Magyar

 

Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsának 2021.F.140/14. határozata

ügyvédi tevékenységen kívüli magatartásról (ügyvédhez méltatlan stílus)

A Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság Fegyelmi Tanácsa [...] budapesti ügyvéd ellen folyamatban lévő fegyelmi eljárásban tárgyalás tartása nélkül meghozta az alábbi

határozatot:

A Fegyelmi Tanács megállapítja, hogy [...] eljárás alá vont ügyvéd nem követett el fegyelmi vétséget, ezért

a fegyelmi eljárást megszünteti.

Az eljárás során felmerült költséget a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

Indokolás

A bejelentés és előzetes vizsgálat:

A bejelentők sérelmezték az eljárás alá vont ügyvéd „kulturált emberhez nem méltó” kommunikációját, továbbá az eljárás alá vont ügyvéddel osztatlan közös tulajdonukban álló ingatlannal kapcsolatos jogsértő eljárásait.

A bejelentők SMS-ekről készült fénymásolatokat és az eljárás alá vont ügyvéd két levelét csatolták előadásuk bizonyítására.

A bejelentők a beadványukban foglaltakat kiegészítették, sérelmezve, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a közös tulajdonú ingatlanban lévő tulajdoni hányadát fiának ajándékozta és álláspontjuk szerint visszaél ügyvédi ismereteivel.

A Budapesti Ügyvédi Kamara vezető fegyelmi biztosa határozatával az eljárás alá vont ügyvéd ellen elrendelte az előzetes vizsgálatot. Erről az eljárás alá vont ügyvédet és a bejelentőket értesítette.

A fenti határozat alapján az eljárás alá vont ügyvéd előterjesztette érdemi nyilatkozatát és iratokat csatolt.

Az eljárás alá vont ügyvéd részletesen előadta a tényállást, miszerint a [...] árverési oldalán megjelent hirdetés szerint a végrehajtó a [...] szám alatti lakás megnevezésű ingatlan 1/3 tulajdoni hányadát hirdette meg árverésre, a hirdetmény szerint az ingatlan beköltözhető. Az eljárás alá vont ügyvéd magánszemélyként ezen az árverésen vásárolta meg a meghirdetett tulajdoni hányadot. Az ingatlan birtokba vételét a bejelentők, illetve az őket képviselő [...] akadályozta, az eljárás alá vont ügyvéd és a tulajdonostársak között ebből jogvita keletkezett és a felek közötti viszony erősen megromlott. Az ingatlan 1/3, árverésre került tulajdoni hányadát a volt tulajdonos nem hagyta el. Az eljárás alá vont ügyvéd előadása szerint a bejelentők az ingatlan őket illető tulajdoni hányadát nem használták. Az eljárás alá vont ügyvéd a bejelentőkkel előadása szerint nem találkozott, a bejelentők édesapjával volt kapcsolatban. Az eljárás alá vont ügyvéd szerette volna megvásárolni a tulajdonostársaktól tulajdoni hányadukat, azonban ez nem jött létre.

2019-ben a volt tulajdonos végrehajtási kifogást nyújtott be, sérelmezve a végrehajtói hirdetményt, amelyben beköltözhető állapotúként hirdette az ingatlant. A bíróság a kifogást elutasította. Ezt követően hatósági eljárásra is sor került a kiürítés iránt.

Az eljárás alá vont ügyvéd tulajdonrészét fiának ajándékozta, de továbbra is eljárt az ingatlannal kapcsolatban.

Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint nem követett el fegyelmi vétséget, levelezésében tárgyilagosan járt el, nem róható a terhére, ha tájékoztatja a bejelentőket az általa jogellenesnek tartott magatartások lehetséges következményeiről.

Fentiekre tekintettel kérte a fegyelmi eljárás megszüntetését.

A fegyelmi biztos határozatában megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd megsértette az Ügyvédi Etikai Szabályzat azon rendelkezéseit, amelyek az ügyvédek etikus és tárgyszerű kommunikációját írják elő, a vétség kisebb súlyára tekintettel azonban az előzetes vizsgálati eljárás megszüntetése mellett az eljárás alá vont ügyvédet figyelmeztetésben részesítette.

A bejelentők a fenti határozat ellen kifogással éltek. Az eljárás alá vont ügyvéd beadványában tárgyalás tartását kérte, ezzel a figyelmeztetést tartalmazó határozat hatályát vesztette, a fegyelmi biztos pedig határozatával kezdeményezte a fegyelmi eljárást az eljárás alá vont ügyvéddel szemben.

A fegyelmi biztos fegyelmi eljárást kezdeményező határozatában a bejelentők által az eljárás megindulását megalapozó bejelentésükhöz csatol SMS üzenetek alapján megállapította, hogy az eljárás alá vont ügyvéd az üzenetek tartalmával megsértette az ügyvédi kommunikációra vonatkozó etikai előírásokat, így álláspontja szerint az eljárás alá vont ügyvéd ügyvédi tevékenységén kívüli sérelmezhető magatartása súlyosan veszélyezteti az ügyvédi hivatás tekintélyét. A fegyelmi biztos álláspontja szerint a sérelmezett magatartás alkalmas az ÜESZ. 13.1. pontja, a 13.3. pontja és a 13.5. pontja megsértésére, amellyel az eljárás alá vont ügyvéd egy rendbeli szándékos fegyelmi vétséget követett el.

A tényállás:

A [...] ajtószám alatti lakás megnevezésű ingatlan 1/3 tulajdoni arányban H.W. tulajdonát képezte, valamint 1/31/3 tulajdoni arányban jelenleg is a bejelentők tulajdonát képezi.

A NAV végrehajtási eljárást indított H.W-vel szemben, amelynek eredményeként az adósnak a fent körülírt ingatlanban lévő 1/3 tulajdoni hányada árverésre került. A végrehajtó 2019. május 5-én tette közzé az árverési hirdetményt a [...] árverési oldalán. A lakást beköltözhető ingatlanként jelölte meg. A tárgyi ingatlan 1/3 tulajdoni hányadát árverési vevőként, magánszemélyként az eljárás alá vont ügyvéd vásárolta meg. A végrehajtó az ingatlant beköltözhetőként adta az árverési vevő tulajdonába.

Az ingatlanban azonban H.W. lakott továbbra is, aki megtagadta a birtokba adást. H.W. végrehajtási kifogást is benyújtott, azonban azt mind első-, mind másodfokon a bíróság elutasította.

A H. család, akik nevében H.G. lépett fel, jogvitába keveredett az eljárás alá vont ügyvéddel az ingatlan birtokára nézve. Az eljárás alá vont ügyvéd - az árverési hirdetményben foglaltaknak megfelelően - igényt tartott az ingatlan birtokára, sem H.W., sem pedig a bejelentők ezt nem kívánták teljesíteni, ugyanakkor a bejelentők az ingatlanban nem laktak.

Az eljárás alá vont ügyvéd leveleiben egyezségi ajánlatot tett a bejelentők tulajdoni hányadának megváltására, azonban ez nem járt eredménnyel. Az eljárás alá vont ügyvéd több lehetséges megoldást is vázolt, azonban egyik sem nyerte el a bejelentők tetszését. Az eljárás alá vont ügyvéd leveleiben felhívta azokat a jogszabályokat, amelyeket álláspontja szerint a bejelentők, illetve H.W. magatartása sért, és tájékoztatta őket a lehetséges jogkövetkezményekről.

Az eljárás alá vont ügyvéd a tárgyi ingatlanban lévő tulajdoni hányadát elajándékozta fia részére és az iratokhoz csatolt dokumentum szerint a megajándékozott az ingatlant birtokba vette. Az ingatlan jelenleg is osztatlan közös tulajdona a bejelentőknek és az eljárás alá vont ügyvéd gyermekének.

A H. család és az eljárás alá vont ügyvéd között elmérgesedett a viszony a különböző eljárások és viták miatt. A bejelentők által csatolt fénymásolatok szerint az eljárás alávont ügyvéd az alábbi tartalmú és a bejelentők által sérelmezett SMS-eket küldte:

„Kedves [...], akkor keressen ha nem lakottan birtokba adják részemre az ingatlant. Utána egyeztethetünk bármiben, addig nem tudok én semmiről tárgyalni.”

„A végrehajtó nem lakottan hirdette meg, így elkerülhetetlen hogy az adós onnan kiköltözzön. Ezt értsék meg, ha nem értik meg, akkor a végrehajtói kényszer elkerülhetetlen.”

„Ha nem így járnak el, akkor sajnos végrehajtói kényszer útján fogom birtokba venni.”

„Igenis jogom van követelőzni, mert a végrehajtó felszólította Önöket a birtokba adásra. És azért is, mert én vagyok az egyik tulajdonos. Nem tudom kivel tárgyaltak, de jól láthatólag idáig sem adott jó tanácsolat, ha árverésre került az ingatlan. Augusztus 11 után már nem egyezkedni fogunk, ha a kényszerkilakoltatás kezdődik. Addig teljesítsenek önként.”

„Kérem, hogy a továbbiakban ne zavarjon, mert azt zaklatásnak fogom értékelni. Csak akkor, ha a birtokba adják az ingatlant.”

„Ön tipikus közkeletű tévedésben van, nem tisztem Önt felvilágosítani, főleg a magatartása miatt.”

„De jó, hogy az SMS-vel dokumentálta részemre hogy csalt. Hétvégén megírom a feljelentést.”

„Ön hazudik és most már bizonyítani is tudom okiratokkal. Hé he”

„Ennyit az Ön korrektségéről. Mint a vízfolyás úgy tetszik hazudni.”

Az eljárás alá vont ügyvéd védekezése:

Az eljárás alá vont ügyvéd vitatta fegyelmi felelősségét. Álláspontja szerint egyrészt nem ügyvédi minőségében járt el, másrészt a bejelentőkkel szembeni írásbeli kommunikációban tárgyszerű volt, véleménye szerint a következményekre való felhívás nem minősül kifogásolható magatartásnak, a jogszabályi tényállásokat adta elő. Nem értett egyet az eljárás alá vont ügyvéd azzal, hogy visszaélt volna ügyvédi tudásával. Az eljárás alá vont ügyvéd álláspontja szerint az árverési hirdetményben foglaltaknak megfelelően kívánta érvényesíteni a jogait.

A sérelmezett SMS-ekkel kapcsolatban előadta, hogy nem állapítható meg pontosan, hogy mikor keletkeztek és vitatható az is, hogy azok mindegyikét ő írta. Indítványozta az eljárás alá vont ügyvéd, hogy a Fegyelmi Tanács keresse meg a mobil szolgáltatót a sérelmezett SMS-ek küldési időpontjára és telefonszámaira, valamint pontos tartalmára nézve. A Fegyelmi Tanács ezt a bizonyítási indítványt elutasította, mert a szolgáltató nem őriz meg SMS tartalmat, másrészt az ügy elbírálása e nélkül is lehetséges.

Az Üttv. 107. §-a az alábbiak szerint rendelkezik: Fegyelmi vétséget követ el az ügyvédi tevékenységet gyakorló, szüneteltető vagy az ügyvédi tevékenység felfüggesztése alatt álló kamarai tag vagy nyilvántartásba vett természetes személy, ha

a) az ügyvédi tevékenység gyakorlása során az e tevékenység gyakorlásából eredő, jogszabályban, a Magyar Ügyvédi Kamara Alapszabályában és a területi kamara alapszabályában (a továbbiakban együtt: alapszabály), vagy etikai szabályzatban meghatározott kötelességét szándékosan vagy gondatlanságból megszegi, vagy

b) ügyvédi tevékenységen kívüli szándékos vagy gondatlan magatartásával az ügyvédi hivatás tekintélyét súlyosan veszélyezteti.

A Fegyelmi Tanácsnak elsődleges azt kellett eldönteni, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magatartása a fenti idézett jogszabályhelyek melyike alapján bírálható el. A rendelkezésre álló dokumentumokból egyértelműen megállapítható, hogy a sérelmezett magatartás a 107. § b) pontja szerint bírálandó el, az eljárás alá vont ügyvéd a tényállás szerint magánszemélyként járt el.

A fegyelmi biztos által felhívott szabályzati helyek, amelyeket az eljárás alá vont ügyvéd megsértett:

- az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ)

- 13.1. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója tárgyalásai és eljárásai során hivatása hagyományainak megfelelően érintkezik a bíróságok és más hatóságok tagjaival, részükre a kellő megbecsülést és tiszteletet megadja, valamint azt saját hivatásával szemben is elvárja.

- 13.3. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója a) hatóság előtt tett nyilatkozatait, beadványait és különösen perbeszédeit jogilag megalapozottan és igényesen készíti és adja elő, b) Kúriához előterjesztett felülvizsgálati kérelme és az Alkotmánybírósághoz benyújtott indítványa színvonalára különös gondot fordít.

- 13.5. Az ügyvédi tevékenység gyakorlója e tevékenysége gyakorlása során távol tartja magát a felek személyes ellenszenvéből fakadó vitáktól és ügyfeleit is hasonló magatartásra ösztönzi.

A Fegyelmi Tanács döntése és jogi indoka:

A fegyelmi biztos eljárást kezdeményező határozata az alábbiak miatt nem alapos.

A Fegyelmi Tanácsnak elsődlegesen azt kellett vizsgálnia a jelen ügyben, hogy az eljárás alá vont ügyvéd sérelmezett magatartása kimeríti-e és alkalmas-e a fenti szabályzati helyek megsértésére.

Figyelemmel arra, hogy a sérelmezett SMS-ek magánszemélyek közötti jogvitában keletkeztek és azokat az eljárás alá vont ügyvéd magánszemélyként küldte a bejelentőknek, valójában a felhívott szabályzati helyek egyikének megsértése sem róható konkrétan az eljárás alá vont ügyvéd terhére.

Ugyanakkor az ÜESZ preambuluma tartalmazza az ügyvédi hivatás alapelveit, többek között az alábbit: a jogászi hivatás méltósága és becsülete, az ügyvéd feddhetetlensége és jó hírneve. Ezen alapelv megsértése alkalmas lehet az ügyvédi hivatás súlyos veszélyeztetésére és itt analógiával alkalmazhatók a felhívott rendelkezések. Az ügyvédnek, ha egy jogvitás ügyben magánszemélyként is jár el, figyelemmel kell lennie az ÜESZ 13.5. pontjában foglaltakra, miszerint a személyes ellentétek nem befolyásolhatják negatív irányban a kommunikációt. Ezzel nem csak az ügyvédi hivatás méltóságát sértheti, de saját jóhírnevét is.

A fegyelmi vétség megállapításához azonban szükséges annak eldöntése, hogy az eljárás alá vont ügyvéd a sérelmezett SMS-ek tartalmával súlyosan veszélyeztette-e az ügyvédi hivatás tekintélyét. A Fegyelmi Tanács e körben mérlegelte az ügy összes körülményét.

A felek közötti feszült és elmérgesedett viszonyt valójában a bejelentők, illetve H.W. magatartása generálta, mivel H.W-nek át kellett volna adnia legalább az ingatlan 1/3-nak birtokjogát az eljárás alá vont ügyvéd részére. H.W. által ennek megakadályozására indított eljárás nem vezetett eredményre, de ezt követően sem teljesített önként. Az eljárás alá vont ügyvéd a leveleiben a Fegyelmi Tanács álláspontja szerint tárgyszerű volt, a jogszabályokra való hivatkozás, az önkéntes teljesítés elmaradásának következményeiről való tájékoztatás sem volt fenyegetés, csupán a jogszabályok által lehetővé tett intézkedések ismertetése.

Az SMS-ek előzményei nem ismertek, de mindenképp egy rendkívül feszült helyzetben keletkeztek. Az eljárás alá vont ügyvéd egyébként több ízben is megkísérelte a békés rendezést, azonban azok a másik oldalról elutasításra kerültek. Az adott helyzetet mérlegelve és figyelemmel arra, hogy az eljárás alá vont ügyvéd magánszemélyként járt el, a SMS-ek tartalma nem alkalmas az ügyvédi hivatás méltóságának súlyos veszélyeztetésére, de alkalmasak az eljárás alá vont ügyvéd saját jóhírnevének, az SMS-ek tartalmának és küldési körülményinek kétséget kizáró bizonyítása esetén esetleg az ügyvédi hivatás kisebb súlyú veszélyeztetésére, amely azonban nem éri el a fegyelmi vétség szintjét. A Fegyelmi Tanács azonban felhívja az eljárás alá vont ügyvéd figyelmét, hogy a fentiekre legyen tekintettel és jogvitás ügyekben magánszemélyként is ügyeljen az ÜESZ-nek megfelelő kommunikációra.

A Fegyelmi Tanácsnak nincs hatásköre a felek közötti jogvita megítélésére, elbírálására, ez kizárólag bírósági hatáskör. Így a Fegyelmi Tanács a bejelentés azon részeit, amelyek az eljárás alá vont ügyvéd jogellenesnek állított magatartását kifogásolta, hatáskör hiányában nem bírálta el.

Ugyancsak nem állapított meg fegyelmi vétséget a Fegyelmi Tanács - és ezt a fegyelmi biztos sem indítványozta - a bejelentők által sérelmezett ajándékozási szerződéssel kapcsolatban. Nem tilalmazott ingatlan ajándékozása, és ugyancsak nem tilalmazott, hogy a gyermekét az édesanyja képviselje, jelen esetben magánszemélyként. Továbbá nem jogellenes magatartás és nem minősül ügyvédi ismeretekkel való visszaélésnek a jogszabályok ismerete és azok ismertetése a másik féllel.

Mindezekre figyelemmel a Fegyelmi Tanács - fegyelmi vétség hiányában - a fegyelmi eljárást az Üttv. 131. § (3) bekezdés b) pontja alapján megszüntette.

Tekintettel arra, hogy a Fegyelmi Tanács az eljárást megszüntette, a költségeket az Üttv. 142. § (1) bekezdése alapján a Budapesti Ügyvédi Kamara viseli.

A fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK szabályzat 1.4. és 1.5. pontja szerint:

1.4. A fegyelmi felelősség elbírálására - jogszabály, vagy szabályzat eltérő rendelkezése hiányában - a fegyelmi vétség elkövetése idején hatályban lévő rendelkezéseket kell alkalmazni.

Jelen ügyben a dokumentumok alapján a sérelmezett magatartás az Üttv. hatályba lépését követően valósult meg, ennek megfelelően az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény (Üttv.), az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól szóló 6/2018. (III. 26.) MÜK szabályzat (ÜESZ) és a fegyelmi eljárásról szóló 20/2018. (XI. 26.) MÜK Szabályzat (FESZ) alkalmazandó.

Az Üttv. 127. § (1) bekezdése szerint egyszerű megítélésű ügyben a fegyelmi tanács a határozatát tárgyalás tartása nélkül hozza meg.

Jelen eljárásban a tényállás megállapítására a becsatolt dokumentumok megfelelő alapot szolgáltattak, a tényállás aggálytalanul megállapítható volt. Az eljárásban elsődlegesen jogkérdést kellett eldönteni. Fentiek alapján a tárgyalás mellőzése jogszerű.

A határozat elleni fellebbezési jogot a fegyelmi biztos számára, a tárgyalás tartásának kérésére való jogot az eljárás alá vont ügyvéd számára az Üttv. 127. § (3) bekezdése biztosítja.

A Fegyelmi Tanács határozata 2021. október 7. napján jogerős.

(Budapesti Regionális Fegyelmi Bizottság - 2021. F. 140.)