az új ügyvéd közreműködésével, de állításuk szerint - bár kérték - a bejelentés megtételéig nem kapták vissza a kifizetett 165.000 Ft ügyvédi munkadíjat az eljárás alá vont személytől. A vevők panaszukhoz csatolták másolatban a Kaposváron, 2021.03.10. napjára keltezett, az ellenjegyzésnél feltüntetett dátum szerint 2021.03.09. napján ellenjegyzett adásvételi szerződést a kaposvári hrsz-ú ingatlan vonatkozásában, melyen ellenjegyzőként nem az eljárás alá vont személy szerepel.
Az ügyben a vezető fegyelmi biztos a panasz pontosítására hívta fel a vevőket, akik nem válaszoltak a felhívásra.
A rendelkezésre álló adatok alapján elrendelésre került az előzetes vizsgálat, melyről a vevőket - akik ekkor még bejelentőként vettek részt az eljárásban - is tájékoztatta a vezető fegyelmi biztos.
A vevők ezt követően emailben, majd a kijelölt fegyelmi biztos írásbeli tájékoztatására közvetlen beadvány útján visszavonták bejelentésüket.
Határozatával a fegyelmi biztos fegyelmi eljárás lefolytatását kezdeményezte. Álláspontja szerint az eljárás alá vont személy szándékos magatartásával megsértette az Üttv. 42. § és 55. § (1) bekezdésében foglaltakat azzal a magatartásával, hogy ügyvédi tevékenységet végzett olyan időszakban, mikor erre nem volt jogosult; továbbá megszegte az Etikai szabályzat 12.3 pontját azzal a magatartásával, hogy felhívás ellenére iratait nem csatolta.
Határozatával a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Elnöke kijelölte az eljáró fegyelmi tanácsot, melynek elnöke az ügy iratait 2021.08.09. napján vette át.
Az iratok áttekintését követően intézkedésével a fegyelmi tanács elnöke az iratokat az előzetes vizsgálat kiegészítése érdekében a fegyelmi biztos részére visszaküldte. Rendelkezésében a fegyelmi tanács elnöke felhívta a fegyelmi biztost, hogy az iratcsatolási kötelezettség megszegésének sérelme körében pontosítsa álláspontját, valamint tisztázza az enyhítő és súlyosító körülményeket, kísérelje meg további iratok beszerzését, nyilatkoztassa a korábbi bejelentőket.
Az előzetes vizsgálat kiegészítésének keretei közt a fegyelmi biztos írásban nyilatkoztatta az okiratszerkesztés kapcsán az eladót, az okiraton szereplő ellenjegyzőként feltüntetett ügyvédet, az ügyvédként később eljáró új ügyvédet, közvetlenül nyilatkozattételre hívta fel az eljárás alá vont személyt, egyben iratcsatolásra is felszólítva. A kiegészítő vizsgálat keretében bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt a fegyelmi biztos jelzéssel élt a vezető fegyelmi biztos felé.
Iratában a fegyelmi biztos értesítette a fegyelmi tanácsot az előzetes vizsgálat lezárásáról, tájékoztatva álláspontjáról a jelen ügyben.
Beadványában az eljárás alá vont személy elektronikusan felvette a kapcsolatot a fegyelmi tanáccsal, és írásban nyilatkozatot terjesztett elő. Ennek lényege szerint korábbi csapattársán keresztül érkezett hozzá megkeresés adásvételi szerződésben való közreműködésre. Előadása szerint tájékoztatta az egyik vevőt arról, hogy szünetelteti ügyvédi tevékenységét, így ő maga nem működhet közre okiratszerkesztésben, de amennyiben sürgős az ügy, úgy egy kollégáját tudja ajánlani. Előadása szerint a személyes adatok megadása, ellenőrzése, tulajdoni lap lekérése „nyilván” megtörtént, az adásvételi szerződés szövege előzetesen kiküldésre került, annak tartalmát a szerződő felek elfogadták. Nyilatkozatában az eljárás alá vont személy utalt arra, hogy ténylegesen az okiraton szereplő ellenjegyző ügyvéd járt el a szerződéskötés kapcsán, akinek teljesítési segédjeként közreműködve, írásbeli meghatalmazással vitte el a kész szerződést a felek általi aláíratás céljából részükre. A szerződést velük a helyszínen az eljárás alá vont személy ismételten átolvastatta előadása szerint, megkérdezte, hogy az abban foglaltak megfelelnek-e az akaratuknak. Ezt követően került aláírásra a szerződés, majd feltételezése szerint az földhivatali benyújtásra is került, így álláspontja szerint a szerződési akarata a feleknek érvényre jutott. Nyilatkozatában előadta, hogy hetekkel később szerzett arról tudomást, hogy érvénytelen a szerződés, és azt újra meg kell kötni. Nyilatkozik továbbá, hogy tényvázlattal, számlával sem egyéb irattal az ügyben nem rendelkezik. Egyben beadványában jelezte, hogy nem kíván megjelenni a fegyelmi tárgyaláson.
A fegyelmi tanács ezt követően tárgyalást tűzött, melyre idézte a fegyelmi biztost, eljárás alá vont személyt, beszerezte az eljárás alá vont személy adatlapját.
A fegyelmi tárgyalás napján küldött emailjében jelezte távolmaradását az eljárás alá vont személy, megerősítve álláspontját, hogy teljesítési segédként, meghatalmazás alapján járt el, mely meghatalmazást csatolni kívánt, de azt technikai okok miatt nem sikerült neki. Előadta továbbá, hogy a felek általi aláíráskor a szerződés nem volt ellenjegyezve még ügyvéd által.
A fegyelmi tanács tárgyalást tartott, melyen az eljárás alá vont személy nem jelent meg. A fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi biztos annyiban módosította indítványát, hogy az Üttv. 107. § b) pontjára figyelemmel, az ügyvédi tevékenységen kívüli vétkes magatartással látta megvalósítottnak az általa korábban indítványozott körben a fegyelmi vétségeket, egyebekben korábbi álláspontját fenntartotta. Indítványozta az ellenjegyző ügyvéd tanúkénti meghallgatását, mely indítványnak helyt adva a fegyelmi tanács újabb tárgyalási határnapot tűzött, melyre a fegyelmi biztost szóban, míg az eljárás alá vont személyt a jegyzőkönyv megküldésével, írásban idézte, idézte továbbá tanúként az ellenjegyző ügyvédet.
Felhívásban a késedelem következményeinek terhével felhívta a fegyelmi tanács az eljárás alá vont személyt ismételten bizonyítékai határidőben történő előterjesztésére, továbbá külön felhívta az általa hivatkozott meghatalmazás eredeti példányban való csatolására.
A fegyelmi tanács elrendelte ezt követően a jelen ügyben is releváns, azonban a fegyelmi biztos által jelen ügyhöz nem csatolt iratok más ügyből való csatolását, mely meg is történt.
Ezen iratok tartalma szerint ellenjegyzőként feltüntetett ügyvéd vitatta, hogy az ügyben szerkesztett volna a szerződő felek közt adásvételi szerződést, vitatta az okiraton feltüntetett aláírása valódiságát, hivatkozott a bélyegzők eltérésére, egyértelműen előadva, hogy ő se meg nem hatalmazott senkit jelen ügyben képviseletére, se nem találkozott vagy egyeztetett a szerződő felekkel, semmilyen tudomása az adásvételi szerződésről nincsen.
A szerződő felek ügyében később eljáró új ügyvéd nyilatkozatában előadta, hogy 2021.03.29. napján jelent meg egy személy irodájában, aki az eljárás alá vont személynek állította magát. Előzetesen a vevők közölték új ügyvéddel, hogy az adásvételi szerződést nem az ellenjegyzőként feltüntetett ügyvéd előtt írták alá, őt nem is ismerik, a munkadíjat pedig az eljárás alá vont személy részére fizették ki. Jelezték a vevők azt is, hogy a szerződésben nem a felek tényleges akarata szerepel, mert a felek nem az egész ingatlan átruházásában állapodtak meg. Miután a megjelent személy az egyeztetésen magát a vevők képviselőjének állította, de személyesen az eljáró új ügyvéd őt nem ismerte, ügyvédi igazolványának bemutatására hívta fel. Ekkor közölte csak a jelenlévő személy, hogy ügyvédi tevékenységét szünetelteti, így nem tud igazolványt felmutatni. Az eljáró ügyvéd ezt követően a megjelent személyt az iroda elhagyására hívta fel, felhívva a figyelmet, hogy szünetelő ügyvéd ügyvédi tevékenységet nem végezhet. A megjelent személy távozását követően a szerződő felek rendezték a szerződés kapcsán megállapodással a jogi helyzetet, mely megállapodást az ügyvéd nyilatkozatához csatolt.
A fegyelmi biztos felhívására az eladó írásban válaszolt. Előadta, hogy a vevők hozták az ügyvédet a szerződéshez. Előadása szerint 2021.03.10. napján történt az aláírás a megvásárolni kívánt ingatlannál, itt történt meg a foglaló átadása, az ügylet során eljárás alá vont személy volt jelen ügyvédként. Mivel eladó az eljárás alá vont személyt nem ismerte személyesen, ezért megkérdezte, hogy ő lenne-e az ügyvéd úr, melyre az eljárás alá vont személy igennel válaszolt. Az eljárás alá vont személy adta át a szerződést, melyet mind az eladó, mind a vevők aláírtak. Az eladó kért egy példányt a szerződésből, melyre válaszul az eljárás alá vont személy azt a tájékoztatást adta, hogy elviszi a szerződéseket aláíratni és ellenjegyezni. Ezért eladó rákérdezett, hogy nem az eljárás alá vont írja alá a szerződést, melyre azt a választ kapta röviden, hogy nem, de kapni fog belőle később egy példányt. Mikor az eladó megkapta ezt a példányt, akkor szembesült vele, hogy azon ellenjegyzőként nem az eljárás alá vont személy került feltüntetésre. Ezt követően az eladó rákeresett az interneten az eljárás alá vont személyre, és ekkor látta, hogy az szünetelteti ügyvédi tevékenységét. Kiemeli, hogy 2021.03.10-én készült a szerződés, de ellenjegyzésnél 2021.03.09. napja szerepel. Előadja továbbá eladó, hogy 2021.03.29-én megjelent új ügyvédnél előzetes megbeszélés alapján, ahol megjelentek a vevők és egy úr, aki az eljárás alá vont személyként mutatkozott be, előadva, hogy ő képviseli a vevőket. Új ügyvéd úr megkérte, hogy igazolja magát ügyvédi igazolványával, de azt a választ adta, hogy nincs nála, „nem hozta el”. Ezért új ügyvéd az iroda elhagyására kérte fel az eljárás alá vont személyt, aki el is ment. Egyebet nem tud az ügyről előadni.
A fegyelmi tanács beszerezte a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara határozatát, mellyel a Kamara az eljárás alá vont személyt 2021.05.11. napjával - az eljárás alá vont személy irodájának egyidejű törlésével - törölte a kamarai nyilvántartásból az Üttv. 148. § b) pontjára figyelemmel (büntető ügyben jogerős eltiltás).
2021. november 12. napján, e-papiron benyújtott beadványában az eljárás alá vont személy vitatta fegyelmi felelősségét, teljesítési segédi minőségben való eljárásra hivatkozott, beadványához a jogügyletre vonatkozó, egy tanúval ellátott meghatalmazást csatolt, egyben jelezte, hogy a fegyelmi tárgyaláson részt venni nem tud.
2021. november 12. napján a fegyelmi tanács újabb tárgyalást tartott, melyre idézte ellenjegyző ügyvédet tanúként, aki a szabályszerű idézésre nem jelent meg. Szabályszerű idézés ellenére az eljárás alá vont személy sem jelent meg a tárgyaláson, bizonyítási indítványt nem terjesztett elő.
Végindítványában a tárgyaláson megjelent vezető fegyelmi biztos az iratcsatolási kötelezettség megszegésén alapuló indítványát nem tartotta fent, egyebekben az Üttv. 42. §, 55. § (1) bekezdésének megsértését, mint az Üttv. 107. § b) pontja szerint megvalósított, szándékos fegyelmi szabályszegést kérte megállapítani az eljárás alá vont személy terhére, indítványozva pénzbüntetés kiszabását.
A fegyelmi biztos indítványa részben alapos.
A vevők panasza, annak melléklete, az eljárás alá vont személy nyilatkozatai, új ügyvéd és eladó nyilatkozata, valamint ellenjegyzőként feltüntetett ügyvéd írásbeli nyilatkozata, a Megyei Ügyvédi Kamara törlő határozata, valamint az eljárás alá vont személy által 2021. november 12. napján e-papír útján benyújtott meghatalmazás alapján a fegyelmi tanács az alábbi összefoglaló tényállást állapította meg:
Az eljárás alá vont személy korábban ügyvédjelölt, majd ügyvéd minőségben végezte tevékenységét, melyet több alkalommal, utoljára 2020.09.15. napjától 2021.05.11. napjáig szüneteltetett. Ügyvédi névjegyzékből való törlésére a Megyei Ügyvédi Kamara Elnökségének határozatával, 2021.05.11. napjával került sor.
Vevők rokoni kapcsolaton keresztül ingatlan adásvételi szerződés szerkesztésével bízták meg az eljárás alá vont személyt, aki ezen tevékenységéért 165.000 Ft díjat vett át a bejelentőktől, mint az ingatlan vevőitől. Az adásvételi szerződés aláírására az okirat szerint 2021.03.10., míg annak ellenjegyzésére az okirat szerint 2021.03.09. napján került sor, a vevők panaszbeadványa szerint 2021.03.09. napján, míg az eladó szerint 2021.03.10. napján, valamennyi érintett nyilatkozata szerint Kaposfüreden került aláírásra annál az ingatlannál, mely az adásvételi jogügylet tárgya volt.
Kétséget kizáróan megállapítható volt a szerződő felek és az okiraton ellenjegyzőként feltüntetett ügyvéd nyilatkozati alapján, hogy a szerződő felek nem kerültek kapcsolatba közvetlenül az okiraton ellenjegyzőként feltüntetett ügyvéddel, vele nem találkoztak, az adásvétel részleteit előzetesen az eljárás alá vont személlyel egyeztették. Az is kétséget kizáróan megállapítható a fenti nyilatkozatok, továbbá az eljárás alá vont személy saját nyilatkozatai alapján, hogy az adásvételi szerződést az eljárás alá vont személy vitte el az ügyfelek részére, azt előtte írták alá, melyen a szerződé felek aláírásakor ellenjegyzés nem szerepelt, az aláírás helyszíne Kaposfüred volt, az aláíráskor példányt a felek nem kaptak, azonban utólag kaptak abból példányt.
A jelen eljárásban azt megállapítani nem lehetett, hogy ténylegesen 2021.03.09. vagy 2021.03.10. napján írták-e alá a szerződő felek az adásvételi szerződést, ahogy az sem volt megállapítható, hogy az ellenjegyzés miként és mikor került az adásvételi szerződésre, valamint az kitől származik. Ezen körülmények további tisztázására azonban nincs szükség, mivel a fegyelmi biztos által az eljárás tárgyává tett fegyelmi vétségek elbírálása, a tényállás megítélése szempontjából ez nem is bírt jelentőséggel.
A rendelkezésre álló nyilatkozatokból az megállapítható, hogy az eljárás alá vont személy eljárása során az ingatlan eladójával és annak férjével nem közölte, hogy nem jogosult ügyvédi tevékenység folytatására, nem működhet közre az adásvételi szerződés során; míg a vevőkkel ugyan közölte annak tényét, hogy tevékenységét szünetelteti, azonban azt nem közölte, hogy emiatt nem járhat el ügyvédi tevékenység során. Az eljárási jogosultság hiányáról a szerződés aláírását követően az eladó az internetről, míg a vevők a Megyei Ügyvédi Kamarától szereztek tudomást, egyik esetben sem az eljárás alá vont személy adott e körben egyértelmű tájékoztatást, a szerződéskötésnél az eladó részére „ügyvéd úr”-ként mutatkozott be.
Az okirat aláírását követően jutott a szerződő felek tudomására az eljárás alá vont személy eljárási jogosultságának hiánya a fentiek szerint, valamint észlelték, hogy a szerződés több ponton hibás, ezért más ügyvéd bevonásával egymással új megállapodást kötöttek. Ezen megállapodás megkötésénél 2021.03.29. napján a vevők képviseletében jelent meg az eljárás alá vont személy új ügyvéd kaposvári irodájában, azonban magát ügyvédként igazolni nem tudta, így új ügyvéd felkérte irodájának elhagyására, hangsúlyozva, hogy szünetelő ügyvéd nem láthat el jogi képviseletet. Nem volt az eltérő nyilatkozatok alapján az egyértelműen megállapítható, hogy ezen személyazonosság igazolásakor az eljárás alá vont személy arra hivatkozott-e, hogy ügyvédi igazolványa nincs nála (mert otthon felejtette), vagy jelezte, hogy ilyennel nem is rendelkezik, azonban e körben a bizonyítás tovább nem bővíthető oly módon, hogy a tényállás erre nézve egyértelműen tisztázható legyen, de ennek nem is látta szükségét a fegyelmi tanács a jelen fegyelmi eljárás keretei közt, és erre nézve bizonyítási indítvány sem érkezett.
A szerződő felek egymás közti jogviszonyukat új ügyvéd közreműködésével rendezték.
Az ügyben benyújtásra került egy teljesítési segédi tevékenységre vonatkozó, nem teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazás az eljárás alá vont személy és ellenjegyzőként feltüntetett ügyvéd vonatkozásában, mely a jelen fegyelmi ügy tárgyát érintő adásvételi jogügyletre vonatkozik. A meghatalmazás azonban jogilag alkalmatlan arra, hogy ügyvédi tevékenységben való közreműködésre vonatkozó jogosítvánnyal ruházza fel az eljárás alá vont személyt.
A cselekmények megvalósításakor - a törlő határozat adatai alapján - az eljárás alá vont személy szándékos bűncselekmény elkövetése miatt büntetőeljárás hatálya alatt állt.
Vevők terjesztettek elő a fegyelmi eljárás lefolytatása érdekében panaszt, így a bejelentő jogállása őket az eljárásban megillette, azonban panaszukat visszavonták, mely nem akadályozta az előzetes vizsgálat és a fegyelmi eljárás lefolytatását, mely hivatalból folytatódott a panasz visszavonását követően.
A vevők panaszának visszavonása kapcsán a fegyelmi tanács álláspontja a következő:
FESZ 1.3. A bejelentés visszavonása az előzetes vizsgálat elrendelését, lefolytatását, valamint a fegyelmi eljárás kezdeményezését és lefolytatását nem akadályozza.
A FESZ fenti rendelkezésére figyelemmel helyesen folytatta az eljárást a fegyelmi biztos a vevők panaszt visszavonó nyilatkozatát követően. A panasz visszavonása pusztán azzal a jogkövetkezménnyel jár a fegyelmi eljárásban - és az azt megelőző eljárásban-, hogy a panaszt visszavonó személyt a panasz visszavonásától kezdve nem illetik meg a bejelentőt megillető jogosultságok, egyébként a fegyelmi felelősségre vonást a panasz visszavonása nem akadályozza.
A fegyelmi tanács álláspontja eljárási jogosultsága körében:
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy,
2021.03.09. és 2021.03.29. napja közti időszakban az eljárás alá vont személy tevékenységét szüneteltető ügyvéd volt, akinek tagsági viszonya 2021.05.11. napján szűnt meg, így eljárásának fegyelmi érékelése akadályba nem ütközik.
Az eljárás alá vont személy teljesítési segédkénti fellépésére vonatkozóan a fegyelmi tanács álláspontja a következő:
Nem vitásan a 2013. évi V. tv. (Ptk.) szabályai lehetővé teszik általában megbízások, vállalkozási tevékenységek során teljesítési segéd igénybevételét a vállalkozó, megbízott részéről, azonban az Üttv. a Ptk.-hoz viszonyítva speciális, annál -a tevékenység államilag részletesen szabályozott jellegére figyelemmel - lényegesen szűkebb keretek közt, és taxatíve határozza meg, hogy kik járhatnak el ügyvédi tevékenység kifejtése során, és őket ezen tevékenység végzésekor kik helyettesíthetik. Így az eljárás alá vont személy magatartását nem a Ptk., hanem az Üttv. alapján kell megítélni, általa sem vitatott helyettesi, „teljesítési segéd”-i magatartásának az Üttv. szabályaival kellett volna összhangban állnia.
További bizonyítás lefolytatása nélkül - bár nem is volt e körben indítvány - a rendelkezésre álló, a szerződésben részes felektől, új ügyvédtől, az eljárás alá vont személytől, valamint ellenjegyzőként feltüntetett ügyvédtől származó nyilatkozatokból a helyettesítési jogosultság hiánya, a helyetteskénti eljárás ténye - bár megjegyzi a fegyelmi tanács, hogy a vevők képviseletének vállalására a 2021.03.29-i egyeztetésen még az eljárás alá vont személy nyilatkozata alapján sem helyettesként, hanem „saját jogán” került sor -, az ügyvédi tevékenységben való közreműködés ténye kétséget kizáróan megállapítható volt.
A fegyelmi tanács kiemeli, hogy jelen ügy szempontjából irreleváns, hogy ellenjegyzőként feltüntetett ügyvéd meghatalmazása alapján járt-e el az eljárás alá vont személy, vagy ezt pusztán állítja.
Az eljárás alá vont személy vonatkozásában, a jelen fegyelmi eljárásban csak arról kellett állást foglalni - mivel az eljárás alá vont személy, és nem más személy magatartása a jelen fegyelmi ügy tárgya -, hogy az eljárás alá vont személynek azzal tisztában kellett-e lennie - mint az ügyvédi jogszabályokat, szabályzatokat ismerő, ügyvédi kamarai nyilvántartásba bejegyzett, ám tevékenységét szüneteltető személynek -, hogy ezen időszakban semmilyen ügyvédi tevékenységre vagy abban való szabályozott közreműködésre nem jogosult, és el sem vállalhat ilyen felkérést, ha esetlegesen e körben hozzá fordulnak. Az a tény pedig, hogy az adásvételi szerződés elkészítését és ellenjegyzését az eljárás alá vont személy, és nem más személy vállalta el, minden kétséget kizáróan megállapítható, hiszen kifejezetten őt keresték a szerződő felek, kifejezetten vele egyeztettek, és ténylegesen előtte írtak alá, neki fizettek díjat.
E körben a fegyelmi tanács megkísérelte meghallgatni ellenjegyzőként feltüntetett ügyvédet tanúként, de ő szabályszerű idézés ellenére, kimentés közlése nélkül, nem jelent meg a fegyelmi tárgyaláson, majd meghallgatására vonatkozó indítványát a fegyelmi tárgyaláson a vezető fegyelmi biztos visszavonta. Megjegyzi azonban a fegyelmi tanács, hogy a tanú meghallgatása esetén nyilatkozata a jelen fegyelmi eljárás keretei közt, az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségének vonatkozásában nem befolyásolja a szabályszegés megállapíthatóságát, mert saját helyzetével - azaz, hogy mit vállalhat, mit nem - az eljárás alá vontnak kellett tisztában lennie, így az esetleges helyettesítésre felkérést el kellett volna hárítania. A fegyelmi felelősségre vonás szempontjából irreleváns, hogy volt-e meghatalmazás vagy sem, így ennek keletkezése és felhasználása körülményeit nem vizsgálta a továbbiakban a fegyelmi tanács, de erre indítvány sem volt egyébként.
Az is kétséget kizáróan megállapítható, hogy az eljárás alá vont személy a 2021.03.29. napján tartott egyeztetésre a vevők képviselőjeként ment el, előzetesen vállalva, hogy érdekeiket ott védi, azaz jogi képviseletüket látja el. Ez pedig -saját vállalásként - már a Ptk. általános szabályai szerint sem lenne teljesítési segédi magatartásként értékelhető.
Az Üttv. 42. §, 55. § (1) bekezdésének megsértése kapcsán a fegyelmi tanács álláspontja a következő:
Üttv. 2. § (1) Ügyvédi tevékenység:
a) a jogi képviselet ellátása,
c) a jogi tanácsadás,
d) az okiratszerkesztés,
e) az okirat ellenjegyzése,
Üttv. 4. § (1) Ügyvédi tevékenységet rendszeresen és ellenérték fejében
a) ügyvéd,
b) európai közösségi jogász,
c) külföldi jogi tanácsadó,
d) kamarai jogtanácsos,
e) alkalmazott ügyvéd,
f) alkalmazott európai közösségi jogász,
g) ügyvédjelölt és
h) ügyvédi kamarai nyilvántartásba vett jogi előadó (a továbbiakban: jogi előadó)
folytathat.
Üttv. 42. § (1) Az ügyvéd és az európai közösségi jogász, valamint irányításával a helyettesítésére jogosult az ügyfél jognyilatkozatáról okiratot szerkeszthet.
Üttv. 43. § (1) Az ügyvéd és a kamarai jogtanácsos (ezen alcím alkalmazásában a továbbiakban együtt: ügyvéd) az általa szerkesztett, továbbá ügyvédi irodája, helyettese, vagy az ügyvédi tevékenység általa alkalmazott gyakorlója, valamint a kamarai jogtanácsos ügyfelének a kamarai szabályzatban meghatározott követelményeknek megfelelő munkavállalója által szerkesztett és az ügyvéd által szakmailag jóváhagyott okiratot ellenjegyezheti.
Üttv. 28. § (1) Az ügyvédi tevékenység folytatására adott megbízás (a továbbiakban: ügyvédi megbízás) - e törvény és a Polgári Törvénykönyv eltérő rendelkezése hiányában - szabad megállapodás tárgya.
(5) A megbízás teljesítésében - ha a felek eltérően nem rendelkeznek - az egyéni ügyvéd, az európai közösségi jogász, az ügyvédi iroda tagjai, a helyettes ügyvéd, az ezek alkalmazásában álló alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász és ügyvédjelölt, valamint a külföldi jogi tanácsadó járhatnak el.
Üttv. 57. § (1) Az ügyvéd az ügyvédi tevékenységet üzletszerűen, egyéni ügyvédként vagy ügyvédi iroda tagjaként, saját gazdasági kockázatvállalás mellett - az e törvényben meghatározott kivétellel - ügyfele megbízásából gyakorolja.
(2) Az ügyvéd az ügyvédi tevékenységet a területi kamara tagjaként folytathatja.
Üttv. 55. § (1) Az ügyvédi tevékenység szüneteltetése alatt az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem gyakorolhatja a kamarai tagságból vagy a kamarai nyilvántartásba vételből eredő jogokat, és - a tagdíj fizetése, valamint az adatváltozás bejelentése kivételével - nem terhelik az abból fakadó kötelezettségek.
A fenti jogszabályhelyek együttes értelmezésével megállapítható, hogy okiratszerkesztésben, ellenjegyzésben, jogi tanácsadásban, mint az Üttv. 2. § (1) bek. a), c), d), e) pontjában rögzített ügyvédi tevékenységekben nem vehet részt az Üttv. 4. § (1) bekezdésében fel nem sorolt személy, illetve az a személy, aki az ügyvédi tevékenység kifejtésének időszakában az Üttv. 55. § (1) bek. szerinti korlátozás alá esik.
Az eljárás alá vont személy által megvalósított azon magatartás, hogy az adásvételi szerződés tartalmát saját és a szerződő felek nyilatkozata alapján is ő tárta a szerződő felek elé, annak tartalmát ő egyeztette, valamint előtte történt az adásvételi szerződések aláírása, egyértelműen okiratszerkesztésben, ahhoz kapcsolódó információ nyújtásban (jogi tanácsadás) és okirati ellenjegyzésben való közreműködés.
Az a magatartás, hogy 2021.03.29. napján egy szerződési egyeztetésen az eljárás alá vont személy a vevők képviseletében - nyilván jogi képviseletében, hisz más képviselet akkor, mikor a képviseltek személyesen jelen vannak, nem értelmezhető - való fellépése egyértelműen jogi képviselet ellátását jelenti. Igaz ez akkor is, ha ez meghiúsult azért, mert új ügyvéd annak folytatását megakadályozta. A képviselőként való fellépés ugyanis annak már bejelentésével, elvállalásával megvalósul, irreleváns, hogy az ténylegesen meddig tart.
A fentiek alapján tehát kétséget kizáróan megállapítható, hogy az eljárás alá vont személy folytatólagosan, 2021.03.09. és 2021.03.29. napja közti időszakban olyan tevékenységet látott el, mely az Üttv. 2. § (1) a), c), d), e) pontjába írt tevékenységeknek feleltethető meg.
Ezen magatartások kifejtésekor az eljárás alá vont személy a Megyei Ügyvédi Kamara tagja volt ugyan, azonban tevékenységét - saját nyilatkozatai alapján, valamint a Megyei Ügyvédi Kamara nyilvántartásából is megállapíthatóan - szüneteltette, így a kamarai tagságból eredő jogok gyakorlására nem volt jogosult, mellyel - saját nyilatkozata alapján - maga is tisztában volt.
Az eljárás alá vont személy magatartásának értékelése körében egyebekben az is irreleváns, hogy a szerződő felek tudtak-e vagy sem arról, az eljárás alá vont személy eljárhat-e vagy sem. Ennek a körülmények a vizsgálatára -ha a kifizetett ügyvédi munkadíjra kárként tekint annak kifizetője - egy más eljárásban kerülhetne sor, ahol a tévedésbe ejtés vagy tévedésben tartás megalapozott megállapítása esetén lehetnének levonhatók egyéb jogági következtetések. Ez azonban meghaladja jelen eljárás kereteit.
A fegyelmi tanács álláspontja a fentiek alapján az, hogy az eljárás alá vont személy magatartásával azt a szabályt szegte meg, hogy tevékenysége szünetelése alatt nem végezhet ügyvédi tevékenységet, azaz ezen, ügyvédi kamarai tagságból fakadó jogosultságát nem gyakorolhatja.
Az ügyvédi tevékenység jogosulatlan végzése magában foglalja bármely ügyvédi tevékenységet, így annak külön értékelése, hogy az Üttv. 42. §-át, mint az okiratszerkesztés szabályait megszegte, lényegében ugyanannak a körülménynek a kétszeri értékelését jelentené, mely nem egyeztethető össze a tisztességes eljárás alapelvével a fegyelmi tanács szerint. Ugyanis jelen ügyben nem az a releváns, hogy az okiratszerkesztés során a szabályokat megszegte az eljárás alá vont személy a közreműködésével, hanem az, hogy egyáltalán abban közreműködött, és még képviseletet is vállalt. Ez az oka annak is, hogy a fegyelmi tanács szükségtelennek találta annak további vizsgálatát - bár erre nézve bizonyítási indítvány sem merült fel -, hogy ténylegesen az okirat megszerkesztője ki volt, ugyanis az okiratszerkesztésben és az ellenjegyzésben való közreműködés enélkül is aggálytalanul megállapítható, lévén, hogy az aláírók és az állított ellenjegyző közti egyetlen kapcsolat az eljárás alá vont személy. Erre figyelemmel mellőzte a fegyelmi tanács a felelősség megállapítását az Üttv. 42. §-nak megsértésével összefüggésben, azonban a tevékenység egymással tartalmában összefüggő, és időben elhúzódó jellegére figyelemmel a folytatólagos megvalósítást igazoltnak látta.
Az elkövetés módja tekintetében a fegyelmi tanács álláspontja a következő:
Figyelemmel az eljárás alá vont személy saját nyilatkozatára megállapítható, hogy tisztában volt az eljárás alá vont személy azzal, hogy ügyvédi tevékenységben vesz részt, valamint azzal is, hogy ügyvédi kamarai tagsági jogviszonya szünetel, továbbá azzal is, hogy emiatt a szerződés szerkesztésében, ellenjegyzésében nem vehet részt. Nem feltételezhető az eljárás alá vont személyről, aki régóta végez ügyvédi tevékenységet (melyet megelőző 3 évben ügyvédjelöltként került foglalkoztatásra), hogy ne lenne tisztában azzal, hogy ki, kit, milyen módon helyettesíthet, mit vállalhat el és mikor, mivel ebben a körben mind az 1998. évi XI. tv. (Ütv.), mind az Üttv. következetes szabályokat tartalmaz. Erre figyelemmel az eljárás alá vont személy magatartása kizárólag szándékosan elkövetettnek minősülhet, különösen arra figyelemmel, hogy ezen tevékenységéért még pénzt is átvett a rendelkezésre álló adatok alapján.
A fegyelmi tanács ekként aggály nélkül megállapította, hogy az adásvételi jogügylet során az okirat elkészítésében, ügyfelekkel való közlésében, az arról való tájékoztatás során, az okirat felek általi aláírása, ellenjegyzés beszerzése alkalmával az eljárása alá vont személy járt el, utólagos egyeztetésnél jogi képviseletet vállalt, így folyamatosan különböző ügyvédi tevékenységeket folytatott egyetlen jogügylet kapcsán abban a tudatban, hogy erre nem jogosult. Erre figyelemmel szándékosan, folytatólagosan fejtett ki az Üttv-be ütköző tevékenységet.
Az Üttv. 107. § b) pontja kapcsán a fegyelmi tanács álláspontja a következő:
A fegyelmi biztos az Üttv. 107. § b) pontja alapján, az ügyvédi tevékenység keretein kívülinek állította az eljárás alá vont személy magatartását. Ezt az álláspontot a fegyelmi tanács nem osztja.
Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.
Jelen esetben az ügyvédi tevékenységét szüneteltető eljárás alá vont személy - ha jogszerűtlenül is - ügyvédi tevékenységet gyakorolt, szabályszegését ezen tevékenysége során, nem pedig az ügyvédi tevékenységtől függetlenül valósította meg. Nem helyezi a vétkes magatartást az ügyvédi tevékenységen kívülre az a körülmény, hogy nem jogosult ügyvédi tevékenységre az adott személy, aki egyébként ügyvéd, ha szünetelteti is tevékenységét. Ebben az esetben ugyanis az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az tekinthető alapvető, ezen tevékenység gyakorlásából eredő jogszabálysértésnek, hogy nem is végezhette volna ezt a tevékenységet az Üttv. alapján az eljárás alá vont személy, aki egyébként tevékenységét szüneteltető ügyvéd volt a cselekmény megvalósításakor. Az eljárása során ügyvédi minőségére az ügyfelek előtt az eljárás alá vont személy maga is hivatkozott.
Ha pusztán aktív ügyvéd követhetné el az Üttv. 107. § a) pontja szerinti szabályszegést - mert gyakorlatilag ezen alapul a fegyelmi biztos álláspontja -, úgy a jogszabály szövege, szerkesztése nem jelölné meg az ügyvédi tevékenységet szüneteltető vagy felfüggesztés hatály alatt álló ügyvéd kapcsán az Üttv. 107. § a) pontja szerinti lehetséges elkövetési alakzatot.
A fentiek alapján a fegyelmi tanács az Üttv. 107. § a) pontjár a figyelemmel megállapította az Üttv. 55. § (1) bek. szándékos, folytatólagos megsértését, melyet azon magatartásával valósított meg az eljárás alá vont személy, hogy ügyvédi tevékenységet végzett (okiratszerkesztésben, okirati ellenjegyzésben, tanácsadásban való közreműködés, jogi képviselet vállalása) olyan időszakban, mikor ennek végzésére nem volt jogosult.
A fegyelmi biztos által az eljárás tárgyává tett magatartás vizsgálatának keretei közt a bizonyítékok köre tovább nem volt bővíthető, a rendelékezésre álló adatok alapján a tényállás kétséget kizáróan megállapítható volt, valamennyi egyébként előterjesztett bizonyítási indítványnak a fegyelmi tanács helyt adott, a bizonyítás eredményét értékelte.
Az eljárás alá vont személy fegyelmi előéletére vonatkozóan az alábbi adatok állapíthatók meg:
A Törvényszék, mint másodfokú bíróság Bf.. számú, 2021.05.11. napján jogerős határozata alapján 5 év időtartamra a jogi végzettséghez kötött foglalkozástól eltiltásra került az eljárás alá vont személy.
A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa jelenleg nem jogerős határozatával 10 év kizárás fegyelmi büntetést alkalmazott az eljárás alá vont személlyel szemben.
A fegyelmi tanács súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont személy vonatkozásában, hogy magatartását büntetőeljárás alatt valósította meg, melyben felelőssége megállapításra, a jogi végzettséghez kötött tevékenységtől 5 év időtartamra eltiltásra került, a szándékos, folytatólagos elkövetési módot, az ügy tárgyát képező cselekmény alkalmasságát az ügyvédi hivatásrendbe vetett bizalom csorbítására. Enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi tanács a személyi körülményeket, egyéb enyhítő körülményre utaló adat nem állt rendelkezésre a fegyelmi eljárásban.
A fegyelmi tanács álláspontja szerint a pénzbírság, mint szankció alkalmazása, megfelelő és szükséges joghátrány, mely annak összegére figyelemmel mind generál, mind speciál preventív hatás elérésére alkalmas. Ugyanakkor az eljárás alá vont személyre nézve - arra figyelemmel, hogy a Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa még jogerőre nem emelkedett határozatával első fokon 10 év időtartamra kizárás fegyelmi büntetést alkalmazott az eljárás alá vont személlyel szemben - súlytalan lenne, az egyébként nem vitásan alkalmazható kizárás fegyelmi büntetés.
Az összegszerűség megállapítása során a fegyelmi tanács figyelembe vette súlyosító körülményként az eljárás alá vont személy fegyelmi előéletét, a folytatólagos elkövetést, a súlyos és egyértelműen szándékos elkövetési alakzatot, a cselekmény alkalmasságát az ügyvédi hivatásrendbe vetett bizalom csorbítására, valamint azt, hogy büntetőeljárás hatálya alatt követte el a szabályszegést, míg enyhítő körülményként elfogadta, hogy több kiskorú gyermek eltartásáról köteles gondoskodni.
A pénzbírság mértékét a fegyelmi tanács az Üttv. 109. § (2) bekezdése a) pontjának kereteire figyelemmel a kiszabható pénzbírság maximális összegének 50%-ban határozta meg.
A fegyelmi eljárás lefolytatására irányadó eljárási határidő 2021. augusztus 9. napján indult, majd a fegyelmi tanács elnökének intézkedésére figyelemmel a 2021. augusztus 13. és 2021. szeptember 20. közti időtartamban a FESZ 20.1. pontja alapján nyugodott az eljárási határidő, mely 2021. szeptember 21. napjával folytatódott, a határozat meghozatalára 2021. november 12. napján került sor. A fegyelmi tanács határozatát az Üttv. 126. § (4) bekezdésében biztosított időtartamon belül hozta meg.
Az eljárás során 80.000 Ft első fokú eljárási átalányköltség merült fel. A fegyelmi tanács tagjának útiköltségét más ügyben már felszámította a határozathozatal napjára, így jelen eljárásban az ismételten nem számítható fel.
Az első fokú eljárás átalányköltségének viselésére - figyelemmel felelősségének megállapítására - az eljárás alá vont személy köteles. (Üttv. 142. § (2) bek., FESZ 40.1. a), 40.2. a) pont)
Az első fokú határozattal szembeni jogorvoslati jogot az Üttv. 135. § biztosítja.
A jelen határozat az Üttv. és a FESZ, valamint az elektronikus ügyintézés a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv. rendelkezésein alapul.
Záró rész:
Határozathozatal helye, ideje: Kaposvár, 2021. november 12.
A határozat - jogorvoslati kérelem hiányában, kézbesítési vélelemmel - 2022. 01. 11. napján jogerőre emelkedett.