Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.135/6. határozata

jogszabályba ütköző jogügyletben közreműködésről

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. április 26. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács a [...] eljárás alá vont ügyvéd ellen indult fegyelmi eljárást

megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és az előzetes vizsgálat:

A bejelentő bejelentésében az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédhez méltatlan magatartását, valamint bennfentes kereskedelmi tevékenységét állította, rögzítve, hogy az általa lefolytatott piacfelügyeleti eljárás eredményeként az eljárás alá vont ügyvédet határozatával bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 10.000.000 Ft összegű piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte. Rögzítette, hogy ezen túlmenően feljelentést is tesz ismeretlen tettes ellen a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény alapján bennfentes kereskedelem bűntett, illetve bennfentes információ jogosulatlan közzététele vétség elkövetésének gyanúja miatt.

A bejelentés alapján a fegyelmi jogkör gyakorlója az előzetes vizsgálati eljárást elrendelte, és erről tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet. Egyúttal felhívta eljárás alá vont ügyvédet, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd igazoló jelentéséhez iratokat is csatolt. Észrevételében vitatta, hogy fegyelmi vétséget követett volna el, és kifejezetten vitatta a bejelentő bejelentésében tett megállapításokat.

Az Üttv. 123. § (1) bekezdés c) pontja és a 123. § (2) bekezdés d) pontja alapján kérte az eljárás megszüntetését, mivel álláspontja szerint az eljárás tárgyát képező események tekintetében fegyelmi felelősségre vonhatósága megszűnt.

A bejelentést érdemben is vitatta, és rögzítette, hogy a bejelentő határozatát keresettel támadta meg a törvényszék előtt, amely eljárás folyamatban van.

A fegyelmi eljárást kezdeményező határozat:

A fegyelmi biztos az eljárás alá vont ügyvéd ellen fegyelmi eljárást kezdeményezett, rögzítette, hogy álláspontja szerint a rendelkezésre álló adatok alapján gyanú merült fel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megszegte, és ezzel a magatartásával megsértette az Üttv., és a MAR rendelkezéseit, mellyel az Üttv. 107. § a) pontjában meghatározott 1 rb. szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.

Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást a bejelentő határozatának bírósági felülvizsgálata iránt a törvényszék előtt folyamatban lévő per jogerős befejezéséig függessze fel, mivel álláspontja szerint a fegyelmi felelősség megállapíthatósága függ az ítélet tartalmától.

A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos végindítványát akként módosította, hogy amennyiben az eljárás felfüggesztésére irányuló kérelemmel a Fegyelmi Tanács nem értene egyet, úgy az eljárást elévülés okán szüntesse meg.

A tényállás:

A bejelentő a 2013. évi CXXXIX. tv. (a továbbiakban: MNB tv.) 90. § (1) bekezdés b) pontja alapján 2018.11.14. napján hivatalból piacfelügyeleti eljárást indított annak megállapítására, hogy az XY által végrehajtott tőzsdei tranzakciók kapcsán sérültek-e a piaci visszaélésekről, valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/214/EK, a 2003/1225/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló 2014. április 16-i 596/2014/EU európai parlamenti és tanácsi rendelet (MAR) 8. cikkében leírt és 14. cikkében tiltott bennfentes kereskedelemről szóló rendelkezések.

A bizonyítási eljárás eredményeként az eljárásba ügyfélként az eljárás alá vont ügyvédet is bevonta, mivel felmerült a gyanúja annak, hogy megsértette a MAR 10. cikkében leírt és 14. cikkében tiltott bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalmáról szóló rendelkezéseket.

A bejelentő megállapítása szerint az eljárás során vizsgált ügyletkötések időpontjában az eljárás alá vont ügyvédtől bennfentes információk kerülhettek XY birtokába, aki ezen információk birtokában olyan tőzsdei megbízásokat adott, melyek tiltott bennfentes kereskedelmet valósítottak meg. Ennek keretében - a bejelentő megállapítása szerint - XY a végrehajtott tranzakciók során bennfentes információk birtokában szerzett meg 5.171.680 Ft értékben 404.000 db [...] részvényt, illetve 2017.09.21. és 2017.10.24. napja között végrehajtott tranzakciók során 8.085.000 Ft értékben 170.000 db [...] részvényt, mely bennfentes információkat az eljárás alá vont ügyvéd a kibocsátók általi közzétételük, azaz a nyilvánosságra kerülésük előtt adott át számára jogosulatlan közzététel keretében.

Mindezen megállapítása alapján a bejelentő határozatában XY-t a bennfentes kereskedelem tilalmáról szóló jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 15.000.000 Ft összegű piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte és figyelmeztette a bennfentes kereskedelemre vonatkozó jogszabályi rendelkezések megtartására, míg az eljárás alá vont ügyvédet a bennfentes információk jogosulatlan közzétételének tilalmára vonatkozó jogszabályi rendelkezések megsértése miatt 10.000.000 Ft összegű piacfelügyeleti bírság megfizetésére kötelezte.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő határozatát keresettel támadta meg. A per a törvényszék előtt jelenleg is folyamatban van.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztosnak az eljárás megszüntetése tárgyában tett indítványa alapos.

A jelen ügyben - az eljárás alá vont ügyvéd cselekményének 2017.09.15. és 2017.10.24. napja közötti elkövetési időpontjában az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) volt hatályban, elbírálásakor az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.).

A 2019.01.01. napja után indult eljárásokban a 2019.01.01. napjától hatályos, a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) rendelkezéseit kell alkalmazni. A FESZ 1.4. pontja kimondja, hogy a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni, kivéve, ha az elbíráláskor hatályban lévő rendelkezések alapján a magatartás már nem minősül fegyelmi vétségnek, vagy az enyhébben bírálandó el.

Az Üt. 41. § (1) bekezdése értelmében nem indítható fegyelmi eljárás, ha azt a kamara elnöke a fegyelmi vétségnek a tudomására jutásától számított 6 hónap alatt nem kezdeményezte, vagy a cselekmény befejezése óta 3 év eltelt.

A (2) bekezdés szerint az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekménnyel együtt évül el.

A jelenleg hatályos Üttv. 112. § (2) bekezdése ezzel egyező szabályozást tartalmaz, amikor rögzíti, hogy nem indítható fegyelmi eljárás, ha az elévülés kezdő napjától számított három év eltelt. Az elévülés kezdő napja

a) határidőhöz kötött kötelezettség elmulasztásával megvalósuló fegyelmi vétség esetén az a nap, amelyen a kötelezettségnek még eleget lehetett volna tenni,

b) jogellenes állapot fenntartásával elkövetett fegyelmi vétség esetén az a nap, amikor a jogellenes állapot megszűnt, továbbá

c) az a) és a b) pontban nem szabályozott esetben a fegyelmi vétség megvalósulásának a napja.

A (3) bekezdés szerint az a fegyelmi vétség, amely bűncselekmény törvényi tényállását valósítja meg, a bűncselekmény büntethetőségének elévülésével egyidejűleg évül el.

Jelen ügyben kétséget kizáróan megállapítható volt, hogy a bejelentésben írt cselekmények 2017.09.19. és 2017.10.24. napja közötti időpontban valósultak meg, így a fegyelmi felelősségre vonhatóság idejének szempontjából az elkövetés időpontja 2017.10.24. napjában állapítható meg.

A 2020.12.04. napján benyújtott bejelentés a három éves elévülési idő lejártát követően került előterjesztésre, melyre tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelőssége nem vizsgálható.

A bejelentő bejelentésében ugyan utalt arra, hogy a Btk. 410. § (1) bekezdés a) pontjába ütköző bennfentes kereskedelem bűntett, illetve a Btk. 410/A. §-ába ütköző bennfentes információ jogosulatlan közzététele vétség elkövetésének gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen feljelentést tesz, a bejelentés megtételét követően azonban a feljelentés tényét nem igazolta, így nem áll rendelkezésre adat azzal összefüggésben, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben büntetőeljárás folyamatban lenne.

Az Üttv. 140. § (3) bekezdése értelmében, ha a fegyelmi eljárás lefolytatása olyan előzetes kérdés elbírálásától függ, amelynek tárgyában az eljárás más hatóság hatáskörébe tartozik, a fegyelmi eljárást ennek az eljárásnak a jogerős befejezéséig fel lehet függeszteni.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács a fegyelmi felelősségre vonhatóság tekintetében annak elévülését állapította meg, nem volt indok a fegyelmi eljárásnak a közigazgatási per jogerős befejezéséig történő felfüggesztésére, így a Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos ezen indítványának nem adott helyt.

A FESZ 22.2. pontja szerint „a fegyelmi tanács tárgyaláson kívül hozott határozattal is megszüntetheti az eljárást, ha a rendelkezésre álló adatokból egyértelműen megállapítható, hogy az előzetes vizsgálat, illetve fegyelmi eljárás elrendelésének feltételei nem álltak fenn.”

A fentiekre tekintettel a Fegyelmi Tanács az eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján - figyelemmel a FESZ 22.2. pontjában foglaltakra és az Üttv. 112. § (2) bekezdésére - elévülés okán megszüntette.

A jelen eljárással felmerült költséget a FESZ 40.6. pontja alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli. A Fegyelmi Tanács határozata elleni jogorvoslatot az Üttv. 127. § (3) bekezdése teszi lehetővé.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. május 15. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 135.)