A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. május 3. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 1 (egy) rendbeli folytatólagos szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
150.000 Ft, azaz Egyszázötvenezer forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálati eljárás:
A bejelentők jogi képviselet nem megfelelő ellátását és tájékoztatás elmulasztását kifogásoló bejelentést tettek, melyhez mellékleteket csatoltak.
A vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendelte, és felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.
A kamara elnöke az előzetes vizsgálat elrendeléséről tájékoztatta a bejelentőket a közvetítői eljárás lehetőségéről szóló tájékoztatással együtt.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatát mellékletekkel együtt - késedelmesen - előterjesztette, melyhez mellékletként csatolta a törvényszék elsőfokú ítéletét, telefon-hívásrészletezőt, sms- és e-mail- váltásokat, a törvényszéknek címzett nyilatkozatot és bírósági elektronikus beadás sikeres érkeztetés igazolást.
A fegyelmi biztos határozatával az előzetes vizsgálati eljárás eredményeként fegyelmi eljárást kezdeményezett.
Az előzetes vizsgálat során a tényállás megállapítása körében értékelésre kerültek mind a bejelentők, mind az eljárás alá vont ügyvéd nyilatkozatai, valamint a rendelkezésre bocsátott terjedelmes iratanyag. A megállapított tényállásból következően alapos gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által teljesíteni vállalt hiánypótlást sem határidőben, sem később nem teljesítette.
A rendelkezésre álló adatok alapján az eljárás alá vont ügyvéd a fenti tevékenységeivel és mulasztásával megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) és 39. § (3) bekezdését, illetve 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 2.1., és 2.2. pontjaiban foglalt rendelkezéseket. Mindezzel 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
Az eljáró Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
A tényállás:
A bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd 2019. november 6. napján kötöttek írásban megbízási szerződést, melyben az eljárás alá vont ügyvéd arra vállalt kötelezettséget, hogy ellátja a bejelentők, mint felperesek jogi képviseletét az ítélőtábla előtt szerződés semmisségének megállapítása iránt folyamatban lévő másodfokú polgári peres eljárásban.
A szerződő felek a megbízási szerződésben kiemelték, hogy a megbízás kifejezetten a fellebbezési eljárásra vonatkozik, azon belül is a fellebbezés elkészítésére, benyújtására és a kitűzendő tárgyaláson történő jogi képviseletre.
A megbízási szerződésben a fellebbezés elkészítéséért 150.000 Ft, míg a tárgyaláson való részvételért 20.000 Ft/alkalom ügyvédi munkadíjban állapodtak meg.
A bejelentők az ügyvédi munkadíjat két részletben megfizették, melyekről az eljárás alá vont ügyvéd még aznap a számlát kiállította.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fellebbezést elkészítette és előterjesztette az illetékes bíróságon, melynek alapján az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét hatályon kívül helyezte és az elsőfokú bíróságot a per újabb tárgyalására és újabb határozat hozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a törvényszék hiánypótlásra hívta fel a bejelentőket, mint felpereseket azzal, hogy a kézbesítéstől számított 15 napon belül pontosan jelöljék meg, hogy az érvénytelenség melyik törvényi következményének alkalmazását és milyen tartalommal kérik.
Az eljárás alá vont ügyvéd szöveges üzenetben tájékoztatta bejelentő1-t, hogy a hiánypótlásra felhívó végzést a bejelentő2 már megküldte részére, tekintve, hogy azt a bíróság a bejelentők korábbi jogi képviselője számára kézbesítette.
Ezt követően a bejelentők két alkalommal érdeklődtek ugyancsak szöveges üzenetben aziránt, hogy az elsőfokú bírósághoz benyújtandó beadvánnyal kapcsolatban van-e teendőjük vagy megbeszélnivalójuk, melyre az eljárás alá vont ügyvéd válaszában úgy nyilatkozott, hogy „Intézzük, egyelőre nincs kérdésünk, jelentkezünk, ha valami felmerül” , „Kedves ...! Nincs teendő, mi intézzük.”
A törvényszék a pert megszüntette azzal az indokolással, hogy a felperesek jogi képviselője, bár a hiánypótlásra felhívó végzést átvette, azonban annak törvényes határidőben nem tett eleget.
A permegszüntető végzéssel szemben fellebbezést nem terjesztettek elő, így az jogerőre emelkedett.
A bejelentők beadványukban sérelmezték, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem a megbízásnak és az etikai szabályoknak megfelelően járt el akkor, amikor a hiánypótlási felhívásnak határidőben nem tett eleget, ezáltal megfosztotta őket a megismételt elsőfokú eljárás lefolytatásának lehetőségétől. Kifogásolták, hogy az eljárás alá vont ügyvéd nem megfelelően tájékoztatta őket a megbízással érintett ügy alakulásáról.
Kifogásolták azt is, hogy az általuk átutalással teljesített ügyvédi munkadíjról számlát nem kaptak.
A bejelentők beadványukhoz mellékelték az eljárás alá vont ügyvéddel kötött megbízási szerződést, a részére adott ügyvédi meghatalmazást, az ügyvédi munkadíj átutalását igazoló tranzakciós igazolásokat, az ítélőtábla és a törvényszék végzését, valamint a köztük és az eljárás alá vont ügyvéd közötti SMS-váltásokat.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy a meghatalmazása kizárólag a másodfokú eljárásban történő képviseletre szólt. A hatályon kívül helyezés folytán megismételt ügy tekintetében, amelyben a bejelentők számon kérik irodáját, sem megbízással, sem meghatalmazással nem rendelkeztek, ilyet a bejelentők nem csatoltak.
Előadja továbbá, hogy ugyan meghatalmazással nem rendelkeztek, de a megadott határidőn belül a törvényszék felhívásának eleget téve a bejelentést megtették.
Amikor bejelentő2 jelezte, hogy a törvényszéken azt a tájékoztatást kapták, hogy az eljárás megszüntetésre került, akkor az eljárás alá vont ügyvéd irodája is felvette a kapcsolatot a bírósággal. A bejelentő2 azt a tájékoztatást kapta, hogy valóban megszüntették az eljárást, benyújtott nyilatkozatot nem látnak, de az utóbbi időben voltak feltöltési problémák, ezért - mivel a megszüntető végzés még nem jogerős - nyújtsanak be fellebbezést és minden rendben lesz.
Az eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint ilyen előzmények után két alkalommal bejelentő2-vel hosszas telefonbeszélgetést folytatott, egyeztettek, majd abban állapodtak meg, hogy nem fellebbeznek, de ha meggondolnák magukat, a megbeszélt határidőig visszajeleznek.
A bejelentő ügyfelek azonban nem jelentkeztek, nem kérték a fellebbezés benyújtását.
A megszüntető végzés jogerőre emelkedését és a bejelentő1 által küldött fenyegető e-mail kézhezvételét követően (mely azt is tartalmazta, hogy erre ne válaszoljanak), mindennemű kommunikációt megszüntetett a bejelentőkkel.
Igazoló nyilatkozatához csatolta a bejelentők részére a megfizetett teljes ügyvédi munkadíjról (a második részlet beérkezését követően) kiállított számlát azzal, hogy a bejelentők arra nem tartottak igényt, mivel magánszemélyként nem tudták elszámolni, de azt bármikor a rendelkezésükre tudták volna bocsátani.
Az eljárás alá vont ügyvéd felháborítónak érzi, hogy a vázolt helyzetben neki kell magyarázkodnia, és teljesen egyértelmű, hogy a bejelentők úgy gondolták, ha már az ügyvédi iroda segítségével megúszták a perköltség megfizetését, akkor kihasználva a fenti kézbesítési anomáliából adódó helyzetet, számon kérnek egy olyan eljárást, amelyre a meghatalmazásuk ki sem terjed.
Egyben tájékoztatást kért a kamarától, hogy a fenti ügyfél-magatartás miatt az ügyvédek milyen védelemben részesülhetnek, vagy, hogy a jelen eljárással felmerült időráfordítás tekintetében miként tud ő maga igényt érvényesíteni.
Kérte az eljárás mielőbbi megszüntetését.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos végindítványában a fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában írt tényállást és jogi minősítést változatlanul fenntartotta és kérte a Fegyelmi Tanácstól annak elfogadását a fegyelmi határozata alapjául. Álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd az Üttv. 107. § a) pontjában foglalt 1 (egy) rendbeli folytatólagosan megvalósított szándékos fegyelmi vétséget követett el.
A fegyelmi büntetés kiszabása körében kérte, hogy a Fegyelmi Tanács súlyosító körülményként vegye figyelembe az eljárás alá vont ügyvéd magatartásának folytatólagosságát, míg enyhítő körülményként az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
Minderre tekintettel indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvéddel szemben az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírságot szabjon ki, melynek mértékét a kiszabható alsó határhoz közel állapítsa meg. Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács kötelezze az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése alapján a fegyelmi eljárás FESZ 40.1. és 40.2. b) pontja szerintiköltségeinek megtérítésére.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi biztos indítványa alapos.
Figyelemmel arra, hogy a kifogásolt tevékenységet az eljárás alá vont ügyvéd a közte és a bejelentők között, a 2019. november 6. napján kelt megbízási szerződés alapján fejtette ki, ezért fegyelmi felelősségének elbírálása során az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), illetőleg a 2018. május 1. napjától hatályos 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: ÜESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni.
Az Üttv. 107. § értelmében: „Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy
b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.”
Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.
A FESZ 22.1. pontja értelmében pedig: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.
Az Üttv. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy „Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.”
Az Üttv. 27. § (1) bekezdés a.) pontja értelmében ügyvédi tevékenység megbízás alapján folytatható.
Az Üttv. 29. § (1)-(2) bekezdése kimondja, hogy „(1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.”
„(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.”
Az Üttv. 30. § (1) bekezdése szerint a felek a megbízási díjban szabadon állapodnak meg. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.
Az Üttv. 34. § (1) bekezdése rögzíti, hogy „Ha az ügyvédi tevékenység gyakorlásához az ügyfél képviselete szükséges, a képviseleti jog létesítéséről meghatalmazást kell kiállítani a megbízott részére”, míg e szakasz (2) bekezdése szerint „Az ügyvédi tevékenység gyakorlására adott meghatalmazást írásba kell foglalni, és annak tartalmaznia kell a megbízott elfogadó nyilatkozatát is. Az e bekezdésnek megfelelően kiállított meghatalmazás teljes bizonyító erejű magánokirat.”
Az Üttv. 39. § (3) bekezdés második mondata értelmében „A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.”
Az ÜESZ 2.1. pontja kimondja: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá - jogellenes befolyásolásuk nélkül - a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.”
A 2.2. pont szerint: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a rábízott ügyet a tényállást ismerve, jogilag felkészülten, elsősorban az ügyfél tényelőadásainak szem előtt tartásával látja el.”
Míg az ÜESZ 2.4. pontja értelmében: „Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.”
A Fegyelmi Tanács a tényállást a bejelentők és az eljárás alá vont volt ügyvéd írásbeli nyilatkozatainak és az általuk csatolt iratok alapján állapította meg és azt minden vonatkozásában aggálytalannak tekintette.
Az eljárás alá vont ügyvéd által előterjesztett védekezés kétirányú: egyrészt arra hivatkozik, hogy a megismételt eljárásra megbízással nem rendelkezett, másrészt arra, hogy a megismételt eljárásban a hiánypótlásnak eleget tett.
A Fegyelmi Tanács e fenti, önmagának ellentmondó védekezést nem fogadta el.
Fő szabályként az ügyvédi megbízást írásba kell foglalni. Ennek elmaradása a megbízás érvényeségét nem érinti, azonban ilyen esetben a megbízottnak kell bizonyítania a megbízás tartalmát.
A bejelentők és az eljárás alá vont ügyvéd között létrejött, írásba foglalt megbízási szerződés és meghatalmazás a törvényszék elsőfokú ítélete elleni fellebbezési eljárásra terjedt ki.
A fellebbezési eljárásban hozott végzésével az ítélőtábla az elsőfokú ítéletet hatályon kívül helyezte és a törvényszéket új eljárás lefolytatására és új határozat meghozatalára utasította.
A megismételt eljárásban a törvényszék hiánypótló felhívást adott ki, amelyről az eljárás alá vont ügyvéd tudomást szerzett, noha a felhívást a korábbi jogi képviselő kapta kézhez.
Ezt követően a bejelentők, mint megbízók és az eljárás alá vont ügyvéd, mint megbízott között újabb írásba foglalt megbízási szerződés nem jött létre, azonban az eljárás alá vont ügyvéd tevékenységéből, ráutaló magatartásból egyértelműen megállapítható, hogy elvállalta a megismételt eljárásban való képviseletet is, hiszen - nyilatkozata szerint - a hiánypótlásnak eleget tett, az ezt tartalmazó iratot határidőben benyújtotta a törvényszékhez.
Itt is önmagával kerül ellentmondásba az eljárás alá vont ügyvéd, hiszen ha valóban benyújtotta elektronikusan a hiánypótlást, akkor bejelentők sms megkeresésére nem jelen időben fogalmazva válaszol, miszerint: „Intézzük, egyelőre nincs kérdésünk, jelentkezünk, ha valami felmerül”, „Nincs teendő, mi intézzük.”
A fent hivatkozott jogszabályhely értelmében az eljárás alá vont ügyvédnek kell bizonyítania, hogy milyen tartalmú megállapodás, megbízás jött létre közte és a bejelentők között. A rendelkezésre álló nyilatkozatok alapján a Fegyelmi Tanács arra a következtetésre jutott, hogy a felek között a megismételt eljárásra is létrejött a megbízási jogviszony.
Az írásba nem foglalt megbízás szempontjából annak van jelentősége, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az általa csatolt elektronikus „átvételi érkeztetés”-sel éppen azt kívánja igazolni (noha abból sem a címzett bíróság, sem a tárgybeli ügy nem állapítható meg), hogy a megbízásnak megfelelően eljárva teljesítette a hiánypótlást, ebből következően rendelkezett megbízással a megismételt eljárásra.
A bejelentők által kifogásolt azon magatartás körében, hogy nem a megbízásnak megfelelően járt el, nevezetesen a hiánypótlásnak nem tett eleget, csak hivatkozott az elektronikus kézbesítés problémáira, de semmivel nem igazolta, hogy nem neki felróható okból nem érkezett meg határidőben a törvényszékhez a hiánypótlás teljesítése, melynek következtében a törvényszék az eljárást megszüntette. A csatolt érkeztetési igazolásból nem állapítható meg, hogy az milyen ügyben, mely bírósághoz benyújtott beadvány érkeztetése, így nem igazolt, hogy eljárás alá vont ügyvéd a hiánypótlást határidőben (vagy akár később) előterjesztette volna.
A hiánypótlás eredményes, határidőben történt benyújtását az eljárás alá vont ügyvéd a feladási és letöltési, illetőleg ÜKM igazolásokkal, valamint az illetékes bíróság lajstromozási értesítőjével igazolhatta volna, ilyet azonban nem mellékelt.
Az eljárás megszüntetésével a bejelentők elestek igényük érvényesítésétől és ez független attól, hogy a megismételt eljárásban milyen döntés, akár a bejelentők számára ismételten kedvezőtlen határozat született volna.
Az eljárás alá vont ügyvéd arra hivatkozik, hogy bejelentőkkel szóban megállapodott, nem nyújtanak be fellebbezést a megszüntető végzéssel szemben. E megállapodás pontos tartalmát is azonban eljárás alá vont ügyvédnek kell bizonyítania.
Önmagában a két alkalommal is a bejelentővel folytatott hosszabb időtartamú telefonbeszélgetésre hivatkozás és híváslista csatolása nem igazolja kétséget kizáróan annak tartalmát.
A fent hivatkozott Üttv. (39. § (3) bekezdés) és ÜESZ (2.1., 2.2., 2.4.) rendelkezéseknek megfelelően kell eljárnia a megbízott ügyvédnek és különösen úgy, hogy cselekményei, vagy azok elmaradásának okai (pl. fellebbezés be nem nyújtása), az e körben a megbízónak adott tájékoztatás, kioktatás, valamint a megbízó akarata, utasítása utóbb is igazolható legyen.
Az eljárás alá vont ügyvédnek a megszüntető végzés elleni fellebbezés benyújtására, vagy éppen be nem nyújtására vonatkozó megbízói utasítást és mindennek jogkövetkezményeire történt kioktatást írásban kellett volna közölnie megbízóival.
A megbízó részére adott jogi tájékoztatás, kioktatás utólagos rekonstruálhatósága a megbízott ügyvéd elemi érdeke.
Az eljárás alá vont ügyvédet ebben a körben terheli fegyelmi felelősség.
Az ellenkező bizonyításáig az eljárás alá vont ügyvéd magatartását akként kell értékelni, hogy a bejelentők és közte a megbízási jogviszony a megismételt eljárásban való képviseletre is létrejött, a hiánypótlásnak a törvényszékhez történő határidőben való beérkezés elmaradása az ügyvédnek róható fel, ahogy a megszüntető végzés elleni fellebbezés elmulasztása is.
Az eljárás alá vont ügyvéd igazolta, hogy a bejelentők által részére megfizetett teljes ügyvédi munkadíjról, a második részteljesítést követően szabályszerű számlát állított ki.
A számlaadás kiállításának hiányára tett bejelentői előadás ezáltal nem megalapozott.
Az eljárás alá vont ügyvédnek az igazoló nyilatkozatában, a kamarától kért tájékoztatásával kapcsolatban a Fegyelmi Tanács megjegyzi, hogy a FESZ rendelkezései alapján (14.2.), amennyiben az ügyvéddel szemben bejelentés érkezik és a vezető fegyelmi biztos az előzetes vizsgálatot elrendeli, az ügyvéd a bejelentés tárgyát képező ügy ügyvédi iratait 8 napon belül köteles a kamarának megküldeni. Ez a kötelezettség abban az esetben is terheli az ügyvédet, ha az elrendelt előzetes vizsgálat ellenére a bejelentés utóbb megalapozatlan, vagy az ügyvéd azt annak tekinti.
Ugyanezen határidőn belül az ügyvéd észrevételt, nyilatkozatot tehet, a védekezés azonban nem kötelező.
Az ügyvéd tehát a fenti előírásoknak (részben kötelezettségnek, részben lehetőségnek) tesz eleget, amikor az ügy iratait csatolja, illetve igazoló nyilatkozatot, védekezést terjeszt elő.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi eljárásban kizárólag az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőségét vizsgálja és kizárólag ebben a körben hoz határozatot. Miként a bejelentő esetleges egyéb igényét (kártérítés, stb.) nem vizsgálja, nem vizsgálhatja, úgy az eljárás alá vont ügyvédnek a bejelentővel szembeni esetleges igényét sem. Ilyen igény külön eljárásban, bíróság előtt érvényesíthető.
A fentiek alapján a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy az általa teljesíteni vállalt hiánypótlást határidőben, vagy akár később sem teljesítette, megsértette az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) 1. § (3) bekezdését, 39. § (3) bekezdését, illetve 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (ÜESZ.) 2.1., 2.2., 2.4. pontjaiban foglalt rendelkezéseket, és ezzel 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el.
A Fegyelmi Tanács enyhítő körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
A Fegyelmi Tanács súlyosbító körülményként értékelte a magatartás folytatólagosságát.
A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel - az Üttv. 109. § (1) bekezdésébe foglaltak figyelembevételével: a fegyelmi vétség súlyára, valamint a fegyelmi vétséggel érintett ügy érdemére való kihatására tekintettel, az elkövetésre irányuló szándék fokának megfelelően, a feltárt összes körülmény figyelembevételével mérlegelési jogkörében - a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét ugyancsak mérlegeléssel a rendelkező rész szerinti mértékben látta arányban állónak a megvalósított fegyelmi vétséggel, a Fegyelmi Tanács a rendelkező rész szerinti pénzbírság mértékével értékelte a súlyosbító körülményt.
A jelenleg hatályos szabályok értelmében a kiszabható pénzbírság maximuma 1.000.000 Ft. A Fegyelmi Tanács a jelen eljárásban ennek alapulvételével szabta ki a mérlegeléssel megállapított és az alsó mértékhez közeli összegű pénzbírságot.
A Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. pontja alapján határozatát tárgyaláson kívül hozta meg: az alapul fekvő tényállás egyértelmű, annak elemei a bejelentés alapján megállapítható. A fegyelmi felelősség, annak minősítése ilyen körülmények mellett kétséget kizáróan megállapítható.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40.1. és 40.2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. június 10. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 134.)