A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban a 2021. év június hó 21. napján megtartott nem nyilvános tárgyaláson, zárt ülésben meghozta és kihirdette az alábbi
határozatot:
A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd 2 rendbeli - melyből 1 rendbeli folytatólagosan megvalósított - szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért
300.000 forint pénzbírság
fegyelmi büntetéssel sújtja.
A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 80.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.
A bejelentés és az előzetes vizsgálat:
A bejelentő beadványában az eljárás alá vont ügyvéd jogi képviseleti tevékenységét kifogásolta, valamint az elszámolás hiányát sérelmezte.
A bejelentés nyomán sor került az előzetes vizsgálati eljárás elrendelésére.
Az eljárás alá vont ügyvéd felhívás ellenére nem terjesztett elő igazoló jelentést és iratokat sem csatolt.
A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményezett az eljárás alá vont ügyvéddel szemben. A fegyelmi biztos határozatában kifejtett álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy
- az ügyvédi megbízást nem foglalta írásba, megsértette az Üttv. 29. (1) bekezdését;
- az igényérvényesítésre vonatkozó megbízásnak nem tett eleget, minthogy erre vonatkozó konkrét tájékoztatást nem adott az ügyfelének, s az eljárás megindítását, illetve folyamatban létét a vizsgálati szakban nem igazolta, megsértette az Üttv. 1. § (3) bekezdésében és a 39. § (3) bekezdésében, valamint az ÜESZ 2.1., 2.4. pontjaiban írt szabályokat;
- a tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget, az ügyfelét az eljárásról annak többszöri kérése ellenére sem tájékoztatta, megsértette a Ptk. 6:275. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakat;
- a kért iratokat nem adta ki és elszámolási kötelezettségének nem tett eleget, az Üttv. 52. § (2) bekezdésében és az ÜESZ 6.10. pontjában foglaltakat sértette meg,
amely magatartásaival 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
Azzal továbbá, hogy a vezető fegyelmi biztos felhívására elmulasztotta csatolni az iratait, megsértette az ÜESZ 12.3. pontjában foglalt kötelezettségét, amellyel további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács elnöke az ügy tárgyaláson kívüli elbírálását kezdeményezte.
A fegyelmi biztos beadványában tárgyalás tartását indítványozta, tekintettel az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére és arra, hogy a terhére rótt fegyelmi vétség megállapításra esetére végrehajtásában felfüggesztett kizárás fegyelmi büntetés alkalmazását kívánja indítványozni, amely az Üttv. 127. § (2) bekezdése alapján csak tárgyaláson bírálható el.
A Fegyelmi Tanács a fegyelmi biztos indítványának helyt adott és tárgyalást tűzött.
A bejelentő beadványában kérte az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonásától való eltekintést. A Fegyelmi Tanács tárgyalást tartott, ahol szabályszerű idézésre nem jelent meg a bejelentő, aki aznap telefonon mentette ki magát. Szabályszerű idézésre megjelent az eljárás alá vont ügyvéd, aki a tárgyalás során meghallgatásra került. A Fegyelmi Tanács a tárgyaláson határozatot hozott.
A tényállás:
A bejelentő és az eljárás alá vont ügyvéd 2019-ben találkozott és az eljárás alá vont ügyvéd társasházzal kapcsolatos, továbbá munkajogi és egyéb ügyekben vállalt el tőle megbízást. 2019 szeptemberében azzal kereste fel az eljárás alá vont ügyvédet a bejelentő, hogy a [...] Társasházzal szemben vállalkozási jogviszonyból származó 220.000 Ft követelésének érvényesítése érdekében kezdeményezzen eljárást. Ezen a napon az eljárás alá vont ügyvéd szabályos ügyvédi meghatalmazást íratott alá a bejelentővel, majd ügyintézésre 25.000 Ft-ot vett át, amiről elismervényt nem adott. A megbízásról írásbeli megbízási szerződés nem készült.
Az eljárás alá vont ügyvéd 2019. októberében benyújtotta a fizetési meghagyást (1. számú), de az elutasításra került, mert nem megfelelően jelölte meg benne a Társasházat. Erről a tényről nem tájékoztatta a bejelentőt, aki 2019. novemberében telefonon érdeklődött nála az ügy állásáról, sőt arról tájékoztatta, hogy az ügy folyamatban van.
2019-2020. folyamán, pontosan meg nem határozható időpontban az eljárás alá vont ügyvéd még két alkalommal további 25.000-25.000 Ft-ot kért el a bejelentőtől, azonban azok jogcímeiről (eljárási költség, ügyvédi megbízási díj, stb.) nem tájékoztatta a megbízót, s ezekről bizonylatot sem adott.
Ezt követően a bejelentő több alkalommal is érdeklődött az ügy állásáról, azonban vagy nem tudta elérni az eljárás alá vont ügyvédet, vagy üzenetet hagyott és visszahívást nem kapott, vagy érdemi információval az eljárás alá vont ügyvéd nem szolgált. Lényegében a bejelentőnek semmilyen ismerete nem volt a követelés érvényesítésével kapcsolatban, sőt, még arról sem tájékoztatta őt az eljárás alá vont ügyvéd, hogy milyen eljárást indított, az milyen hatóság előtt milyen ügyszámon van folyamatban. A bejelentő felesége felkereste meghatalmazással a közjegyzőt, ahol azt a tájékoztatást kapta, hogy a bejelentőnek nincs folyamatban lévő ügye a Társasházzal kapcsolatban.
Ezt követően a bejelentő folyamatosan kereste az eljárás alá vont ügyvédet, és a telefonos és sms-es megkeresések eredménytelenségére tekintettel a bejelentő tértivevényes levelében kért tájékoztatást és az ügyre vonatkozó iratok kiadását az eljárás alá vont ügyvédtől, felróva neki az addigi kommunikációs hiányosságokat is, egyben tájékoztatást kér arról is, hogy az átadott pénzek mire kerültek elszámolásra, illetve felhasználásra. Az eljárás alá vont ügyvéd üzenet nélküli e-mailben egy csatolmányt küldött a bejelentőnek, amelyben az ügyre vonatkozó fizetési meghagyás iránti kérelem szerepel. Ugyanakkor a fizetési meghagyási kérelem keltezése, benyújtásának időpontja a dokumentumon nem látható, és arra vonatkozóan sincs adat, hogy ez alapján megindult-e az eljárás, és ha igen, az mely hatóság előtt milyen ügyszámon van folyamatban.
Az eljárás alá vont ügyvéd újabb (2. számú) fizetési meghagyást nyújtott be a Társasház ellen, de ez a fizetési meghagyás is elutasításra került.
A fegyelmi eljárás megindulását követően, 2021 évben az eljárás alá vont ügyvéd benyújtott egy újabb (3. számú) fizetési meghagyást, amely ellentmondás folytán perré alakult és a bíróság előtt van folyamatban.
A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa határozatában felhívta az eljárás alá vont ügyvédet a vizsgálat lefolytatásához szükséges iratai becsatolására, amelynek az eljárás alá vont ügyvéd nem tett eleget.
Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:
A fegyelmi tárgyaláson a személyesen meghallgatott eljárás alá vont ügyvéd előadta, hogy 2019-ben találkozott a bejelentővel és a társasházzal kapcsolatos ügyeiben vállalt el megbízást, továbbá munkajogi és egyéb ügyekben. Ezt követően kérte meg a bejelentő arra, hogy fizetési meghagyást adjon be, amit kétszer megtett, de hibásan, mert a társasházat nem megfelelően jelölte meg a fizetési meghagyásban. A harmadik eljárás ellentmondás miatt perré alakult.
Az eljárás alá vont ügyvéd a fegyelmi felelőssége körében elismerte, hogy az ügyvédi megbízást nem foglalta írásba, ugyanakkor álláspontja szerint a megbízásnak eleget tett.
A tájékoztatási kötelezettség körében előadta, hogy a bejelentővel és a nejével telefonon, e-mailben és személyesen tartotta a kapcsolatot, és elnézést kért a késedelem miatt, tehát részben elismerte a felelősségét a késedelem miatt.
A 3 x 25.000 Ft, azaz 75.000 Ft ügyvédi díjjal kapcsolatosan elmondta, hogy az első 25.000 Ft a korábbi közgyűlési részvétel díja, a második a fizetési meghagyással kapcsolatos díj és illeték volt, amit vissza is juttatott a bejelentőnek. A harmadik 25.000 Ft-ra nem volt megbízás és tényvázlat, de elismeri, hogy ez megbízási díj volt. A bejelentővel időközben háromszor személyesen is találkozott és elszámoltak.
Az iratcsatolás elmulasztása miatt a felelősségét elismeri, de előadja, hogy az utóbbi 4 hónapban a COVID betegsége miatt nem tudott dolgozni. Elnézést kért a késlekedésért.
A bejelentő írásbeli beadványában előadta, hogy az eljárás alá vont ügyvéd három alkalommal beadta a fizetési meghagyást, illetve a bírósági eljárás is folyamatban van. Előadta továbbá, hogy az eljárás alá vont ügyvéd személyesen is elnézést kért tőle a késedelmes ügyintézéséért. Kérte ezért az eljárás alá vont ügyvéd felelősségre vonásának mellőzését.
A fegyelmi biztos végindítványa:
A fegyelmi biztos a lefolytatott bizonyítási eljárás eredményeként végindítványában a fegyelmi eljárás kezdeményezéséről szóló határozatában írt álláspontját részben fenntartotta. Előadta, hogy nem a visszautasítás a fegyelmi eljárás tárgya, hanem az, hogy az eljárás alá vont ügyvéd elvállalt egy megbízást, és nem kezelte kellő gondossággal. Ugyanakkor a bejelentővel a problémát orvosolta, ami javít a helyzeten.
Indítványozta az elismerés körében az ügyvédi megbízási szerződés írásba foglalása elmaradásának megállapítását. Továbbá a tájékoztatás és az elszámolás is megtörténhetett volna a panasz előtt, így ezekkel kapcsolatos álláspontját is fenntartotta, továbbá az iratcsatolási kötelezettség elmulasztásának megállapítását is kérte, hiszen az eljárás alá vont ügyvéd 2020 októberében kapta a felhívást, így 2021 márciusig volt elég idő, hogy eleget tegyen neki, de még a tárgyaláson is eleget tehetett volna ezen kötelezettségének.
Indítványozta 2 rendbeli fegyelmi vétség megállapítását, és mivel a korábban kiszabott pénzbírságok nem vezettek eredményre, így fenntartotta a kizárás kiszabását, annak mértékét kérte, hogy a legrövidebb időben állapítsa meg a Fegyelmi Tanács, és függessze fel a lehető legrövidebb időre. Enyhítő körülményként kérte figyelembe venni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a helyzetet rendezte, míg súlyosító körülményként a fegyelmi előéletét.
A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:
A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. pontja szerint a fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.
Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentő által sérelmezett magatartást 2019. szeptemberét követően valósította meg, tehát az ezen elkövetési magatartás miatt alkalmazott jogszabályok: az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Üttv.), a 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól (továbbiakban: ÜESZ), valamint a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: FESZ).
Az Üttv. 107. § Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha
a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.
Jelen eljárásban a Fegyelmi Tanácsnak azt kellett elbírálnia, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértett-e etikai szabályt és ezzel megvalósított-e az Üttv. 107. §-ában megfogalmazottakat kimerítő magatartást.
Üttv. 1. § (3) Az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.
Üttv. 29. § (1) A megbízási szerződést írásba kell foglalni, kivéve, ha az csak jogi tanácsadásra irányul.
(2) Az (1) bekezdés szerinti írásba foglalás elmaradása a megbízás érvényességét nem érinti, de ilyen esetben a megbízás tartalmának bizonyítása a megbízottat terheli.
Üttv. 39. § (3) A jogi képviselet ellátása során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.
Üttv. 52. § (2) Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles az ügyfelétől átvett vagy az ügyfelét megillető iratok átvételéről - az ügyfél kérésére - elismervényt adni. Az iratokat a megbízás teljesítése, illetve felmondása után - a (3) bekezdésben meghatározott kivétellel - az ügyvédi tevékenység gyakorlója az ügyfél kérésére köteles kiadni.
ÜESZ 2.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója köteles igénybe venni minden törvényes eszközt ügyfele jogai és jogos érdekei érvényesítéséhez, ennek keretében jogi képviselet ellátása esetén az ellenérdekű fél jogi képviselőjével, annak hozzájárulása esetén vagy jogi képviselő hiányában közvetlenül az ellenérdekű féllel, továbbá -jogellenes befolyásolásuk nélkül -a tanúval, a szakértővel és az eljárás más résztvevőivel értekezhet és információkat cserélhet.
ÜESZ 2.4. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.
ÜESZ 6.10. Ha a megbízás a teljesítése előtt szűnik meg, a megbízott köteles a már átvett megbízási díjjal írásban elszámolni, a megbízás megszűnéséig végzett munkával arányos felvett megbízási díjat azonban visszatarthatja. Az elszámolási kötelezettség teljesítését nem érinti, ha annak tartalmát a megbízó vitatja. Vita esetén a megbízottnak az elszámolás tényét kell igazolnia.
ÜESZ 12.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója - függetlenül attól, hogy tesz-e nyilatkozatot - az ügyvédi kamara és szervei részére az ellene indult panasz-, illetve fegyelmi ügyben felhívásra az üggyel összefüggő iratokat - kamarai jogtanácsos, illetve jogi előadó esetében azon iratokat, amelyek felett rendelkezni jogosult - köteles becsatolni.
A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.)
6:275. § [Tájékoztatási kötelezettség]
(1) A megbízott köteles a megbízót tevékenységéről és a feladat állásáról kívánságára, szükség esetén e nélkül is tájékoztatni. A megbízott köteles a megbízót tájékoztatni, ha közreműködő igénybevétele vált szükségessé, vagy ha a felmerült új körülmények az utasítások módosítását teszik indokolttá.
(2) A megbízott köteles a megbízót a megbízás teljesítéséről késedelem nélkül értesíteni.
Az eljárás alá vont ügyvéd elismerte, hogy a bejelentővel nem készített megbízási szerződést. A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy az ügyvédi megbízást nem foglalta írásba, megsértette az Üttv. 29. (1) bekezdését.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratokból, nyilatkozatokból egyértelműen megállapítható volt, hogy az igényérvényesítésre vonatkozó megbízásnak az eljárás alá vont ügyvéd végül, harmadik alkalommal eleget tett és ezt igazolta a bejelentő felé. Figyelemmel arra, hogy fegyelmi biztos sem tartotta fent e körben a határozatát, e vonatkozásban a Fegyelmi Tanácsnak a felelősség kérdésében nem kellett döntenie.
A Fegyelmi Tanács álláspontja szerint a rendelkezésre álló iratokból, nyilatkozatokból egyértelműen megállapítható, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a tájékoztatási kötelezettségének csak késve, a fegyelmi eljárás megindítását követően tett eleget, az ügyfelét az eljárásról annak többszöri szóbeli és írásbeli kérése ellenére sem tájékoztatta, és ezzel megsértette a Ptk. 6:275. § (1) és (2) bekezdéseiben foglaltakat. Szintén késve tett eleget az eljárás alá vont ügyvéd az iratkiadási és elszámolási kötelezettségének és ezzel az Üttv. 52. § (2) bekezdésében és az ÜESZ 6.10. pontjában foglaltakat sértette meg. Ezen fenti magatartásaival az eljárás alá vont ügyvéd 1 rendbeli szándékos, folytatólagosan elkövetett fegyelmi vétséget valósított meg.
Az eljárás alá vont ügyvéd továbbá azzal, hogy a vezető fegyelmi biztos felhívására elmulasztotta csatolni az iratait, megsértette az ÜESZ 12.3. pontjában foglalt kötelezettségét, mellyel további 1 rendbeli szándékos fegyelmi vétséget valósított meg.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során az Üttv. 108. § b) pontjában írt pénzbírság fegyelmi büntetést alkalmazta, mivel álláspontja szerint az elkövetett fegyelmi vétség nem olyan jelentős súlyú, hogy a legsúlyosabb büntetés, a kizárás alkalmazható legyen. Figyelembe vette azonban a Fegyelmi Tanács, hogy az eljárás alá vont ügyvéd által tanúsított magatartások alkalmasak az ügyvédi hivatásba vetett bizalom megingatására.
A pénzbírság mértéke vonatkozásában a Fegyelmi Tanács mérlegelést alkalmazott, melynek során figyelembe vette, hogy az elkövetés időpontjában három jogerős pénzbírsággal és egy figyelmeztetéssel záródó fegyelmi eljárása volt az eljárás alá vont ügyvédnek, melyek közül a legmagasabb összegű 300.000 Ft volt.
A Fegyelmi Tanács a büntetés kiszabása során súlyosító körülményként értékelte az eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletét.
Enyhítő körülményként kellett ugyanakkor értékelni az eljárás alá vont ügyvéd személyi körülményeit, elismerő és megbánó magatartását, valamint azt, hogy a megbízást teljesítette, a bejelentőtől elnézést kért.
A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) 40.2. a) pontja alapján kötelezte a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére.
A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és végrehajtható.
(Budapest Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 137.)