Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.139/9. határozata

ügyvédi mulasztásról (pártfogó ügyvéd)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban 2021. július 12. napján tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi fegyelmi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el, ezért

200.000 Ft, azaz Kettőszázezer forint pénzbírság

fegyelmi büntetéssel sújtja.

A Fegyelmi Tanács kötelezi az eljárás alá vont ügyvédet arra, hogy a kiszabott pénzbírságot, valamint 30.000 Ft átalányköltséget 30 napon belül fizessen meg a Budapesti Ügyvédi Kamara pénztárába, vagy banki utalással teljesítse a Budapesti Ügyvédi Kamara bankszámlájára.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységből eredő kötelességszegését - jogi képviselet nem megfelelő ellátását, kapcsolattartás és tájékoztatás elmulasztását - kifogásolta.

A bejelentés alapján a kamara vezető fegyelmi biztosa elrendelte az előzetes vizsgálatot.

A fegyelmi biztos felhívta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy az ellene elrendelt előzetes vizsgálati eljárásba csatolja be az ügyben releváns iratait. A kamarai felhívás kitért arra is, hogy a vizsgálat lefolytatásához szükséges releváns iratokat 8 napon belül köteles, az ügyre vonatkozó észrevételeit pedig jogosult a kamarának megküldeni.

Annak ellenére, hogy a kamarai felhívások az ügyvéd részére szabályszerűen kézbesítésre kerültek, az ügyvéd az iratokat a vizsgálati eljárásban nem küldte meg.

A Budapesti Ügyvédi Kamara fegyelmi biztosa az eljárás alá vont ügyvéddel szemben fegyelmi eljárást kezdeményezett.

A Fegyelmi Tanács elnöke tájékoztatta a fegyelmi biztost, hogy a Fegyelmi Tanács határozatát tárgyalás tartása nélkül kívánja meghozni, erre tekintettel felhívta a fegyelmi biztost az indítványa megtételére.

A fegyelmi biztos indítványában a korábbi fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta. Indítványozta továbbá, hogy a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

A tényállás:

A bejelentő és társai (a bejelentő felesége és 2 kiskorú gyermeke), mint felperesek pert indítottak a kormányhivatal alperes ellen személyiségi jog megsértése miatt.

A felperesek keresetét a törvényszék elutasította és kötelezte felpereseket személyenként 60.000 Ft illeték állam javára történő megfizetésére.

A felperesek fellebbezése nyomán az ítélőtábla az elsőfokú bíróság ítéletét helybenhagyta, és kötelezte felpereseket, hogy fizessenek meg az illetékügyben eljáró hatóság külön felhívására az állam javára személyenként 80.000 Ft feljegyzett fellebbezési eljárási illetéket.

Az ügy a Kúria, mint felülvizsgálati bíróság elé került.

A hivatal a kiskorú részére a Kúria előtti, személyiségi jog megsértésének megállapítása iránti felülvizsgálati perben az eljárás alá vont ügyvédet, mint jogi segítőt, mint pártfogó ügyvédet kirendelte. A kirendelő végzés rögzíti azt is, hogy a kiskorú képviseletére ugyanazt a jogi segítőt rendelte ki a gyámhivatal, mint édesapja (a bejelentő) részére.

A bejelentő levélben bejelentkezett az eljárás alá vont ügyvédnél, megadta telefonszámát és kérte, hogy amint az eljárás alá vont ügyvéd visszaérkezik Magyarországra, hívja fel, amikor részéről alkalmas.

Az eljárás alá vont ügyvéd e-mail levelében tájékoztatta bejelentőt, hogy bejelentő, felesége és 2 kk. gyermeke ügyében megkapta a kirendelő végzést. Kérte a bejelentőt, hogy a felülvizsgálati eljárás alapjául szolgáló ítéleteket részére küldje meg, mert anélkül nem tudja megfelelően képviselni ügyüket.

A bejelentő e-mail levelében tájékoztatta az eljárás alá vont ügyvédet, hogy azon kívül, amit már megküldött, egyéb iratai már nincsenek meg.

A bejelentő kérte az eljárás alá vont ügyvédet, hogy a Kúriától és a megfelelő bíróságoktól kérje ki az ítéleteket.

A Kúria végzésében rögzítette, hogy a bejelentő, mint I. r. felperes kérelmére további határidőt engedélyez a korábbi végzésében előírt hiánypótlás teljesítéséhez. A Kúria egyúttal felhívta I. r. felperest, hogy a végzés kézbesítésétől számított 15 napon belül jogi képviselő útján nyújtsa be felülvizsgálati kérelmét, ennek elmaradása esetén a felülvizsgálati kérelmet hivatalból elutasítja.

A Kúria végzésével az I. r. felperes felülvizsgálati kérelmét hivatalból elutasította.

A végzésben az I. r. felperes jogi képviselőjeként az eljárás alá vont ügyvéd került feltüntetésre.

Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőnek írt e-mail levelében a következőket írta: „Ügyével kapcsolatos eljárás befejeződött. Az eljárásban a kapcsolatfelvétel, iratátadás tájékoztatás az Önök részéről nem történt meg. Beadványairól nem tájékoztatott. Személyes találkozóra nem adott lehetőséget”.

.-.-.

Az eljárás alá vont ügyvéd közvetítői eljárást kezdeményezett a Budapesti Ügyvédi Kamaránál, az eljárás díját megfizette. A közvetítői eljárásban a közvetítői megbeszélés időpontját megelőzően a bejelentő e-mail levelében jelezte, hogy az eljárásban nem kíván részt venni. Erre tekintettel a közvetítői eljárás meghiúsult.

A bejelentő sérelmezte, hogy az eljárás alá vont ügyvédet a kirendelő végzés ismeretében több alkalommal kereste telefonon és e-mail útján is kapcsolatfelvétel céljából.

Az eljárás alá vont ügyvéd részére a rendelkezésére álló iratokat e-mail útján megküldte. Felhívta az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét arra, hogy mely iratokkal rendelkezik, melyekkel nem, és kérte az ügyvédet, hogy a hiányzó iratokat a bíróságtól szerezze be. Utasította az eljárás alá vont ügyvédet arra is, hogy a Kúria végzésében írt hiánypótlás teljesítésére - tekintettel a megszabott határidőből hátralevő néhány szűk napra tekintettel - kérjen további határidőt.

Mindezek ellenére az eljárás alá vont ügyvéd a bírósághoz semmilyen beadványt nem nyújtott be és vele a kapcsolatot sem vette fel annak ellenére, hogy postacímét, telefon és e-mail elérhetőségét is ismerte. Személyes találkozó pedig szóba sem került.

A bejelentő kifogásolta azt is, amennyiben az eljárás alá vont ügyvéd nem kívánta a kirendelést ellátni, lehetősége lett volna az őt kirendelő hatóságnál ezt jelezni és kérni felmentését. Az eljárás alá vont ügyvéd azonban sem a kirendelés alóli felmentését nem kérte, sem a kirendelés alapján elvégzendő ügyvédi feladatainak nem tett eleget. A Kúriánál még haladékot sem próbált kérni.

A fegyelmi biztos végindítványa:

A fegyelmi biztos végindítványában a korábbi fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában foglaltakat fenntartotta. Indítványozta, hogy a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja alapján pénzbírság fegyelmi büntetést szabjon ki az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

A Fegyelmi Tanács elnöke felhívta az eljárás alá vont volt ügyvédet, hogy a fegyelmi biztos indítványában foglaltakra észrevételt tehet. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában előadta, hogy valóban pártfogó ügyvédként kirendelésre került, a bejelentővel felvette a kapcsolatot és kérte, hogy küldje el a bejelentő a részére a szükséges iratokat (ítélet, közigazgatási határozat stb.). A bejelentő az eljárás alá vont ügyvéd által kért iratokat nem küldte meg. Az eljárás alá vont ügyvéd előadta továbbá, hogy 2020. március 14. napjától veszélyhelyzet került kihirdetésre Magyarországon, ezért állítása szerint a bírósági iratokba történő betekintés nem volt lehetséges a részéről.

Előadta továbbá, hogy az iratcsatolás elmaradása tekintetében terhére rótt fegyelmi vétséget elismeri, de nem volt mit csatolnia a Kamara részére. Megítélése szerint az alapiratok hiányában nem lehetséges a jogszabályoknak megfelelő felülvizsgálati kérelem elkészítése. Egyúttal csatolta a kirendelő határozatot és a Kúria végzését.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos indítványa alapos.

Az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. tv. (Üttv.) 1. § (2) bekezdése elvi éllel szögezi le, hogy az ügyvédi tevékenység az ügyfél és az ügyvédi tevékenységet gyakorló közötti bizalmon alapul, amelyet mindenki köteles tiszteletben tartani.

Az Üttv. 1. § (3) bekezdése kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlójának az ügyvédi tevékenységet lelkiismeretesen, a legjobb tudása szerint, a jogszabályok megtartásával kell gyakorolni.

Az ügyvédi tevékenység lelkiismeretes gyakorlása nyilvánvalóan magában foglalja, hogy az ügyvéd a megbízás (pártfogó ügyvédi kirendelés) teljesítése során a szükséges tájékoztatást a megbízójának adja meg és az ügyfele számára legyen elérhető.

Az Üttv. 28. § (3) bekezdése kimondja, hogy a felek eltérő rendelkezése hiányában a megbízási szerződés (pártfogó ügyvédi kirendelés) alapján a megbízott jogosult és kötelezett minden olyan cselekmény elvégzésére, amely a rábízott ügy szabályszerű ellátásával jár.

Az Üttv. 39. § (3) bekezdése szerint, a jogi képviselet során az ügyvéd az ügyfél érdekeinek elsődlegessége alapján jár el.

Az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (továbbiakban: ÜESZ) Preambulumának c) pontja az ügyvédi hivatás alapelvei és alapértékei között határozza meg a jogászi hivatás méltóságát és becsületét.

Az ÜESZ 2.4. pontja kimondja, hogy az ügyvédi tevékenység gyakorlója nem tanúsíthat olyan magatartást, mely ellentétes az ügyfél jogos érdekével.

Az ÜESZ 12.1. pontja értelmében az ügyvédi tevékenység gyakorlója a kamarai szervek szabályzatait és határozatait tevékenysége folytatása során köteles betartani.

A jelen ügy elbírálásának alapjául szolgáló magatartás elkövetési időpontjában az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.) hatályos.

Az Üttv. 107. § mondja ki, hogy fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

- a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése értelmében: Egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

A FESZ 22.1. pontja értelmében: A fegyelmi ügy tárgyalás tartása nélküli elbírálása indokolt, ha a fegyelmi vétség egyértelmű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

Jelen esetben a tényállás tekintetében a rendelkezésre álló okiratok alapján megállapítható, hogy a tárgyaláson kívüli elbírálás valamennyi feltétele fennállt.

Mindezekre tekintettel a Fegyelmi Tanács azt állapította meg, hogy az eljárás alá vont ügyvéd azzal a magatartásával, hogy a felülvizsgálati kérelem határidőben történő benyújtását elmulasztotta, megsértette az Üttv. és az ÜESZ fenti rendelkezéseit. A veszélyhelyzet kihirdetése miatt a személyes megjelenéssel járó eljárási cselekmények voltak korlátozottak. Elektronikus úton lehetősége lett volna az eljárás alá vont ügyvédnek, hogy a bíróságokkal tartsa a kapcsolatot, és beszerezze a szükséges iratokat. Amennyiben pedig az elektronikus út nehézkes volt az eljárás alá vont ügyvédnek, abban az esetben kérnie kellett volna a kirendelés alóli felmentését.

A magatartásával megszegte az az Üttv. 1. § (3) bekezdésében, a 28. § (3) bekezdésében, a 39. § (3) bekezdésében, az ÜESZ 2.4. és 12.3. pontjában foglalt rendelkezését. Mindezzel egy rendbeli szándékosan megvalósított fegyelmi vétséget követett el az eljárás alá vont ügyvéd. Az iratcsatolási kötelezettségének a 2021. június 27. napján kelt beadványában eleget tett, ezért ezt nem rótta a terhére a Fegyelmi Tanács.

A fentiekre és az ügy összes körülményeire tekintettel a Fegyelmi Tanács az Üttv. 108. § b) pontja szerinti pénzbírság fegyelmi büntetés kiszabását találta indokoltnak, melynek mértékét mérlegeléssel - figyelemmel az elkövetett cselekmény tárgyi súlyára és eljárás alá vont ügyvéd fegyelmi előéletére is - a rendelkező rész szerint állapította meg.

A Fegyelmi Tanács az Üttv. 127. § (1) bekezdése és a FESZ 22.1. alapján tárgyalás tartása nélkül hozott határozatot, mert az ügy egyszerű megítélésű, a rendelkezésre álló adatokból további bizonyítás felvétele nélkül megállapítható a fegyelmi felelősség.

A Fegyelmi Tanács az eljárás alá vont ügyvédet az Üttv. 142. § (2) bekezdése, a FESZ 40. 2.b) pontja alapján a fegyelmi eljárás átalányköltségének megfizetésére kötelezte.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. szeptember 6. napján jogerős és végrehajtható.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 139.)


  Vissza az oldal tetejére