Magyar

 

Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei Tanácsának 136-1-2021-10. határozata

vesztegetés bűntette, büntetőeljárás megindulásának be nem jelentése, lelkiismeretes ügyvédi tevékenység kötelezettségének megszegéséről

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa

FEGYELMI HATÁROZATA

Az ügy száma: -

Határozat száma: -

A tanács megjelölése: Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa

A tanács tagjai: - a tanács elnöke

- .......... a tanács tagja

- .......... a tanács tagja

Az eljárás alá vont személy neve, ügyvédi tevékenysége gyakorlásának formája, képviselője:

.......... személyesen eljáró ügyvéd

Határozat meghozatalának módja: az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (továbbiakban: Üttv.), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ) alapján, a 2021. október 13. napján megtartott tárgyaláson

Rendelkező rész:

Eljárás alá vont személy: .......... szám alatti székhelyű ügyvéd)

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi felelősségét az alábbiak szerint állapítja meg:

Az eljárás alá vont személy az 1998. évi XI. tv. (Üt.) 37. § a) pontjára figyelemmel, szándékos, magatartásával elkövette

- egy rendbeli, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 3. § (2) bekezdésének megsértését, mint fegyelmi vétséget, továbbá

- egy rendbeli, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 3. § (3) bekezdésének megsértését, mint fegyelmi vétséget, továbbá

- egy rendbeli, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 3/2. pontjának megsértését, mint fegyelmi vétséget, továbbá

- egy rendbeli, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 14/3. pontjának megsértését, mint fegyelmi vétséget,

ezért az eljárás alá vont ügyvéddel szemben
200.000 Ft, azaz kettőszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetést szab ki,

és felhívja az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a pénzbírság összegét a határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napon belül fizesse meg Somogy Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara 11743002-20014627 számú bankszámlája javára, az ügyszámra való hivatkozással.

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy 80.000 Ft (nyolcvanezer forint) átalányköltséget 30 (harminc) napon belül fizessen meg a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara pénztárába vagy banki utalással teljesítse a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara 11743002-20014627 számú bankszámlája javára, az ügyszámra való hivatkozással.

A határozat ellen annak kézbesítésétől számított 15 napon belül az eljárás alá vont ügyvéd (személy), jogi képviselője, illetve a fegyelmi biztos az elsőfokú fegyelmi tanácsnál benyújtott, de a másodfokú fegyelmi tanácsnak címzett fellebbezéssel élhet. A fellebbezés a határozat végrehajtására halasztó hatályú. A tevékenység végzése alóli felfüggesztés vonatkozásában külön fellebbezésnek van helye, amelynek nincs halasztó hatálya. A fellebbezésben elő kell terjeszteni annak indokait is. A fellebbezésben akkor lehet új tényre vagy bizonyítékra hivatkozni, ha a fellebbező az elsőfokú eljárásban arra önhibáján kívül nem hivatkozott.

A területi kamara elnöke a fegyelmi biztost a fellebbezési határidő lejártát megelőző harmadik munkanapig utasíthatja fellebbezés előterjesztésére.

A fegyelmi eljárásról szóló 6/2018 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (a továbbiakban: FESZ) 42.7. pontja alapján 2021. január 1-től az Üttv. 144. § (4) bekezdése és a FESZ 6.1. pontja értelmében az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak számára valamennyi fegyelmi ügyben kötelező az elektronikus kapcsolattartás. Ennek megfelelően az aktív kamarai tagok és nyilvántartottak kizárólag elektronikus úton nyújthatják be fellebbezésüket. A postai úton vagy elektronikus levélben megküldött irat nem minősül joghatályos előterjesztésnek. A fellebbezését az elsőfokú fegyelmi bizottság útján kell előterjeszteni a https://epapir.gov.hu/ szolgáltatáson keresztül úgy, hogy a „CÍMZETT” mezőben annak a regionális fegyelmi bizottsághoz tartozó területi ügyvédi kamaráját kell kiválasztani, ahol a fegyelmi eljárást lefolytatták. A benyújtáshoz részletes segítséget talál a https://www.mük.hu/fegyelmi-ugyseged oldalon.

Az elektronikus ügyintézés és a bizalmi szolgáltatások általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. törvényben és végrehajtási rendeleteiben meghatározott elektronikus kapcsolattartás az ügyvédi kamarák tagjai és nyilvántartottjai számára a fellebbezés során is kötelező.

Amennyiben a fellebbező nem aktív kamarai tag vagy nyilvántartott (pl. korábban már törölt személy), úgy fellebbezését két eredeti példányban postai úton is megküldheti.

INDOKOLÁS

A rendelkezésre álló iratok, valamint az eljárás résztvevőinek nyilatkozatai alapján, a fegyelmi eljárással érintett körben az alábbi összefoglaló tényállás állapítható meg:

A Központi Nyomozó Főügyészség Kaposvári Regionális Osztálya a 2016. szeptember 21. napján érkezett 5.Nyom.101/2015. sz. alatt értesítette a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara elnökét, hogy 2 rb., a Btk. 306. § c) pontjába ütköző, bűnsegédként megvalósított, közfeladati helyzettel visszaélés bűntette miatt 2015. február 23-án lefolytatott házkutatást, valamint ügyvédi irodában lefolytatott házkutatást követően gyanúsítottként hallgatta az eljárás alá vont ügyvédet. A 2015. február 26-án elrendelt előzetes vizsgálat elrendelését követően, 2015. március 12-én .......... fegyelmi főmegbízott - miután a február 27-i előzetes elrendelésről szóló értesítést, valamint az írásbeli védekezés jogára, lehetőségére szóló felhívást megküldte - összefoglaló jelentésében a fegyelmi eljárás lefolytatása érdekében az eljárás áttételét indítványozta a Fegyelmi Tanácshoz, és annak a büntetőeljárás jogerős befejezéséig történő felfüggesztését.

Eljárás alá vont ügyvéd - érdemi védekezés előterjesztése nélkül - 2015. április 17-én bejelentette a büntetőeljárás megindulását és jelezte, hogy erről 2015. február 24. napján személyesen tájékoztatta Pongráczné dr. Csorba Éva Elnök Asszonyt, bár elismerte, hogy ez nem pótolhatja a Fegyelmi eljárási szabályzat alapján kért nyilatkozatot. Egyben kérte, hogy a kitűzött fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig függesszék fel.

2015. április 20-án a fegyelmi tanács a javaslatnak eleget téve a fegyelmi eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

2016. szeptember 20-án a Központi Nyomozó Főügyészség Kaposvári Regionális Osztálya értesítette a Kamarát, hogy .......... ügyvéddel szemben vádemelésre került sor 2 rb., a Btk. 306. § c) pontjába ütköző, bűnsegédként megvalósított közfeladati helyzettel visszaélés bűntette miatt.

2016. szeptember 22-én a fegyelmi főmegbízott indítványozta a fenti vádemelés miatt fegyelmi tárgyalás kitűzését, valamint a fegyelmi eljárás felfüggesztésének hatályban tartását.

2017. január 20. napján megtartott fegyelmi tárgyaláson hozott határozatával a fegyelmi bizottság az eljárás alá vont ügyvéd ellen folyamatban lévő eljárást a büntetőeljárás jogerős befejezéséig felfüggesztette.

A Fővárosi Törvényszék Katonai Tanácsa ........... sz. alatti ítéletében 2019. október 22-én .......... eljárás alá vont ügyvédet bűnösnek mondta ki 2 rb. bűnsegédként és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntettében (Btk. 290. § (1) és (29) bek. a) pontja alapján, és ezért halmazati büntetésül 450.000 Ft pénzbüntetésre ítélte.

Védelmi fellebbezés alapján a Fővárosi ítélőtábla Katonai Tanácsa, mint másodfokú hatóság 2020. október 30-án kihirdetett ........... sz. ítéletével az első fokú bíróság ítéletét eljárás alá vont ügyvéddel szemben megváltoztatta, és .......... eljárás alá vont ügyvédet, 1 rb., bűnsegédként, bűnszövetségben és üzletszerűen elkövetett vesztegetés bűntette miatt a vád alól felmentette. A kiszabott büntetés halmazati büntetésként történő feltüntetését mellőzte, egyebekben az I. fokú ítéletet helybenhagyta.

Ez ellen az ítélet ellen eljárás alá vont ügyvéd másodfellebbezést jelentett be. A Kúria .......... sz. harmadfokú végzésében megállapította, hogy eljárás alá vont ügyvéd által bejelentett másodfellebbezést elbírálva a Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa .......... sz. ítéletét helybenhagyta, a benyújtott fellebbezést alaptalannak minősítette. A másodfokú bíróság ítélkezése alapjául elfogadott tényállást megalapozottnak tekintette.

A Fővárosi Ítélőtábla Katonai Tanácsa ........... sz. ítélete a Kúria ........... sz. végzésével 2021. június 22-én vált jogerőssé és végrehajthatóvá.

2021. szeptember 27-én kelt beadványában az eljárás alá vont ügyvéd bejelentette, hogy a 2021. október 13-ra kitűzött fegyelmi tárgyaláson nem tud részt venni. Egyúttal kérte enyhítő körülményként figyelembe venni, hogy 1998. óta tartó ügyvédi tevékenysége alatt ezidáig nem volt folyamatban vele szemben fegyelmi eljárás, azon cselekmény, amelyben végül marasztalta a büntetőeljárásban eljárt bíróság egy rendbeli cselekmény volt, az elkövetési idő pedig 2014. nyara volt. Az elhúzódó büntetőeljárás nagyon megviselte. Egyedül neveli 3 gyermekét, akik közül a legkisebb még középiskolai tanulmányait folytatja, míg a nagyobb gyermekek felsőfokú tanulmányaikat folytatják, mellyel kapcsolatos kiadások nagyon megterhelőek számára.

A fegyelmi biztos 2021. 10. 06. napján kelt előterjesztésében összefoglalta álláspontját és indítványozta az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 1 rb. az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Ütv.) 3. § (2) pontjába, 1 rb. az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 5/2008. (XI. 27.) MÜK Szabályzattal módosított 8/1999. (III. 22.) MÜK szabályzat (régi Etikai Szabályzat) 3/2. pontjába és 1 rb. a régi Etikai Szabályzat 14/3. pontjába ütköző - az Ütv. 37. § a) pontjára figyelemmel - szándékos szabályszegések elkövetése miatt a fegyelmi eljárás lefolytatását és pénzbírság fegyelmi büntetés alkalmazását.

Az Ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 208. § (22) bek. alapján a fegyelmi eljárásokat 2019. január 1-ig, de legkésőbb a regionális fegyelmi bizottságok megalakulásáig az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. tv. rendelkezései szerint kell lefolytatni, és az Üttv. alapján elfogadott, fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (FESZ) 1.4. pontja alapján a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály vagy a szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején - 2015. tavasza - hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

A rendelkezésre álló iratok alapján megállapítható volt, hogy .......... ügyvéd által az ügyvédi irodájának forgalma fellendítése érdekében szervezetten más személyek részére betegek személyes és sérüléseikkel kapcsolatos különleges személyes adatainak - a titoktartási kötelezettségüket megszegve - .......... kiszolgáltatása érdekében egészségügyi dolgozóknak ígért és adott jogtalan előnyt. Az eljárás alá vont ügyvéd egy alkalommal vitte el a pénzt, és adta át olyan személynek, aki az elkövetés fent leírt módjában részt vett. Ezzel elkövette a fenti fegyelmi vétségeket.

A fentiekre tekintettel az elkövetéskor érvényben lévő Ütv. 37. § a) pontjára figyelemmel, az eljárás alá vont ügyvéd szándékos fegyelmi vétséget követett el, amikor az Ütv. 3. § (2) bekezdését megszegve az ügyvédi hivatását nem a legjobb tudása szerint, hanem lelkiismeretlenül, jogszabályok megsértésével gyakorolta, tevékenységében olyan magatartást tanúsított, mely az ügyvédi hivatáshoz nem méltó. Szándékos megszegte az Ütv. 3. § (3) bekezdést is azzal, hogy a hivatásával össze nem egyeztethető módon olyan jogügyletben vett részt, amely jogszabályba - Btk. - ütközött, illetve jogszabály megkerülésére irányult. Szándékosan megsértette a régi Etikai szabályzat 3/2. pont harmadik mondatában írtakat: „Az ügyvéd hivatását a legjobb tudása szerint, lelkiismeretesen a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni, tevékenységében köteles mindenkor az ügyvédi hivatáshoz méltó magatartást tanúsítani.”. Továbbá szándékosan megszegte a régi Etikai Szabályzat 14/3. pontjában foglalt azon kötelezettségét, hogy az ellene indult eljárást a Kamara felé nem jelezte, hanem azt az eljáró hatóság tette meg.

A fegyelmi tanács a fegyelmi biztos indítványához nincs kötve, így meg kell vizsgálnia azt is, hogy a fegyelmi biztos által indítványozott szabályszegéseken túl azon tényállás alapján, melyre figyelemmel az eljárás alá vont személlyel szemben a fegyelmi eljárás lefolytatását a fegyelmi biztos indítványozza, milyen szabályszegés valósult meg, függetlenül attól, hogy a fegyelmi biztos milyen konkrét szabályszegést jelöl meg végindítványában.

A 136-1/2021/7. sz. fegyelmi határozatával a fegyelmi tanács az alábbiak szerint állapította meg az eljárás alá vont személy fegyelmi felelősségét:

Az eljárás alá vont személy az 1998. évi XI. tv. (Üt.) 37. § a) pontjára figyelemmel, szándékos, magatartásával elkövette

- .......... egy rendbeli, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 3. § (2) bekezdésének megsértését, mint fegyelmi vétséget, továbbá

- .......... egy rendbeli, az ügyvédekről szóló 1998. évi XI. törvény (Üt.) 3. § (3) bekezdésének megsértését, mint fegyelmi vétséget, továbbá

- .......... egy rendbeli, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 3/2. pontjának megsértését, mint fegyelmi vétséget, továbbá

- .......... egy rendbeli, az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 8/1999. (III. 22.) MÜK Szabályzat 14/3. pontjának megsértését, mint fegyelmi vétséget, ezért az eljárás alá vont ügyvéddel szemben 200.000 Ft, azaz kettőszázezer forint pénzbírság fegyelmi büntetést szabott ki és kötelezte az eljárási díj megfizetésére is.

A fegyelmi vétség elkövetése szándékos, hiszen azt, hogy illegális ügyletben vesz részt az eljárás alá vont ügyvéd a jogerős bírósági ítélet alapján is tudta, míg azzal, hogy ez a magatartása, egy ügyvéddel szembeni esetleges büntetőeljárás alkalmas lehet negatívan befolyásolni az ügyvédi hivatásrend megítélését, nyilvánvalóan ismert volt egy hivatását hosszú idő óta (az iratok alapján 1998-tól) gyakorló ügyvéd számára.

A fegyelmi tanács a büntetés kiszabásakor, a pénzbírság összegének meghatározásakor, súlyosító körülményként vette figyelembe a fegyelmi vétségek számát. azok szándékos elkövetést, míg enyhítő körülményként értékelte a fegyelmi vétségek elkövetése óta eltelt hosszabb időt, azt, hogy az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi vétség miatt eljárás korábban nem volt folyamatban, továbbá három gyermek neveléséről és tartásáról gondoskodik. A fegyelmi tanács a fent részletezett enyhítő körülmények számbeli és súlybeli fölényére tekintettel a pénzbírság összegét jóval a középmérték alatt határozta meg.

Az eljárás során 80.000 Ft első fokú eljárási költség merült fel, azt az eljárás alá vont személy köteles viselni, mivel felelősségének megállapítása megtörtént. (FESZ 40.2. a) pont) A költségviselés jogszabályi alapja az Üttv. 142. § (2) bekezdése. A fegyelmi tanács tagjának útiköltségét, mely 6.515 Ft (Pécs-Kaposvár-Pécs útvonalon egy alkalommal) a Somogy Megyei Ügyvédi Kamara viseli a FESZ 40.6. alapján.

A jelen határozat az Üt., az Üttv., a FESZ, a régi Etikai Szabályzat, valamint az elektronikus ügyintézés a bizalmi szolgáltatás általános szabályairól szóló 2015. évi CCXXII. tv. rendelkezésein alapul.

Záró rész:

Határozathozatal helye, ideje: Kaposvár, 2021. október 13.

A Pécsi Regionális Fegyelmi Bizottság Somogy Megyei II. Tanácsa megállapítja, hogy a Fegyelmi Tanács .......... sz. fegyelmi határozata 2021. november 25. napján jogerőre emelkedett és végrehajtható.